Népi Ellenőrzés, 1973 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám

gépészetet és a tervezési munkát is.” Feltűnik nekik a termelési ér­ték gyors növekedése is: az első negyedév termelési értéke 9,5 mil­lió forint, az áprilisi már 7 millió, s a májusi egymagában 9 millió forint, holott gépi berendezéseik értéke mindössze 70 ezer forint. Június 3.: Likovszky főkönyvelő nyilatkozata: a tagszövetke­zetek hozzájárulásából még nem folyt be pénz, banki hitelt még nem vettünk fel, pénzügyi forrá­sunk az akkumuláció.” (! !) Június 3.: Németh Józsefné al­osztályvezető a vállalat kalkulációs beszámoló értekezletén: „ ... önálló elszámolású egységeink kalkulációs és járulékos költségei teljesen elté­rőek ... minden logikai felépítés nélkül képezik áraikat ... ez már majdnem a törvénytelenség határát súrolja”. Június 7.: A népi ellenőrök tudo­mására jut, hogy Likovszky fő­könyvelő egyben pénztáros is. Mi­vel a pénztárkönyvet csak március 31-ig vezették, a két népi ellenőr állította össze a pénztári forgalmat a még le nem könyvelt — több mint két havi — bizonylatokból. Kétmillió 297 ezer forint hiányt találtak! A főkönyvelő június 9-re ígérte írásban a hátralék feldolgo­zását, a pénztári ügyvitel napra­készségének biztosítását. Ennek már nem tett eleget, öngyilkos lett. Június 8.: Kimutatás: Összlét­­szám 868 fő. Vidéken dolgozók száma: 443 fő. Vidéki munkahe­lyek: Százhalombatta, Oroszlány, Szombathely, Győr, Ácsa, Mátra­­novák, Szőny, Kétpó, Sarkad, Kö­­rösladány, Kecskemét, Miskolc, Eger. Június 9.: A III. kerületi NEB elnöke a pénzkezelésre vonatkozó megállapításokat büntető feljelen­tés indítványozása végett felter­jeszti a FNEB-nek. Június 10.: A III. kerületi NEB elnök levele a Heves megyei Fő­ügyészhez a vállalat alapszabálya és gyakorlata közti ellentmondás miatt: „...Szíveskedjék a Heves megyei Tanács VB határozatát fe­lülvizsgáltatni és a vizsgálat ered­ményéről bizottságunkat tájékoz­tatni ...” Június 12.: Kimutatás a vállalat budapesti bérleményeiről. Évi bé­rük összesen 481 052 forint. Június 15.: A III. kerületi NEB népi ellenőrének véleménye a vál­lalat hegesztő és szerelő részlegé­nek március 1—május 31. között a Ganz-MÁVAG-nál, a Chinoin-nál és a Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi gyárában végzett több mint másfélmillió forintos munká­járól: „Ez a vállalási típus lénye­gében fizikai dolgozók kölcsön­adását jeleníti a rendelő vállalat ré­szére, mivel a munka valamennyi feltételét a megrendelő biztosította és a vizsgált vállalat csupán a mun­kaerőket küldte ki a megrendelő vállalathoz”. Június 19.: Jegyzőkönyv a Heves megyei Tanács VB Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari osztályán az el­járó ügyintéző és a Termoszig igaz­gatója és két vezetője között foly­tatott megbeszélésről. „Tárgy: Az osztályhoz jelzés érkezett a válla­latról, hogy Füzesabonyban nem folytat tevékenységet, Budapesten viszont irodaközponttal rendelkezik és 6—700 főt foglalkoztat.” A vál­lalat válasza: „Tárgyalásaink foly­nak a Heves megyei Tanács VB Tervosztályával és ÉKV osztályá­val valamint a tanács építőipari vállalatával a Heves megyében ki­alakítandó főépítésvezetőség tár­gyában. . . Várható, hogy ez év II. felében a tényleges termelés Heves megyében is megindul. .. A válla­lat egyébként több szervtől kért engedélyt budapesti tevékenysége folytatásához ... a MÉM állásfog­lalása, hogy a vállalat budapesti ki­rendeltségének létesítéséhez külön engedély nem szükséges.” A tár­gyalás eredménye: „Eljáró ügyin­téző megjegyzi, hogy ... az ala­pító okirat módosításra szorul, a megyei tanács VB döntését a válla­lat igazgató tanácsával közölni fog­ja ... a mai megbeszélés eredmé­nyeképpen a folyó hó 22-ére Buda­pesten a III. ker. NEB-nél tartandó megbeszélés tárgytalanná válik.” Június 22.: A megbeszélés meg­hiúsulása miatt a III. kerületi NEB levélben kéri a Heves megyei Ta­nács VB elnökét: „A működési sza­bályzatban Füzesabony székhely szerepel, míg a területi illetékes­ségre vonatkozóan az egész ország­­területe. Kérem elnök elvtársat, szíveskedjék bizottságunkat posta­­fordultával­­tájékoztatni arról, hogy a tanács VB határozatát milyen előzetes szakminiszteri állásfoglalás előzte meg”. Július 5.: Jegyzőkönyv az árkép­zésről. „A vállalat a Pannónia Szőrmekészítő és Konfekció Válla­­lat 2. sz. gyáregységének ... a festő, mázoló és kőműves munkákkal kapcsolatban a következő járulékos­­-kulcsokat szerepeltette: akadá­lyoztatás 20%, bruttó haszon 26%, felvonulás 1,7%, sürgősségi felár 10%,­­ összesen 57,7%. Az akadá­lyoztatásra semmi dokumentumot nem találtunk. A sürgősségi felár az árutasítás szerint nem érvénye­síthető. A bruttó haszonkulcs is ma­gas, mert, miután ... a JAVSZER árait vették —amelyben már eleve 15%-os haszonkulcs van — a teljes bruttó haszonkulcs 41%. Tehát, ha az 57%-hoz még hozzáadjuk a 15% JAVSZER haszonkulcsot, a járulé­kos költségek %-a 72,7%.” Július 19.: Ezen a napon a népi ellenőrök a következő­­adatra buk­kantak: „1971. február 11—június 7. között 8 millió 147 ezer forintot vettek fel az MNB-től; egymillió 454 690 forintot adtak ki elszámo­lásra, ebből 449 ezer forintot a kecskeméti Petőfi és Kossuth TSz-eknek. A Petőfi TSz időköz­ben beolvadt a Kossuth-ba, így a Kossuth­­ az előzőekben felvett kölcsönökkel együtt 710 ezer fo­rinttal tartozik a Termoszig-nek.” Július 23.: A III. kerületi NEB levele a Heves megyei Tanács VB titkárának: „...június 22-én kelt levelemre válasz a mai napig nem érkezett .. . Kérem .. . postafor­dultával válaszolni szíveskedje­nek. ..” Hasonló tartalmú levél ment a Heves megyei Főügyészség­nek. Július 26.: A Heves megyei Fő­ügyészség­ válasza a III. kerületi NEB-nek: „...megkeresést intéz­tem a Heves megyei Tanács Tit­kárságához, ebben indítványoztam, hogy a VB vizsgálja felül a Termo­szig alapítására vonatkozó határo­zatát. Sürgetésemre a titkárság arról tájékoztatott, hogy ... a vizs­gálatot folyamatba tették.. Július 26.: Pénztárbizonylatok ellenőrzése. A részletes elemzések- 13­3 Népi Ellenőrzés

Next