Népművelési Közlöny, 1952. július-december (2. évfolyam, 13-24. szám)
1952-07-10 / 13. szám
88 Népművelési Közlöny kiadásának napjától számított egy hónapon belül be kell fejezni. 5. Az átadásról és átvételről szóló jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékelt írásbeli észrevételekkel és véleménnyel a közvetlen ,felettes szervhez kell felterjeszteni. 6. Ennek a határozatnak rendelkezéseit alkalmazni kell a minisztériumok és egyéb felső szervek fő-laztályainak, igazgatóságainak, osztályainak vezetői, b) az egyéb állami hivatalok vezetői (kivéve az országos főhatóságok vezetőit), továbbá a vállalatok és más gazdálkodó szervek igazgatói, c) a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, elnökhelyettesei, titkárai és osztályvezetői, d) a vállalati főmérnökök és főkönyvelők személyében beállott változások esetére.« Balázs István s. rk. főosztályvezető. RENDELETEK ÉS HATÁROZATOK * 1 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 51/1952. (VI. 26.) M. T. számú rendelete a kártérítési felelősségnek az Állami Ellenőrző Központ elnöke által való megállapításáról. (Kivonatos közlés) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a központi állami ellenőrzésről szóló 1952. évi II. tv. 25. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §• (1) Az Állami Ellenőrző Központ elnöke a társadalmi tulajdonban keletkezett kár teljes vagy részleges megtérítésére kötelezheti azt, akinek hibája folytán — az Állami Ellenőrző Központ (a továbbiakban: ÁEK) által foganatosított ellenőrzés megállapítása szerint — a kár bekövetkezett. (2) Kártérítési kötelezettséget a következő esetekben lehet megállapítani: a) ha áru, felszerelés, nyersanyag, tüzelőanyag vagy más anyag megromlik, megsemmisül, illetőleg elkallódik; b) ha dolgozókat az engedélyezett létszámkereten kívül alkalmaztak, továbbá a törvényesen megállapítottnál magasabb munkabér folyósítása esetén; c) az állami költségvetésben gazdálkodó szerveknél a jóváhagyott költségvetési kereten kívül történő kifizetés, illetőleg a költségvetési keret túllépése esetében, önállóan elszámoló gazdálkodó egységeknél pedig a jóváhagyott tervekben igazgatási célra megállapított dologi kiadások túllépése esetében; d) ha prémiumot, díjazást vagy segélyt akár pénzben, akár természetben jogtalanul folyósítanak; e) ha valamely dolgozót külön díjaznak olyan munkáért, melynek ellátása rendes munkaköréhez tartozik; f) ha a jogosnál több kiküldetési költséget számolnak el, vagy más elszámolásnál túlfizetést követnek el; g) ha ünnepélyekre, jubileumokra, vagy állami és társadalmi szervek anyagi támogatására jogtalan kiadást teljesítenek, ideértve a megengedettnél nagyobb összegű kiadásokat is; h) ha valamely követelés vagy más igény a kellő időben való érvényesítés, illetőleg más intézkedés elmulasztása következtében elenyészik, vagy egyébként behajthatatlanná válik; i) ha valamely dolgozóra kivetett pénzbüntetést a munkáltató szerv terhére fizetnek ki. 3. §. (2) A kártérítés összege nem haladhatja meg a kártérítésre kötelezett személy havi alapfizetésének, illetőleg alapbérének háromszorosát. (3) Az ÁÉK elnöke — olyan változások esetén, amelyek a kártérítésre kötelezett személy körülményeiben határozatának meghozatala után következtek be — az általa megállapított kártérítés összegét mérsékelheti. 4. §. (1) Ha az AÉK elnöke a jelen rendelet alapján már kártérítésre kötelező határozatot hozott, 2. kártérítésre kötelezettel szemben — ugyanebben az ügyben — az esetleges többletkár erejéig — kártérítést csak a bíróság állapíthat meg. (3) Ha a kár keletkezésében vétkes személy ellen az ügyből kifolyólag büntető eljárás indul, a kártérítő felelősség és a kártérítés mértékének megállapítása a bíróság feladatkörébe tartozik Abban az esetben, ha az eljárás nem végződik a terhelt megbüntetésével, azAÉK elnökének a kártérítés kivetésére vonatkozó joga feléled. 5. §. (1) Az AÉK elnöke által megállapított kártérítés összegét a kárért felelős személy munkabéréből kell levonni. A levonás a határozatnak az alkalmazó szerv vezetője számára történt kézbesítését követő hó 1. napjával veszi kezdetét. A levonás — a munkabérből levonásra kerülő pénzbüntetést, pénzbírságot és egyéb szervekáltal kiszabott kártérítést is beleértve — havonta nem haladhatja meg a kártérítésre kötelezett ■ havi alapfizetésének, illetőleg alapbérének 33%-át. A levonás megtörténtéért az alkalmazó szerv vezetője, ha pedig a kártérítésre kötelezett az érintett szerv vezetője, a közvetlen felügyeleti szerv vezetője anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. 1952. július 10.