Népművelési Közlöny, 1952. július-december (2. évfolyam, 13-24. szám)

1952-07-10 / 13. szám

88 Népművelési Közlöny kiadásának napjától számított egy hónapon belül be kell fejezni. 5. Az átadásról és átvételről szóló jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékelt írásbeli észrevételekkel és véleménnyel a közvetlen ,felettes szervhez kell fel­terjeszteni. 6. Ennek a határozatnak rendelkezéseit alkal­mazni kell a minisztériumok és egyéb felső szervek fő-­­laztályainak, igazgatóságainak, osztályainak vezetői, b) az egyéb állami hivatalok vezetői (kivéve az országos főhatóságok vezetőit), továbbá a vállalatok és más gazdálkodó szervek igazgatói, c) a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, elnökhelyettesei, titkárai és osztályvezetői, d) a vállalati főmérnökök és főkönyvelők szemé­lyében beállott változások esetére.« Balázs István s. rk. főosztályvezető. RENDELETEK ÉS HATÁROZATOK * 1 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 51/1952. (VI. 26.) M. T. számú rendelete a kártérítési felelősségnek az Állami Ellenőrző Központ elnöke által való megállapításáról. (Kivonatos közlés) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a központi állami ellenőrzésről szóló 1952. évi II. tv. 25. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §• (1) Az Állami Ellenőrző Központ elnöke a társadalmi tulajdonban keletkezett kár teljes vagy részleges megtérítésére kötelezheti azt, akinek hibája folytán — az Állami Ellenőrző Központ (a továb­biakban: ÁEK) által foganatosított ellenőrzés meg­állapítása szerint — a kár bekövetkezett. (2) Kártérítési kötelezettséget a következő ese­tekben lehet megállapítani: a) ha áru, felszerelés, nyersanyag, tüzelőanyag vagy más anyag megromlik, megsemmisül, illetőleg elkallódik; b) ha dolgozókat az engedélyezett létszámkere­ten kívül alkalmaztak, továbbá a törvényesen meg­állapítottnál magasabb munkabér folyósítása esetén; c) az állami költségvetésben gazdálkodó szer­veknél a jóváhagyott költségvetési kereten kívül tör­ténő kifizetés, illetőleg a költségvetési keret túllépése esetében, önállóan elszámoló gazdálkodó egységek­nél pedig a jóváhagyott tervekben igazgatási célra megállapított dologi kiadások túllépése esetében; d) ha prémiumot, díjazást vagy segélyt akár pénzben, akár természetben jogtalanul folyósítanak; e) ha valamely dolgozót külön díjaznak olyan munkáért, melynek ellátása rendes munkaköréhez tartozik; f) ha a jogosnál több kiküldetési költséget szá­molnak el, vagy más elszámolásnál túlfizetést kö­vetnek el; g) ha ünnepélyekre, jubileumokra, vagy állami és társadalmi szervek anyagi támogatására jogtalan kiadást teljesítenek, ideértve a megengedettnél na­gyobb összegű kiadásokat is; h) ha valamely követelés vagy más igény a kellő időben való érvényesítés, illetőleg más intézkedés elmulasztása következtében elenyészik, vagy egyéb­ként behajthatatlanná válik; i) ha valamely dolgozóra kivetett pénzbüntetést a munkáltató szerv terhére fizetnek ki. 3. §. (2) A kártérítés összege nem haladhatja meg a kártérítésre kötelezett személy havi alapfize­tésének, illetőleg alapbérének háromszorosát. (3) Az ÁÉK elnöke — olyan változások esetén, amelyek a kártérítésre kötelezett személy körülmé­nyeiben határozatának meghozatala után következ­tek be — az általa megállapított kártérítés összegét mérsékelheti. 4. §. (1) Ha az AÉK elnöke a jelen rendelet alapján már kártérítésre kötelező határozatot hozott, 2. kártérítésre kötelezettel szemben — ugyanebben az ügyben — az esetleges többletkár erejéig — kártérí­tést csak a bíróság állapíthat meg. (3) Ha a kár keletkezésében vétkes személy el­len­ az ügyből kifolyólag büntető eljárás indul, a kár­térítő felelősség és a kártérítés mértékének megálla­pítása a bíróság feladatkörébe tartozik­ Abban az esetben, ha az eljárás nem végződik a terhelt meg­büntetésével, az­­AÉK elnökének a kártérítés kiveté­sére vonatkozó joga feléled. 5. §. (1) Az AÉK elnöke által megállapított kár­térítés összegét a kárért felelős személy munkabéré­ből kell levonni. A levonás a határozatnak az alkal­mazó szerv vezetője számára történt kézbesítését kö­vető hó 1. napjával veszi kezdetét. A levonás — a munkabérből levonásra kerülő pénzbüntetést, pénz­bírságot és egyéb szervek­­által kiszabott kártérítést is beleértve — havonta nem haladhatja meg a kár­térítésre kötelezett ■ havi alapfizetésének, illetőleg alapbérének 33%-át. A levonás megtörténtéért az al­kalmazó szerv vezetője, ha pedig a kártérítésre köte­­lezett az érintett szerv vezetője, a közvetlen felügye­leti szerv vezetője anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. 1952. július 10.

Next