Népművelési Közlöny, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-14 / 1. szám
t is maga az igazgató gyakorolja. Ugyancsak változatlanul az igazgatót illeti meg a fegyelmi jogkör a vállalatok fegyelmi szabályzatáról szóló 34/1950. (I. 27.) M. T. számú rendelet 6. §-ában meghatározott fegyelmi vétségek esetében. Kende István s. k., főosztályvezető. RENDELETEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 25. számú törvényerejű rendelete a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet módosítása tárgyában. 1. §. A múzeumokra és műemlékekre vonatkozóan az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendeletben és egyéb jogszabályokban a közoktatásügyi miniszter részére biztosított jogkört a népművelési miniszter veszi át. . 2. §. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja megszűnik, feladatának ellátásáról a népművelési miniszter gondoskodik. 3. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet 1953. évi február hó 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet 3. §-ának (1) és (2) bekezdése és 28. §-a hatályát veszti. (2) Ahol az 1949. évi 13. számú törvényerejű, rendelet, vagy a népművelési miniszternek a jelen törvényerejű rendeletben megállapított jogkörét érintő más jogszabály a közoktatásügyi minisztert, illetőleg a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját említi, helyettük a népművelési minisztert kell érteni. Dobi István s. k., Szabó Piroska s. k., a Népköztársaság Elnöke a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tanácsának titkára. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 106/1952. (XII. 31). M. T. számú rendelete Szerzői Jogvédő Hivatal létesítéséről. 1. §. (1) A szerzői jogok védelmének fokozott biztosítása érdekében Szerzői Jogvédő Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) kell létesíteni. (2) A Hivatal jogi személy. (3) A Hivatal feladata a szépirodalmi és ismeretterjesztő művek, a zeneművek, valamint a képző- és iparművészeti alkotások (a továbbiakban: irodalmi és művészeti alkotások) után járó szerzői jogdíjak nyilvántartása és beszedése, azoknak a szerzők részére való kifizetése, illetőleg a szerzők között való felosztása és általában a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos minden teendő ellátása. 2. §. A Hivatal a népművelési miniszter felügyelete alatt áll. Külföldi vonatkozású szerzői jogdíjügyekkel kapcsolatban a népművelési miniszter a felügyeletet a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben gyakorolja. 3. §. (1) A Hivatal élén igazgató áll. Harmadik személyeikkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt a Hivatalt az igazgató képviseli. (2) Az igazgatót a népművelési miniszter nevezi ki, a Hivatal többi munkavállalóját az igazgató alkalmazza. 4. §. (1) Az igazgatót munkájában hat tagból álló igazgatósági tanács támogatja. Az igazgatósági tanács a Hivatal munkájában felmerülő fontosabb ügyekben és a Hivatal tevékenységével kapcsolatos elvi kérdésekben mint tanácsadó szerv véleményt nyilvánít. (2) Az igazgatósági tanács tagjait az Irodalmi Alap, a Képzőművészeti Alap ésa Zenei Alap (a továbbiakban: Alapok), valamint a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége vezetőségének javaslata alapján a népművelési miniszter nevezi ki. (3) Az igazgatósági tanács tagjai a Hivatallal munkaviszonyban nem állanak, tisztségüket díjazás nélkül töltik be. 5. §. (1) Közzétett zeneművek és zeneszövegek színpadon kívül történő nyilvános előadására, valamint mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átvitelére (hanglemezfelvétel, rádióelőadás stb.) vonatkozó jogot mind a Hivataltól, minda szerzőtől meg lehet szerezni; közzé nem tett (nyilvánosságra nem került) művekre vonatkozóan az említett jogot csak a szerzőtől lehet megszerezni. ’ (2) A szerzői jogdíj mértékét az (1) bekezdésben meghatározott minden esetben a népművelési miniszter jóváhagyásával a Hivatal állapítja meg és a jogdíjat a Hivatalhoz kell befizetni. [6. § (1) bek.] (3) A zeneművek, zeneszövegek, verses és prózai szépirodalmi művek, képzőművészeti alkotások, valamint színpadi művek folyóiratban vagy műsorfüzetben történő másodközléséhez, többszörösítéséhez és forgalombahozatalához szükséges engedélyt a szerzőtől a Hivatal útján kell megszerezni. 6. §. (1) Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek kiadásáért (közzététel, többszörösítés, forgalombahozatal), bármilyen felhasználásáért (átdolgozás, feldolgozás, fordítás, filmforgatókönyv vagy színpadi előadás céljára történő átdolgozás stb.) vagy mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átviteléért (hanglemezfelvétel, rádión vagy televízión történő előadás stb), színpadi művek, némajátékok és koreográfiai művek kiadásáért, nyilvános előadásáért, mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átviteléért, filmforgatókönyvre történő átdolgozásáért vagy egyéb felhasználásáért, hangjátékok (rádióoperák, rádióoperettek stb.) megírásáért és előadásáért, filmnovellák és filmforgatókönyvek megírásáért, zeneművek kiadásáért, nyilvános előadásáért mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átviteléért (hanglemez-, filmfelvétel, rádión történő előadás stb.) vagy megrendelésre történő megalkotásáért, valamint képző- és iparművészeti művek — ide nem értve a díszlet- és jelmezterveket — megrendelésre történt NÉPMŰVELÉSI KÖZLÖNY 1953. január 14.