Népművelési Közlöny, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-14 / 1. szám

1953. január 14. NÉPMŰVELÉSI KÖZLÖNY megalkotásáért, megvásárlásáért, sokszorosításáért, illetőleg utárképzéséért (másolás, nyomtatásban vagy fényképen való közlés, negatív minta útján történő sokszorosítás stb.) vagy optikai készülékek se­gítségével való üzletszerű bemutatásáért a szerzőnek vagy jogutódjának járó szerzői jogdíj­akat (a továb­biakban: szerzői jogdíjak) a Hivatalhoz kell befi­zetni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése esetén a Hivatal a szerzői jogdíjból az Alapot, illetőleg a Hivatalt egyébként megillető rész kétszeresét jogosult — a szerződő felek egyetemleges felelőssége mellett — behajtani. Ilyen esetben a szerző esetleges előleg­ vagy az Alappal szemben fennálló egyéb tartozásáért a szerződő felek, a Hiva­tallal szemben ugyancsak egyetemlegesen felelősek. (3) Egyes vállalatoknak, szerveknek vagy in­tézményeknek a Hivatal az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól felmentést adhat; ezek a szerzői jog­­díjakat — a felmentés keretén belül — közvetlenül a szerzőknek vagy jogutódjaiknak fizetik ki. Ilyen esetben a szerzői jogdíjakból le kell vonni és a Hi­vatalhoz be kell fizetni a jogdíjakból az Alapokat, illetőleg a Hivatalt megillető részt, valamint a szer­zők előleg- vagy az Alapokkal szemben fennálló egyéb tartozásait. [11. § (1) — (2) bek.]. 7. §. Állami szervek és vállalatok, szövetkezetek, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek a szerzői jog értékesítésére vonatkozó szerződés egy példányát — olyan esetben, amikor a szerződésből eredő szerzői jogdíjat a 6. § értelmében a Hivatalhoz kell befizetni, — a szerződés megkötésétől számított nyolc nap alatt kötelesek a Hivatalnak megküldeni. 8. §. Az állami szervek és vállalatok, szövetkeze­tek, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek által rendezett műsoros előadások, táncmulatságok vagy műsoros előadással egybekötött táncmulatsá­gok után a 160/1951. (VIII. 28.) M. T. számú rende­­let értelmében járó szerzői jogdíjakat i a Hivatalhoz kell befizetni. 9. §. (1) Irodalmi és művészeti alkotások, tudo­mányos és szakirodalmi művek, tankönyvek, vala­mint — a mozgófényképészeti művek kivételével — minden egyéb szerzői jogvédelemben részesülő mű bármilyen felhasználására és értékesítésére vonat­kozó jogot, abban az esetben, ha az egyik szerződő fél az 1950 : 30 tvr. 3. §-a szerint külföldi, kizárólag a Hivatal közreműködésével lehet megszerezni, illető­leg átruházni. Ilyen esetben a Hivatalt a közreműkö­désért díjazás illeti meg, ennek mértékét és feltételeit a népművelési miniszter határozza meg. (2) A Magyar Nemzeti Bank a külföldről hozzá befolyó szerzői jogdíjakat a Hivatalhoz tartozik át­utalni. (3) Külföldieknek járó szerzői jogdíjakat kizáró­lag a Hivatal utalhat át. (4) A jelen §-ban foglalt rendelkezések alól a népművelési miniszter a külkereskedelmi miniszter­rel egyetértésben felmentést adhat. 10. §. (1) A szerzői jogdíjak iránti igényeket mind perben, mind peren kívül a Hivatal is érvénye­sítheti; ebben az esetben a Hivatal a perben a saját nevében lép fel. A szerzők személyiségi jogainak ér­vényesítésére, — ha a szerző életben van, — a Hiva­tal csak a szerző hozzájárulásával jogosult. (2) A szerzői jogdíjat akkor i­s a Hivatalhoz kell befizetni [6. § (1) bek.], ha a szerzői jogdíj iránti igényt a szerző — perben v­agy peren kívül — saját­maga érvényesíti. (3) Szerzői jogból eredő igényt külföldi bíróság előtt érvényesíteni csak a külkereskedelmi miniszter engedélyével szabad. (4) Abban az esetben, ha a Hivatal a szerzői jog­ból eredő igényt külföldi bíróság előtt kívánja érvé­nyesíteni, a szerző, illetőleg jogutódja tartozik a per viteléhez szükséges meghatalmazást és egyéb okira­tokat a Hivatal rendelkezésére bocsátani. 11. §. (1) A zeneszerzőik jogvédelmével és a ze­neszerzői jogdíjak behajtásával, valamint felosztásá­val kapcsolatos költségeit a Hivatal a hozzá befolyó zeneszerzői jogdíjakból levonja. (2) A Hivatal a hozzá befolyó szerzői jogdíja­kat — az (1) bekezdés értelmében a Hivatalt meg­illető összeg, valamint a jogdíjakból az Alapokat megillető rész és a szerzők esetleges előleg — vagy az Alapokkal szemben fennálló egyéb tartozásainak levonása után — a szerzőknek kifizeti. (3) A Hivatal fenntartásához és feladatainak el­látásához szükséges költségeket, valamint a Hivatal bevételeit a népművelési minisztérium költségvetésé­ben kell előirányozni. A költségeket a szerzői jogdí­jaknak az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján levont részéből kell fedezni. A költségek megoszlását az Alapok között a népművelési miniszter határozza meg. 12. §: (1) Tudományos és szakirodalmi munkák, tankönyvek, valamint a 6. § hatálya alá nem tartozó egyéb művek szerzői jogvédelmét és az ilyen művek után járó szerzői jogdíjak beszedését a Hivatal csak a szerzők kívánságára látja el; egyébként az említett művek után járó szerzői jogdíjakat közvetlenül a szerzőknek kell kifizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékeny­­séggel felmerülő költségeket a szerzők kötelesek a Hivatalnak megfizetni. (3) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a 9. § hatálya alá tartozó esetekben nem lehet alkalmazni. 13. §: Abban az esetben, ha irodalmi vagy művé­szeti alkotás a védelmi idő eltelte után kerül olyan felhasználásra, amelynek tekintetében az 1921. évi LIV. tv. a szerzői jog javára egyébként védelmet biz­tosít, az Alapok javára a Hivatalhoz járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben a népművelési miniszter határozza meg. 14. §: A 6., illetőleg a 9. § alapján járó szerzői jogdíjakat a Hivatal abban az esetben is jogosult a saját nevében behajtani, ha­­a szerzői jogdíj követe­lés a jelen rendelet hatálybalépése előtti időből szár­mazik. 15. §. A Hivatal mentes minden adó és illeték fizetése alól. 16. §. A jelen rendelet 1953. évi január hó I. napján lép hatályba, hatálybalépésével a 260/1950. (X. 29.) M. T. számú rendelet 2. §-ának h) pontja, 11. és 12. §-a, valamint a 24/1952. (III. 27.) M. T. 3

Next