Kalauz, 1865. október - 1866. szeptember (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-01-05 / 14. szám
Pécs, jan. 5. 1866. 14. szám. Második évfolyam. Kalauz .u .■ . a nevelés és oktatás terén. Előfizetési föltételek: egész évre 4 fr., félévre 2 fr. Megjelenik e kath. hetiközlöny minden pénteken. Szerkesztői lakás: a püspöki könyvtárépületben. Élet- és korrajz vázlatok a nevelészet történetéből. in. Lóner Ferencz, szegzárdi kántortanító 1788—1863. Az el nem fásult kebelnek vallásos éldeletet nyújt azon szép üszhangzat, melyben sok helyütt a nép egyházi éneke a szakértő kántor orgonakiséretével találkozik; mennyei érzelemár hullámzik ilyenkor a figyelőnek lelkületén át s az efölött merengőnek ajka hálát rebeg a dicsőnek, ki a fündicsért megható jelenségnek fáradalmat nem ismerő létesítője s bizonyos értelemben teremtőjeül üdvözlendő. Sok vidéken a nép kegyeletes emlékében él egy-egy kántortanító neve, ki hivatásos örömét lelé abban, ha a hívőket lehetőleg szabályos egyházi énekekhez szoktathatta, ha népünknek veleszületett természeti tulajdonságát, mely örömben és búban egyaránt dalba önti érzelmeit, az egyházi énekek tágas terén, az isteni tisztelet alanya és tárgyához mért fenséges s kerekded öszhangzattá idomíthatta; ily kifogás nélküli kántortanítót mutatunk be lapunk tisztelt olvasóinak a szegzárdiak hálás emlékében híven megőrzött Léner Ferenczben, ki csak néhány hó leszámításával , félszázadon át viselő elüljárói közmegelégedésére s a szegzárdi kath. hívők épülésére kántori hivatalát. Léner Ferencz 1788-ban Szegzárdon született; a vallásos nevelés, melyben hitükhöz hű ragaszkodással viseltető szülői által részesült, kifejlesztő jó idején a fiúban azon iránypontokat, amelyekre fektetett élet a becsületesség és hasznosság minden feltételeit birja; valamint erkölcsi viseletében, úgy szorgalmára nézve is iskolatársai legjobbjaival mindig versenyezett; szép sikerrel bevégezvén a helybeli elemi osztályokat, szülői, kik áldozatot nem kíméltek, a tanulni szerető fiút Fehérvárra vitték a gyamasiumi osztályokra, hogy már felismert tehetségeinek megfelelő pályára készíthesse elő magát; de Léner a nő családi körülményeknél fogva két osztályon túl már nem haladhatván a megkezdett tanpályán, idehaza maradt s az akkori kántor Nackterer János oldala mellett gyarapítá ismereteit a hangszerek kezelésében s különösen az orgonálásban, melynemű ismereteinek alapját még Fehérvárott magánszorgalom után veté meg; igaz ugyan, hogy ő naturalista volt a zenében, de folytonos gyakorlata és ügykedve által mégis annyi alaposságot tett magáévá, hogy később mint kántor hivataloskodása körében a méltányos igényeket kielégíthette. Nachterernek 1814-ben történt halálával Szegzárd közönsége az új kántor megválasztásában meghasonlott; két jelentékeny párt állt szemben egymással, melyek — mint a késő unokák még fájdalommal említik — egymás irányát