Népnevelők Lapja, 1870 (5. évfolyam, 1-47. szám)

1870-05-08 / 19. szám

Pest, 1 § május 8. 1870. f ® * «•&§£•'»*. 9$S '­Itêî^AÇSs*.'; SiNÉPNEVELŐK LAPJA. nMC egy Joleixils: ■ va.sÄ.mn.s.^D. 19. sz. I­V. évfolyam.­­ Több szakférfiú közreműködése mellett szerkeszti Márki József tár. kiadó-tulajdonos. Előfizetési pénz (­/4 — 1 évre : 1 — 4 fr.) s kéziratok a szerkesztői s kiadói hivatalba (kecskeméti­ utca, 5. sz.) kéretnek küldetni . Első­ megrendelé­si idő leteltével, lapunk csupa elfogadását is mer­rend­elésnek tekintjük. Iti Nyilatkozatok a népnevelők egyete­mes gyűlését, illetőleg. VI. Bizalmas szó a magyarországi nép­tanítókhoz. T. Ügytársak! — A magyarországi nép­ta­nítók nagygyűlésének ez évben leendő megtar­tása, ezen ránk nézve oly nagyszerű kérdés vég­tére is föléje emelkedett a kételyeknek, melye­ket a fővárosban nem megvetendő tekintélyek az általunk megindított ügy megdönthetésének céljából — meg­lehet, szeréntök nyomos okok gyanánt — mint akadályokat magasztos törek­vésünknek útjába gördítettek. E lapok hasábja­in — köszönet a szerkesztő ur jószivárgének — megh­atott minden, mit a „Népn. j^síregy­­lete“, mint a nagygyűlést szervező bizgár ág," az önkéntesen vállalt nagy munka érdek­iben eddig tett és mennyit a mellett harcolt. Biztos reményt köthetünk tehát most már ahhoz, hogy rég táp­lált vágyunk valahára megvalósulnod, hogy az orsz. tan. gyűlést illető kedves ideánk még ez évben meg fog testesülni. Nem kétkedem, hogy t. Ügytársaim a nagy­gyűlésnek ez­ évi szünidőnkben megtartását öröm­mel és helyesléssel fogadják .) Fölmerül most már a kérdés, hogy váljon milyenné óhajtjátok tenni tekintélyben, nagy­ságban és belbecsére nézve e nagygyűlést? — E kérdésre a következményekben fogjuk ugyan meglelni az egyenes feleletet; de t. Ügytársam, a következményeknek önvágyainkhoz mért ked­vező voltát előre biztosítani mi vagyunk fölhívva. Rendelkezésünkre jó nagy időköz áll a nagygyű­lés napjáig, és ezen időköz elég arra, hogy mind­­nyájunk édes ügyéért, nemzetün­k közjaváért, nemesen lelkesülő néptanítók egyelőre szellemi erőikkel segítségünkre jőjenek. T. Ügytársak, lépjetek bátran a nyilvános­ság elé, adjatok a nagygyűlés felől levő meggyő­­ződéstek és életerős akaratotoknak helyes érvek által kifejezést, és igazoljátok igy csalh­atlan bi­­zonyítékok által, h­ogy ti valóban fölemelkedte­tek a korszerű népnevelői műveltség színvona­lára. Az ügy, mely első­sorban a tietek, megér­demli, hogy érte lelkesüljetek. Használjuk az időt és körvonalazni iparkodjunk az utat, me­lyen kitűzött célunkhoz legbiztosabbak­ eljutha­­t­tunk. Ezt legrövidebben és mégis leghelyeseb­ben csak úgy eszközölhetjük, ha a nagy kérdés­ben eszméket cserélünk Hogy módot és alkal­mat nyújtsak, t. Ügytársak, erre : elmondom, mint vélekednek itt egyesek az orsz. tanitó-gyü­­­­lés felől és ezzel kapcsolatban elmondom saját nézeteimet is. Vannak, kik az ez­ évi nagygyűlés sike­rében kételkednek, és e kételyüket azzal in­dokolják, hogy Magyarországon nincs egy na­gyobb fontosságú pedagógiai kérdés is annyira megérlelve, hogy hazai néptanítóink azok fölött már ez évben határozott és megvárható véle­ményt mondhatnának.­­ Vannak továbbá, kik az orsz. tan.­gyűlésnek irányba vett és általunk biztos kilátásba helyezett nagyságát és te­kintélyességé­t vonják kétségbe. Ezek töb­bi közt azt mondják, hogy idő előtti az orsz. ta­­nító-gyű­lés ez évben, mert Magyarországon a ta­­nitó-egyletek és körök sok helyütt nincsenek még rendezve Már pedig az­­ ideálok szerént valódilag nagygyá és tekintélyessé csak úgy vol­na tehető az orsz. tan. gyűlés, ha emez egyletek és körök az országos képviselők gyűlésének min­tájára küldötteket választanának és ezekből ala­­kítnák meg a tanítói nagygyűlést.­­ Merültek föl végre oly nézetek is, melyek szerint a nagy­gyűlést ez évben meg kell ugyan tartanunk, de nem, mit óhajtottam volna e nyilatkozat mellett hallani, hogy „ha egyébért nem, legalább j­ó alapját vessük meg ezáltal a jövő évek­ben tartandó gyűléseinknek.“ (meg lehet­, hogy tartalékban ezen fölfogás is ott van a többi közt), de főleg azon okból hogy t. i. ha összejövünk, először is, mint egy nagy család tagja , ismerkedjünk, aztán a gyűléseken diktzi­­ózzunk és éljenezzünk, kirándultunk a szabadba, és felköszöntések és minden ott rendelkezésünk­re álló módok fölhasználásával mindinkább egy­beolvadni iparkodjunk, mely egy oldalról tekint­ve bár természetes és ártatlan dolgok azonban nem szólnak a mellett, hogy ezen utóbbi érte­lemben vélekedők as ez idén tartandó nagygyű­lés mi­ és minősége iránt tisztában vannak ön­magukkal, sőt ellenkezőleg, én azt látom, hogy *) Erre nézve kedves hazánk szélráz­ójának mind harminckét irányi fuvallott hozzánk igenlő nyilatko­­kozatokat. — S­z­e­r­k.

Next