Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1874-05-16 / 20. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ KÖZLÖNYE. JEVELÉS — JOKTATÁSÜGYLETILAP. Felelős szerkesztő : Graillai Béla. Munkatársak: Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bója G., Bálint M., Dobján L. Dolinár Gy., Faluvégi A., Falvay A., Fillinger K., Fuchs F. Garami R., Goldberg J., Goll J., Gyertyánffy J., György Al., Halász Gy., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N., Kapi Gy., Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss Á., Kehn Gy., Kriesch J., Lakits V., Lederer A., dr. Márky J., Arayer A., Molnár Al., A Molnár K., Alolnár L. Alorvay K., Neumann S., Németh G., Pédery Gy., Péterfy S., Prárner Ág., Rohr F. Roller A., Roth V., Ságli J., Schuch J., Schwarcz Gy., Szélig J., Stern M., Szervizer L., Stojanovics L, Szarvas G., Szász L. Sente .1., Tamos I, dr. Toldy L , Túry J., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J ., Vajdafy E. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K., Zirzen J., Zsengeri S. Megjelenik minden szombaton. a lap szellemi részét illető küldemények Ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 a szerkesztőhez Budapestre, nagy-diófa utca 13. sz. ; írt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soron- előfizetői pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz intéként 10 krral számíttatnak. rendek. Kiadó: Aigner Lajos könyv rus Budapest Előfizetési pénzek postai utalványnyal küldendők. ten, váci-utca 18. szám „Nemzeti szálloda“ 20. szám. Budapest, 1874. Május I6. IX. árfolyam. A tanterv részletes megállapítása s a tananyag csoportosítása. *] (Az egyet. tanitógyülés szervező bizottsága által kijelölt 4. vitatárgy.) I. Természeti és szellemi erők uralma alatt áll az ember; természeti és erkölcsi törvények vezérlik őt. Az egyes ember és az egyes népek, úgyszintén ezek hatásköre és működése függ egyrészt a talajtól és környéktől, másrészt pedig tehetségüktől és hajlamuktól. Az ember nem csak a physical törvényeknek van alávetve, hanem cselekedeteire nagy befolyást gyakorolnak még az ész, a szokások, előítéletek és szenvedélyek, tehát az intellectuális törvények is. Addig, míg az ember alacsony fokú állást foglal el, csak a szükség kényszeríti őt cselekedetek végbevitelére ; így ösztönzik őt a forró és hideg éghajlat változásai, barlangok felkeresésére, lakások vagy sátorok felütése és házak építésére. Mindezt azonban tiszta belátás, higgadt megfontolás és átgondolt terv nélkül teszi, aminek bebizonyítására szolgálnak a vad népek építményei, sőt a középkori városok és lakóhelyek is. Minél inkább halad az emberiség és minél több tapasztalatot gyűjt, annál inkább fogja magáévá tenni a természet fölötti hatalmat és annál inkább lép az érett meggondolás a tervszerűtlenség — és az öntudatos tett az ösztönszerű cselekedet helyébe, így pl. a jelenkorban minden városban van egy bizottság, melynek feladata az építkezések határozott tervszerűségére ügyelni. *] Miután az egyet, tanitógyülés élők. bizottságai engem egy tétel kidolgozásával bízott meg, én a 4 et választottam, azt vélvén, hogy ezen feladat nem lesz nehéz, — de nagyon is csalódtam. Remélem, hogy ezen kérdéssel sok paedagógus fog foglalkozni ; tudom, hogy Lüben, Dörpfeld és még más két szakférfiú e tárgy fölött röpiratokat, sőt egész könyveket írtak, de ezeket legnagyobb sajnálatomra még eddig nem olvashattam. Az idő rövidsége miatt kénytelen vagyok tehát a t. olvasóval saját tapasztalataimat, és adataimat — amennyire lehet röviden — megismertetni. L. Á.