Népnevelők Lapja, 1881 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1881-01-01 / 1. szám
^nem azért virrad, mert a kakas kukoric, hanem ez ébred, mert hogy virrad ! A század virradatán mi is felébredtünk, megértettük a nagy jelszót: »A tudományban van csak megváltozásod«, és íme a művelt népek nagy, társaságában nem megvetendő helyen állunk. És ezt nem az »Ordre de Battaille»-knak, nem a gyors puskáknak, nem az Achacius-ágyuknak, de nem is azoknak a politikai nagy akcióknak köszönheti népünk melyekkel e század oly viselős volt, hanem egyedül neked, te a társadalom legkopottabb bútora, penészes könyvkukac, te — tanító! Büszkén emelődik a munkában meggörnyedt derék, ha a szűk korlátok közé kényszeritett iskolamester visszapillant múltjára, csendes múltjára, s azt mondhatja a nagy változásokra mutatva : ez az én művem nem erőszakkal, de csendben, nem vér, de köszönet árán, nem dicsért, de önéletem kínos fölemésztésével végeztem. Ilyen az én munkám ! És miből nyernénk erőt a tovább való küzdelemre, ha nem ez a tudat kölcsönözné azt? Mi bátorítana, biztatna, ha nem a sikernek lélekemelő befolyása ? Aki nem ily gondolatokkal néz a múltba, vihet-e reményt a jövőbe? Akinek nincs min lelkesülnie, volt-e, van-e s lesz-e annak miért élni? Vessük hát félre a múlt keserveit, felejtsük a szenvedések kínos perceit. Helyettük keressük a múltban azt, ami magasztos, ami emelő, s megnyugvás szálland lelkünkre, látva, hogy a nemzet történetében a legfontosabb helyet, a legméltóságosabb küldetést épen mi tanítók töltöttük be. Nézzünk bátran a jövőnek szemébe ! Nagy munkát vár még tőlünk, egész emberekre van szüksége. Nagy eszmékkel terhes még a század s rövid 20 év van még csak hátra belőle. Siessünk, hogy fontos föladatainkat jókor elvégezzük. A föltartóztathatatlan idő gyorsan halad, — el ne maradjunk ! Vezessen át bennünket egy szép jövő reménye az új évbe; legyen bizalmunk a munkás izzadó tenyér, — valamint a tettre képes észerő iránt, legyen bizalmunk önmagunk iránt is, s ekkor lesz hitünk, bizalmunk a jövőbe ! Magyarország tanítói karának a legszebb s legáldásosabb jövőt kívánjuk ! A természettan tanításának módszere. Bevezetés. Ha valaki néhány cikket, vagy egy egész könyvet szándékozik írni, egy, már gyakran megbeszélt tárgy fölött, akkor illik, hogy ezen cikk, vagy ezen könyv megjelenését egyszersmind indokolja. A physikai oktatás módszere volt már tárgyalva a paedagogiai újságban, és majdnem minden didaktikai könyv megismerteti az olvasót a természettan módszerével. Mi jogosít tehát engem ennek megismertetésére? Az én módszerem az eddig megírt módszerektől lényegesen küönbözik. Azon didactikai könyvek, melyek a legújabb időben megjelentek, a phisikának módszerét felosztják tanalakra, tanmenetre, tanelvek-