Népnevelők Lapja, 1885 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-14 / 7. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA viseletét helyeselve, a dolgot élére állították, s az elvi kérdésből személyes kérdést csináltak. Hogy a nyilatkozók „vallási és paedagogiai meggyőződésből“ járultak az úr asztalához, csak részben ismerhetem el. Hogy vannak közöttük, akik vallási meggyőződésük kifolyásaként gyakorolták e „szent“ cselekményt, nem kétlem , de biztosítom, hogy az érdekeltek nagy része a fentebb említett kényszernek hódolt, mert tagadom, hogy az érdekeltek valamennyije alá merné írni a kibocsájtott nyilatkozatot. Hogy pedig valaki paedagogiai meggyőződésből gyónjon, mint községi iskolai tanító, azt plane absurdumnak tartom. Nekünk községi iskolai tanítóknak egy vallásfelekezet mellett sem szabad tüntetnünk! Ajánlom tehát jövőre a nyilatkozóknak, hogy ne illessenek magukra illő czímekkel arra érdemteleneket, Barach Géza végzett klerikus pedig becsülje meg magát magasztos hivatásában, s mint hitoktató, ne tanítókat, hanem iskolás gyermekeket serkentsen vallásos cselekedetek gyakorlására, ez az ő kötelessége, nem pedig a kedélyek felzaklatása és skandalumok provokálása. Gondolkodjék soraim felett, s ha ezt teszi, hiszem, hogy mire valóságos pappá leend — felszenteltetése után — hálás köszönetet fog mondani jóakaratú tanácsomért. Budapest, 1885. fe' r. 10. Göndöcs István, fővárosi tanító től; „Egy rut leány története“ tündérjáték Balázs Sándortól; „Székely támad, székely bánja“ történeti regény P. Szathmáry Károlytól ; „Ki lesz az örökös?“ Hartmann-Plen-től (vége); A minden vasárnap megjelenő lap előfizetési ára: negyedévre 1 frt 50 kr., egy hónapra 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó tulajdonoshoz küldendők Budapesten, VII., Dobutcza 14. Irodalom, Nemzeti Nőnevelés. A jeles folyóirat immár hatodik évfolyamát kezdi meg, s amint e füzet tartalmából is láthatjuk, kitűnő erők által támogatva, nagy pártolásra méltó lankadatlan buzgalommal. Péterfy Sándor az első czikkben a két Mária Dorothea főherczegnőről szól, József főherczeg nádor áldott emlékű feleségéről s József főherczeg legidősb leányáról, ki a tanítónők menedékházának védnökségét fogadta el, s tetemes alapítvánnyal növelte ennek alaptőkéjét. Két sikerült arczkép csatlakozik a szépen irt czikkhez. — Egyéb czikkek : A tettetés psychologiája Léderer Ábrahámtól. Leányiskoláink és a női természet Felméri Lajostól. Leánynevelés kérdéséhez a történettanítás szempontjából irta Legouvé Ernő, fordította Feleki József, ki e szép tanulmány fodításával hasznos szolgálatot tesz nőnevelésünknek. — Képek a Kongó vidékéről, számos szép képpel a magyar Stanley-kiadásból. Nőnevelési eszmék a múlt században, közli Komáromi Lajos; a magyar nyelv tanítása az osztott elemi népiskola négy alsó osztályában Pásthy Károly. Gyakorlati tanítás. Kézimunka: Bevezető beszélgetés az elemi iskola II. osztályának. Az első képezdést Csárdás zongorára szerzé és a szeretett képezdei növendékeknek ajánlja Riszner Nándor áll. kép. zenetanár Zniováralján. Ára 60 kr. Művészet rovattal nem bírván, itt teszünk említést e zeneműről, mely az illető szerzőnek 28. műve már. Ajánljuk ügytársaink figyelmébe. A szent mise szolgálat módja (Minisztráczió magyar betűkkel.) Róm. kath. el. fitanodák használatára. Második kiadás. Kiadta Károlyi Mihály bács-topolyai tanító. Ára 10 kr. Czélja: megkönnyiteni a gyermekeknek a sz. mise szolgálat módjának — önszorgalmuk által való — elsajátítását. „Gondüző“ E lap 18. száma a következő változatos tartalommal bir: „Az uj főispán“ regény Tolnai Lajostól; „A költő óra“ satira Endrődi Sándortól; „Magyar költők szerelme“ (Csokonai Lillája) Szana Tamástól ; „A végzet“ regény Margitay Dezső 55 Vegyesek. * Az iskolákban rendezendő olcsó lakások. A fővárosi törvényhatóság utóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a kiállítás alkalmával olcsó lakások berendezésére a következő iskolaépületeket engedi át: Lipót téri, lovag-, szív-, érsek-, Wesselényi-, dohány- és őszutczai elemi iskolákat, s a nagymező-utczai polgári iskolát. A nevezett 8 iskolánál a tanév május hó végével fejeztetik be, s az uj tanév szept. 10-—15-edike táján kezdődik. * A Londonban tartott iskola egészségügyi kiállításról. Ezen kiállítás múlt évi november hónapban fejeztetett be. A nevezetesebb kiállítók közé tartoztak London, Birmingham, Sheffield, Edinburg és Glasgow városok. (Angolországban ugyanis az illető községi hatóságok kezelik az iskolák administrativ ügyeit.) Kiváló figyelmet érdemeltek az iskolaépületek mintái. Az épületek kivétel nélkül elegánsak s gyakorlatiasak. Egy osztályra 60 gyermeket számítanak, s az egész iskolaépület átlag 1100 gyermek befogadására van tervezve. Az iskolai ünnepélyességek megtartására minden iskolaépület középpontján van egy tágas terem, mely fölülről kapja a világosságot. A gyermekek fejöltönyeinek szövegeinek elhelyezésére külön helyiségeket rendeztek be. Némely londoni iskolaházban még mosdóhelyiségekre is akadunk. Az épülethez legtöbbnyire tágas udvart is csatolnak, mely alkalmas játszótérül szolgál. Az udvarban találunk kutakat, zuhanykészülékeket és tornaszereket. Nagy gondot fordítanak az angolok a gyermekeknek iskolai kényelmes ülőhelyeire. Ezek úgy vannak berendezve, hogy két-két tanuló ülhessen egymás mellett, így a tanító minden egyes gyermeket megközelíthet s munkáját könnyen ellenőrizheti. Az iskolatáblákat köszörült üvegből készítik, hátulsó lapjuk feketére lévén lakkozva. Vannak egyes leányiskolák, melyekben a 12 — 14 éves leánykákat főzni is tanítják. A főzéshez szükséges tárgyakat maga az iskola szerzi be. * Meggyilkolt tanító. A gross-salze-i kényszer-dologházban működő Klose nevű tanítót egy dologházra ítélt ifjú konyhakéssel agyonszúrt. A halál rögtön bekövetkezett. A gyilkos 20 éves, makacs és boszuálló természetű fiatal ember, ki, mert készakarattal hamisan énekelvén, magára vonta a tanító megrovását. Erre a fiatal ember a tanítóra késsel rontott s azt szivébe mártotta. * Egy szerény kívánság. E sorokat egy hozzánk beküldött levélből közöljük: „Tisztelt szerkesztő úr! Hogy mennyire megy a papok önhittsége az iskolával szemben, ennek példáját mutatja a mi Krisztina-városi plébánosunk, a midőn azt kívánja, hogy az uj iskolaépületből az igazgató hurczolkodjék ki s adja át lakását ,ő főtisztelendőségének“, mivel a papnak május 1-jén újraépítés miatt összeromboltatik. — Iskolaszékünk erélyesen visszautasította ezen kívánalmat, ugyanazt várjuk a tanácstól is. — Úgy hisszük, hogy ehhez sem kellene külön kommentár. Valóban szerény egy kívánság csak a tanító lakást kérni, hiszen kérhette volna még a tanító jövedelmét is ráadásul. Igazán szép példáját nyújtja a krisztusi szerénységnek némely főtisztelendő úr. Hogy is szól csak a tízparancsolat utolsó pontja? Más forrásból még azt is hallottuk, hogy az illető főtisztelendő úr, midőn tudtára adta szíve óhaját az igazgatónak, megjegyezte, hogy aztán ne ellenkezzék, mert az mit sem használ , lévén ö nagyhatalmú főv. bizottsági tag és országgyűlési képviselő egyszersmind. Reméljük, hogy a tanácstól nyerendő válaszban föl fog világosíttatni a jogosság és méltányosság mibenlétéről. Halálozás. Gsitári Károly barsmegyei tanfelügyelő f. hó 1-jén Esztergomban hirtelen elhalálozott. A herczegprimásnál akart tisztelegni, előbb azonban a vízivárosi templomba ment. Itt érte őt a szívszélhüdés. Felkiáltás nélkül halt meg; összeroskadása közben szivéhez kapott. Moltke és az iskolai takarékpénztárak. Egy német lapnak írják, hogy Moltke, a hires porosz tábornagy a Kreisau faluban létesített iskolai takarékpénztárra nagy figyelmet fordít. Kiadta a rendeletet, hogy mikor valamely gyermek a takarékpénztárba beteszi az első tíz pfenniget, a tábornagy jószágigazgatósága megszerzi az összeget ugyanannyival. Ha a gyermek az első évnegyedben összetakarít egy márkát, akkor a jószágigazgatóság szintén ad hozzá egy márkát. A köny-