Népnevelők Lapja, 1905 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-01 / 1. szám

4 beszerzésére kiterjedt mezőként kínálkozott az ország különböző vi­dékén működő tanítótársaink nagy serege. Szakosztályunk egyik ülésén bevezetésképen foglalkozott ezen thémával. Két előadó szerepelt: egyik a vegyes oktatás mellett, a másik ellene foglalt állást. A határozat azonban az lett, hogy szak­osztályunk adatokat szerez be az ország vegyes iskoláinak nevesebb tanítóitól s a beérkezett vélemények összesége után mondja ki végző szavát ebben az ügyben. Ez megtörtént. Még a múlt év, 1903. október 22-én mintegy ezer kérdőívet küldtünk szét az ország tanfelügyelőihez, azzal a kérelemmel, hogy kerületeik jelesebb tanítói között kitöltés végett osszák ki. A m. kir. tanfelügyelőség a legnagyobb készséggel tett eleget kérelmünknek, a miért a szakosztály nevében hálás köszönetünket fejezzük ki, csak azért, hogy sajnálatunkat juttassuk felszínre a fölött, hogy az egyházmegyei tanfelügyelőségek, kiknek szintén küldtünk hasonló kérelemmel kérdőíveket, egy kivételével még csak nem is válaszoltak s az iveket sem vissza, sem pedig tanítóiknak el nem küldték. Azonban így is beérkezett 263 vélemény, tehát az elküldött kérdőívek 1/4-ed része. Ez a szám aránylag, mennyiség tekintetében, nem sok, de tekintve a beküldő kartársak ügybuzgalmát, érdeklődé­sét s a vélemények minőségét , céljaink elérésére elegendők. Nincs olyan terrénuma Magyarországnak, ahonnét ne érkezett volna véle­mény, úgy hogy a küldött 263 kérdőíven az egész ország tanítósága képviselve van. Az iveket kitöltő kartársaink közül vegyes iskolában működött 218, elkülönítettben 15, csak részben vegyesben 31 és tisztán leány­iskolában 1. A beküldők közül 6 nő, a többi férfi. . A vegyesoktatás okát kutatva, arra az eredményre jutunk, hogy pedagógiai okokból csak a felében (mintegy 130-ban) van vegyes oktatás, a többiben gazdasági, anyagi okokból. Sok helyen az ered­mény, a magyarosítás, a tanulók kevés száma miatt, vagy tanító hiányában, a szülök csökönyössége s a célszerűség folytán. Egy he­lyen (Zágonban) tanfelügyelői rendeletre különítették el a fiukat és leányokat. A vegyesoktatás okául felhozzák még: az ősi szokást, a falusi iskolák helyzetét, a helyi viszonyokat, a növendékeknek arányos elhelyezését. Egy kartárs azt írja, hogy a község nagy, az iskolák szétszórva, minek folytán nem lehet összpontosítani s ezért kell a vegyes oktatás. Egy helyen (Katalinfalván, Torontál megyében) a gond­nokság határozata következtében vegyes az oktatás. A vegyes iskolákban nők és férfiak is tanítanak, még­pedig a következőképen: 112 iskolában az alsó osztályokban nő és a felsők­ben férfi; 110 iskolában az összes osztályokban férfi. Van olyan ve­gyes iskola is, ahol csak nő tanít, sőt olyan is, ahol az alsó osztá­lyokban férfiak és a felsőkben nők tanítanak. Olyan iskola, hol a fel­menő­ rendszer szokás, alig van. Azon kartársaink közül, kik vegyes iskolákban működnek s a kérdőíveket kitöltötték, a legfiatalabb egy éves, a legöregebb 38 éves

Next