Népnevelők Lapja, 1909 (44. évfolyam, 1-48. szám)
1909-05-25 / 21. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA 435 Eötvös-alapnak ad és a főváros területén elfogyasztott minden egyes Emléklap után két fillért a Magyar Tanítók Otthona Bdvezyirodalmi alapja javára fölajánlt. Az Otthon igazgatósága elfogadta az ajánlatot s kéri a főváros tanítóságát, hogy a nevelési szempontból oly becses Emléklap ügyét támogassa, valamint saját kulturális célját , az Irodalmi alap felvirulását is szeretettel előmozdítsa. A magyarság iskolái legyenek az elsők. Ezt a helyes és igazságos elvet hangoztatja már régen a mi lapunk, különösen az olyan alkalmak adtával, amidőn az államtól fentartott drága és jó iskolákat derűre-borúra nemzetiségi vidékeken helyezik el s a magyar vidékek ósdi iskoláztatása tovább is a középkor hangulatában ringatja az embert. Az ébredésnek és a helyes gondolkozásnak figyelemre méltó jelét halljuk Hajdúböszörmény felől elhangzani. A tudósítás így szól: Halász Ferencz kultuszminiszteri osztálytanácsos Hajdúböszörménybe érkezett a megyében elhanyagolt iskolázás megvizsgálása végett. Erre az alkalomra a város endkivüli közgyűlést hivott össze, amelyre a miniszteri tanácsost is meghívták. A közgyűlésen Halász Ferenc miniszteri tanácsos utalt a statisztikai kimutatásokra, amelyek szerint a színmagyar városokban az oktatás a harmadik helyen áll, jobban iskoláztatják a gyermekeket a németek és a tólvidékiek. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter azért küldötte, hogy a város belső területén szükséges új tíz tanterem fölállítása tárgyában tanácskozzék a városi hatósággal. Az a kérdés, hogy községi vagy állami iskolák fölállítására határozza-e magát a város. Többen hozzászóltak e kérdéshez s elhatározták, hogy az ügy tanulmányozására bizottságot küldenek, amelynek kötelessége két hónapon belül a városi testületnek jelentést tenni. A hiányos iskolázásnak legfőbb oka az, hogy a debreceni lelencházból kiadott gyermekek közül háromszáznál több tartózkodik Hajdúböszörményben, akik ellepik az iskolákat és különösen emiatt szükséges az állami iskola fölállítása. Valahogy azonban ne olyan kupak-tanácsi határozatot hozzanak, amilyet az alsóausztriai falucska produkált, s amelyről lapunk 17. számában annak idején megemlékeztünk kizárt tanulók címen. A nyugdíjszabályzatot, mint az Az Újság vasárnapi száma biztos forrására hivatkozva írja, már jóváhagyta a miniszter s egy-két nap múlva már le is küldik a főváros közönségének, A tanítók akadémiai képzése ügyében. A következő Meghívót vettük : A Barsmegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlését június 3-án d. e. 10 órától kezdődőleg, Újbányán a kaszinó dísztermében fogja megtartani. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és ennek keretében emlékbeszéd Dr. Hámos Péter kir. tanfelügyelő az egyesület díszelnöke felett. Előterjesztések. 2. Szociológiai előadás : Bernáth István orszgy. képviselő, a „Magyar Gazdaszövetség” igazgatója. 3. Titkári és pénztári jelentés : a költségvetés előterjesztése. 4. Barsmegyei „Tanítók Háza“ : Előadó Missik István. 5. Határozati javaslat, a tanítók akadémiai képzése tárgyában : Bielek Károly. 6. Indítványok: Sós Simon e. titkár, Végh István e. elnök. Az állami nőipariskola kiállítása. A női kézimunka lelkes híveinek nagy gyönyörűsége telt a héten abban a kiállításban, amelyet az áll. nőipariskola testülete rendezett. A legékesebb feminista apostol szavainál is ékesebben beszéltek a műhimzésnek, a tűfestésnek és egyéb kézimunkának gyönyörű alkotásai, amivel a kiállítás elbájolta a szemlélőt. Kiváltképp remekelt a műhimzés osztálya, ahol a valóság hatásával fogta meg a lelkeket egy-egy „tűfestett“ virágcsoport, virágos ág, vagy egy-egy madár. Láttunk például egy goblcin-mályvát, amelynél