Néprajzi értesítő 6. évfolyam, 1905.

Tanulmányok - Újabb adatok a meglakatolt emberi állkapcsok kérdéséhez / Bünker József Rajmund / Ernyey József = 6. évf. 3. f. 215–222.

BUNKER J. ÉS ERNYEY J.: A MEGLAKATOLT EMBERI ÁLLKAPCSOK KÉRDÉSÉHEZ. 215 mert amazoknak a legtöbbször csak a nevét tudjuk, de az eredeti alakot nem ismerjük — az etymologiai alap egymagában véve pedig, a­mint azt már hang­súlyoztuk, ehhez kevés. Magyarázatainknál legyünk elsősorban szigorú tekintettel a reális alakra és az etimológiai alapra. B. S. Praehistorikus perecz alakú kar-, láb- és nyakékek (bracillák). UJABB ADATOK A MEGLAKATOLT EMBERI ÁLLKAPCSOK KÉRDÉSÉHEZ. A múlt év nyarán, midőn az Osterr. Ingenieur- und Architekten-Verein meg­bízásából adatokat gyűjtöttem az egyesület kiadásában megjelenő „Das Bauernhaus in Österreich-Ungarn" czímű munkához, kutatásaimat a néprajz egész körére ter­jesztettem ki. Adatokat kértem ilyen módon idősb STORNO FERENCZ úrtól is, a ki a Felvidéket többször beutazta s e közben figyelmét mindenre kiterjesztette, a minek néprajz szempontjából jelentősége lehet. Felhívta figyelmemet a Felvidék érdekesebb romjaira, valamint a hozzájuk fűződő népmondákra, melyek jórészt maiglan élnek s érdekességüknél fogva megérdemlik, hogy a régibb ilynemű gyűj­tések kiegészítéséül feljegyeztessenek. Elmondta egyebek között a turóczmegyei­­ Blatnicza vár romjához fűződő népmondát, mely szerint a vár ura egykor egy udvari papját, a ki úrnője gyónástitkát kifecsegte, azzal büntette, hogy szájára­­ lakatott veretett és így őt a várkapuba elevenen befalaztatta. A hihetetlenül hangzó népmondának Storno elbeszélése szerint valami alapja lehet, mert a­mikor a romot 1886. év folyamán meglátogatta, megmutatták neki a várkapu kibontott üregét is, a­hová egykor a bűnös papot befalazták volt és kísérői elmondták, hogy mikor sok évvel ezelőtt az üreget kibontották, benne valóban egy csontvázat leltek, a melynek alsó állkapcsán lakat volt. A koponyát lakatostul a Magyar Nemzeti Múzeumnak küldték be. Nemsokára ezután került kezembe a M. N. Múzeum Néprajzi Értesítőjének 1904. 3—4. száma, melyben P. Vajna Károly épen a ,,Meglakatolt emberi álkapcsokról" értekezik s egyebek közt azt mondja, hogy a IX. táblán bemutatott, a M. N. Múzeum Régiségtári osztályának tulajdonát képező lakatos állkapocs lelőhelye ismeretlen. Eszembe jutott STORNO közlése s önkéntelenül is összefüggést kerestem az ismeretlen eredetű lakatos állkapocs és a blatniczai népmonda között.

Next