Néprajzi értesítő 17. évfolyam, 1916.
Tanulmányok - A luczaszék. (Második közlemény.) / Róheim Géza = 17. évf. 1–4. f. 15–52., ill.
kiviruljanak. Ha azután az ember koszorútjon belőlük és ezen átnéz, karácsony előtti éjszakán, sajtárral a fejükön meglátja a boszorkányokat. Mihelyt észre Aus dem Volksleben der Magyaren. 1893. 61. Ipolyi: Magyar Mythologia. 1854. 154. Kilenczféle virágból font koszorú hátrafelé menve, szótlanul fára dobva. K. Weinhold: Die Mystische Neunzahl. 1897. 12. Grimm: i. h. III. 464., 475. Kurlandban kilencz kis koszorút kilencz keresztútra tesznek; a kié eltűnik, azt veszi el a kedvese. Weinhold : u. o. 13. Körülfutással kombinálva (mint a karácsony-újévi rítusban; lásd a második részt). D. Knopp : Volkssagen, Erzählungen, Aberglauben, Gebräuche aus dem östlichen Hinterpommern. 1885. 181. Kilencz tüzet látni; házasság. John : Sitte, Brauch und Volksglaube im deutschen Westböhmen. 1905. 86. A koszorúkon át nézik egymást legényekés leányok, hogy megtudják, hűséges-e a kedvesük. V. o. Koszorúdobás Andrásnapon és karácsonykor. E. John: Aberglaube, Sitte und Brauch im sächsischen Erzgebirge. 1909. 140., 152. Mátyásnapon. U. John: Die deutschen Opfergebräuche. 1884. 119. Kilencz és hétféle virágból; hátradobott koszorú. Reinsberg—Düringsfeld : Das festliche Jahr. 1898. 225—227. Hétféle apotropaion. E. Rück und Sohnrey: Feste und Spiele des deutschen Landvolks. 1911. 152. Kilenczféle E. Hofmann—Krayer : Feste und Bräuche des Schweinervolkes. 1913. 163. Minden családtagnak egy koszorú. Herrmann: A hegyek kultusza Erdély népeinél. Erdély. 1893. 325. Gönczi: Göcsej. 1914. 255. Moldován: Alsófehér vármegye román népe. 1897. 297. Dr. Juga Velimir: A magyar szent korona országaiban élő szerbek. 1913. 148. Pávay V. Ferencz: Oláhlapádi babonák és népies gyógymódok. Ethn. 1907. 217. Koszorún és tűzön átnézni Vernaleken: Mythen und Brauche des Volkes in Oesterreich. 1859. 308. Apotropaion. Drechsler: Sitte, Brauch und Volksglaube in Schlesien. 1903. I. 141. Kilencz és hatféle virág; dobás. 77. o. 144. Szt. Mihály"napon. .. o. 152. Kilencz nappal Jánosnap előtt virágot, ó- és új Szt. János közötti időben kilencz határról füvet szedni. Schulenburg: Wendische Volkssagen und Gebräuche. 1880. 254. Koszorú Veckenstedt: Wendische Sagen, Märchen etc. 1880. 443. Sartori: Sitte und Brauch, III. 1914. 229., 234., 235. Átnézni Mannhardt: Wald und Feldkulte. 1904. I. 434., 466. Koszorú virágvasárnapon. S. Krauss: Sitte und Brauch der Südslaven. 1885. Szerelmi varázslat, nap és koszorú. U. o. 174. Szerelmesek között kicserélt és vízbe dobott koszorúk. W. R. S. Ralston: The Songs of the Russian People. 1872. 236., 238. Öv gyanánt viselt koszorú. G. F. Abbott: Macedonian Folklore. 1903. 58. Kilenczféle virágból; hátrafelé menve. M. Trevelyan: Folk-Lore and Folk-Stories of Wales. 1909. 252. Kilencz szem borsót tartalmazó hüvely ajtó fölé téve mutatja a jövendőbelit. Bryan H. Jones: Irish Folklore. Folk-Lore. XIX. 323. További utalásokat ad J. G. Frazer: Balder the Beautiful. I. 1913. (Golden Rough.) 174., 201. Koszorúúsztatásról J. Eöchling: De coronarum apud antiquos in atque usu (Religionsgeschichtliche Versuche XIV. 2.) 1914. 83. Szalmakoszorú fára dobása karácsonykor. Vernaleken: Mythen und Bräuche des Volkes in Oesterreich. 1859. 349. Karácsony, Szt. Tamás és Szt. Iván estéjén kilenczféle virágból font koszorúval fejükön a patakban meglátják jövendőbelijük képét. U. a.: i. h. 331. Koszorúhoz v. ö. a szentiváni és rítusaihoz tartozó, sok tekintetben megfelelő koszorúkat. Majzelen, a melyik leányra esik a „jánosfá"-ra tett koszorú, abban az évben férjhez megy. Richter M. István: Évi szokások, babonák és szólás-mondások Német-Prónán és vidékén. Ethn. 1898. 221. Nagy-Palugyán vadvirágból font koszorút dobnak a vízbe s a kinek a koszorúja legelöl halad, az megy közülük leghamarabb férjhez. Istvánffy: Liptómegyei tót babonák. Ethn. 1902. 32. Medveczky Soma: Liptói tót népszokások. Ethn. 1895. 442. Sztancsek: Privigye vidékén gyűjtött babonák, babonás szokások és házigyógyszerek. Ethn. 1909. 358. V. ö. még Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez. Ethn. 1902. 124., 125. Herrmann: Der volkstümliche Kalenderglaube in Ungarn. Zt. d. Vereins für Volkskunde, 1894. 402. Wlislocki.