Néprajzi értesítő 17. évfolyam, 1916.

Tanulmányok - A luczaszék. (Második közlemény.) / Róheim Géza = 17. évf. 1–4. f. 15–52., ill.

A LUCZASZÉK 2T tusa-t mondja, ott álljon már az illető a keresztúton, máskép a boszorkányok kicsavarják a nyakát. így járt egyszer egy ember, a ki nem menekült idejekorán a templomból.1 C) 182. András-nap éjjelén szótlanul1* le kell harapni a cseresznyeágakat és így hazavinni. Ha azután karácsonyig kihajtanak, a virágzó gallyakat el kell vinni az éjféli misére és az ember meglátja a boszorkányokat. A templom középső folyosóján állnak az oltártól elfordulva, kezükben a tejes sajtár. Ha az ember kilép a templomból, siessen egy eresz alá, ott megszűnik hatalmuk és nem törhetik ki a nyakát.3 C) 183. Ha valaki András-nap éjfélkor egy meggyfaágat tör, azt vízbe teszi és a mikor kivirul, az éjféli misére elviszi, mikor a pap kiosztja az áldást, meglátja a boszorkányokat tejes sajtárral a fejükön.* C) 184. András-napon cseresznyeágakat tesznek a vízbe, hogy karácsonyra 1 Kühnau: u. o. 35. Woitz, Ottmachan mellett. 2 Szótlanság. A sacralis cselekedethez járuló jellegzetes tabu. V. ö. Bán Aladár:. A kincskeresés a néphitben. Ethnographia. 1915. 31., 34., 37., 38., 40. Róheim: Adalékok a finnugorság varázserő-fogalmához. Ethn. 1915. 266., 267. Nagy József: Bácsmegyei babonák. Ethn. 1896. 180. Jakab József: Szatmármegyei babonák. Ethn. 1895. 413. Koritsánszky Ottó: Tolnamegyei népbabonák, Ethn. 1902. 85. K. Weinhold: Zur Ge­schichte des heidnischen Ritus. 1896. 8. U. a.: Die Mystische Neunzahl. 1897. 11—13., 26., 31. Jahn: Die deutschen Opfergebräuche. 1884. 27., 71—73., 119., 161., 211., 215.,, 331. Strausz: Bolgár Néphit. 1897. 387. Drechsler: Sitte, Brauch und Volksglaube in. Schlesien. 1903. I 23., 30., 80., 83., 86., 88., 93., 115., 182., 214., 320. II. 1906. Index. szerint. F. & Krauss: Sitte und Brauch der Südslaven. 1885. 179. U. a.: Slavische Volksforschungen. 1908. 101. Schulenburg: Wendisches Volkstum. 1882. 132. Wuttke: Volksaberglaube. 1900. Index. Sartori: Sitte und Brauch. I—HI. 1910—1914. Index sze­rint. Knoop: Volkssagen, Erzählungen, Aberglauben aus dem östlichen Hinterpommern. 1885. 179. Laistner: Das Rätsel der Sphinx. 1889. I. 231—236. S. Singer: Schweizer Märchen. 1906. II. (Untersuchungen zur neueren Sprach- und Literaturgeschichte. 10. Heft.) 52. Berze Nagy János: Népmesék Heves és Jász-Nagykún-Szolnok megyéből. 1907. 35. jegyzet. S. J. Byrne: All Hallows Eve. Folk-Lore. 1907. 438. Steig: Volksgebräuche im Ländchen Bärwalde. Zt. des Vereins für Volkskunde. XIV. 424. John: Sitte, Brauch etc. im- deutschen Westböhmen. 1P05. 65. E. John: Aberglaube, Sitte und Brauch im sächsischen Erzgebirge. 1909. 163. Tille: Die Geschichte der deutschen Weihnacht. 1893. 161., 163. Kuhn: Märkische Sagen und Märchen. 1843. 330. Schömoerth: Aus der Ober­pfalz. 1859. III. 106. Grimm: i. h. III. 441., 450. Spencer and Gitten: The Native Tribes of Central Australia. 1899. 260,, 383. U. a.: The Northern Trihes of Central Australia. 1904. .221:, 344., 352., 353., 363., 364., 369., 525., 547. B. Spencer: The Native Tribes of the Northern Territory of Australia. 1914. 250. C. Strehlow: Die Aranda und Loritja­stämme in Zentral-Australien. (IV. Teil, 2. Abt.) 1915. 40. (Veröffentlichungen aus dem Städtischen Völkermuseum Frankfurt am Main.) A. C. Haddon: Sociology, Magic and Religion of the Western Islanders. (Reports of the Cambridge Anthropological Expedition to Torres Straits. Vol. V.) 1904. 214. A. van Gennep: Tabou et Totemisme ä Madagas-. car. 1904. 195., 196. Fehrle: Die kultische Keuschheit im Altertum. 1910. 69., 70. 3 Kühnau: u. o. Mitt. Heft 13. 1905. 85. Patschkau. Neisse ker. 4 Wuttke: Der deutsche Volksaberglaube. 1900. 256., 257. Osztrák-Szilézia.

Next