Árendás Zsuzsa - Szeljak György (szerk.): Vándorló tárgyak - Tabula könyvek 12. (Budapest, 2014)
WILHELM GÁBOR: Migránsok és tárgyi kultúra. Elméleti és módszertani megjegyzések
WILHELM GÁBOR Migránsok és tárgyi kultúra Elméleti és módszertani megjegyzések Ebben a tanulmányban azokkal a tárgyantropológiai megközelítésekkel szeretnék foglalkozni, melyek a kötet tematikájához közvetlenül kapcsolhatók, azaz a migránsok és tárgyi környezetük viszonyának vizsgálatához és jobb megértéséhez hozzásegíthetnek. Ezek az irányzatok alapvetően az 1970-es évektől napjainkig terjedő időszak termékei. Bizonyos esetekben kizárják egymást, sok esetben azonban inkább egyik a másikat egészíti ki. Néhány elvet is tisztázni próbálok az elején, mellyel ilyen vagy olyan módon, de mindenki szembesül, aki a tárgyak és az emberek viszonyát vizsgálja. Rögtön fölmerül ezzel kapcsolatban egy kérdés: valójában mi is az a tárgy, hogyan fogjuk fel, mi az a világ, melyben a tárgy szerephez jut? Mennyiben alapegységei a tárgyak a világunknak? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a tárgyak, illetve miképpen viszonyulunk mi hozzájuk, esetleg hogyan viszonyulunk egymáshoz és magunkhoz a tárgyak révén? S egyáltalán: mi tartozik a tárgyak közé? Például a képeket, a fotókat mennyiben soroljuk közéjük? Migráns és tárgy: első pillanatban a két fogalom kapcsolata sem egyértelmű. Mi értelme van e kettőt egymáshoz rendelni? Ez a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a migránsok környezetén belüli tárgyi kultúra, környezet megértéséhez és vizsgálatához keressen elméleti és módszertani fogódzókat. Lényeges, hogy nem maga a migránsjelenség kutatása áll a középpontban. Számtalan ilyen jellegű munka létezik a szakirodalomban, a téma manapság is előtérben van, releváns, és igen sok szempontból közelíthető meg. A migránslét itt sokkal inkább egyfajta keret, melyen belül a tárgyak és a migránsok viszonya áll a fókuszban. Természetesen tisztáznunk kell, hogyan viszonyulunk fogalmilag a migránssághoz, és nyilvánvalóan azzal is foglalkoznunk kell, hogy miként határoljuk körül a tárgyat, tárgyakat mint olyanokat. Ebben a tanulmányban igyekszem többféle olyan megközelítési módot bemutatni, mely a migránsok és tárgyi világuk kapcsolatának vizsgálatához alkalmazhatónak tűnik. Figyelemre méltó az is, hogy az egyes megközelítések a tárgyak, az anyagi kultúra modellezésekor egészen másfajta tárgyfogalmat használnak, azaz a tárgy mint jelenség gyakran egészen másképpen szerepel bennük. Hasonlóan igaz ez számos egyéb, kapcsolódó fogalomra is. Az „etnikum” és a „kultúra” a posztstrukturalista elméletekben lényegesen mást jelent, mint a korábbi, a materiális fordulatot megelőző korszak irányzataiban. Ez utóbbiakban a „kultúra” még lokálisan kötött, zárt egységet alkotó valami. Ez még a geertzi kultúrafogalomra is igaz. A posztinterpretív modellekben