Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. január
1994-01-04
BUDA Demeter úgy véli, Budapest eladósodhat Az MDF szerint az eredmények eltérnek az elképzelésektől Az év végi, év eleji számvetések sorában Demeter Ervin, a fővárosi közgyűlés MDF-frakciójának vezetője a Népszava című lap hasábjain hasznosnak minősítette a szabaddemokrata városvezetés tevékenységét. Bírálta viszont a gazdálkodást, mondván: Budapest az eladósodás felé halad, holott növelhetné saját bevételeit is. A frakcióvezető az interjúban megemlítette azt is, hogy tudomása szerint Demszky Gábor főpolgármester csak egy ígéret fejében volt hajlandó aláírni a Világkiállítási Programirodával való megállapodást, s eszerint a főváros megkapná azt a televíziós frekvenciát, melyen a budapesti TV adását sugározhatnák. MUNKATÁRSUNKTÓL Demeter Ervin kifejtette, hogy meglátása szerint a fővárosi önkormányzat nem működik eléggé demokratikusan. Fájlalta, hogy a gazdálkodást meghatározó döntések egy része a háttérben születik meg, s a liberális többség - vélte - politikai célok megvalósítására használja fel az önkormányzatot. Utóbbit demonstrálta ,azzal a csereakcióval, melyben az expomegállapodásért frekvenciát kértek, s ezt az ügyletet szembeállította a világkiállítás és az államalapítás 1100 éves évfordulójának összefogást igénylő magasztosságával. (A Népszabadságnak a főpolgármester nem kívánta kommentálni Demeter kijelentését, mondván, hogy a frekvenciák elosztása nem történt még meg, s annak végső kimenetelét nem szeretné befolyásolni egy erről szóló nyilatkozattal.) Az MDF-es frakcióvezető úgy vélte, hogy Demszky Gábor nagyon sok mindent szeretne megvalósítani, de az eredmények rendre eltérnek az elképzelésektől. Nehezményezte a város eladósodását, s azt is, hogy a saját bevételek növelése helyett a városvezetés állandóan csak a központi költségvetés megcsapolására törekszik. A helyzet javításának lehetőségeiként említette Demeter Ervin a jobb gazdálkodást, a hasznosítható ingatlanok megpályáztatását vagy vállalkozásokba való bevonását, az élelmiszer-termelőknek és a kereskedőknek nyújtott adókedvezményeket. A város legnagyobb gondjának a szennyvíztisztítás problémáit nevezte a frakcióvezető. A legsürgetőbb feladat - vélte Demeter - a peremkerületek csatornázása. Választási esélyek A héten ötödször szavaznak majd az I. kerületi önkormányzati képviselők, mert polgármestert kell választaniuk a november 5-én lemondott Ligeti Imre helyére. Nem egyszerű a helyzet, mert a 31 tagú képviselő-testületben a legnagyobb létszámú frakció, az MDF is csak 11 tagot számlál. Márpedig legalább 16 szavazatra van szükség a polgármester megválasztásához. Ha az öt kereszténydemokrata és az egy kisgazda képviselő is az MDF jelöltje mellé állna, megvolna a többség. De pillanatnyilag a KDNP- nek saját embere van, és még az MDF-frakción belül is megoszlanak a vélemények. A választás esélyeiről beszélgetett munkatársunk a volt polgármesterrel. (Interjúnk a III. oldalon.) A BKV már túl van a kritikus korszakon • - állítja Aba Botond, a vállalat vezérigazgatója Az 1994-es esztendő a BKV nyugodt éve lesz - ígéri Aba Botond, a közlekedési vállalat vezérigazgatója. A következő hat hónapban biztosan nem lesz például tarifaemelés, s a cég irányítói még csak nem is számítgatják, hány forinttal kellene megemelni a bérlet árát a veszteségek kiegyenlítéséhez. A tavalyi mérleg ugyanis 750 millió forintos vagyonvesztést hozott, a pénzügyi egyensúly hiányát azonban 400 millió forintra sikerült csökkenteni. Másképp mondva folytatódik a BKV-t évek óta emésztő „lepusztulási folyamat”, melynek során a beruházásokra, felújításokra szánt amortizációs alapot számlák és bérek kifizetésére fordítják. Az előző két évet a BKV kritikus korszakának nyilvánították a vállalat vezetői. Aba Botond nem állítja ugyanezt 1994-ről.Sőt olyan változásokat említ, amelyek őt magát is kellemesen meglepték. Év végére például a tervezettnél négyszázmillió forinttal több jegyárbevételre tettek szert, amit nem lehet egyszerűen csak a júliusi tarifaemelés hatásaként elkönyvelni. Az év második felében ismét növekedésnek indult a jegyeladás - a vezérigazgató reményei szerint - a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően. - Milyen fejlesztéseket terveztek 1994-re? - Év közben hozzáférhetővé válnak az Európa Bank által folyósított hitelek. Ősszel, feltételezem, már láthatóak lesznek az utcákon is az ebből vásárolt új csuklós autóbuszok. Év végéig két és fél száz új járművet szeretnénk forgalomba állítani, ezek nagy része korszerű csuklós busz lenne, a többi pedig könnyű kategóriás, 40-50 utas befogadására alkalmas midibusz. Ugyancsak a hitel felhasználásával megkezdődik a földalatti pálya rekonstrukciója. (A BKV... folytatás az V. oldalon) A szokásos közlekedési jelenet BOROS JENŐ FELVÉTELE Ki a felelős a hiányzásért? A közelmúltban Faragó János, a VII. kerületi önkormányzat polgármestere nyílt levelet tett közzé a helyi lapban a képviselő-testületi ülésekről feltűnően sokat hiányzó képviselők nevének felsorolásával. Erre a lépésére az is indokot szolgáltathatott, hogy az önkormányzat korábban már határozott arról: az Erzsébetváros című lapban meg kell jelentetni a testületi ülésről hiányzó képviselők nevét. Polinszky Márta alpolgármester szerint - miként azt az említett lapban megírta - Faragó önkényesen válogatott a hiányzó képviselők között, tehát nem a testület határozatának megfelelően járt el. Polinszky szerint a rendkívüli ülések határozatképtelenségének elsősorban az az oka, hogy a polgármester az önkorrmányzati testületet rendszeresen törvényellenesen hívja össze, így az ezeken az üléseken való hiányos részvételért - érvel Polinszky - a felelősség legalábbis megoszlik. Az alpolgármester felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a képviselői munka nem csak az önkormányzati üléseken való részvételből áll. A munka jelentős része szerinte a hetente megtartott szakbizottsági üléseken zajlik, és azok a képviselők, akiket Faragó János polgármester a lapban kiemelt, rendszeresen részt vesznek ezeken. NÉPSZABADSÁG. Összeférhetetlenség a Budapest Filmnél A budapesti városatyáknak összeférhetetlenség miatt rövidesen új igazgatósági tagot kell választaniuk a december közepén rt.-vé alakult Budapest Filmnél. A napokban írásos kifogás érkezett a kulturális területért felelős főpolgármester-helyetteshez, amelyben jelezték: az egyik igazgatósági tag, - Sótonyi József - a Budapest Film Rt. tevékenységi körével jórészt azonos profilt folytató MOVI Alfa TV Kft. ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa. Ezzel - a gazdasági társaságokról szóló 1988-as törvény alapján - igazgatósági tagsága az rt.-ben összeférhetetlen. Expo: továbbra is pénzhiány? A tét az újabb együttműködési megállapodás Miként arról lapunkban korábban már többször is beszámoltunk, a közelmúltban Demszky Gábor főpolgármester közgyűlési felhatalmazással aláírta a főváros és a Világkiállítási Programiroda közötti együttműködési megállapodást. Ez - független szakértők megállapítása szerint - elmozdulást jelenthet az expo eddigi budapesti megítéltében, de többen vélik úgy: nagyon sok még a rendezetlen kérdé amelyek alapvetően meghatározhatják a világkiállítás jövőjét. Demszky ugyanakkor - miként azt lapunknak korábban már kifejtette - úgy vélekedik: az expomegállapodás aláírása mindez idáig azért késlekedett, mert a programiroda, elsősorban politikai okából nem tette lehetővé a szerződés megkötését. MUNKTÁRSUNKTÓL Demszky Gábor főpolgármester egy, a közelmúltban lapunknak adott interjúban kifejtette: a világkiállítás Budapest vezetésének elsősorban jó ürügy arra, hogy a főváros infrastruktúráját fejlessze. Utalt ugyanakkor arra: megítélése szerint az, hogy az együttműködési megállapodás megkötése ennyi ideig - legalább másfél évről van szó - késlekedett, elsősorban a programiroda felelőssége és Demszky nem zárta ki ennek politikai vonzatait sem. Szerinte ugyanis a programiroda azért késleltette a megállapodás aláírását, mert így akarta elérni, hogy a fővárosban csak az önkormányzati választások évében kezdődjenek meg az infrastrukturális fejlesztések. A programiroda persze nem ért egyet ezzel a megállapítással. Miként az már többször is elhangzott, véleményük szerint most értek meg a feltételei annak, hogy megköthető legyen az együttműködési szerződés. Amely, mint az Demszky többszöri megnyilatkozásából kitetszik, vélhetőleg nem az utolsó. Hiszen ez a megállapodás gyakorlatilag csak a beruházások felelősségi körére terjed ki, s ezek részletes szabályozása még hátravan, így gyanítható, hogy ebben az évben még több hasonló szintű megállapodás jön létre. További gondokat okozhat még a világkiállítás finanszírozásának kérdése is. Azzal, hogy a kormányzat ígéretet tett Budapest vezetésének nagy összegű támogatásra, még nem oldódott meg a fővárosiak gondja - a főpolgármester becslései szerint 1995-ben és ’96-ban még további 50 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy a világkiállítás működéséhez feltétlenül szükséges infrastruktúra beruházások a kellő időben elkészüljenek. Ehhez pedig mindenképpen szükség van a leendő kormánykoalíció támogatására, amely - reméli Demszky - nem csupán szóbeli lesz. Független szakértők rámutatnak ugyanakkor arra: a programiroda jelenlegi magatartása példaértékűnek tekinthető. Megítélésük szerint az elmúlt hónapok történései jó alapot biztosítanak a jövőbeni együttműködés feltételeinek megteremtésére. Igaz ugyanakkor az is állítják hogy a programirodának más esélye nem is maradt az expo színvonalas megvalósítására, mint hogy rendezze kapcsolatát Budapest vezetésével. Távozik a parkolási biztos Távozik posztjáról Budapest parkolási biztosa Járai Zoltán, akinek szerződése 1993. december 31-ig szólt, ám ezt a főváros vezetői nem hosszabbították meg. Járai - miként azt a Magyar Hírlapnak nyilatkozta - nem személyes ellentétekre vezeti vissza távozását, kapcsolata továbbra is jó a város vezetésével. Erre utal az a tény is, hogy már több vidéki önkormányzat és fővárosi kerület is megkereste ajánlatával, s elképzelhető, hogy a jövőben továbbra is foglalkozik tanácsadóként a parkolás kérdésével. Járai munkája eredményeként könyveli el, hogy a legutóbbi két fontos döntés során az előterjesztett variációk közül mindkét esetben az ő elképzelését fogadta el a városvezetés, s reméli, munkája eddigi eredményei meg is valósulnak. Járai egyébként úgy vélekedik: az önkormányzati választások előtt nem valószínű a kidolgozott rendszer bevezetése és ez szerinte nem szolgálja a város érdekeit. Hozzátette ugyanakkor: az érintett kerületekkel hiába sürgetett egyeztető tárgyalásokat, azok csak a jövőben valósulhatnak meg. Költségvetési csapdában a kerületek MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt év adatai alapján csupán Budapest egyetlen kerületében számolnak költségvetési aktívummal az önkormányzat vezetői, igaz, a Ferencváros 10-20 milliós többlete sem nevezhető busás haszonnak. Más vidékeken azonban - derül ki a Magyar Hírlap összeállításából - még a nullszaldó is komoly eredménynek tekinthető. A költségvetés egyébként is kemény diónak bizonyult 1993- ban. A kerületek egész sorában kellett módosítani az eredeti terveket, ugyanis a gyarapodó kiadások fedezésére új és új bevételi forrásokat kellett felkutatni. Jó példa erre a nyolcadik kerület ahol ugyan hiány nélkül zárják az évet, ám ennek a szigorú takarékoskodás és a felújítások elmaradása volt az ára. Emellett itt is - mint sok más kerületben - a vagyongazdálkodás bevételeiből tömték be a tátongó réseket. Az elmúlt évben tovább romlott a saját bevételek és a központi támogatás aránya: a csökkenő állami segítséget az önkormányzatoknak saját erőből kell pótolniuk. Kőbártyán például a csaknem három milliárdos költségvetésnek kevesebb mint felét teszi ki a központi „adomány”, hasonlóan a kistáján kétszer annyi pénzből gazdálkodó XI. kerülethez. A hiánnyal küszködő kerületek esetében azonban komoly eredményeket rejthetnek a hiányzó milliók. Csepelen például 415 milliós deficitet prognosztizáltak, amit végül 150 millióra csökkentettek a többletbevételek és a vagyoneladásból származó összegek. Négyszer ekkora hiánnyal küszködik ugyanakkor a XXII. kerület, s a megoldás itt sem lehet más, mint a hitelfelvétel. Az önkormányzatok várhatóan az idén sem lesznek könnyebb helyzetben. A vezetők szerint komoly terhet jelent a közalkalmazotti törvény által előírt béremelés, melynek fedezetét csak saját forrásból tudnák előteremteni - ezek azonban kimerülőben vannak. Tervezett Kerület egyenleg millió Főösszeg milliárd Ft 1. n. a. n. a. II.0 4,1 III.0 4,2 IV.0 3,1 V.0 3 VI.0 kb. 3 VII.0 2,3 Vili.0 2,9 IX. +10-203 X.0 2,9 XI.0 5,5 XII.0 2,3 XIII. n. a. n. a. XIV.0 4 XV.0 3,1 XVI.0 2,6 XVII. -200 2,6 XVIII.0 2,2 XIX.0 kb. 3 XX. 0 V 2,45 XXI. -150 2,7 XXII. -550-600 2,8 Forrás:Magyar Hírlap