Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. január

1994-01-04

BUDA Demeter úgy véli, Budapest eladósodhat Az MDF szerint az eredmények eltérnek az elképzelésektől Az év végi, év eleji számvetések sorában Demeter Ervin, a főváro­si közgyűlés MDF-frakciójának vezetője a Népszava című lap ha­sábjain hasznosnak minősítette a szabaddemokrata városvezetés tevékenységét. Bírálta viszont a gazdálkodást, mondván: Buda­pest az eladósodás felé halad, holott növelhetné saját bevételeit is. A frakcióvezető az interjúban megemlítette azt is, hogy tudomása szerint Demszky Gábor főpolgármester csak egy ígéret fejében volt hajlandó aláírni a Világkiállítási Programirodával való megállapodást, s eszerint a főváros megkapná azt a televíziós frekvenciát, melyen a budapesti TV adását sugározhatnák. MUNKATÁRSUNKTÓL Demeter Ervin kifejtette, hogy meglátása szerint a fővárosi önkormányzat nem működik eléggé demokratikusan. Fájlal­ta, hogy a gazdálkodást meg­határozó döntések egy része a háttérben születik meg, s a li­berális többség - vélte - politi­kai célok megvalósítására használja fel az önkorm­ányza­­tot. Utóbbit demonstrálta ,az­zal a csereakcióval, melyben az expomegállapodásért frekven­ciát kértek, s ezt az ügyletet szembeállította a világkiállítás és az államalapítás 1100 éves évfordulójának összefogást igénylő magasztosságával. (A Népszabadságnak a főpolgár­mester nem kívánta kommen­tálni Demeter kijelentését, mondván, hogy a frekvenciák elosztása nem történt még meg, s annak végső kimenetelét nem szeretné befolyásolni egy erről szóló nyilatkozattal.) Az MDF-es frakcióvezető úgy vélte, hogy Demszky Gábor nagyon sok mindent szeretne megvalósítani, de az eredmé­nyek rendre eltérnek az elkép­zelésektől. Nehezményezte a város eladósodását, s azt is, hogy a saját bevételek növelése helyett a városvezetés állan­dóan csak a központi költség­­vetés megcsapolására törek­szik. A helyzet javításának le­hetőségeiként említette Deme­ter Ervin a jobb gazdálkodást, a hasznosítható ingatlanok megpályáztatását vagy vállal­kozásokba való bevonását, az élelmiszer-termelőknek és a kereskedőknek nyújtott adó­­kedvezményeket. A város legnagyobb gondjá­nak a szennyvíztisztítás problé­máit nevezte a frakcióvezető. A legsürgetőbb feladat - vélte De­meter - a peremkerületek csa­tornázása. Választási esélyek A héten ötödször szavaznak majd az I. kerületi önkormány­zati képviselők, mert polgár­­mestert kell választaniuk a no­vember 5-én lemondott Ligeti Imre helyére. Nem egyszerű a helyzet, mert a 31 tagú képvise­lő-testületben a legnagyobb lét­számú frakció, az MDF is csak 11 tagot számlál. Márpedig leg­alább 16 szavazatra van szük­ség a polgármester megválasz­tásához. Ha az öt keresztényde­mokrata és az egy kisgazda képviselő is az MDF jelöltje mellé állna, megvolna a több­ség. De pillanatnyilag a KDNP- nek saját embere van, és még az MDF-frakción belül is megosz­lanak a vélemények. A válasz­tás esélyeiről beszélgetett mun­katársunk a volt polgármester­rel. (Interjúnk a III. oldalon.) A BKV már túl van a kritikus korszakon • - állítja Aba Botond, a vállalat vezérigazgatója Az 1994-es esztendő a BKV nyugodt éve lesz - ígéri Aba Botond, a közlekedési vállalat vezérigazgatója. A következő hat hónapban biztosan nem lesz például tarifaemelés, s a cég irányítói még csak nem is számítgatják, hány forinttal kellene megemelni a bérlet árát a veszteségek kiegyenlítéséhez. A tavalyi mérleg ugyanis 7­50 millió forintos vagyonvesztést hozott, a pénzügyi egyensúly hiányát azonban 400 millió forintra sikerült csökkenteni. Más­képp mondva folytatódik a BKV-t évek óta emésztő „lepusztulási folyamat”, melynek során a beruházásokra, felújításokra szánt amortizációs alapot számlák és bérek kifizetésére fordítják. Az előző két évet a BKV kri­tikus korszakának nyilvánítot­ták a vállalat vezetői. Aba Bo­tond nem állítja ugyanezt 1994-ről.Sőt olyan változásokat em­lít, amelyek őt magát is kelle­mesen meglepték. Év végére például a tervezettnél négy­százmillió forinttal több jegy­árbevételre tettek szert, amit nem lehet egyszerűen csak a jú­liusi tarifaemelés hatásaként elkönyvelni. Az év második fe­lében ismét növekedésnek in­dult a jegyeladás - a vezér­­igazgató reményei szerint - a fokozottabb ellenőrzésnek kö­szönhetően. - Milyen fejlesztéseket terveztek 1994-re? - Év közben hozzáférhetővé válnak az Európa Bank által folyósított hitelek. Ősszel, fel­tételezem, már láthatóak lesz­nek az utcákon is az ebből vá­sárolt új csuklós autóbuszok. Év végéig két és fél száz új jár­művet szeretnénk forgalomba állítani, ezek nagy része kor­szerű csuklós busz lenne, a többi pedig könnyű kategóriás, 40-50 utas befogadására alkal­mas midibusz. Ugyancsak a hi­tel felhasználásával megkezdő­dik a földalatti pálya rekonst­rukciója. (A BKV... folytatás az V. oldalon) A szokásos közlekedési jelenet BOROS JENŐ FELVÉTELE Ki a felelős a hiányzásért? A közelmúltban Faragó Já­nos, a VII. kerületi önkormány­zat polgármestere nyílt levelet tett közzé a helyi lapban a kép­viselő-testületi ülésekről feltű­nően sokat hiányzó képviselők nevének felsorolásával. Erre a lépésére az is indokot szolgál­tathatott, hogy az önkormány­zat korábban már határozott arról: az Erzsébetváros című lapban meg kell jelentetni a tes­tületi ülésről hiányzó képvise­lők nevét. Polinszky Márta alpolgár­mester szerint - miként azt az említett lapban megírta - Fara­gó önkényesen válogatott a hiányzó képviselők között, te­hát nem a testület határozatá­nak megfelelően járt el. Polinszky szerint a rendkívü­li ülések határozatképtelensé­gének elsősorban az az oka, hogy a polgármester az ön­kor­­rm­ányzati testületet rendszere­sen törvényellenesen hívja össze,­­ így az ezeken az üléseken való hiányos részvételért - érvel Polinszky - a felelősség leg­alábbis megoszlik. Az alpolgármester felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a képviselői munka nem csak az önkormányzati ülése­ken való részvételből áll. A munka jelentős része szerinte a hetente megtartott szakbizott­sági üléseken zajlik, és azok a képviselők, akiket Faragó János polgármester a lapban kiemelt, rendszeresen részt vesznek eze­ken. NÉPSZABADSÁG. Összeférhetetlenség a Budapest Filmnél A budapesti városatyáknak összeférhetetlenség miatt rövide­sen új igazgatósági tagot kell vá­lasztaniuk a december közepén rt.-vé alakult Budapest Filmnél. A napokban írásos kifogás érkezett a kulturális területért felelős főpol­gármester-helyetteshez, amelyben jelezték: az egyik igazgatósági tag, - Sótonyi József - a Budapest Film Rt. tevékenységi körével jórészt azonos profilt folytató MOVI Alfa TV Kft. ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa. Ezzel - a gazdasá­gi társaságokról szóló 1988-as tör­vény alapján - igazgatósági tagsá­ga az rt.-ben összeférhetetlen. ­ Expo: továbbra is pénzhiány? A tét az újabb együttműködési megállapodás Miként arról lapunkban korábban már többször is beszámoltunk, a közelmúltban Demszky Gábor főpolgármester­­ közgyűlési felha­talmazással aláírta a főváros és a Világkiállítási Programiroda közötti együttműködési megállapodást. Ez - független szakértők megállapítás­a szerint - elmozdulást jelenthet az expo eddigi buda­pesti megítél­tében, de többen vélik úgy: nagyon sok még a rende­zetlen kérdé amelyek alapvetően meghatározhatják a világkiállí­tás jövőjét. D­emszky ugyanakkor - miként azt lapunknak koráb­ban már kifej­tette - úgy vélekedik: az expomegállapodás aláírása mindez idáig azért késlekedett, mert a programiroda, elsősorban politikai oká­ból nem tette lehetővé a szerződés megkötését. MUNK­TÁRSUNKTÓL Demszky Gáb­or főpolgármes­ter egy, a közelmúltban la­punknak adott interjúban ki­fejtette: a világkiállítás Buda­pest vezetésének elsősorban jó ürügy arra, hogy a főváros inf­rastruktúráját fejlessze. Utalt ugyanakkor arra: megítélése szerint az, hogy az együttmű­ködési megállapodás megkö­tése ennyi ideig - legalább más­fél évről van szó - késlekedett, elsősorban a programiroda fe­lelőssége és Demszky nem zárta ki ennek politikai vonzatait sem. Szerinte ugyanis a programiroda azért késleltette a megállapodás aláírását, mert így akarta elérni, hogy a fővá­rosban csak az önkormányzati választások évében kezdődje­nek meg az infrastrukturális fejlesztések. A programiroda persze nem ért egyet ezzel a megállapítás­sal. Miként az már többször is elhangzott, véleményük szerint most értek meg a feltételei an­nak, hogy megköthető legyen az együttműködési szerződés. Amely, mint az Demszky többszöri megnyilatkozásából kitetszik, vélhetőleg nem az utolsó. Hiszen ez a megállapodás gyakorlatilag csak a beruházá­sok felelősségi körére terjed ki, s ezek részletes szabályozása még hátravan, így gyanítható, hogy ebben az évben még több hasonló szintű megállapodás jön létre. További gondokat okozhat még a világkiállítás finanszíro­zásának kérdése is. Azzal, hogy a kormányzat ígéretet tett Bu­dapest vezetésének nagy össze­gű támogatásra, még nem oldó­dott meg a fővárosiak gondja - a főpolgármester becslései sze­rint 1995-ben és ’96-ban még további 50 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy a vi­lágkiállítás működéséhez fel­tétlenül szükséges infrastruk­túra beruházások a kellő idő­ben elkészüljenek. Ehhez pedig mindenképpen szükség van a leendő kormánykoalíció támo­gatására, amely - reméli Demszky - nem csupán szóbeli lesz. Független szakértők rámu­tatnak ugyanakkor arra: a programiroda jelenlegi maga­tartása példaértékűnek tekint­hető. Megítélésük szerint az el­múlt hónapok történései jó ala­pot biztosítanak a jövőbeni együttműködés feltételeinek megteremtésére.­­ Igaz ugyanakkor az is­­ ál­lítják hogy a programirodá­nak más esélye nem is maradt az expo színvonalas megvalósí­tására, mint hogy rendezze kap­csolatát Budapest vezetésével. Távozik a parkolási biztos Távozik posztjáról Budapest parkolási biztosa Járai Zoltán, akinek szerződése 1993. december 31-ig szólt, ám ezt a főváros vezetői nem hosszabbították meg. Járai - miként azt a Magyar Hírlapnak nyilatkozta - nem sze­mélyes ellentétekre vezeti vissza távozását, kapcsolata továbbra is jó a város vezetésével. Erre utal az a tény is, hogy már több vi­déki önkormányzat és fővárosi kerület is megkereste ajánlatával, s elképzelhető, hogy a jövőben továbbra is foglalkozik tanácsadó­ként a parkolás kérdésével. Járai munkája eredményeként könyveli el, hogy a legutóbbi két fontos döntés során az előterjesztett variációk közül mindkét esetben az ő elképzelését fogadta el a városvezetés, s reméli, mun­kája eddigi eredményei meg is valósulnak. Járai egyébként úgy vélekedik: az önkormányzati választások előtt nem valószínű a kidolgozott rendszer bevezetése és ez sze­rinte nem szolgálja a város érdekeit. Hozzátette ugyanakkor: az érintett kerületekkel hiába sürgetett egyeztető tárgyalásokat, azok csak a jövőben valósulhatnak meg. Költségvetési csapdában a kerületek MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt év adatai alapján csupán Budapest egyetlen ke­rületében számolnak költség­­vetési aktívummal az önkor­mányzat vezetői, igaz, a Fe­rencváros 10-20 milliós többle­te sem nevezhető busás ha­szonnak. Más vidékeken azon­ban - derül ki a Magyar Hírlap összeállításából - még a null­­szaldó is komoly eredménynek tekinthető. A költségvetés egyébként is kemény diónak bizonyult 1993- ban. A kerületek egész sorában kellett módosítani az eredeti terveket, ugyanis a gyarapodó kiadások fedezésére új és új be­vételi forrásokat kellett felku­tatni. Jó példa erre a nyolcadik kerület ahol ugyan hiány nélkül zárják az évet, ám ennek a szi­gorú takarékoskodás és a felújí­tások elmaradása volt az ára. Emellett itt is - mint sok más kerületben - a vagyongazdálko­dás bevételeiből tömték be a tá­tongó réseket. Az elmúlt évben tovább rom­lott a saját bevételek és a köz­ponti támogatás aránya: a csök­kenő állami segítséget az ön­­kormányzatoknak saját erőből kell pótolniuk. Kőbártyán pél­dául a csaknem három milliár­dos költségvetésnek kevesebb mint felét teszi ki a központi „adomány”, hasonlóan a kistá­ján kétszer annyi pénzből gaz­dálkodó XI. kerülethez. A hiánnyal küszködő kerüle­tek esetében azonban komoly eredményeket rejthetnek a hi­ányzó milliók. Csepelen például 415 milliós deficitet prognoszti­záltak, amit végül 150 millióra csökkentettek a többletbevéte­lek és a vagyoneladásból szár­mazó összegek. Négyszer ekko­ra hiánnyal küszködik ugyan­akkor a XXII. kerület, s a meg­oldás itt sem lehet más, mint a hitelfelvétel. Az önkormányzatok várható­an az idén sem lesznek könnyebb helyzetben. A veze­tők szerint komoly terhet jelent a közalkalmazotti törvény által előírt béremelés, melynek fede­zetét csak saját forrásból tud­nák előteremteni - ezek azon­ban kimerülőben vannak. Tervezett Kerület egyenleg millió Főösszeg milliárd Ft 1. n. a. n. a. II.0 4,1 III.0 4,2 IV.0 3,1 V.0 3 VI.0 kb. 3 VII.0 2,3 Vili.0 2,9 IX. +10-203 X.0 2,9 XI.0 5,5 XII.0 2,3 XIII. n. a. n. a. XIV.0 4 XV.0 3,1 XVI.0 2,6 XVII. -200 2,6 XVIII.0 2,2 XIX.0 kb. 3 XX. 0 V 2,45 XXI. -150 2,7 XXII. -550-600 2,8 Forrás:Magyar Hírlap

Next