Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. március
1994-03-01
Kettős pince az Ó utcában? Továbbra sem tudni, mi okozta az Ó utcai tragédiát. Terézváros főépítésze határozottan cáfolja azt az állítást, amely szerint a ferdén beépített vasbeton gerendák miatt omlott volna össze az épület. Ugyanakkor elképzelhető, hogy - miként több terézvárosi épület az Ó. utca 24. is kettős pincére épült, s az alsó pince boltozatának beszakadása idézte elő a katasztrófát. A ház tetőszerkezetének hatvanas, hetvenes évekbeli felújításakor beépített vasbeton gerendák tíz centiméterrel hoszszabbak voltak a kelleténél, így valóban csak ferdén tudták elhelyezni - mondta munkatársunknak Lantos Péter főépítész -, ugyanakkor a leghatározottabban cáfolja, hogy ez a ferdeség okozta volna a tragédiát. Amit e pillanatban teljes bizonyossággal állíthat, az csupán annyi, hogy a pincebolt feltámasztási pontja alatt történt valami. Hogy mi, arra még mindig csak következtetni lehet. Elképzelhető, hogy az építkezők valóban túlságosan sok földet hordtak ki vagy a kelleténél szélesebbre tártak egy nyílást. Az sem kizárt - tette hozzá végül Lantos -, hogy a Paulay Ede utca 19.-hez hasonlóan az Ó utca 24. is egy, a XVIII. századból ottfelejtett borospincére épült, s az épületomlást e borospince boltozatának beszakadása okozta. Tudni kell, hogy a területen egészen a XVIII. századi beépítésig szőlőt műveltek. Hadházy: Nem a kora miatt dőlt össze A Fővárosi Önkormányzat települési értékvédelmi ügyosztálya összeállítást készített a budapesti lakóépület-állomány fontosabb szerkezeti típusairól. Hadházy Aba ügyosztályvezető-helyettes kérdésünkre elmondta, hogy ez az összeállítás elkészült ugyan, de kizárólag a belterületi épületállomány általános építészettörténeti és építéstörténeti jellemzését tartalmazza. Hadházy kijelentette, hogy a jellemzés nem célzatos módon készült. Arra a kérdésre, köze van-e a dokumentumnak az Ó utcai tragédiához, az ügyosztályvezető-helyettes kijelentette, a lista nem tartalmaz egyetlen olyan lakott épületet sem, amelyet az összedőlés veszélye fenyegetne, mivel tudomása szerint Budapest belterületén nincs ilyen. „Az Ó utcai épület nem volt elavult, és nem a kora miatt dőlt össze” - fogalmazott Hadházy, aki úgy véli, a tragédiát külső szerkezeti beavatkozás okozhatta, de ezen véleményét csak a vizsgálat lezárása igazolhatja. Az ügyosztályvezető-helyettes elmondta, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt készült egy részletes jelentés a főváros épületállományának állapotáról, s ennek első és legsúlyosabb kategóriájába az életveszélyes és lebontandó épületek tartoztak. Ezeket azóta lebontották - hangsúlyozta Hadházy - így bármilyen, Budapest belterületén történő katasztrófa nagy valószínűséggel külső beavatkozás eredménye lehet. Két hónap, tíz esemény MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesten működő polgári védelmi századnak ebben az évben már több mint tíz rendkívüli esemény adott munkát. Ezek között csak egy az Ó utcai épületomlás, igaz, következményeit tekintve ez volt a legsúlyosabb baleset. A hajléktalanná vált lakókról azóta is a polgári védelem munkatársai gondoskodnak. A leomlott lakások tulajdonosai ma is a Ferihegyen épült átmeneti szálláson laknak. A fővárosban valamivel több mint száz polgári védelmi tiszt, vagy alkalmazott látja el hivatásszerűen az e munkakörből adódó feladatokat. Ez a szám első hallásra talán kevésnek tűnhet, ha a polgári védelmi alakulatok teendőit vesszük számba. Hiszen a súlyosabb balesetek és a katasztrófák következményeinek felszámolása során nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak. Amikor a tűzoltók befejezik az oltást, a mentők elviszik a sebesülteket, a rendőrök elhagyják a helyszínt, akkor kezdődik a polgári védelem dolgozóinak munkája. Ez azonban kevésbé látványos tevékenység, ezért aztán a lakosság sokszor tudomást sem szokott venni róla. Tóth Rudolf alezredes, a fővárosi egység parancsnoka munkatársunk érdeklődésére kifejtette, hogy szervezetük ma már jobbára a tanácsadó szerepét tölti be. A kiemelt balesetek következményeinek felszámolása során a terület polgári védelmi felelőse a helyi polgármester. A válságstáb felállítása, a rászorulók elhelyezése, a helyszínen elvégzendő munkák mind, mind olyan tennivalók, amelyek végrehajtása szakértelmet igényel. Ezt garantálják a polgári védelem munkatársai. A ház, amely táncra perdült A magántulajdon szeretetén túl, valóban érdeke-e a lakónak megvenni omlatag házban lévő lerobbant lakását? Az önkormányzatnak pedig érdeke-e mindent eladni? És mi történik, ha felülértékelik az elidegenítésre kijelölt lakást? Hová fordulhat a lakó jogorvoslatért? 1993. augusztus 5-én a későbbiekben tanulságos következményekkel járó csoda történt a Keleti Károly utca felső végében, nem messze a Marczibányi tértől. Egy ház megfordult a tengelye körül, addig stabilnak látszó észak-déli fekvését kelet-nyugatira változtatta, egyik földszinti ablaka elé váratlanul erkély varázsolódott, fölötte pedig a korábban rozoga balkonok rugalmas táncba kezdtek, megunván az egyenlősdit, az egyik kétszer akkorára nőtt, mint a másik... Egy kétszobahallos, komfortos lakás három szoba összkomfortossá avanzsálódott, az épület bauxitbeton elemei nyomtalanul eltűntek, a korábban már dokumentált omlásveszély, nedvesedés, korhadás, gombásodás, beázás és szétfagyás mintha sosem lett volna. A lakók e figyelemre méltó eseményekről csak akkor értesültek, amikor megkapták a II. kerületi önkormányzat megbízása alapján a Város fM Kft. lakásértékesítési irodájának eladási ajánlatát. A mellékelt értékbecslés adataiból nehezen ismertek a házukra. Még a hajdani építés dátuma is 37 évvel arrébb tolódott. Az önkormányzati lakások elidegenítéséhez készített felméréseket hivatalosan is szemrevételezésnek nevezik. Szemrevaló kis lakás, tűzről pattant, eladósorban van... És milyen olcsón kapható! Ezt az önkormányzatnál nem győzik hangsúlyozni. A II. kerületi munkamegosztás szerint a lakásügyek dr. Balogi László alpolgármesterre tartoznak. Fárasztónak találja a sajtó érdeklődését, szerinte a kerületi lakosok 90 százaléka elégedett bérlakása megvételének körülményeivel. A panaszosoknak a háromnegyede pedig megalapozatlanul panaszkodik. „Ha megalapozott kifogás van, az önkormányzat lép.” Nem derül ki, hogy az alpolgármester miért védi a becsületét egy számára feltehetően ismeretlen, és a munkáján nyilvánvalóan rosszul végző értékbecslőnek, aki 70 000 forintos négyzetméterenkénti forgalmi értéket állapított meg egy padláson-pincében gombásodó házban, amelynek egyik bauxitbeton eleme néhány évvel ezelőtt többmázsás súlyával váratlanul lezuhant a járdára, és amelynek déli ablakai a Ganz gyár zajos szerelőcsarnokára néznek. Nem éppen rózsadombi kilátás. Több forrásból megerősített állítás, hogy az értékbecslők felmérésenként, darabra kapják a pénzüket, nem érdekeltek abban, hogy magasabbra szabják az árat. A Város fM Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Zeley István nem kívánja védeni az alvállalkozó Maczó Györgyné által aláírt, hibáktól hemzsegő dolgozatot. Hajlandó ingyen új értékbecslést végeztetni, ha az önkormányzat, pontosabban annak igazságügyi szakértői bizottsága ezzel megbízza. Ez az egyetlen fórum, ahová a lakó fordulhat, ha elidegenítési ügyben panasza van. A bizottság tagjai független szakértők, hetenként egyszer üléseznek a kerület elidegenítési irodájában, átnézik minden ügy dossziéit, továbbá felülvizsgálják a panaszokat. Hogy honnan tudják az iratokból megállapítani, ha például az értékbecslő tévesen vette föl az adatokat? Patziger Ferenc szakértő szerint ebben már gyakorlatuk van, azonkívül helyszíni szemlét is szoktak tartani. Az említett ház ügyében történetesen minden helyszíni vizsgálódás nélkül, kapásból elutasították a lakók fellebbezését, legalábbis az első fordulóban. (A ház, amely... folytatás a VIII. oldalon) Forgalmi dugók lesznek a Nagykörúton Májustól szeptember végéig tartanak az ivóvízvezeték felújításának munkálatai Előreláthatólag május 30-án megkezdődnek a nagykörúti ivóvízvezeték felújítási munkálatai. Április 15-én az illetékesek két változatot terjesztenek a Fővárosi Közgyűlés elé - ezek szerint vagy a Podmaniczky utca és a Rákóczi út között vagy pedig az Oktogon és a Rákóczi út között cserélik ki a vezetéket. A Városháza vezetői azt szeretnék, ha a kormány által erre a célra biztosított 800 millió forintos támogatásból megoldhatnák a szintén igencsak elavult villamospálya felújítását is. Május 30-a és szeptember 30-a között minden gépjárművezetőnek ajánlatos más útvonalat keresnie a Nagykörút helyett - a forgalomkorlátozás, a parkolás megtiltása, a sávok esetleges lezárása forgalmi dugót eredményezhet. Az illetékesek mindazonáltal hangsúlyozzák: igyekeznek a legkisebb kényelmetlenséget okozni, s a lakosok megértését kérik. A munkálatok halaszthatatlanná váltak. (Részletes információink az V. oldalon.) BOLOS JENŐ FELVÉTELE Az Ady és a ferencesek Ma ülnek össze a II. kerületi képviselők, hogy döntsenek az Ady Endre utcai iskola sorsáról. Az épületet az orsolyita nővérek igényelték vissza azzal, hogy szeptembertől a tanítási tapasztalattal rendelkező ferencesek által irányított egyházi iskola működik majd itt. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló 1991-es törvény szerint az ingatlan visszajár az eredeti tulajdonosnak. Ugyanakkor az önkormányzat köteles gondoskodni a semleges világnézetű oktatást igénylő gyermekek elhelyezéséről. Az ingatlan átadásakor az önkormányzatot az állami költségvetésből kártalanítani kellene, de erre nem áll rendelkezésre elegendő pénz. Az Oktatáskutató Intézet felmérést készített az iskola tanulói között (hányan szeretnének egyházi iskolába járni, illetve hányan távoznának az iskolából?). Ugyancsak megkérdezték a kerület többi iskolájának tanulóit (egyházi iskolába mennének-e, ha volna rá mód a kerületben?). A felmérés eredménye szerint az adysok egyharmad része lenne egyházi iskolás, a kerületiekből pedig 570 gyerek iratkozna a ferencesekhez. Az iskolát átvevő Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke, Hegedűs J. Kolos nyilatkozott a Népszabadságnak. Véleménye szerint a kerületi polgármesterrel folytatott tárgyalásai teljesen korrektek voltak. A maga részéről kész a kompromiszszumra. Ennek megfelelően tett ellenjavaslatot a polgármester ajánlotta megoldásra. A döntés az önkormányzat kezében van. (Az Ady és... folytatás a III. oldalon) Ingatlanok csereberéje MUNKATÁRSUNKTÓL A Legfelsőbb Bíróság döntése véglegesen eldöntötte a budapest-esztergomi főegyházmegye és a fővárosi önkormányzat közötti vitát. A Szabó Ilonka utcai Vági István Építőipari Szakközépiskola épületét vissza kell adni az egyháznak, amely katolikus gimnáziumot szeretne működtetni benne már idén szeptembertől. A főváros a nagy múltú és jól működő szakközépiskolát nem akarja megszüntetni. Ezért Demszky Gábor főpolgármester Paskai László esztergomi érsekkel való találkozóján azt javasolta, várják meg, amíg találnak egy épületet, amelybe a szakközépiskola átköltözhet. A mintegy egymilliárd forint értékű Szabó Ilonka utcai épület helyett olyan ingatlanba költözhetnének a szakközépiskolások, amely felújítással együtt 300 millió forintos beruházással megkapható. A szóban forgó épület a II. kerületi Lajos utcában áll. Jelenleg az Újlaki Általános Iskola felső tagozatos diákjai használják. Dr. Dobos Imréné igazgató elmondta munkatársunknak, két éve tervezik, hogy az alsó tagozatos diákokat befogadó Ürömi utcai épületüket ráépítéssel és bővítéssel alkalmassá teszik az összes diák befogadására. Ezt abból a pénzből szerették volna megvalósítani, amit a Lajos utcai házért kaphattak volna. De eddig még nem jelentkezett olyan vállalkozó, amelyik úgy fizetett volna érte, hogy csak akkor költözhet be, ha az Ürömi utcában már befejeződött az építkezés. A polgármesteri ígéret szerint, ha a Lajos utcai épületért kapnának 250 millió forintot, a kerület az összesen szükséges mintegy 400 millió többi részét kigazdálkodná. Ebből elhelyezhetnék a most mindkét épületben működő óvoda gyerekeit, így az Ürömi utcaiak ideiglenesen leköltözhetnének a Lajos utcában. Felépülne a mai kornak megfelelően kialakított iskola az Ürömi utcában, és miután az összes gyerek odaköltözött, jöhetnének a felújítók, akik a Lajos utcai épületet a szakközépiskolások számára felújítanák. Ha megvan rá a pénz, az egész cserebere két év alatt lebonyolítható. Ki jár majd ide? BOROS JENŐ FELVÉTELE