Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. január
1995-01-03
és Emelkednek a csatornadíjak A Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója, Vörös Ferenc úgy véli, az idén emelkedni fognak a csatornadíjak. Az áremelés mértékéről még nem tudott beszámolni, arról ugyanis még folynak az egyeztetések a Főpolgármesteri Hivatal vezetőivel. (Várhatóan a mai napon is erről tanácskoznak majd a Városházán.) A díjemelésről a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja majd ki - tudtuk meg Vöröstől, aki a drágulást az inflációval és az energiaárak emelkedésével magyarázta. Az idén tervezett fejlesztésekről is tájékoztatta lapunkat a vezérigazgató: az észak-pesti szennyvíztisztító bővítése mellett az angyalföldi szivattyútelepről Újpestig vezető nyomócső beruházása érdemel nagyobb figyelmet. Ez az építkezés egyébként 3,5 milliárd forintba kerül. Ugyancsak jelentős fejlesztésnek minősül a Kőbányai úti főgyűjtőcsatorna továbbépítése - egymilliárdért. Néhány, eddig ellátatlan városrészbeli csatornák épülnek az idén. Közülük a XVIII. kerületet emelte ki Vörös Ferenc, s érdeklődésünkre elmondta, hogy a XVII. kerületben hamarosan befejeződik a korábban a kerületi, majd a fővárosi és a kerületi önkormányzat beruházásában végzett csatornázás. A rossz állapotban lévő utak kijavítására is sor kerül - tette hozzá a Fővárosi Csatornázási Művek vezetője. Sz. I. M. BUDA NEPSZABADSAGPEST Szaporodnak a „harmincas táblák” Az autók vendégségbe járnak a lakó-pihenő övezetekbe A nagyobb lakótelepeken és a családi házas övezetekben harminc kilométeres sebességkorlátozás várható. A főpolgármesteri hivatal forgalomtechnikai alosztálya olyan rendszert dolgoz ki, amely fokozatosan lassítja a fővárosba beérkező forgalmat. E szerint az autópályákról, főutakról érkező kocsisorok a bevezető szakaszokon 70, esetleg 80 kilométeres sebességgel haladhatnak, a közutakon és az úgynevezett gyűjtőutakon maradna az 50 kilométer, az olyan lakóövezetekben pedig, ahol nincs átmenő forgalom, 30 kilométerre korlátoznák a sebességhatárt. MUNKATÁRSUNKTÓL A Városháza forgalomszervezői arra számítanak, hogy a kormány még az első fél évben módosítja a KRESZ-t. Az új szabályok hatálybalépése után bevezethetik a Nyugat-Európában Tempo 30 néven ismert rendszert. Ez a 30 kilométeres sebességkorlátozást egyes táblával jelölt övezetekben vezetné be, így nincs szükség arra, hogy a korlátozó jelzőtáblákat minden egyes kereszteződés után kihelyezzék. A Tempo 30 bevezetésével egy időben lakóövezeti jelzőtáblákat helyeznének ki a nagy területen elhelyezkedő lakótelepeken és családi házas övezetekben. (Ilyen tábla jelzi Vácott a belvárosi övezet kezdetét és végét.) A 30 kilométeres korlátozást a lakóövezet kezdete és vége táblával együtt helyeznék el, így a „harmincas tábla” hatálya a táblák közti terület valamennyi útjára vonatkozna. Sípos László, a városháza forgalomtechnikai alosztályának vezetője beszámolt róla, hogy az utóbbi időben egyre több lakótelepen kérték úgynevezett fekvő rendőrök kihelyezését. A nagyobb lakótelepeken a parkolókat az utakra merőlegesen alakították ki. Ilyen többek között a káposztásmegyeri, a cinkotai vagy a XVIII. kerületi Havanna-lakótelep. Ezeken az ötven kilométeres sebességet maguk az ott lakók is soknak találják - összegezte az alosztályvezető. A harminc kilométeres korlátozást a nagyobb kiterjedésű családi házas övezetekben is be kívánják vezetni. A lakó-pihenő övezetekben a KRESZ lehetőséget ad a húsz kilométeres korlátozásra is, ilyen terület azonban alig van Budapesten. Igaz, a családi házas övezetekben óriási az igény arra, hogy utcákat és városrészeket ilyen övezetté nyilvánítsanak, erre azonban a feltételek szigorúsága miatt a legtöbb esetben nincs lehetőség. A lakó-pihenő övezetben egyébként mindenhol a gyalogosoké az elsőbbség, a járművek - Sipos László szavait kölcsönözve - jóformán csak „vendégségbe mehetnek be oda”. A Tempo 30 nevű rendszer azonban megoldást jelenthet azon családi házas övezetekben, melyeket nem lehet lakó-pihenő övezetté minősíteni. Lassan a testtel BÁNHALMI János felvétele Előbb az ár, később a zóna MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP és az SZDSZ városházi koalíciós megállapodása is tartalmazza a BKV díjainak első negyedévi növelését. A tarifaemelés mértékéről Rakovszky János, a Főpolgármesteri Hivatal alosztályvezetője még nem tudott nyilatkozni, annak okaként az inflációt, az energiaárak növekedését, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalatot is érintő áfa-emelést említette. Az alosztályvezető megjegyezte azt is, hogy mintegy másfél éve nem emelték a tömegközlekedési tarifákat. Rakovszky érdeklődésünkre beszámolt arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés várhatóan előbb dönt a tarifaváltoztatásról, mint a viteldíjrendszer módosításáról. Mint ismeretes, korábban azért maradt el a díjemelés, mert nem határoztak az új övezeti rendszerről, a jegy- és bérletárusítás korszerűsítéséről. Az alosztályvezető szerint az új tarifarendszer kialakítása több hónapot vesz igénybe. Ennek oka, hogy még nem álltak fel azok a bizottságok, amelyek a tervezeteket megvitatni hivatottak, a közgyűlési döntést pedig alaposan elő kell készíteni. A határozat megszületése után, a rendelkezések végrehajtásához ugyancsak bizonyos időre lesz szüksége a BKV-nak - tudtuk meg. t Nem telik fejlesztésekre a Gázműveknél A Fővárosi Gázművek díjai idén 53 százalékkal emelkednek a lakossági fogyasztók számára. Az áfa-változás hatására további drágulást érzékelhetnek az állampolgárok, végeredményben 15 forint 42 fillérbe kerül majd köbméterenként a gáz. Az előzetes számítások alapján az ipari felhasználók és az úgynevezett általános célú fogyasztók esetében az árnövekedés kisebb lesz - tudtuk meg Vasanits Dezsőtől, a Fővárosi Gázművek vezérigazgatójától. Az általános célú fogyasztók közé tartoznak az iskolák, óvodák és hasonló intézmények. Számukra körülbelül egy forinttal, 12 forint 99 fillérre emelkedik a díj. Az ipari fogyasztóknak számlázott gázdíj 3 fillérrel haladja meg a földgáz bekerülési árát. Az emelés mértékéről korábban beszámoltunk, hiszen arról a kormány döntött. Az intézkedést egyebek között az indokolta, hogy a gázszolgáltató vállalatok díjait 1992 augusztusa óta nem emelték, így a korábban nyereséges cégek az infláció és a forint leértékelése miatt - különösen az importált földgáz növelte a költségeket - veszteségessé váltak. A most életbe lépő rendelkezések következtében viszont idén nullszaldót, illetve szerény nyereséget remélhet a Gázművek. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy nagyobb fejlesztésekre sajnos a közeljövőben sem marad pénze a vállalatnak. Az esetleges tőkeemeléses privatizáció során viszont lehetőség nyílik arra, hogy újabb forrásokat vonjanak be, s így kezdjenek jelentősebb beruházásokba. Szegő Iván Miklós l 1 **“» ■ JUMAAJUCV -4, iudd^ Új önkormányzatok - régi csapdákban Önkormányzati választások - 1994. december 11. A szavazópolgárok alig-alig éltek a lehetőséggel, hogy voksaikkal fejezzék ki tetszésüket vagy nemtetszésüket a hivatalban lévő polgármesterekkel és városatyákkal szemben. Budapesten némileg módosultak az erőviszonyok, és a legtöbb kerületben - akár a korábbi polgármester megtartásával együtt is - a liberális többséget a konzervatív vagy szocialista képviselők váltották fel. Az új önkormányzatoknak azonban régi problémákkal kell megbirkózniuk - az alábbiakban ezek közül emelünk ki néhányat. Csaknem mindenütt az idei, az 1995-ös költségvetés előkészítése és elfogadása lesz az önkormányzatok első feladata. Időközben pedig meg kell választaniuk a tisztségviselőket - köztük az alpolgármestereket és a bizottsági elnököket. Mindez természetesen nem megy zökkenőmentesen. A II. kerületben a konzervatív többségű képviselőtestület elutasította az MSZP és az SZDSZ támogatásával megválasztott polgármester előterjesztését az intézmények év eleji, átmeneti jellegű finanszírozására. Mint megtudtuk, ez nem befolyásolja az iskolák és a többi szervezet fenntartását, azok ugyanis mindenképp megkapják a támogatást. Jól látszik azonban, ha a polgármester nem egyezik meg mielőbb a képviselő-testülettel, könnyen veszélybe kerülhet az önkormányzat folyamatos működtetése. (Információink szerint egyébként a II. kerületben a pártok hamarosan megállapodnak a vezetői posztok betöltéséről, így várhatóan enyhülnek majd a feszültségek.) A költségvetés jóváhagyása a viszonylag gazdag kerületekben is sok konfliktussal jár, így nem csoda, hogy a külső városrészekben még nagyobb fejtörést okoz a büdzsé helyzete. Pesterzsébet polgármestere máris kidolgozott egy tervezetet, amelyben az adó- és más jellegű bevételeknek a budapesti önkormányzatok közötti elosztására tesz javaslatot. A belső kerületek általában a források keletkezési helye alapján (a legtöbb vállalati központ az V. kerületben található), a külsők pedig a feladatokkal arányosan kívánják a rendelkezésre álló összeget szétosztani. A vitában a végső szót a fővárosi önkormányzatnak kell kimondania. Nőtt a főváros szerepe az új önkormányzati törvény elfogadásával, immár nem szükséges legalább tizenkét kerület egyetértése a forrásmegosztáshoz. Persze az önkormányzatoknak a közeljövőben nem csupán pénzügyekkel és különböző posztok betöltésével kell foglalkozniuk. Azokban a kerületekben, ahol új a polgármester, s az előző vezetés ügyei nehezen átláthatóak, a frissen megválasztott vezetőnek előbb fel kell mérnie a hivatal és az intézmények helyzetét. A XVI. kerületben éppen egy 150 milliós kezességvállalás tisztázásával foglalkoznak az önkormányzat illetékesei, az V., a VII. és a XI. kerületben pedig - legalábbis az új polgármesterek nyilatkozatai alapján - alapos vizsgálatnak néznek elébe a hivatalnokok. Terézvárosban a Lupis Brókerházhoz kihelyezett pénzek miatt kezdeményezett eljárások vehetnek újabb fordulatot, a XII. kerületi önkormányzat pedig a Reálbankkal folytat hosszú ideje vitát több száz millió forint értékű kötvény kamatairól. A fővárosi önkormányzattól a Technoszolg Kft. követeli a gödöllői szociális otthon beruházásának befejezéséhez szükséges összeget. Sajátos helyzet állt elő Soroksáron és Pesterzsébeten. A korábbi XX. kerület helyén két önkormányzat alakult, és lehetséges, hogy a vagyonmegosztási vitát népszámlálással dönti el a két helyhatóság. A soroksáriak legsürgősebb feladatai közé tartozik mindemellett az új városháza építkezésének befejezése és egy rendőrkapitányság létesítése. Van néhány kerület, ahol újból a korábbi polgármestert választották meg, ő pedig most szeretné megvalósítani az előző ciklusban született kezdeményezéseket, így például Józsefvárosban kábeltelevíziót alapítanának, Újpesten a megkezdett beruházásokat folytatnák, Ferencvárosban pedig a vízdíjrendeletet vizsgálnák felül. Sz. I. M. Újból egyeztetnek a külső kerületek A Külső Kerületek Szövetségéhez tartozó önkormányzatok polgármesterei várhatóan január második hetében találkoznak - tudtuk meg Derce Tamás újpesti polgármestertől, aki még az előző választási ciklus idején kezdeményezte a szervezet létrehozását. Mint ismeretes, a tömörüléshez a legtöbb peremkerület csatlakozott, de a szövetséghez társult néhány nem Budapest közigazgatási határán fekvő városrész is. Együttműködésük során eddig elsősorban a közművesítés problémáival foglalkoztak, így felmerült a kooperáció a fővárosi önkormányzat által kezdeményezett közműtársulással is. Derce Tamás érdeklődésünkre elmondta, hogy a januári megbeszélésen várhatóan szóba kerül a külső kerületekben élők nehéz szociális helyzete és az önkormányzatok működéséhez elengedhetetlen forrásmegosztás kérdése is. A tömörüléshez tartozó városrészek speciális helyzete is indokolja az együttműködés folytatását - érvelt az újpesti politikus. Szükség van tehát a kerületek hatékony érdekképviseletére, ám tevékenységüket nem a többi budapesti önkormányzat rovására kívánják folytatni - hangsúlyozta Derce Tamás, Sz. I. M. A rongyrázás már régen tilos Változó problémák a köztisztaságban a írásunk a száz éve alakult Köztisztasági Hivatalról és utódairó a IV. oldalon. ! Mekkora volt a forgalom?