Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. június
1995-06-23
Y NÉPSZABADSÁG Kenyérre váltott könyvek Gyűjtők, könyvmolyok és tolvajok a pesti antikváriumokban Felemelő érzés belépni egy antikváriumba. Böngészni a régi könyvek között, beszívni az illatukat, a nagymamára gondolni egy ódon képeslap láttán. Néhány éve még bárki beugorhatott az antikváriumokba egyegy kötetért, hiszen már pár forintért is vehetett szépirodalmat. Ma is van szépirodalom, de milyen áron? A Múzeum körúton, egymás mellett rögtön három - a Központi, a Kodály Zoltán Zenei és a Honterus - antikvárium akad az utunkba. Az első kettő a Líra és Lant Rt.-hez tartozik, az utóbbit két éve privatizálták. A Honterusban dolgozó hét ember tíz évre megvette az üzlet bérleti jogát - meséli egyikük, Antal Károly a galérián. Ott, ahol a legértékesebb és a kisméretű könyvek hevernek. (Ügyesek a tolvajok!) Azért aki megkéri az eladót, felmehet a galériára is válogatni. Antal Károly szerint egyre többen válnak meg könyvtáruktól, mert kenyérre kell a pénz. Bár az antikvárium sem vehet meg mindent, az állapot, a szerző, a kiadás és az, hogy mennyire ritka a főbb szempontok. Gyakran igen jó dolgok kerülnek elő hagyatékokból, s olyan is van, aki lecseréli könyvtárát. A legkeresettebbek a filozófiai művek, ezeket pillanatok alatt elkapkodják. A szépirodalom is fogy, népszerűek a krimik és kelendőek a régi térképek is. Nem ritka az új könyv sem náluk. A könyvheti kötetek például már korán a polcaikon voltak: talán a nyomdászok beszereztek egy-két művet, esetleg a szerzői tiszteletpéldányok vándoroltak az antikváriumba. Nehéz dolog az árazás - mondja Antal Károly. Az elmúlt években tíz-hússzorosára nőttek az árak. Ma már senkit sem érdekel, hogy egy könyvre kiadásakor hány forintot írtak. A gyűjtők megszokták, hogy a nyomtatott ár feléért megvehették a köteteket, és nehezen viselték el a változást. Budapest egy-egy frekventáltabb pontján - mondjuk a Várban vagy a Váci utcában - persze minden drágább. A Váci utca sétálóutcai részén természetesen borsosak az árak (sőt egyes boltokban a könyvek mellett megfér a kalocsai hímzés is). Az utca másik, autózható felén található a Sós Antikvárium, amely - antikváriusoktól hallottam - az egyik legolcsóbb régi könyveket árusító üzlet. Sós Endre, a bolt vezetője ezt nem szívesen kommentálja, hiszen - mint mondja - minden viszonyítás kérdése. Antikváriuma a humán és reál tudományokra specializálódott, bulvárirodalmat egyáltalán nem tart. Az üzlet kicsi, vevőkörének nagy része egyetemistákból áll. Keresettek a régi kiadású történelmi könyvek, az utóbbi negyven év szépirodalma viszont kevésbé. Ezek a kötetek sok ezer példányban jelentek meg, a gyűjtők szemében ezért nem ritkaságok. Vége már a lexikonmítosznak. A Pallasra még csak-csak lehet vevőt találni, de a Révaira egyáltalán nem. Megszűnt a „főnöknek van ilyene, nekem is kell” korszak is. Ugyanakkor még előfordul, hogy „van nyolcvan centi helyem a polcon, oda kérek bármilyen könyvet...” A kötetek gyorsan cserélődnek - törekednek is erre. Szívesen vásárolnak könyvtárakat, de válogatva csak ami a profiljukba vág. Az utóbbi öt évben Sós úr legalább harminc felszámolt közkönyvtárat böngészett át. A házi könyvtárak felszámolása más kérdés. Van, aki családi hagyatékot ad el, mások körbeállják az antikváriust, lesve, mit is fog fizetni a könyvekért, lesz-e pénz ételre, ruhára. is'HiSBESS'. Sós úr a szokások alapján áraz. Régen volt egy irányjegyzék, amely meghatározta, mi mennyibe kerüljön. A boltok privatizálása óta mindenki belátása szerint áraz - mégis ritkán lépik át a 20-25-30 százalékos árrést. Persze megemeli a könyv értékét egy „jó minőségű” dedikáció. Ezek ugyanis műtárgynak tekinthetők, főleg, ha híres ember jó nevű társának ajánlotta. A Váci utcai antikváriumnak igen kiterjedt gyűjtőköre van. (Sós Endre gyűjtőnek nevezi azt az egyetemistát is, aki tízesekből, húszasokból rak össze háromszáz forintot egy-egy könyvre.) Ha a bolt megvásárol valami érdekes kiadványt, körbetelefonálják a gyűjtőket, hogy elsőként nekik jusson a jóból... A Belvárosban eldugott helyen működik az Ex Libris Antikvárium. A könyvek mellett, mindenki csodálatára, egy hatalmas bagolygyűjtemény is látható. Az Ex Libris 1983-tól az Országos Széchényi Könyvtár és a Téka Könyvértékesítő egyetlen közös antikváriuma volt. Előbb az OSZK lépett ki a házasságból, majd tavaly privatizálták az üzletet. A bolt egyik tulajdonosa, Tóth Éva szerint ma az emberek nehezen válnak meg könyvtáruktól. (Ez ellentmond más véleményeknek.) Az elmúlt két év nagy eladási hulláma az idén megállt. Sokan kenyérre váltják a könyveiket, és a guberálók naponta állítanak be hozzájuk - néha egészen érdekes - darabokkal. A nehéz gazdasági helyzet ellenére egy 150 ezer forintos könyvet előbb el lehet adni, mint a kétezer forintosat. A drága könyv jó befektetés - nem pedig olvasmány. Régebben bejártak ide pedagógusok is, de ma már nincs pénzük könyvre - panaszkodik Tóth Éva. A készlet néhány éve gyorsabban cserélődött, mint ma, amikor a használt könyvek ára megközelíti az újakét. Új könyvet ebben a boltban azonban nem vesznek, vagy csak egyetegyet, az eredeti ár feléért. Az Ex Libris aukciókat is tart, ezek mindenképpen jó reklámnak bizonyulnak. Tóth Éva tudomása szerint náluk volt a legrégibb könyv, a XVI. századból és a legdrágább is, majd félmillióért. Óbudán, a Lajos utcában, nem kimondottan a város szívében működik az Óbuda Antikvárium. A vezetője, Pécsi Gábor szerint azok térnek be hozzájuk, akik a környéken laknak, vagy a buszról meglátják a kirakatukba kitett régiségeket. Az itt élőknek mások az igényeik, mint a belvárosiaknak. Fontos, hogy a könyvek ne legyenek túl drágák, a kötelező olvasmányokat meg tudják venni, s igény van a bulvárirodalomra is. Pécsi Gábor nem tart olyan könyveket, amelyeket ő maga nem szeret - például Bérkesit, Moldovát vagy Szilvásit. Nevelő szándékkal azonban színes borítójú szépirodalmat csempész a krimik közé. Mindezek mellett ókortörténetre és régészetre specializálódott a bolt - a diákokat, főként az egyetemistákat ezekkel sikerül ideszoktatni. Kevés helyen kapható, pedig a diákoknak megfizethető lenne az Olcsó Könyvtár, náluk viszont a szépirodalom nagy része ebben a sorozatban megvásárolható. Specialitásokkal foglalkozik és két részből áll a Kodály Zoltán Zenei Antikvárium, a hanglemez- és a kottaboltból. Mindkét helyen lehet új kiadványokat is kapni, mert mint Temesiné Kiss Katalin boltigazgató elmondta, csak antikváriumot üzemeltetni nem érné meg a tulajdonosnak. Van itt mindenféle régiség: 78-as fordulatú ósdi lemez, mellette öreg gramofon és a Balatont ábrázoló, Németh Lehel hangján megszólaló képeslap-lemez, de CD is. Érdekes, hogy az antikvár résznél népszerűbb a fekete lemez, mint a CD; a boltvezető szerint melegebb hangzása van. Aki tudta néhány éve, hogy le fog állni a lemezgyártás, az kilóra vette a lemezeket, ma pedig jó áron adja el. Hiányolják azonban, hogy több mint öt éve nem jelent meg zenei lexikon, pedig nagy rá az igény. Akárcsak a prózai lemezekre, amelyek ritkák, mint a fehér holló. Harminc forint ellenében egyébként bárki előjegyeztetheti náluk kedvenc lemezét. Szemere Katalin Akad, aki része veszi az irodalmat SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE BUDAPEST Kaiser’s minősé Sertéslapocka ik 4 » W a Pulykaszárny “■ 21191 Kapuvári 7^0 sonka 1 kg / Ol/a" Wasa Skorpa szezámos, 1 korpás, 200 g 1.39.Sör sajt C. 1 kg C»29.Jagdfeld gofri r1 liw # * Absolut Blue Vodka i29a 0.51 Sió szőlőlé 11 Avonmore gyümölcsös 42.több ízben, 150 g Paradies krémporok különböző ízekben62.Maggi leveskocka m g marhahúsleves tyúkhúsleves erőleves 9a-Globus töltött káposzta -43a-Plussz Multivitamin155.Mohai Ágnes ásványvíz 1.51 79. Dreher Pils Export, 0.5 I Pampers Uni 3 fajta Dáné Deo 3 fajta, 100 ml Budapest Skála Budapest Áruház Skála . Metró Áruház Klauzál téri Skála Csarnok XIII. Váci út 168. X. Kerepesi út 73. Székesfehérvár Fehérvár Áruház Tatabánya Sztráda Bevásárlóközpont Az árak július 6-ig érvényesek. KAISER'S SZUPER MARKET 1995. június 23., péntek Háromszáz tonna telefonkönyv A minap eredményt hirdettek, s kiderült, hogy a versenyben részt vevő kétszáz iskola közül a Pannónia utcai általános a legjobb. Az ott tanulók több mint tíztonnányi levetett telefonkönyvet szedtek össze az elmúlt másfél hónap alatt, amiért is (kilónként kilenc forinttal számolva) egyfelől százezer forint, másfelől száz darab telefonkártya ütötte a markukat, ráadásként pedig felszereltek nekik egy nyilvános telefont. A kártyákat és a telefont egyébként nemcsak a legjobb, hanem az utána következő kilenc iskola is megkapta, ugyanakkor az egyéni verseny győztesének jutalma harmincezer forint, a második helyezetté húsz-, a harmadiké pedig tízezer forint volt. Ha nem tudná valaki, ez volt a harmadik telefonkönyvgyűjtő verseny Budapesten. Egyúttal a legsikeresebb is: 1994 tavaszán, amikor a program indult, még csak tizennyolc tonna könyvet tudtak összeszedni a diákok, 1994 októberében száz, most viszont, április közepétől május végéig már háromszázhúsz tonnányit. A telefonkönyv-kiadó szerint a siker a növekvő nyilvánosságnak köszönhető és annak, hogy az iskoláknak (is) egyre jobban kell a pénz. Miután kiderült, hogy a környezetvédő szemlélet formálása közben meg lehet keresni, mondjuk, egy írásvetítő meg egy videomagnó árát is, nagyobb lett az igyekezet. A telefonkönyveket tároló, majd elszállító cég tájékoztatása szerint a háromszázhúsz tonnányi könyvet egyidejűleg több papírgyárban hasznosítják majd: szalvéta, papír zsebkendő, vécépapír stb. lesz belőle. B. T.