Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. július

1995-07-11

Eladó a kastély A sashalmi Cziráky-kastély el­adásáról nemrégiben döntött a XVI. kerületi önkormányzat. Mint a polgármesteri hivatal il­letékesétől azonban megtudtuk, előre nem látott akadályok me­rültek fel. Az ismert volt ugyan előttük, hogy a kastély értékesí­téséhez szükséges a műemlék­felügyelet hozzájárulása, az viszont nem, hogy ehhez a kerü­letnek több szaktanulmányt kell benyújtania. Az önkormányzat­nak ezért most az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal számára el kell készítenie az épület törté­netéről, műemléki jelentőségéről szóló jelentést. A polgármesteri hivatal illetékese lapunknak azt is elmondta, hogy az eladás csak akkor valósulhat meg, ha a fővá­rosi önkormányzat is lemond az elővásárlási jogáról. Sz. I. M. Az MDF a vízművekről ____________MTI-JELENTÉS____________ A fővárosi önkormányzat MDF- frakciója szerint nem időszerű a Fővárosi Vízművek Rt. privati­zációja, semmi sem indokolja, hogy két önálló részvénytársa­ságra bontva magánosítsák a cé­get. A terv szerint ez egyik rt. a kilencvenszázalékos vezetékva­­gyont kapná, a részvénytársaság működtetésére pedig - tízszáza­lékos tulajdoni hányaddal - lét­rehoznának egy másik rt.-t, amelyet azután privatizálni le­hetne. Ezt a megoldást az rt. fel­ügyelőbizottsága és a frakció is elvetette. Megfontolandónak tartják viszont azt a sok fejlett országban is bevált módszert, hogy a stratégiai közművek vá­rosi tulajdonban maradnak. Demeter Ervin, a fővárosi MDF-frakció vezetője szerint fontos lenne, hogy korrekt üze­meltetési szerződésben rögzítsék a önkormányzat elvárásait. ­ Csökkent a lakásépítési kedv A VII. kerületben tavaly egyetlen új otthon sem épült A KSH Budapesti és Pest Me­gyei Igazgatóságának jelentése szerint 1994-ben a fővárosban 2910 lakást vettek használatba, év végén pedig 15 700 lakás állt kivitelezés alatt. Az átadott la­kások többségét saját használat­ra építették, bérbeadás céljára mindössze 66 készült, ebből öt­­venet az önkormányzatok finan­szíroztak. _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Az épített lakások száma évek óta folyamatosan csökken. Bár a múlt évben a hatóságok 15 százalékkal több építési enge­délyt adtak ki, mint 1993-ban, a tavaly használatba vett lakások száma egy év alatt 18 százalék­kal csökkent. Országosan a múlt évben ugyanannyi lakás épült, mint egy évvel korábban, a főváros részesedése azonban 17 százalékról 13,8 százalékra esett vissza. Ezer lakosra 1,5 használatba vett lakás jutott 1994-ben. A legtöbb lakás évek óta a II. kerületben épül. A kerületi ön­­kormányzat adatai szerint az utóbbi négy évben 1854 lakásra adtak ki használatbavételi en­gedélyt. A XVIII. kerületben 1990 és 1994 között 1619 lakás készült. A sort a XIII., a XIV., a XVII. és a XX. kerület folytatja. Ezekben 1990 és 1994 között összesen nyolcezer lakást létesí­tettek, ezerrel többet, mint az összes többi kerületben. A sor végén az I., az V. és a VI., kerü­let áll, ezekben négy év alatt 180 lakást adtak át. A tavalyi statisztikát is a II. kerület vezeti, a múlt évben 480 lakást adtak át. A XVIII. kerü­letben 372, a XIV.-ben 231, a Hi­dán 226, a XVII.-ben 210 lakást hoztak létre. A VII. kerületben a múlt évben nem épült lakás, az I. és a VI. kerületben is csak hár­­mat-hármat vettek használatba. A tavaly épült lakások egyti­­zedét finanszírozták önkor­mányzatok, illetve központi költségvetésből működő szerve­zetek. Saját használatra 1814, értékesítésre 831 lakást építet­tek. A bérlakások száma 66-tal nőtt, s tavaly 200 szolgálati la­kást is átadtak. (Csökkent... folytatás a III. oldalon) Kilencven százalékuk saját erőből kerül tető alá Rédei Ferenc felvétele Kinek ketyegnek a parkolóórák? A városházi ellenzék tiltakozik a férőhelyek áruba bocsátása ellen Május 26-án a fővárosi önkor­mányzat 1326 parkolóhelyet bérbe adott a Petrolex Top Ga­rázs (PTG) Kft.-nek. A kft. megvásárolta a végelszámolás alatt álló garázsipari vállalat parkolóóráit, s a privatizációig mintegy ezer fedett parkolóhe­lyet közösen üzemeltetnek. A Fővárosi Közgyűlés ellenzéki pártjai visszaéléseket gyaníta­nának a megállapodás körül, a kisgazdapárt tiltakozó nyilat­kozattal fordult a versenyhiva­talhoz és a privatizációs minisz­terhez. A cég vezetői ugyanak­kor hangsúlyozzák, a főváros hónapok óta először jut bevétel­hez a parkolók üzemeltetéséből. MUNKATÁRSUNKTÓL - A parkolóhelyeket egyszerűen átjátszották egy magánszemé­lyekből álló cégnek, úgy látjuk, tipikus vagyonátmentési akció­ról van szó - jelentette ki la­punknak Rostás Ákos, a főváro­si kisgazdafrakció helyettes ve­zetője. Az FKGP megpróbált utánajárni, kikből is áll a Petro­lex Top Garázs Kft., a titoknak azonban nem sikerült végére járni, hiszen a tavaly májusban alapított társaságot még nem je­gyezte be a cégbíróság, a nyil­vántartásban csupán egy lajst­romszámot és a „bejegyzés alatt” megjegyzést találta az érdeklődő aktivista. A másik in­formáció, amit a megállapodást kifogásoló pártok - a kisgazda­­párt és az MDF - politikusainak nem sikerült megtudniuk, az a parkolóórák és az egyéb parko­lási eszközök vételára volt. Ezt a kft. bemutatkozó sajtótájékoz­tatóján többen is firtatták, az ügyvezető igazgató, Kupper András azonban mindannyiszor csak azt válaszolta: a vételár üz­leti titok. Majd hatvan percig tartott, míg Rostás Ákos lapunk mun­katársának számba vette a kis­gazdapárt kifogásait. Egyik hangsúlyos észrevételük a köz­területért fizetett bérleti díj alacsony összege. A kft., a ga­rázsipari vállalat és a fővárosi önkormányzat illetékes vezetői által május 26-án aláírt megál­lapodásban ugyanis az szerepel, a kft. a fővárosi területen talál­ható 1326 parkolóhelyért havi 3 millió forintot köteles fizetni. A kisgazdapárt számításai szerint - napi tíz óra parkolást és a par­kolók 75 százalékos kihasznált­ságát alapul véve - az összeg háromszorosa, havi 9 millió len­ne a fővárosnak járó méltányos összeg. (Kinek... folytatás a III. oldalon) A Budapest tengerre száll Föld körüli hírverés a városnak Fa Nándor hajóinak nevét még ma is tudjuk: Szent Jupát, Alba Regia, K & H Bank-Matáv. Hogy ez a tudás mennyit ér a szponzoroknak, azt a reklám­­szakemberek már rég kiszámí­tották, stopperórával, másod­percekben, snittenként. Míg a régiek - és Fa Nándor is koráb­ban - egy-egy tengeristenről, védőszentről nevezték el hajói­kat, így kérve a szelek segítsé­gét, addig a modernkori utazó támogatója nevét fújja vitorlá­sa oldalára. Megérte akkor is, médiaelemzések szerint megéri ma is. Az előző Vendée Globe (egy­személyes, nonstop Föld körüli verseny) eseményeiről naponta háromszázmillió ember kapott valamilyen információt. Több száz tévétársaság és kétezer szerkesztőség figyelte folyama­tosan a verseny állását, és küldte világgá az arab álla­moktól Ausztráliáig képeit, hí­reit. A magyar versenyező, an­nak ellenére, hogy nem került az első három helyezett közé, majd ezer híradásban szerepelt. Nem csoda tehát, ha már most, másfél évvel az újabb Vendée Globe előtt a hajók, ha nem is aranyat, de dollármillió­kat érő nevéről beszélnek ver­senyzők és menedzserek. A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére néhány hónapja tárgyalások kezdőd­tek Fa Nándor szponzora, a K & H Bank és a testület között. Ennek eredményeként a pénz­intézet jelképes összegért - hat­millió forintért, a teljes költség­­vetés tizedéért - juttatta rek­lámlehetőséghez a várost. A Budapestnek keresztelt hajó névadó ünnepségére persze csak a vízre bocsátáskor, 1996 januárjában kerül sor, de a tá­mogatók és a PR-munkát végző csapat számításai szerint már az indulásig megtérül a befek­tetők pénze. Fa Nándor úgy gondolja, az üzlet még ma sem minden. - Természetesen anyagilag is számított a segítség, de mint az összeg is mutatja, nem ez volt az elsődleges. Megtiszteltetés, hogy Budapest nevét írhatom a hajómra. - És egy fehérvári lo­kálpatriótától szokatlan módon dicsérni kezdi a város hangula­tát, szellemét. - Csak Párizsban éreztem va­lami hasonlót, Budapest nem hagyja érintetlenül az embere­ket - mondja, és hosszan sorol­ja egy-egy jelzővel kiegészítve a városneveket, Buenos Aires­­től Melbourne-ig, amelyek még csak fel sem vehetik a versenyt a magyar fővárossal. - Szeretném, ha végre nem ke­vernék össze Bukaresttel - teszi még hozzá -, ha sikerül az élen hajóznom, amire jó esélyem van, akkor négy hónapon át százmil­liók ismételgethetik a Budapest nevet. Jobb reklám lesz, mint a világkiállítás lett volna. M. M. ­ Vállalkozóké lesz a gyermekvasút „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat...” Többek re­ményei szerint még egy jó dara­big. No de miből és miképpen? A hajdani jelképből ugyanis vesz­teséges vállalkozás lett az évek során, afféle pénznyelő üzem. Pénzügyi mérlege ugyan évről évre változik, ámde minden ár­emelési és hasznosítási kísérlet ellenére veszteséges marad. Az elmúlt évben például már öt­venmillióval került többe, mint amennyit behozott. Márpedig gazdája, a MÁV sem áll éppen rózsásan. Látni való volt, hogy valamit tenni kell, méghozzá sürgősen, különben örökre leáll­nak az apró mozdonyok. Összeült hát a MÁV Rt. igaz­gatótanácsa, és sok egyéb kér­dés mellett a kisvasút ügyét is megtárgyalta. Úgy vélték, az lesz a legjobb, ha a kérdést két részre bontják, mint ahogy a ki­adások is két részből tevődnek össze, majd külön-külön keres­nek rájuk választ, így is történt. A vasúton szolgálatot teljesítő gyerekek részére egy Gyermek­­vasutasokért elnevezésű alapít­ványt hoztak létre, mely nyitott, így bárki csatlakozhat hozzá. A Fővárosi Közgyűlés ezt meg is tette, ebben az évben hárommil­lió forinttal támogatja a gyer­mekmasinisztákat és a kalauzo­kat. A kisvasút üzemeltetésére, karbantartására, illetve az in­gatlanok hasznosítására pedig koncessziós pályázatot hirdet­nek, várhatóan szeptemberben - tudtuk meg Németh Ágnestől, a MÁV személyszállítási osztály­­vezetőjétől. A tenderkiírás tartalma egy­előre még üzleti titok, ám az előzetes elképzelések szerint a vasút közhasznú marad, és a majdani vállalkozónak támo­gatnia kell a fent említett ala­pítványt is. Sz. A. A. Formatervezett fém-üveg pavi­lonokat telepítenek a Nagykör­útnak a Király utca és Rákóczi út határolta szakaszára. Az egyenárudák helyéről és funk­ciójáról egyébként már tavaly döntöttek az erzsébetvárosi képviselők, most a pavilon kül­leme volt a vita tárgya. A kerü­let közterület-használatra vo­natkozó rendelete szerint 12 pa­vilon helyezhető el az említett szakaszon, kizárólag könyv, új­ság, virág és ajándéktárgy áru­sítására. A Vadász és Tsai tervezte egységes paviloncsaládot hat pályázati terv közül a szakmai zsűri választotta ki, de előtte megkérdezték a helyi vállalko­zókat is. Már készül a győztes pavilo­nok kivitelezési terve, az azon­ban, hogy mikor kerülnek ki az utcára, függ a Fővárosi Köz­gyűlés majdani közterület­használati rendeletétől is, ami viszont még várat magára. Az már most bizonyos, hogy az Er­zsébet körút jelenlegi árusai kö­zül soknak csomagolnia kell. A felállítandó tizenkét árudából ugyanis jószerivel csak azoknak jut, akik már legalább tíz éve kereskednek itt. A többiek ter­mészetesen tiltakoznak a kite­lepítés ellen, az önkormányzat azonban ragaszkodik a fent em­lített egy tucathoz. A több már sok lenne - állítják a képvise­lők. A vitát a bíróság dönti majd el. Az új pavilonok építési költ­ségét az önkormányzat fizeti: négyzetméterenként 130 ezer forintot. A kereskedők pedig bérbe veszik majd ezeket. A bérleti díj pontos összegét ugyan még nem határozta meg a testület, de nem kívánják az egekig emelni - tudtuk meg To­­perczer Ferenc alpolgármester­től. Sz. A. A. Egyenpavilonok a Körúton Búcsút vehetünk tőlük TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE

Next