Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. szeptember

1995-09-29

Rövidesen befűtenek nekünk Bő két hét múlva kezdődik a hivatalos fűtési idény, így október 15-től Budapesten a Fővárosi Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) 241 ezer lakásban külön kérés nélkül megkezdi a fűtést - tájékoztatta az MTI-t Scheithauer Imre, a Főtáv szolgáltatási igazgatója. Kitért rá: a lakóközösségek a tavaszi idény végétől formanyomtatványon kérhették az időjáráshoz igazodó fűtés be- és kikapcsolását, így amennyiben a külső hőmérséklet a lakóvagy bérlőközösség által megjelölt érték alá süllyed, ott a Főtáv október 15. előtt is elindítja az érintett házakban a fűtést. A vállalat üzemegységeinél az említett formanyomtatványokon egyébként folyamatosan igényelhető a fenti szolgáltatás - tette hozzá az illetékes. A szolgáltatási igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyári karbantartási munkák után, a fűtés beindítása előtt ajánlatos ellenőrizni a távfűtő rendszereket. A próbafűtést a fűtési idény kezdete előtt egy-két héttel célszerű elvégezni. Az egynapos próbafűtést a lakók képviselői a területileg illetékes üzemegységnél igényelhetik. Az ellenőrzést - az előre meghirdetett időpontban - lakásonként nettó 30 forintért, tehát kedvezményes áron végzik el a távfűtőművek szakemberei. Amennyiben a próbafűtés alatt kiderül, hogy a fűtési rendszer javításra szorul - a hiba elhárítását követően -, megrendelésre újra megismételhető a szolgáltatás - tájékoztatott az igazgató. Húszmillió szobrokra, kapukra Értékőrzésre, nem tatarozásra adják Nekünk nem feladatunk az életveszély elhárítása, az épületek állagának megóvása. A Műemléki Alap pályázata nem az ingatlanok karbantartására vonatkozik, hanem a házak, a rajtuk lévő szobrok, a kapubejárók szépségének megőrzésére vagy éppen ezek helyreállítására - mondja Mészáros György, a főváros városképvédelmi bizottságának titkára, amikor a pályázatok elbírálásának szempontjairól faggattuk. - Azokat a pályázatokat részesítjük előnyben, ahol az esztétikai megjelenítés egyben a nevelés eszköze, illetve az értékek megóvására irányuló közös akarat megnyilvánulása is. Például iskolákban vagy társasházakban, ahol a diákok, illetve a lakók maguk is segédkeznek a munkában, és nem csupán várják, hogy valaki, valamikor új portált állítson, visszaillessze a szobor fejét vagy beüvegezze a lépcsőház századelőn készült ablakait. Mi egymagunk nem tudjuk széppé varázsolni a házakat, de segítséget adhatunk azoknak, akik maguk is munkálkodnak ezért - tette hozzá Mészáros György. A Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága 1991-ben írta ki először a Műemléki Alap pályázatát. Akkor csupán 2,4 millió forintot oszthattak ki a pályázók között, ám azóta majd a tízszeresére emelkedett ez az összeg. Ebben az évben már 20 millió forint összértékben adható vissza nem térítendő támogatás Budapest épített környezeti értékeinek rendben tartására és felújítására. Az idén 69 pályázat érkezett a bizottsághoz, s ezekben összesen 266 millió forint támogatást kértek. Ebből heten a rendelkezésre álló pénz egynegyedénél többre tartottak igényt, ketten a teljes összeget kérték, míg egy pályázó ötvenmillió forintnyi támogatást kért volna. A pályázatok elbírálásánál a bizottság nem tett különbséget a műemlékileg védett, illetve a „közönséges” épületek között, mint ahogy az sem volt döntő szempont, hogy magánszemély, intézmény, csoport vagy éppen önkormányzat volt-e a pályázó. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a részfeladatok támogatása ösztönzőleg hatott: a támogatás révén felújított ablakok, kapuk, kerítések, homlokzati díszek szépsége láttán a közösség akár anyagi áldozatot is vállalva tataroztatta az egész ingatlant vagy legalább egy részét. A bizottság a fentieket, a Település Értékvédelmi Ügyosztály szakvéleményét és saját tapasztalatait is figyelembe véve az idén harminchat pályázó között osztotta szét a rendelkezésre álló húszmillió forintot. A jövő évi támogatás mértékéről a költségvetés megtárgyalásakor dönt majd a főváros közgyűlése. Sz. A. A. Romos kőhősök szabó Barnabás felvétele Kórkép készült a hajléktalanokról Egynegyedük a halál gondolatával foglalkozik A dr. Molnár D. László vezette SzocioMed Kft. a közelmúltban nagyszabású felmérést készített a főváros hajléktalanjainak egészségi állapotáról. A Népjóléti Minisztérium és a fővárosi önkormányzat által is támogatott esetkontroll-vizsgálat során háromszázötven otthontalan férfit faggattak betegségeiről, sérüléseiről, majd válaszaikat összevetették ezer, ugyancsak találomra kiválasztott, de normális életet élő budapesti férfi válaszával. A százalékokban kihozott végeredmény igazolja a hajléktalanokkal foglalkozók régi tapasztalatait: a perifériára szorultakat úgyszólván minden kórság gyakrabban sújtja, mint a kiegyensúlyozottabb életvitelű többséget. Mint kiderült, a megkérdezett hajléktalanoknak kilencvenöt százalékát az elmúlt öt évben legalább egyszer látta ugyan orvos, ám sokuk valamiért mégsem kapott megfelelő ellátást. Tbkártyája csak töredéküknek van, s bár a nekik szánt rendelőintézeti hálózat jó ideje szépen működik, egészségügyi ellátásuk a hozzáértők szerint mindaddig nem lesz megfelelő, amíg az utolsó pillanatban a mentősök össze nem szedik őket az utcán. Kilencven százalékuk ugyanis magányosan él, társ nélkül pedig az ember még akkor is könnyebben elhanyagolja magát, ha máskülönben rendben mennének a dolgai. (Kórkép... folytatás a III. oldalon) Depressziósak, tbc-sek, erős dohányosok BOROS JENŐ FELVÉTELE v * t I * Íj buszjárat Soroksáron TUDÓSÍTÓNKTÓL Budapest autóbusz-közlekedésének túlnyomó részét a BKV bonyolítja le, de a Volánbusz Rt. helyközi járatain is lehetőség vann a fővároson belüli utazásra. Hétfőtől pedig már arra is lesz példa, hogy a sárga buszok kifejezetten budapesti igényeket elégítsenek ki. Soroksár már több százéves település volt, amikor 1950-ben Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez csatolták. Egy része, Soroksár-Újtelep néven szorosan egybeépült Pesterzsébettel, s ott épült fel a főváros egyik legutolsó nagyobb lakótelepe, a Szentlőrinci úti Soroksár központjának e területekkel, a Dél-pesti Kórházzal, valamint az erzsébeti temetővel már eddig is volt tömegközlekedési kapcsolata, igaz, átszállással. Az új képviselő-testület elhatározta: megteremti annak a lehetőségét, hogy a XXIII. kerületté avanzsált Soroksár egyes területeit közvetlen autóbuszjárat kösse össze a Könyves utcán keresztül. Később az a döntés született, hogy a Dél-pesti Kórházig tervezett járat ne Soroksár központjától, hanem a Millennium-telepről induljon. A kerületi önkormányzat először a BKV-t és a fővárosi önkormányzatot kereste meg az új járat iránti igényével, azonban fővárosi forrásokból erre nem kerülhetett sor. A soroksári képviselők ezért úgy döntöttek, hogy nemcsak a megállóhelyek építését, hanem az új járat üzemeltetését is finanszírozzák. Végül is a XXIII. kerületi önkormányzat megbízása alapján a Volánbusz Rt. fogja közlekedtetni a hétfőn induló új járatot. MUNKATÁRSUNKTÓL Mától újra a teljes pályán közlekednek a 2-es villamosok. A menetrendszerű forgalom reggel fél nyolc tájban, az ünnepélyes átadást követően indul, bár a nagyberuházáshoz kapcsolódó utolsó munkálatokat csak októberre fejezik be a kivitelezők. Szirmay Tamás, a BKV forgalmi és műszaki kérdésekben illetékes vezérigazgató-helyettese egy nemrégiben tartott szűk körű sajtóbeszélgetésen kifejtette, úgy bonyolították le a 700 millió forintos nagyberuházást, hogy a villamosforgalom a lehető legrövidebb ideig szüneteljen. A pálya Jászai Mari tér és a Március 15-e tér közé eső szakaszát csak április elején zárták le, amikor már nem maradt olyan munka, amit a forgalom fenntartása mellett el lehetett volna végezni. Hasonló megfontolásból indítják újra a forgalmat a mai napon. Bár a viadukt előtti szakaszon az alsó rakpart második sávjában csak október végére fejezik be az utómunkálatokat, a villamossínek közvetlen környezetében azonban már nincs munkaterület, az újraindulással ezért kár lenne még egy hónapot várni. A villamospálya tervei még 1896-ban készültek, a síneket a századforduló évében fektették le. (Ismét... folytatás a III. oldalon) Ismét közlekedik a 2-es villamos A BKV napi ötvenezer utasra számít ezen a vonalon A kihalt síntér már a múlté rédei ferenc felvétele Búcsú lesz a Ferencvárosban MUNKATÁRSUNKTÓL Negyedik alkalommal rendezik meg a Ferenc-napi búcsút a IX. kerületben, a Bakáts téren. A hagyomány azonban még ennél is régebbi keletű, „újkori” felelevenítésére Ferencváros kétszázadik születésnapja adott kiváló alkalmat. Az idei búcsú szervezői azt remélik, hogy az ünnep felejthetetlen élményt jelent majd a kerület lakóinak, tovább erősítve kötődésüket a városrészhez. Az ünnepségsorozatot Gegesy Ferenc polgármester nyitja meg ma, majd három napon át neves művészek és előadók szórakoztatják a ferencvárosi polgárokat. Néhány program a sok közül: Halász Judit és a Bojtorján együttes vasárnapi gyermekműsora, a Brillantin Brigád szombati rock and roll partyja, illetve a vasárnapi nagymise a Bakáts téri templomban. Választások a XVII. kerületben A tavaly decemberi önkormányzati választáson egy képviselői szék nem talált gazdára a XVII. kerület 7-es választókörzetében, ugyanis két jelölt hajszálra ugyanannyi szavazattal végzett az élen. Októbertől azonban várhatóan kiegészül a képviselő-testület, mert a körzet polgárai újra szavazhatnak a jelöltekre. Vasárnap öten mérettetnek meg - tudtuk meg dr. Nagy Istvántól, a kerületi önkormányzat jegyzőjétől -, s a választási törvény értelmében ebben a fordulóban már mindegy, hogy hány szavazó járul az urnák elé, egyetlen szavazattal is győzelmet lehet aratni. K. B. Zs.