Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. szeptember
1995-09-05
Virágzástól lombhullásig MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a július és az augusztus nagyon forró és nagyon száraz volt, a budapesti parkok fái, bokrai - hála a nagy tavaszi esőzéseknek - viszonylag épen és egészségesen vészelték át a nyarat. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem vészelhették volna át még könnyebben - mondja Erdősné Győrffy Márta, a Fővárosi Kertészeti Rt. főmérnök-helyettese - hiszen bőven lehetett volna még locsolni a parkokban, csakhogy a Főkertnek is rendeznie kell a vízszámláit. Példaként: a Margit-sziget zöldje júliusban mintegy hatvanezer köbméter vizet szívott magába, s már ezért is majdnem két és fél millió forintot kért a vízművek, a Városligetben pedig 35 ezer köbméter víz fogyott, 1,4 millió forintért. Akárhogy is, itt az ősz, kéthárom héten belül el kell kezdeni az ilyenkor szükséges munkákat. Az első számú feladat ez idő tájt kétségtelenül az ültetés; mint megtudtuk, ezúttal a szokásosnál több új cserjét, virágot kap a város. Ha pedig az ültetéssel is végeztek és a fák is elhullatták már levelük javát, kezdődhet a nagy lombtakarítás. Hogy valami elképzelésünk legyen a mennyiségekről: a Városmajorban ilyentájt négy-ötszáz köbméter lombot szoktak összegereblyézni. It Nincsen pénz a hulladékudvarokra Arról, hogy mi lesz a sorsa a veszélyes hulladéknak, az építési törmeléknek, eddig alig esett szó. Oláh József, a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat (FTSZV) környezetvédelmi felelőse szerint lényeges változás e tekintetben a szelektív hulladékgyűjtési rendszertől várható. A közönséges háztartási és a veszélyes hulladék között ugyanis a januártól érvényes szemétdíj-fizetési rendszer sem tesz különbséget, mert a kommunális hulladék is tartalmaz a környezetre veszélyes anyagokat. Ilyenek például a használt étolaj, a szárazelem, a vegyi anyagok, a samponos és mosószeres flakonok. A főváros egyik legégetőbb gondja a hulladék elhelyezése, hiszen - Oláh szerint - a Budapest környéki szeméttelepek néhány éven belül megtelnek, újak nyitására pedig a lakosság tiltakozása és a pénzhiány miatt sincs lehetőség. A szabványoknak és a biztonsági előírásoknak minden szempontból megfelelő szeméttelep több milliárd forintba kerülne. Az egyik lehetséges megoldás a főváros által tervezett, ám szintén anyagi nehézségek miatt késlekedő rendszer, a szelektív hulladékgyűjtő udvarok hálózatának kiépítése lenne. Jó példa erre a XVIII. kerületi Havanna lakótelepen már működő és a lakosság által kedvezően fogadott hulladékudvar. A tervek szerint minden kerületben lennének ilyen lerakók, ahol a különféle hulladékfajtákat elkülönítve tárolnák, raktároznák. Ezek lényegesen nagyobbak lennének, mint az említett, kísérleti jellegű telep, funkciójukat, működésüket tekintve azonban lényegében azonos módon üzemelnének. A kerületi önkormányzatok egyébként az FTSZV-vel közösen rendszeresen szerveznek ilyen szelektív hulladékgyűjtési akciókat. Ezek célja - mondja Oláh - tudatosítani a lakosságban a hulladékudvarok létét, illetve azt, hogy kisebb költséggel jár a szemetet összegyűjtve elvinni a közeli telepre, mint teletömni vele a kukát, amelyet emiatt aztán nem ürítenek ki az FKFV emberei. Az idén a XIII., a XII. és a VII. kerületben már volt ilyen akció, ám az, hogy ezeknek lesz-e folytatásuk, az önkormányzatok pénzügyi lehetőségein múlik. A környezetvédelmi szempontból is hasznos hulladékudvarok egyébként egyaránt képesek kezelni a veszélyes hulladékot és a teljesen ártalmatlan papírt, ugyanis szinte minden itt felhalmozott hulladékfajta újrahasznosítható. Az akkumulátorokat ártalmatlanításuk után külföldre szállítják, a vegyi anyagokat pedig a dorogi hulladékégetőbe. Egyedül a szárazelemek kerülnek végleg a föld alá, biztonságos betonteknőbe ágyazva, az aszódi telepre. Oláh szerint még az építési törmelék sem vész kárba, hiszen ezzel borítják be a megtelt hulladéklerakókat. Az FTSZV-nél remélik, hogy hamarosan hazánkban is megtalálható lesz a sitt újrafeldolgozására alkalmas technológia. Bár minden jel arra mutat, hogy a remények nem alaptalanok, a megvalósulás pénzkérdés. Az érem másik oldala a környezetvédelem. A fejlett országok fővárosaiban a nemzeti jövedelem 1,5-2 százalékát fordítják e célra. Hazánkban ez az arány jóval egy százalék alatt van, a magyar és - mondjuk - a német nemzeti jövedelem közti különbségről nem is beszélve. H. L. L. Válogatott szemetek BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 1995. szeptember 5., kedd Fényes siker a közvilágítás bérbeadása MUNKATÁRSUNKTÓL A haszon átadásával korszerűsíti Budapest közvilágítási rendszerét a fővárosi önkormányzat. Az ötlet még 1993-ból származik, akkor ilyen konstrukcióban cserélték modern, úgynevezett nátriumos lámpákra a hálózat közel harmadát. Ebben az évben új pályázatot ír ki a Főpolgármesteri Hivatal. A következő hetekben megjelenő pályázati kiírástól a rendszer újabb harmadának modernizálását remélik. A főváros által ajánlott üzlet lényege, hogy a vállalkozók saját pénzből korszerű, alacsony fogyasztású fényforrásokra cserélik a hálózat lámpáit, az önkormányzat pedig a szerződésben meghatározott időn keresztül átengedi nekik az alacsonyabb fogyasztású közvilágítással megtakarított összeget. A sárgán világító nátriumos égők ugyanolyan fényerő mellett felére, de legalább a kétharmadára csökkentik a fogyasztást. (A közvilágítás... folytatás a III. oldalon) A díszkivilágítás nem eladó BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Távozik a munkaügyi vezető MUNKATÁRSUNKTÓL Benyújtotta lemondását a Fővárosi Munkaügyi Központ 1991-ben kinevezett vezetője - adta hírül a Magyar Nemzet. Szabó Ferenc igazgató az Országos Munkaügyi Központ (OMK) főigazgatójától kérte: tekintsen el a két hónapos felmondási időtől, s szeptember 15-ei hatállyal mentse fel posztjáról. Szabó azzal indokolta felmondását, hogy az utóbbi időben egyre inkább úgy érezte, nem felel meg az OMK által kívánatosnak tartott vezetőtípusnak. Ennek jeleként értelmezte, hogy házon belül szinte naponta érték támadások, névtelen feljelentések is érkeztek ellene. Metrópavilonok MUNKATÁRSUNKTÓL Az építési engedélyek kiadására várnak a metró aluljáróiba tervezett új pavilonok kivitelezői. A BKV-nál megtudtuk: valamennyi hatóság kivárja a harmincnapos ügyintézési határidő végét. A munka hónapok óta áll, az utolsó határidő azonban augusztus végén lejárt, s ha semmi nem jön közbe, hamarosan megkezdődhet a munka. Az első ütemben öt állomáson tizenegy pavilont készítenek el: a Moszkva téren, a Kálvin téren, a Ferenciek terén, a Pöttyös utcai megállóban és a Deák téren. A pavilonok építéséről a peronon árusító kereskedők kitiltása után határozott a BKV. A guruló pultokat, lemezszekrényeket veszélyesnek találták a főváros polgári védelmi egységei, a felszíni pavilonokban folytatott kereskedelmet azonban nem tiltják a biztonsági rendszabályok. Az egységes kialakítású, esztétikus pavilonokat a BKV építteti, a bérleti jogot pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat elbírálása során előnyben részesítik azokat a kereskedőket, akik hálózat kialakítását tervezik a metróaluljárókban. Kutya úr és kétszázötven társa Tanfolyam a közös képviselőknek A legideálisabb közös képviselő talán Kutya úr a Szomszédok című sorozatból. Összegyűjti a vízórák adatait, gondoskodik a díj befizetéséről, kordában tartja a lakókat, mindenről tud, és közben kedves, türelmes. Egy társasház addig működőképes, amíg a lakók szót tudnak érteni egymással - szögezte le Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének (TKKE) elnöke. A felmerülő problémák gyökere leginkább a lakók, a tulajdonostársak közötti ellentétekben vagy a teljes érdektelenségben keresendő. Ha megszakad a kommunikáció a közösségen belül, a közös képviselő szinte lehetetlen helyzetbe kerül. Feladatát ugyanis csak akkor tudja ellátni, ha megbíznak benne. A TKKE 1992 óta létezik, s mintegy 250 regisztrált tag bizonyítja fontosságát. A XII. kerületi önkormányzat a Csaba utca 7/B-ben helyiséget biztosít az egyesületnek, ahol minden kedden 16 és 18 óra között ingyenes tanácsadással várják a közös képviselőket és a lakástulajdonosokat, általában az utóbbiak sincsenek tisztában jogaikkal és kötelességeikkel. Sokan nem értik, hogy az alapító okirat akár szentírásnak is felfogható, az abban foglaltakat a tulajdonostársak csak egyhangúlag változtathatják meg. A régebbi alapító okiratokban például a törvényi rendelkezésnek megfelelően lefektették, hogy egy bizonyos összeget havonta elkülönít a társasház a felújítási alapba. Jelenleg ezt már nem írja elő törvény, így az újonnan alakuló társasházak maguk dönthetnek ennek képzéséről, a korábbiak viszont csak egybehangzó szavazással hagyhatják el. Fürjes szerint mindenképpen a felújítási alap képzése lenne a legjobb megoldás, ugyanis egyegy nagyobb kiadás esetén nem kellene túl nagy összegeket befizetniük a lakóknak, ráadásul a takarékoskodó társasházaknak kedvezményes hitellehetőségeik is vannak. A vízórák felszerelése is okoz bonyodalmakat. A társasházak legtöbbjében a tulajdonosok a víz- és csatornadíjat tulajdoni hányaduk arányában, a közös költséggel együtt fizetik. Fontos tudni, hogy az egyéni vízóra felszerelése esetében is közgyűlési határozat szükséges ahhoz, hogy az óra tulajdonos a korábban megállapított közös költségnél kevesebbet fizessen. 1994 végére már az összes budapesti lakás 55 százaléka tartozott társasházi közösséghez, ezért az Iposz az idén májusig három kurzuson képzett közös képviselőket. A tanfolyam anyagát amerikai és magyar szakemberek dolgozták ki, az anyagi fedezetet egy, az USA által meghirdetett pályázaton nyerték el. Azok - közel hatvanan -, akik elvégezték a tanfolyamot, kezükben a segítséget adó kézikönyvvel, biztosabban vezethetik a rájuk bízott házat. Ezért sem érdektelen a hír, hogy ősszel újabb tanfolyam indul. Csabai Edit kirendeltségvezető 15 éve foglalkozik a társasházakkal, és az a tapasztalata, hogy sok esetben senki nem akarja vállalni a közös képviselő tisztét. Pedig az a legjobb megoldás, ha a társasházból vállalja el valaki a képviseletet. Csabai Edit szerint a tulajdonosi szemlélet hiánya okozza a legtöbb összeütközést. És ez nemcsak a volt önkormányzati lakásokra igaz, hanem a már eleve saját tulajdonúnak épültekre is. Benczik Zsuzsa Tulajdonosi szemlélet kell SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Lions-elnök Budapesten MUNKATÁRSUNKTÓL Budapestre érkezett William H. Wunder, a Lions Klubok Nemzetközi Szövetségének elnöke. Tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Demszky Gábor főpolgármesterrel arról tárgyal majd, milyen szociális problémák megoldásában segíthetnek a Lions Klub külföldi és magyarországi tagjai. Elhangzott, hogy a klubmozgalom a látássérültek és a vakok szaruhártyaműtétjeit támogatja, illetve drog- és alkoholellenes nevelési programokat finanszíroz. A főpolgármestert azért keresik meg - fejtette ki Horváth Miklós, a magyarországi Lions vezetője mert a hazai klubok szeretnék 1998- ban Budapesten megrendezni a kontinens Lions-összejövetelét, az Európa Fórumot.