Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. október

1995-10-17

A fizetési káltífék visszanyerheti autója áré Ön nyeri vissza nálunk vásárolt autója teljes vételárát, de ha nem Önt érné ez a szerencse, még mindig­­­­ 300.000 forint értékű álomutazásra, de ha ez sem Önnek jutna, meglehet, hogy telerakjuk a csomag-­­ DAEWOO szórakoztatóelektronikai csodákkal. Ezen felül a már megszokott kedvez­­... és a 6% -os kamatú hitel természetesen minden vevőnket megilleti. Ajándéksorsolásunkon az 1996. szeptember­­ - december 31. között autót vásárlók vesznek részt. Sorsolás 1996. január 15-én. EWOO CENTER • 1039 Rákóczi út 31. (Szentendrei út folyt) Tel: 06-20-427-227 • 1149 Mogyoródi út 32. Tel: 220-5080 A 1995. október 17., kedd A profik már dél körül ott sündö­rögtek a Főváro­si Szabó Ervin könyvtár épülete előtt. Az a tény, hogy a gondosan össze­spárgázott könyvkötegek ek­kor még az asztalok alatt, lá­dákban szorongtak, az igazán hozzáértőket nem tántorította el. Hiszen a valódi könyv­gyűjtő éppen arról ismerszik meg, hogy a polcáról évek óta hiányzó darabot nemcsak a gerincéről, de a tapintásáról is könnyedén felismeri. Nos, ha az ember férje effé­le bibliofil alkat, annak - né­mely hátránya mellett - számtalan előnye van. A könyvbarát férj körbejár, szakállát tépdesve hümmög, látszik rajta, ahogy gondolat­ban kis felkiáltó jeleket tesz egyes kupacok mellé, aztán - tekintve, hogy a könyvtár ál­tal rendezett filléres könyvvá­sár csak délután egy órakor kezdődik - időtöltésül meg­hívja az embert ebédelni. Mire visszaérünk, nyoma sincs a kényelmes lődörgés­­nek. Szívós harc folyik az asztalkák körül, a serény könyvtárosok alig győzik a vásárlók elé pakolni az évek óta csak por­fogónak jó duplu­mokat-triplumokat, a felesle­gesnek minősített videokazet­tákat, lemezeket, grafikákat. Mert aki azt gondolja, ma­napság már nem találhatnak vevőre akár a sosem hallott ne­vű szovjet szer­zők regényei, az 1982-es Ki kicsodák vagy a lí­rai töltetű bűnügyi történetek is, az azt sem tudja, milyen egy, a költöző gyermeke pakkját árgus szemekkel fi­gyelő anya. És a könyvtáralapítás gond­ja csak egy a sok közül. A fil­léres könyvvásár böngészői azt is tudják, milyen érzés ré­gen keresett könyvre lelni. Bi­zony nagy öröm ez akkor is, ha mondjuk a Pecsa bolha­piacán adják ezerért a tíz éve vágyott szótárregényt, de ta­lán még nagyobb a boldogság, ha tízért veheti meg az ember a Marx-Engels összes hiány­zó kötetét, vagy öt forintért a Leninről szóló meséket. A tolakodástól kimerülten, a könyvtári könyvek otthonos ragacsával az ujjain aztán az ember tesz még egy kitérőt a Pataky felé is. Az ottani könyvtárban is végigböngészi a kínálatot, majd, mint aki jól végezte dolgát, hazamegy. Le­­röttyen a fotelba, bedugja a videóba a kétszázötvenért vett kazettát, hogyan főzzünk brassói aprópecsenyét. Mire a filmbeli séf felvágja a hagy­mát, hőseink is kitalálják, mely köteteket vigyék le a pincébe, hogy az újaknak he­lyük legyen. N. K. J. Könyvelés Kényszerű stop a Petőfi hídnál MUNKATÁRSUNKTÓL A Petőfi híd budai hídfőjénél el­helyezett forgalomirányító lám­pa napközben akkora torlódást okoz, hogy nemcsak a Ferenc körúton, hanem még az Üllői úton is áll a kocsisor. - Tudjuk, hogy a lámpa jelen­tősen lelassítja a forgalmat - mondta érdeklődésünkre Sipos László, a Városháza forgalom­­technikai alosztályának vezető­je. - Más módon azonban nem lehetett megoldani a Dombóvári út lezárása után kialakult hely­zetet. A budai alsó rakparton ér­kező, a 6-os főútra tartó jármű­veknek a Petőfi híd előtt rá kell hajtaniuk az Irinyi útra, s szinte azonnal be kell sorolniuk a leg­belső két sávba. Csúcsforgalom­ban ez tehergépkocsival szinte megoldhatatlan feladat. Koráb­ban a rakparton érkező jármű­vek áthaladtak a hídfő alatt, most ugyanabban a szintben ta­lálkozik a kétirányú forgalom, tehát a hídról lehajtó forgalmat lámpával meg kellett állítani. A hídon napközben óránként 4200 jármű hajt át. A rakpartról óránként 1300 keresztezi ezt a forgalmat. A jelzőlámpát úgy programozták be, hogy szink­ronban működjön a következő nagy kereszteződésben található lámpával. Kényszerhelyzetben alkalmazott ideiglenes megol­dásról van szó, mihelyt ismét forgalomba helyezik a Dombó­vári utat, leszerelik a lámpát. Nagyjavítás a fogaskerekűnél Az 1874-ben forgalomba állí­tott Svábhegyi Fogaskerekű Vasút csaknem százéves volt, amikor első nagyarányú átépí­tésére sort kerített a főváros. Igaz, 1926-ban egyszer már megérintette a reform szele az ódon kisvasutat, akkor ugyan­is villanymotorokra cserélték a gőzmozdonyokat - ettől kezdve azonban csaknem fél évszázadon át nem történt semmi. 1973-ban, Budapest cente­náriumának évében viszont lá­zas tevékenység indult a Sváb­hegy (Szabadság-hegy) oldalá­ban. A beruházás méreteit mu­tatja, hogy a munkára 220 mil­lió forintot költött a város: a 3,7 kilométer hosszú vonalon ezután kétkocsis szerelvények közlekedtek, melyek 180 he­lyett 310 utast szállítottak. A kocsik ajtaját ekkortól auto­mata nyitotta és zárta, a veze­tők hangszórón át szóltak az utasokhoz, s a korábbi andal­­gást, mondhatni, száguldás váltotta fel - a vonatok ugyan­is 12 helyett 30 kilométert tet­tek meg óránként. Mindennek persze ára volt. A jegy ugyan csak annyiba ke­rült, mint egy kék buszjegy (1 forint 50 fillérbe), sőt, a menettérti jegy ára mindössze 2 forint 50 fillér volt, a fogas­kerekűn azonban mit sem ért az utas a kombinált bérleté­vel. N. K. J. Roncstárlat a föld alatt Metróhoz menet könnyed pil­lantás balra: tömeg, madza­gon pirosló és feketéllő fotók. Reggeli aluljárótárlat a Bla­­hán. Valódi underground lát­vány. Rendőr a teremőr. A kö­vön színes, elborzasztó szob­rok. Roncsok. Igaziak. Valaha járművek voltak. Ültek-éltek bennük. Bizonyára megtud­nád, hogy háltak is, a fotókon meg láthatnál embereket, akik már sehol nem látszanak - ha közelebb lépnél. De nem. Az under­ground tárlat rendezői így is elérték az egyik célt: te, ma biztosan nem elő­zöl szabálytalanul. Hacsak a mozgólépcsőn nem. P. D. BUDAPEST Érvek és ellenérvek a halálútról ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Az autóút az M1-es autópálya és a 6-os számú főút közötti I/A jelű szakaszának májusi átadá­sát követően ugyanis a már évek óta üzemelő Csepel-szigeti I/B szakasz forgalma ugrássze­rűen megnövekedett. Ez termé­szetesen előre látható volt, sőt már az M0-s tervezése során fontos szempont volt, hogy a tranzitforgalom a fővárosi utak és hidak helyett a körgyűrűt ve­gye igénybe. A forgalomszám­lálások tanúsága szerint a 17,5 ezer egységjárműről 35-40 ezer egységjárműre növekedő forga­lom azonban készületlenül érte a szakembereket. Az egyre gyakoribbá váló sú­lyos balesetekre természetesen nem maradt el a hivatalos vá­lasz. A rendőrség lehetőségei szerint szigorította az M0-s for­galmának ellenőrzését. A már kilométerekről látható traffi­­pax azonban elsősorban a lapo­sabb pénztárcájú hazai autóso­kat tartotta vissza a száguldás­tól. Jó részük számára persze az I/A szakaszon kitáblázott 80 ki­lométeres korlátozás alig jelen­tett szigorítást járgányuk mű­szaki korlátaihoz képest. A te­hetősebbek, köztük a külföldi autósok ugyanakkor legfeljebb a sebességmérés közelében vet­tek vissza a tempóból. Az MO-s üzemeltetői 1990 óta különböző vizsgálatokat végez­tettek. Ezek többsége nem adott választ a balesetek miértjére, de hozzájárult ahhoz, hogy az egy­re rosszabb hírű autóúttal kap­csolatban két teljesen eltérő vé­lemény alakuljon ki. Az egyik szerint az M0-son bekövetkező balesetekért kizárólag az autó­sokat terheli a felelősség. Az er­re közlekedők ugyanis rendsze­resen túllépik a megengedett sebességet, lelkiismeret-furda­­lás nélkül megfordulnak a nyílt pályán, esetleg tolatnak, vára­koznak a külső forgalmi sáv­ban. A másik tábor ezzel szem­ben azt vallja: a balesetekért az autósok nem teljes mértékben okolhatóak. Hiba az útban is van. Hiányzik ugyanis a forgal­mi irányokat elválasztó bizton­sági sáv, nincs leállósáv és a ka­nyarok is túlságosan élesek. Dr. Makula László szerint viszont az igazságot valahol félúton kell keresni. Mint mondja, a KTI Rt. 1995- ben minden részletre kiterjedő vizsgálatot végzett az M0-son. Ennek eredményei igazolták az eddigi szakvéleményeket a for­galom drasztikus növekedésé­ről, ám az értékelés során sok érdekes újdonság is felszínre került. A főosztályvezető-he­lyettes szerint az M0-sal kap­csolatos gondok alapja, hogy a létesítmény kétszer kétsávos autóútként első üteme annak az autópályának, amelynek a for­galmi előrejelzések szerint va­lamikor a következő évezred elején meg kell épülnie. Az au­tóúton az ezredfordulóra várt nagyságú forgalom bonyolódik. Az eddig megszületett gyorsfor­galmi út az autóút jelzéssel és az I/A szakaszon 80 kilométeres sebességkorlátozással megté­veszti az erre autózókat. Ezt igazolja, hogy a lézeres mérési eredmények szerint a személy­­gépkocsik átlagos haladási se­bessége az M0-­S I/A szakaszán 89,7 kilométer, az I/B-n 93,3 ki­lométer óránként. Ez lényegé­ben egy autópálya forgalmi se­bességének felel meg. A jelenség mögött azonban a szakember szerint többségében nem reni­tens gépkocsivezetők vannak. Joggal merül fel a kérdés: van-e értelme az M0-son a 80 kilomé­teres sebességkorlátozásnak, hiszen az összes gépkocsiveze­tőtől nem lehet elvenni a vezetői engedélyt. Az 1995. július 3-án az I/A szakaszon vizsgált 841 személygépkocsi 70 százaléka lépte túl a megengedett 80 kilo­méteres sebességet. A vizsgálatok során világossá vált, az M0-sra az M1-es vagy az M5-ös autópályáról felhajtó kamionok vezetői nem csök­kentik járművük sebességét, mert az autóút vizuálisan alig különbözik az autópályától. Döntő részük azért sem lassít, mert a kamionoknak az autó­pályákon, gyorsforgalmi uta­kon kell behozniuk azt az idő­­veszteséget, amit az alacso­nyabb rendű magyarországi utakon, illetve a határokon összegyűjtenek. Velük szemben tehát semmit nem használnak a sebességkorlátozások. Az I/B szakaszon megfigyelt 762 nehéz tehergépjármű 54 százaléka lépte túl a számára engedélye­zett hetven kilométeres sebes­séget. Ugyanakkor sokak szá­mára nem elég egyértelmű az a tájékoztatótábla-rendszer, ami elegendő a tapasztalt hazai gépkocsivezetők tájékozódásá­hoz. Ezért a körgyűrű csomó­pontjainak közelében nem rit­ka a bizonytalan, esetleg éppen megforduló gépjármű.­ Közle­kedésüket ráadásul zavarják azok a tehergépkocsik is, ame­lyek az úgynevezett belföldi, nagytérségi, valamint főváros környéki forgalomban vesznek részt. Ezek a járművek lényege­sen lassabban haladnak, mint a külföldi kamionok, így már a teherautók között is nagy se­bességkülönbség alakul ki, ami önmagában veszélyezteti a köz­lekedés biztonságát. Hasonló a probléma a sze­mélygépkocsik esetében is. A korszerű nyugati gépkocsik ve­zetői ugyanis egészen másképp élik meg a sebességet, mint az öregedő keleti autóval közleke­dők. Baj csak akkor van, ha a 120-130-cal haladó autó utoléri az előírt sebességgel kocogó, ám a teherautók gyors előzésére képtelen járműveket. A helyi célokat megjelölő tájékoztató táblák hiánya a személygépko­csik számára is gondot okoz. Ezen azonban lehet segíteni. Valószínűleg hosszabb időre lesz viszont szükség ahhoz, hogy a havonta egy-két alka­lommal volánhoz ülő gépkocsi­­vezetők megszokják az M0-st. Többségük ugyanis itt találko­zik először olyan úttal, amelyről akkor is jobbra kell lehajtani, ha balra akarunk tovább halad­ni. Ezek az autósok ismereti hi­ányosságaikat hirtelen ötletek­kel próbálják ellensúlyozni, így gondolkodás nélkül megfordul­nak a négysávos autóúton, vagy miután túlfutottak a kereszte­ződésen, tolatni kezdenek. A KTI Rt. vizsgálatai egyér­telművé tették azt is: a jelenlegi keresztmetszet mellett a forgal­mi irányokat elválasztó, hiá­nyolt korlát, fal az eddiginél is veszélyesebbé tenné a körgyűrű egyes szakaszait. A forgalmi sá­vok ugyanis autóúton keske­nyebbek, mint egy autópálya esetében, így az előírásoknak egyébként megfelelő sávokban az egymást előző tehergépko­csik most is nehezen férnek el. Ezért a sáv szélességét tovább csökkentő elválasztó korlát nem lenne szerencsés megoldás. A leállósávok valóban gyakran hiányoznak. Ezeket eddig azért nem építették meg a kivitele­zők, mert az M0-s autópályává szélesítése után feleslegessé válnának, és az autóúton kiépí­tésüket a szabályok sem teszik kötelezővé. Az esetek többségé­ben a műszaki hibás gépjármű­vek a kialakított leállóöblöket még el tudják érni. Azoknak pe­dig, akik a kisodródásért a ka­nyarok ívét okolják, jobb kifo­gást kell keresniük, ha az előírt sebességgel közlekednek. A ka­nyarok beláthatósága, az ívek sugara ugyanis nemcsak a ha­zai, de a nyugat-európai előírá­soknak is megfelel. K. Sz. A. Keleti filmszél A Budapest Film nem titkolt célja a a Keleti szél fesztivállal - amelyen október 19. és 28. kö­zött nemzetközi fesztiválokon díjnyertes távol-keleti filmeket mutatnak be a Művész mozi Chaplin-termében -, hogy meg­­kedveltesse ezeket a még isme­retlen alkotásokat a közönség­gel. Reményeik szerint egy-egy sikeres, de a hazai nézőnek szo­katlan alkotást később a széle­sebb közönséghez is eljuttat­nak. Az utóbbi években a világ nagy filmfesztiváljain számos távol-keleti film jelent meg, s a közönség és a zsűrik sorra dí­jakkal ismerték el őket. A Bu­dapest Film szervezői a politi­kai szempontokat kerülve válo­gattak közülük, így együtt sze­repelhetnek például kínai, taj­vani és honkongi művek. A be­mutatandó alkotásokat - me­lyek között berlini, locarnói, ve­lencei díjnyertes művek talál­hatók - este hattól angol felirat­tal, fél kilenctől hangalámon­­dással vetítik. S. B. P. UTAK ÉS UTASOK • A Belvárosban a Pesti Barna­bás utcát lezárták a Váci utca és a Galamb utca között, ugyan­akkor pedig a Piarista közt két­­irányúsították, így a Szabad­sajtó út felől a Március 15. tér a Piarista közön át érhető el.­­ A VIII. kerületben a Szabó Ervin téren tart az építkezés, emiatt nap közben a Kiskörút és a Baross utca felé is csak egy sáv járható. • A Vámház körúton a Veres Pálné utcánál a Szabadság híd felé tartók csak a villamossíne­ken közlekedhetnek. • Az Oktogonnál nem működ­nek a jelzőlámpák. • Angyalföldön a Visegrádi ut­cába nem lehet behajtani a Csa­­nády utca és a Balzac utca kö­zötti szakaszra. A lezárást a Pannónia utca felé kerülhetik el. 0 A Dózsa György úton a Szép­­művészeti Múzeum oldalánál lévő buszmegállót átépítik, ezért sávlezárás lassítja a hala­dást. 0 A II. kerületben a Szász Ká­roly utcát lezárták a Margit kör­út és a Varsányi Irén utca kö­zött. A lezárás miatt a Keleti Károly utcából csak a Margit körútra lehet kihajtani. 0 A Bécsi úton a Bojtár és a Po­­mázi út között a kifelé vezető külső sávot felbontották. 0 A Bartók Béla úton a Ham­­zsabégi útnál a városközpont felé tartóknak útszűkületen kell kell áthajtaniuk. 0 A Budafoki úton a Bogdánfy utca és a Prielle Kornélia utca között irányonként továbbra is csak egy sáv járható. 0 A Fehérvári úton a Henger­malom útnál a Móricz Zsig­­mond körtér felé felbontották a villamospálya melletti sávot, míg a Hengermalom úton a Fe­hérvári út előtt az Etele tér felé tartó forgalmat sávlezárás las­sítja. 0 Pályafelújítás miatt a fogas­kerekű vasút nem közlekedik. A Sváb-hegyig a 21-es, illetve a 2 egy autóbusszal, onnan pedig fogaspótlóval lehet a Széche­­nyi-hegyre eljutni. 0 A 2-es és a 24-es villamosok helyett a Közvágóhíd és a Borá­ros tér között autóbuszok viszik az utasokat. NÉPSZABADSÁG I1J MARGÓ________ Közmeghallgatás Kőbányán Az érdeklődő polgárok ma délután öt órától tehetik fel kérdéseiket a X. kerület pol­gármesterének, a képviselő­­testület bizottsági elnökei­nek, valamint a hivatal munkatársainak. A közmeg­hallgatás helyszíne most is a Pataky Művelődési Köz­pont. (K. B. Zs.) Közbiztonsági együttműködés Csepel önkormányzata együttműködést kezdemé­nyezett a szomszédos kerü­letek és az agglomerációs te­lepülések vezetésével, a köz­­biztonság javítása és a bűn­­megelőzési törekvések segí­tése érdekében. A hamaro­san létrehozandó regionális közbiztonsági bizottság az erzsébeti, a ferencvárosi, a soroksári, a budafoki, a szi­­getszentmiklósi, illetve a csepeli önkormányzat dele­gáltjaiból áll, és a területileg illetékes rendőrkapitánysá­gok szakmai támogatásával működik majd. Az együtt­működés során az anyagi fe­dezetet a helyhatóságok te­remtik meg, mégpedig úgy, hogy kerületi lakosok után fejenként egy forintot fizet­nek be a közös kasszába. Sportos kezek a falon A Hemingway-alapítvány által létrehozott Magyar Csillagok Fala újabb két kézlenyomattal és aláírással gazdagodik október 20-án, pénteken. Ezúttal Zsivótzky Gyula és Csermák József vo­nul be a halhatatlanságba, s örökíti meg kezének lenyo­matát az Erzsébet körúti Kentucky Fried Chicken ét­terem falán. Zászlómúzeum Október 20-án pénteken nyílik meg Balogh László zászló- és címergyűjtemé­nye. A kiállítást a Zászlóku­tató Intézet szervezésében a Józsefvárosban, a VIII. ke­rület, Szigony utca 39. szám alatt tekinthetik meg az ér­deklődők. A megnyitón dr. Papp-Váry Árpád, a Carto­­graphia Kft. igazgatója, a Magyar Térképbarátok Tár­sulatának elnöke mond be­szédet. Az ünnepség házi­gazdája Csécsei Béla pol­gármester lesz. Lesz telefon a József Attilán A ferencvárosi kábeltévé kapcsán tették fel először a kérdést: Ferencváros-e a Jó­zsef Attila-lakótelep? Az ottlakók most ugyanezt kér­dezik a telefonhelyzet kap­csán. Mos a Matáv jó hírrel szolgált a polgároknak: azok, akik már beadott igényléssel rendelkeznek, várhatóan még a jövő hónap folyamán megkapják postán az előfizetői szerződéseket. Ez csaknem 2000 új állo­mást jelent majd, amit a Fe­renc központ kapacitásának bővítése és műszaki fejlesz­tése tesz lehetővé. Azoknak viszont, akik most adják be telefonigénylésüket már nem kell éveket várniuk a vonalra. A Matáv ígérete szerint egy éven belül tele­fonhoz juthatnak.

Next