Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március
1996-03-12
1996. március 12., kedd. Kellemetlen társbérlőink Csótányok, fáraóhangyák és a zsebünkre szakosodott csalók Az emberi környezet melege, párája, tápanyaggazdagsága ősidők óta vonzza a nemkívánatos lakótársakat, így az élősködő, kártevő rovarokat is. Markója Tamás, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kártevőirtással foglalkozó csoportjának vezetőjét kértük fel arra, mutassa be azt a félelmetesen változatos és hihetetlenül alkalmazkodóképes rovarvilágot, ami egy átlagos fővárosi házban leginkább előfordulhat. - Legjobban a családi házak védhetők ellenük, aránylag kevés található belőlük a kis lakásszámú, hagyományos építésű házakban, ám a panelháztömbök szinte paradicsomi körülményeket nyújtanak a kártevőknek. Ezeknél ugyanis csak a külső falak hőszigeteltek, s az áttörési pontok, az átjárók miatt gyakorlatilag egyterű épületnek számítanak. A fűtési rendszerük, a szemétkezelés módja, a burkolóanyagaik minden szempontból ideális életkörülményeket biztosítanak a rovarok sokasága számára. Alulról felfelé haladva vizsgáljuk meg őket. A pincékben, a hőelosztók mellett a két-három centis konyhai csótányok (svábbogarak) találhatók. Ha a pinceablak törött, és a félvad sikát érdekezni ellene. A szemétledobócső falán bőven talál ételmaradékot, és nedvesség után kutatva bejárja az egész lakást, megmássza az élelmiszereket. Nagy veszélyes ugyanez a többi rovarra is igaz -, hogy a testén, illetve a tápcsatornájában mikroorganizmusokat hurcol magával, köztük akár a tbc kórokozóját is. A szerelőaknában futó meleg vizes csövek vazelinburka sokszor szinte mozog a molylepkék lárváitól - szemléltette Markója Tamás. Akit az efféle különlegességek érdekelnek, az egy élő kövületet, egy igazi „őslényt” találhat fürdőkádja, mosogatója környékén, az ezüstös pikkelykét. Ez a faj nem változott sok ezer év óta. Egyes lakótelepeken a középfolyosó tetejét álmennyezet takarja, amely alá beköltözhet a házi tücsök (semmi köze a mezeihez), s miközben élelmiszereinket látogatja, „pszichés kártevő”, éjjelenként olyan hangos, hogy pokollá teszi az aludni vágyók életét. Fontos tudni, hogy a lakásokban szintén terjedő fáraóhangya csak speciális szerrel irtható hatásosan. Az eddig felsoroltak szállítói, terjesztői lehetnek a baktériumoknak, mikroorganizmusoknak. Vannak azonban olyanok is, amelyek közvetlenül is bajt miszeratkákon át a poratkáig. Ez utóbbi előfordulását ezres nagyságrendben mérik a levegő literjében. Váladéka, petéje, ürüléke heves allergiát, asztmarohamot okozhat. Megint egy biológiai érdekesség - ami persze aligha vigasztalhatja az atkára érzékenyeket -, hogy a poratka emberi hámsejtekkel, például a hajból kifésült korpával táplálkozik. Hogy ez emészthető legyen a számára, együtt él egy penészgombafélével, s „megvárja”, míg az lebontja számára a táplálékban lévő zsírsavakat. Sajnos e penészgomba spórái is allergizáló hatásúak. A védekezés módjáról Markója Tamás elmondta, hogy a tisztaság, a szellőzés, az alacsonyabb páratartalom csökkentheti az atkák számát. Erősebb atkaártalomnál már szakértői atkamentesítést kell megrendelni, s nem lehet a lakásban toll, állatbőr, gyapjúszőnyeg vagy -függöny. A háziállatok több rovarkártevő elszaporodását is elősegíthetik. A csótány vagy a poloska ellen a tömbön belül egyetlen lakás csak nagyon nehezen védhető: gipsszel, szigetelőhabokkal kell eltömni az áttörési pontokat, a WC mögötti műszakikat. Közös feladat a ház ledobóaknáinak tisztán tartása (a belső lemosás, fertőtlenítés az erre szakosodott cégektől megrendelhető), és ajánlatos a hőközpontok, a szemétledobó helyiségek évente kétszeri megelőző csótányirtása. Nem tanácsos a tartós élelmiszerek készletezése, s ha már fertőzöttek - például zsizsikkel, atkákkal, lisztkukaccal -, úgy meg kell semmisíteni. Legjobb elégetni, de ha nincs rá mód, legalább forró vízbe dobva kell elpusztítani, hogy ne jöjjön vissza a ledobóból. Több mint százféle készítmény kapható a kártevők irtásához, de nagyobb biztonságot jelent szakemberhez fordulni. Markója Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy megjelentek a szélhámosok is a kártevőirtás piacán. Érdemes rákérdezni az ÁNTSZ-nél, hogy a vállalkozó jogosult-e ilyen tevékenységet folytatni, s jó tudni, hogy a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége tagjaiért garanciát vállal. Az ÁNTSZ is végez irtást, alapos indok, szociális rászorultság esetén díjmentesen is. A háztömböknek egy időben célszerű végeztetniük az irtást az összes lakásban, hogy elkerülhető legyen az átfertőződés. Sajnos, 1992-től pénz híján megszűnt az addig világszínvonalú intézményes csótánymentesítés, a főváros egyedül a patkánymentesség fenntartására biztosít pénzt. Az 1976-1990-ig tartó akciósorozatban nehezen kiharcolt eredmény a múlté. Azóta még reprezentatív felmérésre sincs pénz, csak napi tapasztalatok alapján lehet adatokat szerezni a főváros állatikártevő-állapotairól - mondta az ÁNTSZ csoportvezetője. Cs. K. É. Patkányirtás a pesti utcán SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Patkányok s egerek leggyorsabb legbiztosabban eszközölhető, az ő Felsége I. Ferencz József császár által, egy kizárólagos szabadalommal kitüntetett patkány-merojararel gyertya alakban. 1 darab ára 50 kr. Valódilag kapható Pesten: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, Királyutcza 7. sz. — Továbbá a birodalom legtöbb fő- és mezővárosaiban. 846 (2 —8) macskák bejárnak, akkor a macskabolhák is elszaporodnak. A szennyvíztől nedves pincében akár télen is megjelenhetnek a fájdalmas csípésű szúnyogok. Lárvájuk a víztócsákban tenyészik, a kifejlett szúnyogok pedig a szellőzőkön keresztül a lakásba is feljuthatnak. A közepes hőmérsékletű, szárazabb alsó szinteket az újabban behurcolt amerikai csótány kedveli. A földes részről a kerti hangyák „felvonulhatnak” több emelet magasra is. Minél magasabbra megyünk, annál több lehet az egy-két centire megnövő német csótány, amely nyáron a külső falakról a szellőzőn át, télen pedig belül, a csövek mentén akár a legfelső emeletre is feljut. Hihetetlenül szapora: utódainak száma akár tízezer is lehet évente. Az emberekben felesleges szégyenérzet él ezzel kapcsolatban - mondta Markója Tamás. - A legtisztább lakásban is előfordulhat, ezért nem titkolni, hanem irtani kell és véokoznak. A csontszáraz betonfalak, a padlószőnyegek, a szegélylécek védelmében gyorsan elszaporodhat a behurcolt poloska. Vérszívó, a csípése pedig allergiát, csalánszerű kiütést okoz, emellett büdös, undort keltő. Bekerülhet a lakásba például a fertőtlenítés nélküli, használtan vásárolt bútorral. A poloskához hasonló a fájdalmas csípésű, vérszívó galambóvastag, amit a padláson, háztetőn tanyázó galambok terjesztenek, így rendszerint a legfelső és a tetőtéri lakásokban fordul elő. Csípése magas lázat, hányást, súlyos allergiás tüneteket okoz. A tetőtér-beépítéskor erre figyelni kell, hiszen a szigetelőrétegben rohamosan szaporodik. A galambok elriasztásával, a nyílások dróthálóval történő lezárásával, esetleg a szigetelőanyag irtószeres átitatásával lehet védekezni ellene. Sokféle atka is keseríti az életünket az enyvet kedvelő könyvatkától a szárított zöldségekben, fűszerekben élő étel „Ő Felsége I. Ferencz József császár által egy kizárólagos szabadalommal kitüntetett patkányméreg...” (Század eleji újsághirdetés) BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 21 A Szabadkikötő nem eladó? Most, hogy déli határainkon elérhető közelségbe került a béke, joggal reménykedhetünk a leginkább környezetbarát szállítási útvonal, a Duna forgalmának növekedésében. Ha számításba vesszük, hogy az ország legnagyobb folyami kikötőjének, a jövőre hetvenesztendős csepeli Szabadkikötőnek vasúti és közúti kapcsolata is van, feltételezhetjük: az illetékesek mindent megtesznek a hasznosításáért. Csakhogy... Nemrég a helyi közéleti klubban vendégeskedett a Csepelen élő, parlamenti képviselőből a közlekedési tárcát irányító miniszterré lett Lotz Károly. A beszélgetésen a kikötő gondjai is szóba kerültek. Aki járt már autóval Csepelen, az tudhatja, hogy a Soroksári útról a szigetre vezető Szabadkikötő utat régen kinőtte a forgalom, az M0-ás átadása pedig csak tovább nehezítette a helyzetet. A kétszer egysávos Kvassai-hídon átvergődők réme a kikötő vasúti kapcsolata: ha nagyobb szállítmány érkezik, kiszámíthatatlan, mennyi ideig kell vesztegelniük a sorompó előtt. Be- vagy kijutni a kikötőbe nemcsak nagyon nehéz, veszélyes is, mert nincs semmiféle biztosító berendezés. Szinte mindennaposak a koccanások, a HÉV töltése alatti két keskeny átjárón naponta átlagosan 800 teher- és személygépkocsi hajt át. Régi, de ki tudja, mikor megvalósuló terv az úgynevezett gerincút építése. Szándékban és ígéretben nincs hiány, mindössze a vállalkozás anyagi fedezete bizonytalan. Kormányzati támogatásra volna szüksége a fővárosnak, ám az idei 200 milliós költségkerettel a következő évek pénzügyi lehetőségeinek ismerete nélkül több mint kockázatos belevágni a beruházás alapfeltételét jelentő kisajátításokba. Ami a közúti közlekedésben kapacitásnövekedést hozhatna, az a kikötőnek nem sokat segítene. A gerincúti tervekben ugyanis változatlanul a szintbeni kereszteződés szerepel, a közúti szállítmányok mozgását az elsőbbséget élvező vasúti forgalom zavarná. Kellene azért foglalkozni a kikötő fejlesztésével, hiszen a sanyarú körülmények ellenére is tavaly 850 ezer tonna árut mozgattak meg itt, s egymillió tonnáig még így is elboldogulnának valahogy. Persze ehhez szükség volna a jócskán elöregedett belső infrastruktúra korszerűsítésére. Mindenféle beruházás átugorhatatlannak tűnő gátját jelentik azonban a rendezetlen tulajdonviszonyok. Élve a lehetőséggel, a Mahart 1990-ben tulajdonosként bejegyeztette magát a földhivatalnál, majd a területén levő két másik céggel együtt - éppen a kikötőterület tulajdonjoga miatt - pert indított a közlekedési tárca ellen. Az ügyben máig sincs bírósági döntés, bár a tulajdonos Állami Vagyonügynökség már felszólította a Mahartot a per megszüntetésére. A jogutód ÁPV Rt.-nek csak a per felfüggesztését sikerült elérnie, de az állami többségű kikötőt működtető társaság létrehozása - amit még 1991-ben kezdeményeztek - továbbra is várat magára. A közlekedési tárca, mint a kikötő szakmai felügyelője, többféle rendezési javaslatot ismer. A miniszter elmondta: a tárca elsődleges feladatai között tartja számon, hogy az önkormányzattal egyetértésben elősegítse az országos közforgalmú kikötőt működtető társaság létrejöttét, a kikötő korszerűsítésének megkezdését, mert csak így lehet esély külső tőke bevonására. A jövőt illetően azonban a tulajdonosé a döntés joga. Érdeklődésünkre az ÁPV Rt.-nél elmondták, hogy március 20-ig elkészül a Mahart privatizációjával kapcsolatos újabb előterjesztés, amely már arra nézve is döntési helyzetbe hozza az igazgatóságot, hogy mekkora területet kell elvonni a Maharttól az országos közforgalmú kikötő létrehozásához. Újabb bonyodalom is föltűnt azonban a látóhatáron: az Államkincstár, amely a törvények értelmében gazdája lesz mindennek, ami tartósan állami tulajdonban marad. És a kikötő ilyen. Gedényi Éva Egymillió tonna áru évente SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE