Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. április
1996-04-02
NÉPSZABADSÁG 1996. április 2., kedd Virágzik az illegális munkaerőpiac Nyaranként néha negyven-ötvenezer feketén munkát vállaló lepi el Budapestet Egy-egy erősebb nyári szezonban legalább negyvenöt-ötvenezer külföldi serénykedik a fővárosban, hogy hosszabb-rövidebb időre megkeresse a kenyerét. Hogy hányan találják meg közülük, az más kérdés, tény viszont, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központnál tavaly összesen nem adtak ki több munkavállalási engedélyt tizenegyezer-egyszáznál. Nyaranta tehát minimum harmincezer messze földről érkezett feketemunkás tesz-vesz körülöttünk, nehéz helyzetbe hozva ezzel a munkaügyi központot, az adóhatóságot és a tb-önkormányzatokat. A Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) tavaly ötszáz alkalommal csapott le a törvényszegőnek vélt külföldi munkavállalókra, illetve a nekik munkát adókra - tájékoztatta lapunkat a központ ellenőrzési osztályának vezetője, Papp István. Akcióik során kétszázötven esetben találtak valamiféle szabálytalanságot: a legtöbbször a munkavállalási engedély hiányzott, sokszor előfordult azonban az is, hogy engedély még csak lett volna, de a delikvensek egészen mást csináltak éppen, mint amiről az FMK-tól kapott papírjuk szólt. A központ tavaly nyolcszáz külföldi feketemunkást, illetve külföldi munkásokat illegálisan foglalkoztató munkaadót buktatott le, 69 millió 500 ezer forinttal téve gazdagabbá ezzel a foglalkoztatási alapot. Az ellenőrzési osztály ’95-ös eredményességi mutatóit egyébként eléggé lerontotta, hogy tavaly júliusig csak akkor szankcionálhatták a feketén dolgoztatókat, ha előbb bebizonyították, hogy pontosan mekkora összeget adtak az alkalmazottaiknak - márpedig ez a legnehezebb. Ráadásul a bírság összege akkor sem lehetett magasabb a munkásoknak bizonyítottan kifizetett bér kétszeresénél. Júliusban azután változott a rendszer, s ezzel az ellenőrzés lehetőségei is javultak. A törvény ettől kezdve ugyanis úgy rendelkezett, hogy az illegális munkaadót legjobb esetben is a mindenkori minimálbér ötszörösére büntethetik, akár elismeri, hogy fizetett, akár nem. Illusztrációként, ha tavaly, az év közepétől kezdve, mondjuk egy illegális kőművest feketemunkán kaptak és ezt az ellenőröknek sikerült rábizonyítaniuk, az alkalmazónak hatvanegyezer forintot kellett fizetnie, a visszaesők pedig kapásból tízszeres szorzóval indultak. Jók az esélyek egyébként arra, hogy a helyzet az idén tovább javuljon, mivel februárban egy kicsit megint felemelték a minimálbért. (Virágzik... folytatás a 27. oldalon) Munkára várók a Moszkva téren SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Zuhan a bérlakásállomány értéke Csak a legjaván sikerült az önkormányzatoknak túladniuk A lakásépítési kedv hosszú idő után tavaly ismét fellángolt. Az elmúlt évben a fővárosban 3354 új lakás építése fejeződött be, 15 százalékkal többé, mint 1994-ben - számol be a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának legfrissebb kiadványa. A dokumentum megállapítja azonban azt is, hogy a növekedés ellenére az átadott lakások száma hat százalékkal volt kevesebb a két évvel korábbinál, az 1990. évinek pedig még a felét sem érte el. A hatóságok által kiadott új építési engedélyek számát alapul véve, a statisztikusok szerint már korábban élénkült a lakásépítési kedv. Tavaly 4403 engedélyt adtak ki, miközben 1993-ban ez a szám alig haladta meg a 3600-at. Az 1995-ben használatba vett lakásokból 2196-ot a lakosság, 1122-t pedig gazdasági szervezetek építettek. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetési szervek gyakorlatilag kivonultak az építtetők köréből, a finanszírozásukkal 1995-ben mindössze 29 lakás létesült. A tavaly elkészült budapesti lakások szobaszám szerinti összetétele - és ebből adódóan átlagos alapterülete is - az előző évinél kedvezőtlenebbül alakult. Míg 1994-ben a lakások hatvan százaléka három- vagy ennél többszobás volt, addig 1995-ben az ilyenek aránya már csak 55 százalék volt. A tavaly épült lakások alapterülete átlagosan 90,3 négyzetméter volt, ami 3,4 négyzetméteres csökkenést jelent az 1994-es adatokhoz képest. 1995-ben Budapesten 612 lakás szűnt meg, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A főváros lakásállománya az építkezések és megszűnések egyenlegeként 2742 lakással - 0,3 százalékkal - gyarapodott, és 1995 végén 814 ezer 596 volt. Az önkormányzatok ugyan nem építenek lakásokat, a piacon azonban eladóként igenis jelen vannak: bérlakásaik eladása ugyanis a kilencvenes évek első felében rendkívüli módon befolyásolta a lakáspiac helyzetét. A statisztikusok leszögezik: a lakásprivatizációban Budapest meghatározó szerepet töltött be, mivel az országban értékesített lakások mintegy hatvan százalékát, és az önkormányzati tulajdonban maradtak felét a fővárosi lakások adják. Az állami lakások magántulajdonba adására csaknem három évtizede van lehetőség, nagyobb tömegben történő értékesítésük azonban csak az 1980-as évek végétől indult meg. (Zuhan... folytatás a 27. oldalon) Bontásra ítélték Kánhalmi János felvétele Kamarák fóruma MUNKATÁRSUNKTÓL Budapest 2000 címmel gazdaságfejlesztési konferenciát rendeznek szerdán az Új Városházán. A fórumot a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, (BKIK) a Budapesti Kézműves Kamara (BKK), a Budapesti Agrárkamara (BAK) és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezi. A programfüzet szerint Demszky Gábor főpolgármester egyebek között a főváros gazdaságpolitikájáról, vállalkozáspolitikájáról és a budapesti vállalkozási infrastruktúra fejlesztéséről beszél majd. Tóth Imre, a BKIK, Hefter József, a kézműves kamara és Bálint Csaba, az agrárkamara elnöke több más téma mellett az árnyékgazdaság felszámolásának esélyeiről, és a fővárosi vállalkozók tőkéhez, illetve piachoz jutásának lehetőségeiről számol be. Sárközy Tamás, a BVA társelnöke az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentőségéről tart előadást. Üstökösnézőben A csillagászat napja alkalmából holnap 21 órától hajnali 3 óráig előadás-sorozatot és távcsöves bemutatót tartanak a TIT budapesti Uránia Csillagvizsgálójában - tájékoztatta az MTI-t Zombori Ottó csillagász, a csillagvizsgáló igazgatója. Az eseménynek az ad aktualitást, hogy csak ritkán látható holdfogyatkozás, illetve a Hjakutake üstökös épp a hét elején közelítette meg legjobban a Földet: akkor már csak mintegy 15 millió kilométerre volt bolygónktól. Az Üstökösnézőben a holdfogyatkozás éjjelén címet viselő program keretében fizikusok és csillagászok segítenek az érdeklődőknek megismerni az égbolt csodáit. Az előadások a Hold, a Nap, az égi mechanika, a naptár és az üstökösök világába kalauzolják a hallgatóságot. Metróépítést javasol a főváros Évi kétmilliárdot szánnak a beruházásra Egyetlen ellenszavazattal, negyvenkilenc támogatással fogadta el legutóbbi ülésén a Fővárosi Közgyűlés azt a határozatot, amelyben a városatyák leszögezik: „a budapesti metróhálózat bővítését elsősorban a Dél-Buda-Belváros-Rákospalota irányban” tartják szükségesnek, az új, negyedik metróvonal Etele tér-Kálvin tér közötti első szakaszának mielőbbi megépítésével. Demszky Gábor főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros még az április végi kormányülés előtt meg kívánja erősíteni metróépítési szándékát. A város első embere fontosnak tartotta azonban leszögezni, hogy kizárólag a pénzügyi kormányzat tárgyalhat az orosz államadósságról. Kitért Demszky arra is, hogy az az ajánlat, amellyel nemrégiben álltak elő orosz vállalatok, csupán kereskedelmi, kivitelezési részleteket tartalmazott, és nem tisztázta az orosz kormány szándékait sem az adósságtörlesztéssel kapcsolatosan. A közgyűlés határozata értelmében a Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal első szakaszának költségeiből a főváros saját tehervállalását évi 1,5-2 milliárd forintig látja lehetségesnek, „figyelemmel költségvetésének mai és jövőbeni helyzetére, adósságszolgálatának mértékére és érvényes nemzetközi szerződéseire”. A fővárosi testület egyidejűleg felkérte a kormányt, hogy mielőbb tűzze napirendre a metróvonal előkészítését, mint „kiemelt kormányzati beruházást”. Egy, a közgyűlés számára készített fővárosi jelentés leszögezi, hogy az önkormányzat továbbra is minden lehetőséget fel kíván használni a metróvonal megépítése érdekében. A főváros azonban nincs abban a helyzetben, hogy a beruházásról, az esetleges orosz közreműködés lehetőségeiről nyilatkozzék. Ez ugyanis egyfelől kormányzati feladat, másfelől pedig a javaslatok kidolgozatlanok. A részvételre vonatkozó legutóbbi javaslatként orosz cégek egy 598 millió dolláros, „kulcsrakész” átadásról szóló ajánlatot juttattak el a fővároshoz. Sz. I. M. Oxfordi evezősök a Dunán Millecentenáriumi fesztivál augusztusban A főváros millecentenáriumi eseménysorozatának csúcspontja az augusztus 17. és 20. között megrendezendő fesztivál lesz. A nagyszabású program fő helyszíne a Dunán, a Lánchíd közelében álló színpad lesz. MTI-JELENTÉS A nyitónapon színpadi és lézershow mutatja be a magyar történelem 1100 évét, majd öt világrész művészei adnak műsort. Szerepel többek között: Kris Kristofferson countryzenekara, Charles Aznavour, Michel Legrand és a 100 tagú cigányzenekar. Másnap nemzetközi és magyar popzenészek mutatkoznak be. Ray Charles és együttese a Magyar Állami Hangversenyzenekarral lép fel, a magyar sztárok koncertjén a Benkó Dixiland Band, a Tátrai Band, az Animals Canibals, Demjén Ferenc, Hobo és Katona Klári is játszik. Az augusztus 19-i folklóresten Novák Ferenc koreográfiájában megelevenedik a csodaszarvas legendája, és előadják a kárpát-medencei magyar etnikumok táncait. Augusztus huszadikán délután nemzetközi evezősversenyt rendeznek a Dunán, amelyen részt vesz Oxford, Cambridge, Bécs, Prága, Pozsony és Budapest csapata, valamint egy román és egy szlovén csapat. Az esti gála történelmi divatbemutatóval kezdődik, majd 32 pár eltáncolja a palotást. A programban komolyzenei alkotások és operarészletek hangzanak el Marton Éva, Pitti Katalin, Kovács Kolos, Gulyás Dénes, Kelen Péter és a Magyar Állami Hangversenyzenekar közreműködésével. A Kék Duna keringőre 100 versenytáncos pár táncol. A műsort a Himnusz, majd az elmaradhatatlan tűzijáték zárja. A fesztivál ideje alatt az Árpád-szobornál a Hősök terén, a Duna-parton az Erzsébet hídnál, a Magyar Tudományos Akadémia és a Várbazár környékén is műsor várja a közönséget. A programokat öt óriási vetítőn mutatják a főváros különböző pontjain, az esti műsorokat pedig a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti, és tárgyalnak erről a Duna Televíziónál is. Tavaszi ünnep lesz Zuglóban Séták, hangversenyek és kiállítások MUNKATÁRSUNKTÓL A XIV. kerületben április ötödikén kezdődik a hagyományos tavaszi fieszta, a „Zuglóiak egymásért” elnevezésű rendezvénysorozat. A millecentenáriumi rendezvényekhez kapcsolódó fesztivál szervezői a nyár elejéig huszonöt kisebb-nagyobb kulturális, gyermek- és környezetvédő programmal várják az érdeklődőket. Az események a Varga Márton Kertészeti Szakközépiskolában kezdődnek, ahol április nyolcadikéig dísznövény- és díszállatkiállítás látható. Hetedikén reggel szezonnyitó lesz a ligeti Füst síremléknél, nyolcadikén a Regnum Marianum-templom helyén húsvéti szokásokat és népi hagyományokat elevenítenek fel. Április tizenhatodikén furulyaversenyt rendeznek a Heltai általános iskolában, tizenhetedikén millecentenáriumi gyermekvetélkedő lesz a százéves Mezőgazdasági Múzeumban. Ugyancsak tizennyolcadikén, a Szépművészeti Múzeumban kiállítás nyílik múlt századi osztrák, német és magyar rajzokból, huszadikán orgonahangversenyt tartanak a Bosnyák téri templomban, huszonegyedikén pedig, a százharmadik évébe lépett állatkertben megünneplik a Föld napját. Huszonkilencedikén, a Magyar Honvédség Művelődési Házában zuglói képzőművészek állítanak ki, harmincadikán zuglói kórusok énekelnek, május negyedikén pedig zuglói tehetségek muzsikálnak a Szent István Zeneiskolában. Május hatodikén naiv képzőművészeti tárlat nyílik a Munkácsy Galériában, hetedikén gyermekrajz-kiállítást rendeznek a Zeg-zug Gyermekházban, tizenötödikén zuglói gyerekeknek játszik a Fővárosi Nagycirkusz. Május tizenhatodikén napközisek gálája a tízéves Cserepesházban, tizennyolcadikén elektroakusztikus koncert a százéves Műcsarnokban. Május tizenkilencedikén, a Petőfi Csarnokban rendezik meg a hatodik országos tehetségkutató gyermektáncversenyt.