Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. augusztus

1996-08-06

NÉPSZABADSÁG 1996. augusztus 6., kedd Milliók a civil szervezeteknek Augusztus elsejével lezárult a szociális tevékenységet folytató civil szervezetek számára kiírt fővárosi pályázat. Az elnyerhető 16 millió forintból csaknem nyolcvan alapítvány kért ki­­sebb-nagyobb összeget. A fővá­rosi szociális és lakásügyi bi­zottság civil szervezetekkel fog­lalkozó albizottsága szeptember elejére készíti el javaslatát, a döntést azonban a közgyűlés hozza meg első őszi ülésén. A pályázat több szempontból is egyedülállónak számít. A Bu­dapesten működő civil szerveze­tek támogatására a Fővárosi Közgyűlés összesen 53 millió fo­rintot különített el, amelyből a legtöbbet a szociális tevékenysé­get folytatók között osztanak ki. Mindenki számára nyitott pá­lyázatot egyébként ebben az év­ben írtak ki először, hiszen ta­valy csupán néhány, a bizottság által ismert alapítványt, egyesü­letet hívtak meg. Az idén a ke­vésbé ismert szervezetek is esélyt kaptak. A pályázat másik újdonsága, hogy nem csupán új projektekkel indulhatnak a civil szervezetek, hanem olyanokkal is, amelyek akár évek óta siker­rel működnek.­­ A tapasztalatok szerint a legnagyobb gondot nem a prog­ramok elindítása jelenti, hanem a folytatása. Működési költsé­gekre ugyanis kevés helyen kér­hető pénz. Számos jó kezdemé­nyezés bukott már el ezen. Ezért döntött úgy az albizottság, hogy működési költségek fedezetére is kérhető támogatás - tájékoztat­ta lapunkat Gy. Németh Erzsé­bet, az albizottság elnöke, aki hozzátette: - Tudjuk, hogy en­nek az összegnek a többszörösé­re volna igény. A pályázat abban az értelemben is nyitott, hogy a kiírók tartalmi szempontokat sem határoztak meg, így kérhető pénz fogyatékosok napközijére, hajléktalanellátásra, ingyen­konyha működtetésére, szociális foglalkoztatóra és bármi más, hasonló tevékenységre is. Budapesten több tucat szociá­lis célú civil szervezet működik. Közülük néhány, mint például a Menhely Alapítvány, a Nemzeti Gyermekmentők és az Esély Bu­dapestért, névre szóló támoga­tást kap a közgyűléstől. A töb­biek ezen a 16 millió forinton osztoznak. A támogatás felhasz­nálását egyébként szigorúan el­lenőrzik majd, a nyerteseknek előre meghatározott szempon­tok szerint kell elszámolniuk a pénzzel. Sz. A. A. Lopnak áramot, gázt és vizet is MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Elektromos Mű­vek szerelői több mint százöt­venféle áramlopási technoló­giával ismerkedhettek meg az utóbbi néhány évben. A néhány hónapja működő ellenőrzési csoport 2300 esetet tárt fel. A bizonyított áramlopásokról - Szemes Béla energiaértékesíté­si aligazgató szavait kölcsönöz­ve: szabálytalan áramvételezé­sekről - jegyzőkönyvet vesznek fel. Az ezekben rögzített össze­sített kár meghaladja a kétszá­zötvenmillió forintot. Ez azon­ban így is csak töredéke annak a milliárdos nagyságú „hálóza­ti veszteségnek”, ami a számí­tások szerint nem a vezetékek felmelegedésének tudható be. (Lopnak... folytatás a 19. ol­dalon) Nemcsak mérnek, ellenőriznek is velledits Éva felvétele ­­ Az I. kerület 1,2 milliárdot kap Régóta húzódó vita dőlt el: az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. kifizeti az önkor­mányzatok járandóságát. Az ál­lami vállalatok privatizációja­kor ugyanis a belterületi földek értékének a fele a helyi önkor­mányzatokat illeti meg. Az Álla­mi Vagyonügynökséggel, később annak utódszervezeteivel hosszú évek óta vitatkoztak, peresked­tek a fővárosi kerületek is. Az ügyben érintett a budavári önkormányzat is. Katona Tamás polgármester most arról tájé­koztatta lapunkat, hogy az I. ke­rület a Danubius Szállodaipari Vállalat privatizációja után 1,2 milliárd forinthoz jut hozzá. Ka­tona Tamás az ÁPV Rt.-től ka­pott összeg felhasználásáról el­mondta, hogy a pénzt előrelát­hatólag ingatlanvásárlásra, va­­gyonteremtésre fordítják. A pol­gármester konkrét terveikről szólva beszámolt arról, hogy az 1,2 milliárdból szeretnék majd finanszírozni a Fő utca rendezé­sét. A Halász utca és a Clark Ádám utca között például árká­­dosítanák az épületeket, közben pedig korlátoznák a gépkocsik forgalmát a Fő utcában. A Cor­vin téren pedig mélygarázs épül­ne. Sz. I. M. A Bíbic csónakházat is védi a főváros Nagy összegű támogatásra pályázhatnak az épületek tulajdonosai Két év alatt csaknem ötszáz épületet és negyven épület­­együttest nyilvánított védetté a Fővárosi Közgyűlés. Az idén már eddig ötszáz pályázat ér­kezett, pedig a határidő még le sem járt. A nagy érdeklődés már csak azért is meglepő, mert a védettség általában inkább rémületet vált ki a befektetők­ből, mintsem örömöt. Az ön­­kormányzatok azonban lassan ráébrednek, hogy területükön több a romos ház, mint a befek­tető - márpedig a fővárosi vé­dettség pénzt is jelent, nemcsak kitüntető címet. A főváros épített értékei a nemzeti kultúrkincs részei, ezért fenntartásuk, jelentősé­gükhöz méltó használatuk, il­letve megfelelő bemutatásuk közérdek - olvasható a főváros 1994-es, az épített környezet védelméről szóló rendeletében. Ennek szellemében a közgyűlés évről évre védetté nyilvánít több múlt századi, századeleji épületet és egyúttal - pályázat útján - szétoszt a tulajdonosaik között 110 millió forintot. A vé­delem tehát nem csupán a sza­vakra szorítkozik, hanem tény­leges támogatási lehetőséget is jelent. Egy-egy épület részleges vagy teljes felújítására félmil­liótól tízmillió forintig kaphat­nak a pályázók. A védettséget és a támogatást ugyan bárki kérheti, de a kérelmezők több­sége azért az adott kerület fő­építésze. Ez is mutatja, hogy a kerületek lemondtak a kérdés­sel kapcsolatos önálló rendelet megalkotásáról, értékes épüle­teik védelmét inkább a főváros­ra bízzák, és gyakran kérnek szakvéleményt egy-egy építési engedély kiadása előtt.­­ A rendelet nem kíván bele­szólni az épületek tulajdonos-, illetve funkcióváltásába hangsúlyozza Kiss Katalin, a főváros települési értékvédelmi ügyosztályának vezetője. - A lebontás, átépítés korlátozásá­val azonban közvetetten mégis érvényesítheti akaratát a város, hiszen csak azt az épületet, szobrot lehet lebontani, ame­lyet a közgyűlés előzőleg töröl a védettek listájáról. A Népsta­dion szoborcsoportja esetében például ezt nem tette meg. Az önkormányzati szándéko­kat egyébként igen hatékonyan befolyásolja az épületek felújí­tására nyújtott támogatás is. A pályázatokat elbíráló városter­vezési és városképvédelmi bi­zottság ugyanis a szépítéshez szükséges pénznek csupán egy részét biztosítja, a többit a pá­lyázóknak kell előteremteniük. Az idén két épületnek, a buda­örsi repülőtér irányítóközpont­jának, illetve az újpesti város­házának a megmentésére ítél­tek meg nagyobb összeget. Az idei pályázat beadási ha­tárideje augusztus 15. Eddig ötszázan kérték ki a pályázati csomagot. Az eredményhirde­tést - harmadszor a rendelet hatálybalépése óta - október 15-én tartják. Az előző évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a beadott pályázatoknak mint­egy fele értékelhető. A főváros pénzbeli támoga­tást is tartalmazó, az épületek védelmét szolgáló rendelete egyedülálló a volt szocialista országok között. Az így szét­osztott pénz egyébként több, mint kétszerese annak, amit az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal Budapest összes műem­lékének a felújítására adni tud. Éppen ezért furcsállja a főváros, hogy az OMVH évről évre átemel erről a listáról né­hány épületet az országosan védettek közé, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az adott épületnek a felújítására nem kérhető többé pénz a főváros­tól, miközben az OMVH-tól aligha várható nagyobb pénz­ügyi támogatás. Sz. A. A. Római part: egy a listán szereplő ötszáz közül Szandelszky Béla felvétele Városnézés menetrend szerint Augusztus elsejétől menetrend szerinti városnéző autóbusz­­járatokat közlekedtet Budapest­­en a Nietsch Kft. Szolgáltatá­sukban az az újszerű, hogy nem akarják a turistákat kézenfogva vezetni, magnós előadással, előregyártott programokkal. Azokra a vendégekre számíta­nak elsősorban, akik szeretik rugalmasan, egyénileg kialakí­tani útitervüket, saját kedvükre felfedezni a várost. A dátum nélküli N-BUS napijegyen menetrendet, útvo­naltérképet is találnak a turis­ták. A 2240 forintos ár magá­ban foglal egy ingyenes, angol, német, olasz vagy francia nyel­vű Budapest útikönyvet. A ven­dég ennek alapján előzetesen összeállíthatja városnéző prog­ramját. Tetszése szerint szakít­hatja meg útját, s az óránként érkező buszok bármelyikével folytathatja. A járatok huszon­egy helyen állnak meg, a maga­sabb kategóriájú szállodákat és a főbb nevezetességeket érintve. A negyvenhét kilométeres út - ha valaki egyazon járattal teszi meg -, háromórás városnéző tú­rát jelent. Nemcsak főszezonban, ha­nem egész évben folyamatosan üzemeltetik majd a tizenkilenc fős, légkondicionált Mercedes kisbuszokat, amelyek könnyen mozognak a zsúfolt városi utcá­kon is. Helyfoglalás nincs, de utast semmiképpen sem hagy­nak a megállóban, öt-tíz percen belül taxit küldenek érte, ha nem lenne ülőhelye - ígérik a szervezők. Őszre tervezik saját kiadású, a járat útvonalába eső nevezetességeket részletesen bemutató, napijeggyel, menet­renddel, térképpel egybeszer­kesztett útikönyv megjelenteté­sét. Cs. K. É. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottságának hétfői ülésén egy­hangú döntéssel a Rowland Company konzorciumot bízták meg Budapest turisztikai mar­keting-stratégiájának kidolgo­zásával. Marsi Péter Pál bizott­sági alelnök az MTI-nek el­mondta, hogy a terv elkészítésé­nek határideje november 30. A győztes cég pályázata a stratégiai célok, eszközök, mód­szerek reális megközelítése mel­lett - egyedüliként - javaslatot tesz termékfejlesztési és arcula­ti program kialakítására, meg­valósítására is. A cég által kért hárommillió forintos munkadíj egymillióval kevesebb volt a kö­vetkező legjobb ajánlatnál. A Budapesti Turisztikai Hi­vatal igazgatója, Ifjú György lapunk érdeklődésére elmond­ta, hogy az elkészítendő anyag remélhetően egy olyan eszköz lesz hivatala kezében, amellyel eredményesebben tehetnek ele­get a Városháza által rájuk tes­tált alapfeladatoknak. Hogy melyek ezek a feladatok, azt nagyjából így lehetne összefog­lalni: minél több turistát ide­csalogatni, minél hosszabb idő­re, majd ittlétük alatt minden szempontból a lehető legjobbat és a legtöbbet adni nekik, hogy minél többet költsenek. A mar­ketingstratégiát kidolgozó cég ennek szellemében munkálko­dik. Egyebek mellett felmérése­ket, statisztikákat készít és pi­ackutatásokat végez a főváros­ba látogatók körében, hogy ki­derüljön: mit kell fejlesztenünk, javítanunk ahhoz, hogy még vonzóbb idegenforgalmi cél­ponttá válhassunk. A kutatás nyomán elkészített tájékoztató anyagokkal - például kéziköny­vekkel, plakátokkal, matricák­kal - a turizmusban érdekelt fő­városi cégek munkáját is segítik majd. Ifjú György elmondta azt is, hogy augusztus 31-én jár le a fő­város idegenforgalmi arculatá­nak kidolgozására kiírt pályá­zat határideje. Csalogatják, marasztalnák a turistát A lehető legjobbat kell adni a Budapestre látogatóknak SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE

Next