Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. augusztus

1996-08-23

1996. augusztus 23., péntek. BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 21 A zokogó kakas és a disznófejek A Bosnyák téri piac csaposa nem kérdez, csak tölt Nehéz helyzetben az agrárkamara Az FM továbbra sem hajlandó lemondani bizonyos jogokról Senkitől sem szeretnék pofont kapni, két embertől különösen nem. Az egyik egy János nevű asztalos, aki a hátsó ülésről ve­zette kis Polskiját, a másik meg egy szállítómunkás, akit a Bos­nyák téri piacon láttam, ahová a múltkor elküldték. Ez a mun­kás olyan alkatú ember volt, akire ha ráejtenének egy élő borjút a tizedik emeletről, az neki körülbelül annyira fájna, mint bármely más embernek egy üres joghurtosdoboz. Ter­mészetesen tiszta sor, hogy az ilyen mutatvány technika kér­dése is, nem elég a robusztus al­kat, a puszta izomerő. Nemcsak emiatt az ember mi­att érdekes különben a Bosnyák téri piac. Ott van például a ka­kas is. Nagyon megörültem, amikor észrevettem, mert már azt hittem, soha nem találko­zom vele többé. Arról a kakas­ról van szó, amelyikből régen olyan sok volt a baromfiüzletek portálja fölött, tudják, amelyik éppen egy hatalmas könnycsep­pet ejt, mert érzi, hogy neki be­fellegzett, jönnek már a bökő­vei. Láttam azután csabai sza­hogy Szabó úr, aki reggelente bejön ide dolgozni, voltaképp hazajön. Az árusok zöme jó is­merőse, hiszen azok többnyire állandó bérlők, akik évtizedek óta mindennap itt vannak, ezenkívül Szabó úr - miként fo­galmazott - régebben maga is hosszú évekig a pult másik ol­dalán állt. Ráadásul, ahogy el­mesélte, itt balhé sincs: az ál­landó bérlők többnyire igen fe­gyelmezettek, a zugárusok pe­dig ki se tudnának csomagolni, máris elhajtanák őket. A hatal­mas piacon, ahol folyamatosan hatvan üzlet működik, és ahol nap mint nap kétszáz-kétszáz­ötven őstermelő kínálja a por­tékáját, januártól júliusig összesen húsz embert sikerült megbüntetni kisebb-nagyobb pénzbírságra. Egy szó mint száz, rend van. A vécé azért biztos itt is ocsmány - gondol­tam magamban, és sunyin be­kukkantottam, de még azt is rendben lévőnek találtam. Hi­hetetlen. Szóval igazán meghitt a környezet, a kereskedők már messziről üdvözlik Szabó urat, ilyeneket mondanak neki, hogy A Bosnyákon jó a hangulat, friss a gyümölcs, remek a véres­hurka, és már négyszáznyolva­­nért odaadják a komplett felmo­sószettet, de azért itt sem min­denkinek fenékig tejfel. Egy ne­ve elhallgatását kérő őstermelő, akit, hogy ne verjenek agyon ­­ezt ő mondta -, hívjunk mond­juk X bácsinak, elkeseredetten panaszolta, hogy a piac kerítése mögött húzódó Bosnyák utcát egy éve minden áldott nap elle­pik a zugárusok, akik miatt a bentiek keresete lassan a koráb­binak a felére apadt. X bácsi és társai, akik rendesen fizetik a helypénzt a Csarnok- és Piac­­igazgatóságnak, régebben dél­után kettőig az összes árujukat eladták, most azonban rendsze­resen rájuk szárad a zöldségük egy része. Már írtak az önkor­mányzatnak, hogy szüntesse meg a szabadpiacot, eddig azonban nem történt semmi. Megkérdeztem az egyik kinti, il­legális közterületfoglalót, aki­ből nem néztem ki, hogy képes lenne agyonverni, mit szól hoz­zá, hogy a bentiek nagyon sze­retnék, ha idekint betiltanák az Külvárosi kecskéidül BOROS JENŐ FELVÉTELE Van, aki hatvan éve árul itt lámit is, 1200 forint helyett 798- ért, gondoltam, veszek egy kilót belőle, de végül mégsem vettem, mert a dinnyétől nem fért volna el a hónom alatt, a zsebemben pedig már volt egy sajtreszelő meg egy pár ügyesen összehaj­togatott zokni. Mindent egybevetve azonban a Bosnyákon mégsem az egyes részletekben lakozik az ördög, hanem az összes részletben egyszerre, vagyis akkor az egészben. Ami engem illet, pár dolgot könnyedén kihagynék a képből, a levágott disznófeje­ket például biztosan, ugyanak­kor megértem a piaci felügye­lők vezetőjét, Szabó Benjá­mint, aki úgy ahogy van, imád­ja ezt az egészet, disznófejestül. Ahogy körbesétáltunk a pia­con, az a benyomásom támadt, jó napot kívánok, meg szevasz, ő meg jó egészséget kíván, ha valamelyikük tüsszent. A ked­vemért kedélyesen megkérde­zett egy nénit, hány éve árul a piacon, mire a néni azt vála­szolta, hogy száz. Ezt persze nem hittem el, de jól is tettem, mert kiderült, hogy csak hat­van. így megy itt. A csapos a büfében már nem is kérdez, csak tölti a rakodónak a sört, hozzá a féldeci barackot, aztán két perc múlva a következő fél­decit, mert jól tudja, hogy ven­dége reggel tíz óra körül csak ezt issza, semmi mást. A sport­cikkárus is elviccelődik a törzs­vevőivel, mondja nekik, hogy a kínai edzőcipőre csak három hónap garanciát ad, na jó, há­rom hetet, hahaha. Egyébként őt is meg lehet érteni. SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE árusítást, mire emberem azt mondta, hogy ő a maga részéről viszont nagyon nem szeretné. Bárkay Tamás A honi gazdasági önkormányza­tok legtöbbjéhez hasonlóan a Budapesti Agrárkamara is rendkívül zord körülmények között látott munkához. 1994-es indulásakor hamar kiderült, hogy akárcsak társszervezetei, csak önmagára számíthat: a kormány nem váltotta be ígére­teit, így majdnem kizárólag tag­sága befizetéseiből kellett fel­építenie magát. A tagság egy ré­sze emiatt kezdetben komoly el­lenérzésekkel szemlélte a kama­ra ténykedését, mondván, ezek csak a pénzt szedik be, de nyúj­tani alig nyújtanak valamit. Az­óta, persze, sok víz lefolyt a Du­nán, s az Agrárkamara végre el­kezdhetett dolgozni. Jövőjük azonban a gazdasági recesszió és bizonyos államigazgatási visszásságok miatt még mindig bizonytalannak tűnik. Budapest legkisebb kamarája kétezer tagot számlál - tudtuk meg dr. Baják Gyulától, a szer­vezet főtitkárától. A többiekhez képest meglehetősen rendhagyó tömörülés: helyzetéből adódóan - nevével ellentétben - elsősor­ban nem termelőszervezeteket egyesít, hanem az ezekkel kap­csolatban álló kereskedelmi és szolgáltató cégeket, illetve vál­lalkozókat. Tagjai között főként vetőmag-, virág-, mezőgazdasá­gi gépkereskedőket, húsipari cé­geket, gabona- és gyógynövény­forgalmazókat találunk, de me­zőgazdasági iskolát, biztosító­társaságot, bankot és egy-két szövetkezetét is. Nyilvántartá­sában persze kistermelők és kis­­tenyésztők is szerepelnek, köz­tük az európai hírű dél-budai és kőbányai gombatermesztők. A kamara e rendhagyó sajátossá­ga azzal magyarázható, hogy, bár Budapestre egyáltalán nem jellemző, hogy mezőgazdasági övezet lenne, mégiscsak a ma­gyar agrárbiznisz központja. Aki számit, az itt épít székházat, itt rendez be irodát. A nehéz kezdés után a kama­ra mostanában érte el, jutott el oda, hogy valóban elkezdhet „szolgáltatni” - folytatta a fő­titkár. A Budapesti Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány segít­ségével nemrégiben irodát nyi­tottak a XVIII. és a XXII. kerü­letben (reményeik szerint a kö­zeljövőben ötre növelhetik ki­­rendeltségeik számát), külföldi tanulmányutakat és ingyenes tanfolyamokat szerveznek, Akadémia utcai központjukban pedig állandó tanácsadó szolgá­latot működtetnek. A követke­ző nagy feladat egy adatbázis kialakítása lesz, amelyben tag­jaik legfontosabb paramétereit, üzleti mutatóit rögzítik majd. Baják Gyula azonban ered­ményeik ellenére sem igazán derűlátó. Tökéletesen osztja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nemré­giben a nyilvánosság előtt is ki­fejtett véleményét, amely sze­rint a tisztességes vállalkozók előbb-utóbb összeroppannak az iszonyatos adóterhek alatt. A helyi adókat csak akkor szabad növelni - vélekedett Baják -, ha a központi adókat ezzel egyide­jűleg csökkentik, a Városháza ezzel szemben a legmagasabb összeget vetette ki rájuk, amit csak kivethetett. Ráadásul a ke­rületek is szeretnék megkapni a pénzüket. A belső piac mind­eközben egyre jobban beszűkül, így a termelőknek mind keve­sebb pénzük marad beruházá­sokra, például gépek vásárlásá­ra. Az Agrárkamara tagságán valójában az általános export­­növekedés sem segít, hiszen majdnem kizárólag a belföldi fogyasztókból élnek. Mindeköz­ben a Földművelésügyi Minisz­térium is köti az ebet a karóhoz: továbbra sem hajlandó lemon­dani bizonyos jogosítványairól, intézményhálózatának egy ré­széről, márpedig ezek normális körülmények között a kamarát illetnék meg. A kamara helyze­tét mindennek tetejébe tovább rontja, hogy a fővárosi élelmi­szeripar valamennyi szereplőjét náluk kellett volna regisztrálni, ezzel szemben ezek zömét az el­lentmondásos törvényi szabá­lyozás nyomán az iparkamara vette nyilvántartásába. Ilyen körülmények között az Agrár­kamara hosszabb távon aligha maradhat életképes. B. T. fii BRBUO FIAT BRAVO. A VÁLASZTÁS ' fii fii ET FIAT BRAVÓ AZ ÉV AUTÓJA 1996 li Címer- és zászlóavatás A XVI. kerületi millecentenáriu­­mi megemlékezésen a polgár­­mesteri hivatal előtti téren fel­avatták a kerület címerét és zászlaját. A jelképek a kerületet alkotó öt terület egységét és összetartozását szimbolizálják. Több mint negyvenöt évvel ezelőtt XVI. kerület néven egy­séges közigazgatás alá került Árpádföld, Cinkota, Mátyás­föld, Sashalom és Rákosszent­mihály. Az ötös tagoltságú ke­rület vezetése azt szeretné, ha megvalósulna a területek össze­fogása. Ezért pályázatot írtak ki a kerület egységes nevére, cí­merére és zászlajára. A zsűri négy nevet és ugyanennyi cí­mertervet talált megfelelőnek. A lakosság azonban tiltakozott az ellen, hogy az eredeti neveket egyetlen közös váltsa fel, de a címer és a zászló szükségességét kilencven százalékuk támogat­ta. A négy terv közül az önkor­mányzat végül Bodrog Levente munkáját ítélte a legjobbnak. A címer zöld mezejében két, hullámos ezüst pólya között ötágú arany korona lebeg. A valós jelentést kereső, általá­nos címerértelmezés szerint a címerpajzs zöld mezeje a kerü­let egyik kincseként a termé­szetet, a ligetes erdőket, virá­gos réteket, köztereket és a gondozott kerteket jelképezi. A hullámos ezüst pólyák a két patakra, a Rákosra és a Szilas­­ra utalnak. A címer központi jelképének, az ötágú arany ko­ronának elvontabb jelentése van: a korona egyforma öt ága a kerület öt részét, azok egyen­rangúságát és azonosságát jel­képezi. A címerpajzsot ágko­szorú fonja körül, amely a ke­rület külvárosi jellegét hang­súlyozza. A zászló színei ­­csakúgy, mint a címeré - a zöld és az arany. L. K. SZÉRIATARTOZÉKOK Állítható magasságú vezetőülés, dat Code, „Functionality” csomag osztható hátsó ülés, hátsó fejtám­­ák), rádiómagnó, légzsák (air-bag) a vezető oldalán*, fordulatszámmé­­rő", szervokormány 175/65 14 méretű gumiabronccsal*, blokkolás­­gátló rendszer (ABS)"*, utastérből állítható fényszórók***, „Visibility” csomag (elektromos visszapillantó tükör, ködfényszóró) * * *. * - 1.6 SX, 1.8 16v (!T cs a 2.0 20V típusokhoz ** - 2.0 20Y típushoz *** - 1.8 16v (IT és a 2.0 20Y típusokhoz Autóhál Boldizsár Kft., 1112 Budapest, Boldizsár u. 1-3., tel.: 310-2980, fax: 310-2977 • Angyalföld-F Kft., 1139 Budapest, Fáy u. 45., tel./fax: 140-2378,129-6262• Komz Márkakereskedés, Hál Budapest, Batthyány u. 65., tel.: 405-4800, 405 4000, fax: 405-4249 • Néró M5 Kft, 1097 Budapest, Gyáli út 40, tel.: 280-73-90.. .92, fax: 280-7392 • Óbodo TSZ Autószerviz. 1037 Budapest, Bojtár u. 36, tel.: 168-9247, fax: 188-9745 • S.P.Q.R., 1085 Budapest, József krl. 35, tel.: 133 3322,133-9761, fax: 113-3286 »NIKK0 Kft, 1173 Budapest, Keresztúri út Pesti út sarók, tel.: 258-3819, fox: 257-1350 «M0 Autócentrum Kft, 1137 Budapest, Szent István krl. 16, tel./fax: 111-8208 • M 0 Autócentrum, 2314 Halásztelek, Rákóczi út 98, tel.: 276-5464, 276-0509, fax: (24) 374-132 • FIAT PREISZ, , 2084Pilisszentiván,BánkiDonátu.2,tel.:(20)344-119,463-050,fax:(26)367-020 S^CEN Ív El^EL Tf TfE^EET F^INImET

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék