Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember
1996-09-06
NÉPSZABADSÁG 1996. szeptember 6., péntek Levéltár, Bárka, Thália, Tivoli Nyilatkozik a kulturális bizottság új elnöke Körmendy Ferenc brácsaművészt, a Bartók rádió programfőszerkesztőjét választották meg a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén a kulturális bizottság elnökévé. A hat éve a Városházán képviselőként tevékenykedő szabaddemokrata politikust terveiről kérdeztük. A bizottság új elnöke hangsúlyozta: legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a főváros kulturális intézményei megőrizzék működőképességüket. Az ágazat pozícióit szerinte már akkor javítani kell, amikor elosztják az önkormányzat költségvetési forrásait. Az éves költségvetés meghatározásakor tehát tükröződnie kell annak a szellemi teljesítménynek, amely az egyes kulturális műhelyeket jellemzi, és példaként említette a nemzetközi rangúvá vált Budapesti Fesztiválzenekart. Az intézmények további megszorításokat már nem tudnának elviselni - tette hozzá Körmendy Ferenc. A főváros kulturális életében a legkritikusabb helyzetben talán a színházak vannak. Napirendre került a Tivoli és a Thália Színház hasznosítása. Tízzel kapcsolatban a bizottság vezetője leszögezte: a Tháliát remélhetően egy év alatt felújítják, az idő alatt pedig kidolgozzák a teátrum művészeti koncepcióját is. A Nagymező utcában befogadó színház lesz, ám továbbra is megmarad egy, a korábbinál kisebb létszámú műszaki, gazdasági, illetve művészeti stáb az intézményben. A Tivoli Színház esetében a főváros nem fog személyzetet adni a leendő üzemeltetőnek, így ennél az intézménynél sokkal tágabb lehetőséget kapnak az esetleges befektetők, amikor szakmai programjukat fogják vázolni. Ugyancsak említésre méltónak tartja a szabaddemokrata politikus a Bárka Színház törekvéseit. A VIII. kerületi önkormányzat ugyanis az épületet garantálná a társulat számára az Orczy kertben, míg a fővárosnak és a kultusztárcának hamarosan az újonnan megalakuló teátrum fenntartásáról kell majd megállapodnia. Körmendy Ferenc tájékoztatott arról is: nem kizárt, hogy fordulatot vesz a Fővárosi Levéltár rég húzódó ügye. Elképzelhető ugyanis, hogy a főváros nem vásárol ingatlant a raktározási gondokkal küszködő levéltárnak, hanem saját vagyonából segíti ki a bajba került intézményt. Sz. I. M. Automatikusan emelkedő díjak Képletek készülnek a közművállalatoknál MUNKATÁRSUNKTÓL Hogy mennyit kell fizetni a jövőben a vízért vagy a távfűtésért, azt ma még az érintett cégek vezetői is legfeljebb becsülni tudják. Az azonban biztos, hogy a közgyűlés képviselői minden egyes áremelés előtt elhúzódó vitába kezdenek, amelyben rendszerint ugyanazok az elemek köszönnek vissza. Egyes képviselők a szolgáltató cégek működését fenyegető veszélyekre, mások a lakosság terheire lennének inkább tekintettel, a végső szavazás során azután vagy jóváhagyják a cégek által kért áremelést, vagy nem. (Automatikusan... folytatás a 27. oldalon) Kétmillió alatt van a főváros lélekszáma A legdrasztikusabb csökkenést Pest belső kerületeiben regisztrálták A hatvanas-hetvenes évek fordulóján hatalmas csinnadrattával adták hírül az illetékesek: Budapest lélekszáma túllépte a kétmilliót. 1993-ban azonban mintha elfeledkeztek volna bejelenteni, hogy a főváros lakosainak száma megint átlépte a kétmilliós határt, igaz, immár a népesség fogyatkozása miatt. 1996. január elsején már csupán 1 millió 907 ezer ember élt Budapesten, ugyanannyi, mint 1962-ben. A főváros lélekszámának csökkenéséről, annak okairól Kovács Tibort, a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának főigazgatóját kérdeztük. A statisztikus elmondta, hogy a népesség változása két tényezőtől függ: a természetes gyarapodástól (a születések és a halálozások számának különbségétől) és a vándorlási nyereségtől, illetve veszteségtől. Magyarországon 1988 óta csökken a születéskor várható élettartam. A legfrissebb, 1994- es adatok szerint hazánkban a férfiak 64,84 évig élnek átlagosan, míg a nők esetében ugyanez a mutató a 74,23 évet érné el. A budapesti statisztika a férfiak esetében valamivel kedvezőbb, hiszen a születéskor várható élettartam 66,8 év. Az 1994-ben született fővárosi nők a vidékiektől csekély mértékben elmaradó életpályára számíthattak, 74,1 évre. Általános tendencia a halandósági mutatók romlása, ez a folyamat azonban különösen erőteljes a középkorúnál idősebb férfiak körében. Ennek oka az, hogy a társadalmi átalakulás során a férfiakat jobban megviselte állásuk, munkahelyük elvesztése vagy akár csak annak lehetősége. Történt ez annak ellenére, hogy Magyarországra a kétkeresős családmodell jellemző. Jobban megvizsgálva azonban a helyzetet, jól látszik, hogy a férfiak vállaltak, vállalnak elsősorban pluszmunkákat, és a többletterheket is ők viselik. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szenvedélybetegségek - az alkoholizmus, a dohányzás is gyakoribbak a férfiak körében. Az, hogy Budapesten a várható élettartam hosszabb, arra vezethető vissza, hogy ezek a szenvedélyek ritkábbak az országosnál magasabb iskolai végzettségű fővárosi lakosok között. A budapesti népesség demográfiai (tehát nem vándorlási) adatait vizsgálva kiderül, hogy a városra az elmúlt három és fél évtizedben - négy esztendőt leszámítva - a természetes fogyás volt jellemző. A születések száma először a hatvanas évek vége felé közelítette meg a halálozásokét. Ennek oka a gyes bevezetése, illetve az ezt megelőző intézkedéssorozat volt. Azt azonban megjegyezte Kovács Tibor, hogy a születésszám nem a nők termékenységének növekedése miatt emelkedett, hanem azért, mert terhességüket előbbre hozták a szülőképes korosztály tagjai. Az 1960 és 1969 közötti évek mérlege egyébként még így is negatív volt, hiszen több mint tizenhétezer fővel csökkent (volna) Budapest lakossága, ha ezt nem ellensúlyozza a bevándorlás. Fordulatot csupán négy esztendő hozott a főváros népesedésében. 1974-től kezdve 1977- ig ugyanis a születések száma meghaladta a halálozásokét. A jelenség magyarázata egyszerű: ekkor léptek szülőképes korba az ötvenes évek első felében, az úgynevezett Ratkó-korszakban világra jöttek. Itt sem arról volt szó tehát, hogy a nők több gyermeket vállaltak volna, mindössze az adott korosztály létszáma emelkedett. Ennek a néhány kiugró esztendőnek köszönhetően az a kivételes helyzet állt elő a fővárosban, hogy egy évtizeden keresztül stabilizálódott a demográfiai mutató: 1970 és 1979 között mindössze 373-mal többen haltak meg Budapesten, mint amennyien születtek. A folyamatot erősítette, hogy a halálozási mutató szinte változatlan maradt az időszak során, így a születések számának emelkedését szerencsére nem követte a halálozások gyakoribbá válása. A nyolcvanas évtized újabb, immár szomorú fordulatot hozott: csaknem százezerrel fogyott volna a népesség - pusztán a születéseket és az elhalálozásokat figyelembe véve. A kilencvenes években tovább zuhant a születések száma, míg a halálozás viszonylag magas szinten maradt, így a demográfiai veszteség újabb 64 ezer fő volt ebben az időszakban. Hosszú ideig a bevándorlás ellensúlyozta a természetes fogyást Budapesten, így történhetett meg, hogy csak 1993-tól csökken a főváros lélekszáma. A vándorlási nyereség - ahogyan a statisztikusok mondják - a hatvanas években jelentősen növelte Budapest népességét; 1960 és 1969 között 235 ezerrel többen telepedtek le a fővárosban, mint ahányan elvándoroltak innen. A hetvenes évekre csillapodott a bevándorlási hullám, azonban még így is 58 ezerrel haladta meg a beköltözők száma a távozókét. (Kétmillió... folytatás a 27. oldalon) Hamarosan nyit a Corvin Filmpalota Napi egymillió forintos bevételt remélnek a mozi üzemeltetői Hamarosan elkészül Budapest első soktermes, úgynevezett multiplex rendszerű mozija, a Corvin Filmpalota. Szeptember 12-én műszakilag működőképes lesz a létesítmény, másnap pedig megkezdődnek a szakmai vetítések. A hivatalos megnyitóra azonban 27-ig kell várni, amikor a Bujtor István rendezte Három testőr Afrikában című filmet láthatja a közönség. A Corvin üzemeltetői napi egymillió forintos jegybevételre számítanak. A szeptember végi nyitást az indokolja, hogy akkor fejeződik be a Corvin mozi körüli sétálóutca kialakítása - tudtuk meg Port Ferenctől, a Budapest Film Rt. elnök-igazgatójától. A hatszázmillió forintos beruházás során a korábban ezer férőhelyes mozit tavaly kezdték meg átépíteni Törekey Dezső tervei alapján. A belsőépítészeti kialakítás Rajk László nevéhez fűződik. A Dolby Stereo hangberendezésekkel felszerelt hat vetítőteremben összesen 1500 néző foglalhat majd helyet. Szinte húszpercenként kezdődik egy-egy film valamelyik teremben. A legnagyobb, ötszáz férőhelyes Korda Sándor-teremben lesz Kelet-Közép-Európa legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővászna is. Az emeleten és a földszinten még további öt terem kap helyet, amelyeket Jávor Pálról, Kabos Gyuláról, Karády Katalinról, Latabár Kálmánról és Radványi Gézáról neveztek el. (Hamarosan... folytatás a 27. oldalon) Húszpercenként új film kezdődik SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Kiállítás Pesthidegkútról MUNKATÁRSUNKTÓL Pesthidegkút, az egykori Buda környéki falu történetét, hajdani hétköznapjait bemutató helytörténeti kiállítást nyitott kedden a II. kerületi német kisebbségi önkormányzat és a Budapesti Városvédő Egyesület a városvédők Eötvös utca 10.-beli Podmaniczky termében. Az egyik helyiségben tárgyi emlékeket vonultattak fel a rendezők, a pesthidegkúti németek hagyományos viseleteit, használati tárgyait, vallási relikviáit, a falakon helyi vonatkozású régi képeslapok és fényképek láthatók. A másik teremben főleg írásos dokumentumokat találunk, amelyek a múlt századtól az ötvenes évekig tartó időszaknak a falu szempontjából legfontosabb, legjellegzetesebb eseményeit idézik fel. Kálváriaszentelés MUNKATÁRSUNKTÓL A Vörösvári úti Szentháromság-plébánia plébánosa, Tavas Gellért a Kiscelli Búcsú napján, vasárnap délután négy órakor ünnepélyesen felszenteli a Kiscelli Kálvária frissen felújított 14. stációját. A rekonstrukciót az óbudai német hagyományok ápolására magalakult Braunhaxler Egyesület kezdeményezte. A munkához szükséges, mintegy kétmillió forintot a III. kerületi német kisebbségi önkormányzat, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány és Óbuda-Békásmegyer önkormányzata adta össze. Kevesebb a törvénysértő ügy Jelentősen javult az előző ciklushoz képest a budapesti önkormányzatok munkája, a döntéseknek, határozatoknak mindössze egy százalékában talált kifogásolnivalót az önkormányzatok törvényességi felügyelője, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal. Az előző ciklusban az átlag ennek négyszerese volt. A kisebbségi önkormányzatok azonban még kevésbé tanultak bele a munkába. Az idei első fél évben a huszonhárom kerületi és a fővárosi önkormányzat csaknem negyvenezer döntést és határozatot hozott, de a Közigazgatási Hivatal alig négyszáz esetben tett törvényeségi észrevételt - mondta érdeklődésünkre Szabó Lajos, a hivatal vezetője. A kifogások nagy többségét elfogadták az érintettek, alig néhány esetben fordult bírósághoz a hivatal. A hibák többsége abból ered, hogy a döntéshozók figyelmen kívül hagytak bizonyos magasabb szintű jogszabályokat. Ilyen eset volt például a Fővárosi Közgyűlés szemétrendeletének az a része, amely a pótdíjakról rendelkezett. Eszerint a mindenkori jegybanki kamatot kötelesek fizetni azok, akik a szemétszállítás díját tizenöt napnál nagyobb késéssel fizetik meg. A Ptk. azonban tiltja húsz százaléknál magasabb kamat követelését polgári szerződéseknél, a rendelet elfogadásakor pedig ennél jóval magasabb volt a jegybanki kamat. A kifogást a főváros elfogadta. Szintén a pénzügyekbe bonyolódott bele az a budai kerület, ahol a helyiségbérleti díjakat a mindenkori inflációnak megfelelően szerették volna emelni. Az Alkotmánybíróság azonban egy korábbi határozatában kimondta, hogy az inflációhoz jogszabályt nem lehet igazítani, hiszen ahány szakértő, annyiféle számítás és annyiféle végeredmény létezik. Amiatt is kifogást emelt a Közigazgatási Hivatal, hogy az egyik önkormányzat külön fizetett egyes köztisztviselőknek az ügyfelek fogadásáért és a testületi ülések előkészítéséért. A hivatal álláspontja szerint azonban a köztisztviselőknek többek között ez a dolguk, így ezért a munkáért pótlék nem járhat. A kifogást az önkormányzat elfogadta. A fenti példák ellenére Szabó Lajos igen jónak ítéli az önkormányzatok munkáját, hiszen a döntéseknek mindössze egy százalékában találtak hibát. A kisebbségi önkormányzatok azonban még nem állnak ilyen jól, 2200 döntésükből százharminc bizonyult szabálytalannak vagy egyenesen törvénytelennek. A leggyakoribb hiba itt is a pénzügyekből ered: a tiszteletdíjak és költségtérítések összegét sok esetben jóval a törvényekben előírt maximum fölött határozták meg. Érdekes módon az is többször előfordult, hogy egyegy ülésről két, tartalmában különböző jegyzőkönyvet jutattak el a Közigazgatási Hivatalba. Az egyiket az elnök, a másikat az alelnök hitelesítette aláírásával. Nem működik zökkenők nélkül a hatósági államigazgatási munka sem. Az önkormányzatok jegyzőinek első fokú határozata ellen a Közigazgatási Hivatalnál lehet fellebbezni. A 3300, többségében építési ügyben hozott határozat ellen beadott fellebezésből 1250 esetben megsemmisítették az eredeti határozatot, azaz az ügyek negyven százalékában az elsőfokú hatóság hibás döntést hozott.A. G.