Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. január
1997-01-31
BUDA NEPSZAMOSAG 1997. január 31., péntek Már csak két kerület benzinkútmentes Az üzemanyagtöltők biztonságosabbak, mint azt sokan gondolják Egy benzinkútépítés terve általában felkavarja a környék nyugalmát. A tiltakozó akciókban sokan részt vesznek, mert kevesen szeretnének benzinkutat látni a házuk mellett. A tiltakozók néhány érve megállja a helyét, néhány dologban - elsősorban, ami a biztonságot illeti - azonban túlzottnak tűnik az aggodalmuk. Ha egy területet benzinkútépítésre szemel ki egy cég, egészen biztosak lehetünk abban, hogy a környékbeliek heves tiltakozásba kezdenek a terv ellen. Ez persze érthető, hiszen a társaságok a kutakat a jobb üzlet reményében az amúgy is forgalmas utak mellé építik, tovább növelve ezzel a környezet terhelését. Ráadásul a benzinkutak mágnesként vonzzák egymást: ha megfelelő a terület, egy kilométeres körzetben fél éven belül öt is kinő a földből. Ez ellen - a polgárok védelmének érdekében - elsősorban az önkormányzatok léphetnének fel, csakhogy azokat a szorító pénzhiány a telkek minél jobb áron történő eladására kényszeríti. Az üzemanyag-forgalmazó társaságok pedig hajlandók néha egészen hihetetlen összegeket is fizetni egy-egy jobb telekért, és a meggyőzés minden eszközét bevetik a lakossági tiltakozás lecsendesítésére. Mindenesetre annak csak részben van igaza, aki úgy érzi, hogy Budapesten már lépni sem lehet a benzinkutaktól. Bármilyen látványosan gyarapodott is a kutak száma az elmúlt években, még mindig jóval kevesebb van belőlük, mint Európa nyugati felén. Míg Budapesten 13 600 emberre jut egy benzinkút - a többek között a benzinkutak engedélyezésével és ellenőrzésével is foglalkozó Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet adatai szerint a városban összesen 147 működik, addig Németországban 4388, Nagy-Britanniában 3400, Ausztriában pedig csak 2182 embernek kell osztoznia egy kúton. Ezekben az országokban persze a motorizáció is jóval előrébb jár, mint nálunk, így valószínű, hogy egy darabig még a benzinkutak gyarapodására számíthatunk. (Már csak két... folytatás a 27. oldalon) Tizenháromezer-hatszáz budapestire jut egy kút . HETÉNYI ZOLTÁN FELVÉTELE Lecsúszó városrészek, pusztuló ipar Problématérkép készült a fővárosban Budapest átalakulóban van: lakóvárosból lassan dolgozó város lesz. Az emberek - már aki teheti - a város szélére költöznek és onnan járnak be nap mint nap forgalmi akadályon átkelve a centrumba dolgozni, vásárolni, ügyeiket intézni. A tendenciát csak erősíti a belső kerületek épületeinek pusztulása, a parkok zsugorodása, a hajdani iparterületek elnéptelenedése és a szüntelenül áradó gépkocsifolyam. A következő század kihívásai elől Bu dapest sem bújhat el. A válaszok egy részét a főváros nemrégiben elfogadott általános rendezési terve hivatott megadni. A terv készítői elsőként úgynevezett problématérképen összegezték a várost érő hatásokat és a nyomukban kialakuló jelenségeket. A pozitívumok között említhető, hogy a főváros a rendszerváltozás óta megerősítette meghatározó szerepét a foglalkoztatási piacon, továbbra is vonzó a beruházók számára, tartja első helyét a kiskereskedelmi forgalom és a személygépkocsik lakosságszámhoz viszonyított arányának tekintetében, ráadásul még mindig Budapestet keresi fel a legtöbb turista. A gondok közül említsük elsőként az elvándorlást. Az Európai Unió nagyvárosainak lélekszáma - természetesen az elővárosok népességével együtt - növekszik. Budapesté ezzel szemben csökken. (Lecsúszó... folytatás a 27. oldalon) Az ipar térvesztése megállíthatatlannak látszik HETÉNYI ZOLTÁN FELVÉTELE Budapesti farsang MUNKATÁRSUNKTÓL Február nyolcadikán ismét farsangi karneválra várja a fővárosiakat a Budapest Kör. A szervezők minél több jelmezest várnak a Clark Ádám térre, délután fél háromra. A vidám menet onnan vonul a Lánchídon, a Dunakorzón és a Váci utcán át a Vörösmarty térre, ahol a zsűri értékeli a jelmezeket. A legötletesebb maskara díja százezer forint, a többiek között pedig kétszer ötvenezer és tízszer harmincezer forintot, valamint kisebb ajándékokat osztanak szét. A főpolgármester a díjazottakat fogadáson látja vendégül. Az érdeklődő nézők a felvonulás útvonalán és a Vörösmarty téren is kitűnően szórakozhatnak. A karneváli menet célba érkezése után - előreláthatólag négy órától - a Vörösmarty téren estig tartó, színes télbúcsúztató bál lesz. Dráguló kilátások Tegnap lapzártánkkor tartotta a Budavári Önkormányzat testületi ülését, amelyen egyebek között az is napirendre került, hogyan módosulnak április közepétől a Halászbástya, a hamarosan megnyíló Mária-Magdolna torony és a Budavári Nagylabirintus bevételei, illetve e látványosságok belépti díjai. A bástya kilátószintjén 50- ről száz forintra emelkedhet a belépő, de fenntartják az eddigi diák-, illetve csoportos kedvezményeket. A kiállítóhelyként üzemelő toronyba a jegy 50 forint lesz, míg az áprilisban megnyíló labirintusba 200. Sch. I. Megosztoztak a milliárdokon A közgyűlés a Margitszigetről is döntött A XIII. kerület beleegyezése ellenére sem lesz közös gazdája a Margitszigetnek. Hiába szavaztak igennel a múlt héten az angyalföldiek, a Fővárosi Közgyűlés tegnap elutasította a közhasznú társaság (kht.) létrehozását ajánló előterjesztést. A Margitsziget közös kezelése nem új gondolat és a szakmai szervezetek mindig is támogatták az ötletet. A döntéshozók azonban, különböző félelmek miatt, folyton meghiúsítják az erre irányuló kezdeményezésekett - hangsúlyozta a vita összefoglalásakor Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Most is így történt. A képviselők soknak tartották a kht. megalapítására szánt ötvenmillió forintot és feleslegesnek találták a feladatok összevonását, mivel szerintük mindegyik ellátására megvan a megfelelő ügyosztály, bizottság. Egységesebbnek bizonyultak a képviselők a Naplás-tó és környéke ügyében, egyhangú döntésükkel védetté nyilvánították a területet. Szótöbbséggel elfogadták a fővárosi oktatási-nevelési intézményekben fizetendő étkezési díjak - átlagosan húszszázalékos emelésére vonatkozó előterjesztést. Legtöbbet a mozgásjavító általános iskolában és diákotthonban kell majd fizetni - naponta 360 forintot -, legkevesebbet, 97 forintot az általános iskolai ebédért kérnek. Kimondták azt is, hogy ebben az évben már nem emelnek többet. Hosszas vita után a forrásmegosztás kérdésében is sikerült egyezségre jutniuk a képviselőknek. A fővárost és a kerületeket osztottan megillető bevételeket már hatodik éve feladatarányosan, céltámogatási rendszerrel kiegészítve osztják meg. Az idén a bevételek 41 százalékát kapják a kerületek, 59 százalékát pedig a főváros. A közgyűlés a képviselői fizetések harmincszázalékos emeléséről dönött, az ellenzékiek húsz százalékos ajánlatával szemben. A főpolgármester havi illetménye 228 150 forint, költségtérítése pedig 115 ezer forint lett. A helyettesek fizetése 206 ezer, költségtérítésük 103 ezer forint. A képviselők a főpolgármesteri fizetés negyedét, a bizottsági elnökök a felét kapják. Sz. A. A. Páros botozás a Nagyréten Mátrai levegő és ingyenes síoktatás Tél van és a gyanútlan látogató magányos erdei sétára készül a hűvösvölgyi Nagyrétre. A hatvanhármas pont a bejáratnál teszi le. Hathektárnyi szabad tér! - sóhajt föl, és szippant egyet a tiszta levegőből. Jókedvű csoportosulás közepébe csöppen. Sífutók a Nagyréten? Gyanútlan látogató ötven csúszkáló embert számol meg maga körül. Sílécet persze nem hozott - nincs is neki -, úgyhogy a büfé felé veszi az útját. Teát kér és beszédbe elegyedik. - Elfelejtkeztek az emberek a Nagyrétről. Az épületeket magukra hagyták, csövesek foglalták el. El is vittek mindent, ami mozdítható volt, a bojlerektől kezdve az ajtókig. Sajnos azóta sem sikerült mindent kijavítani, pedig már 1994 nyara óta béreljük a házat. Vizünk nincs, mert a vezeték szabadon jön, ezért télen befagy. Ilyenkor sem a vécé, sem a zuhanyozó nem használható. Ha vízre van szükségünk, az erdészektől hozzuk vödörben. Kellene egy nyilvános telefon is, hiszen sokan megfordulnak itt a hétvégeken - mondja Mentse Attila, a bérlő - hivatalosan a Nagyréti Szabadidőközpont vezetője -, miközben végigvezet a ház hideg, felújításra szoruló helyiségein. Hogy miért érdemes télen is nyitva tartanunk? A Gyopár, a Budapesti Természetbarát Központ túraszakosztálya ilyenkor, a hétvégeken ingyenes sítanfolyamokat tart a réten. Persze nem lesiklást, hanem sífutást oktatnak, de így is több száz ember jön fel mozogni. A vizsgálatok szerint az itteni levegő ugyanolyan tiszta, mint a Mátráé. Ráadásul itt négy-öt fokkal hidegebb van, mint a városban, ezért olvadós időben is lehet síelni, szánkózni. Közben feltűnik a büfében Balla Zoltán, a Gyopár titkára is. (Páros... folytatás a 27. oldalon) A csöveseket lécesek követték VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE