Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. szeptember

1997-09-01

r • A Szent István körúton és a Teréz körúton­­ dolgoznak a járda felújításán. A munkate­­s rületeknél tilos parkolni szeptember 10-ig.­­ A Kacsóh Pongrác úti felüljáró felújítása még tart, ezért a Kós Károly sétány és a Ró-­­­bert Károly körút felőli felhajtóágakat le­zárták. Az M3-as autópálya fővárosi szaka­szán a rákospalotai Körvasút sornál lévő 1­­ közúti felüljárót ugyancsak átépítik, ezért a városközpont fel­­­l­­é vezető oldalon jelenleg kétirányú a forgalom. • Szeptember 1-jétől a szentendrei és a csepeli HÉV vonalán­­ a már eddig is érvényben volt téli menetrend, a ráckevei és a 1 . gödöllői HÉV vonalán új téli menetrend lép életbe. A változás­s­sokról az állomásokon lehet tájékozódni. • Ma reggeltől a IX., Gubacsi úton lezárják a Könyves Kál-I­mán körút felé vezető két sávot a Koppány utca és a Könyves S . Kálmán körút között útépítés miatt. A terelőút a Koppány I­I utca-Mester utca útvonala. Nem tűnik el az ipar Budapestről A befektetők a fővárosi agglomerációt is egyre jobban kedvelik Budapest gazdaságában az ipar hosszú távon is jelentős szerepet játszik majd, vagyis a magyar főváros nem lesz iparmentes övezet - állítja dr. Barta Györgyi, a Magyar Tudományos Akadémia Re­gionális Kutatások Központja budapesti osztályának vezetője. Budapestről nem vonul ki az ipar, épp ellenkezőleg, a fővá­rosban zajlik a legdinamiku­sabb átalakulás. Barta Györgyi nem ért egyet azokkal, akik a létszámleépítésekben és a nagy ipartelepek mostani kihaszná­latlanságában a budapesti ipar végnapjait látják. Velük ellen­tétben a kutató úgy véli, hogy a magyar főváros gazdaságában hosszú távon is meghatározó lesz az ipar. Ami most zajlik, az tehát nem a kivonulás, csupán átstrukturálódás, a fejlődés pe­dig egyértelműen tetten érhető a termelékenység növekedésében. Budapest iparának termelé­kenysége ma az országos átlag duplája, a fejletlenebb országré­szekének meg a háromszorosa. Nyugat-Európa metropoli­saiban a foglalkoztatottak számának csökkenése az ipar kivonulását kísérő jelenség volt. A fővárosban viszont nem az ipar térvesztését, hanem az átalakulást jelzi. A gazdasági átmenet leépüléssel járó sza­kasza már jórészt lezárult, megindult a növekedés, amely­nek során a periferikus orszá­gokra jellemző piacgazdaság körvonalai bontakoznak ki - szögezte le kiadás előtt álló ta­nulmányában Barta Györgyi. Kérdésünkre a kutató elmond­ta, a periféria ez esetben nem a fejletlenség jelzője, sokkal in­kább a függőségé. Az ipari ter­melés fele, az exportnak pedig hetven százaléka már a külföl­di tőkéhez kapcsolódik. A kül­földi befektetők a korábban iparszegény budapesti agglo­merációra is kedvező hatással vannak, hiszen ott is folyama­tosan gyarapszanak az új vál­lalkozások. Ez elsősorban a helyigényes tevékenységekre igaz, de a kedvező adózási fel­tételek másokat is ide vonza­nak a sok szempontból drága főváros helyett. A hatvanas évek közepén el­sőként Budapesten indult meg az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése. 1965-ben még több mint 620 ezer ember kereste itt a kenyerét, 1975-ben már csak alig 520 ezer, 1985-ben körülbelül 340 ezer, 1989-ben pedig mindössze 288 ezer. A lét­számcsökkenés tehát nem a rendszerváltás miatt kezdődött el, hanem már jóval korábban és jószerint minden ágazatban. A foglalkoztatottak száma hajdan furcsa módon a munkaerőhiány miatt csökkent. A munkahely­túlkínálat időszakában a bérkü­lönbségekben volt keresendő az ipari létszám csökkenésének oka. A hajdani szigorú állami bérszabályozás miatt azok a munkaadók tudták magukhoz csábítani a dolgozókat, akiket kevésbé kötöttek a kereseti elő­írások. Nevezetesen, az egyre nagyobb teret hódító magán­­gazdaság, a borravalós szakmák - például a fodrász, a taxis, a kukás -, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyekben ek­kor virágzott igazán a mellék­üzemági tevékenység, könnye­dén elszívták a munkaerőt a szerényen fizető nagyiparból - mutatott rá Barta Györgyi. A fővárosi munkaerőhiányt iparkitelepítéssel igyekeztek orvosolni. A hatvanas években kezdődött program során kö­rülbelül húszezer munkahelyet költöztettek ki Budapest hatá­rain túlra. Ezzel párhuzamosan iparletelepítési tilalom lépett életbe a főváros agglomerációs gyűrűjében, hogy ne rontsák a budapesti vállalatok munka­erőszerzési esélyeit. (Nem tűnik el... folytatás a 35. oldalon) A rossz példák egyike: a Metallochemia TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Új díjbeszedő iroda nyílik A Fővárosi Gázművek Rt. ma nyitja meg második lakossági díjbeszedő irodáját a Fehérvári út 17. alatt. Az irodában a társa­ság a XXII. kerületi ügyfeleit fogadja. Mint ismeretes, a gáz­művek öt különböző szervezet­tel kötött szerződést a lakossági díjak beszedésére, a cég azon­ban igyekszik saját kezébe ven­ni a feladatot, ezért tavaly az V. kerületben, majd a közelmúlt­ban a VI. és a XXII. kerületben is maga kezdte el beszedni a dí­jakat. A belvárosiak és a teréz­városiak számlákkal kapcsola­tos ügyeivel az V. kerület, Kirá­lyi Pál utca 5-7-beli irodájuk­ban foglalkoznak. A Fővárosi Gázművek munkatársai a há­rom kerületben új rend szerint, háromhavonta olvassák le az órákat. A közbeeső időszakban részszámlákat küldenek fo­gyasztóiknak, amelyeknek érté­két az ügyfelek régebbi gázfo­gyasztása alapján számítják ki. Az új rendszerben nincs szükség készpénzre: a fogyasztók csek­ken vagy folyószámlájukról fi­zetnek a gázműveknek. B. T. ­ íjászbemutatót tartottak Kőbányán Rendhagyó íjászversenyt rendezett szombaton a többről is megismerkedhettek a sportág kellékei­­kőbányai Kőér utcai pályán a Spartacus SC vel. A játékos családi vetélkedőt a Népszabadság íjászszakosztálya. Az idestova negyven éve rend­ is támogatta: a léggömbökre lövő, s a legponto­­szeresen megrendezett Spartacus Kupa verse- sabban célzó vendégek lapunk ajándékait vehet­­nyeinek szünetében, kora délután játékos prog­­ték­át és Népszabadság-előfizetést nyertek, romot szerveztek az érdeklődőknek, akik közé- Kánhalmi János felvétele A budaiak fizetik a legtöbb adót Felmérés az életkörülményeinkről A budapestiek életkörülményei a­z, a XII ., az V. és a XIII. kerü­letben a legjobbak, a X., a XV., a XX. és a XXI. kerületben pedig a legrosszabbak - derül ki a Ma­gyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja budapesti osztályának új tanul­mányából. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a társadalmi, gazdasági és kulturális létesít­mények, illetve a hozzájuk kap­csolódó tevékenységek és szol­gáltatások kerületi megoszlását. A tanulmány a demográfiai és a gazdasági helyzet, a foglalkoz­tatás és a munkanélküliség, az életkörülmények és a kulturális intézményekkel való ellátottság, valamint a szolgáltatások szín­vonala alapján hasonlította össze a fővárosi kerületeket. Mint kiderült, Budapesten a II., a XII., az V. és a XIII. kerület polgárai élnek a legjobb körül­mények között, míg a X., a XV., a XX. és a XXI. kerületiek ennek az ellenkezőjét mondhatják el magukról. Az elemzés igazolta azt a feltételezést, hogy egy ke­rület lakosságának életkörülmé­nyei, kulturális ellátottsága és annak színvonala között egyér­telmű kapcsolat van, hiszen kul­turális ellátottság dolgában is az I., az V., a II., a XII. és a XIII. ke­rület vezet, a IV., a X., a XV. és a XXI. kerület pedig ebből a szem­pontból is sereghajtó. A lakossá­gi alapellátást nyújtó intézmé­nyek, az óvodák, iskolák és orvo­si rendelők száma szintén a jó­módú budai kerületekben maga­sabb az átlagosnál. A színházak, múzeumok és más, nem az ala­pellátáshoz tartozó intézmények a XIII., a VI., a VII. és a VIII. ke­rületben koncentrálódnak. Az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya szintén az I., a II., az V. és a XII. kerületben a legmagasabb, a VIII., a X., a XV. és a XXI. kerületben pedig a le­galacsonyabb. Ezzel ellentétes képet fest a szakmunkásvizsgát tettek száma, ami a II., a III., az V., a IX. a XIII., a XX. és a XXII. kerületben a legalacsonyabb. (A budaiak... folytatás a 35. olda­lon) Nincs pénz iskolafelújításra A fővárosi önkormányzat keze­lésében lévő százhatvanhét is­kolából idén több mint negy­venben kellett felújítási munká­latokat végezni - tudtuk meg Je­nei Ágnestől, az oktatási ügyosztály munkatársától. A re­noválások megközelítőleg négy­­százmillió forintot emésztenek fel. Évente legalább egymilli­­árdra volna szükség az iskolák biztonságos üzemeltetéséhez. A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium felújítására össze­sen kétmilliárd forintot fordít majd a főváros és a központi költségvetés. Az ősszel kezdődő, jövő augusztusig tartó teljes re­konstrukció után ki is bővítik az épületet, mivel a csaknem ezer tanuló számára már szűk az iskola. Jövő őszre tornater­met, új konyhát, étkezdét, ter­mészettudományi laborokat, szaktantermeket is kap az öt­hatezer négyzetméterrel bővülő iskola. A munkálatok befejezé­se után az intézmény alsó tago­zatosai visszaköltöznek majd a Baross utcából a Horváth Mi­hály téri épületbe. A felújítást és az építkezést elvégző cégről pályázat útján döntenek né­hány héten belül. A főváros ter­vei között szerepel az I. kerületi Schulek Frigyes szakközépis­kola áthelyezése is, mivel az in­gatlant visszakapta az egyház. A kiszemelt VIII. kerületi, a Festetics és a Mosonyi utca sar­kán álló épületet viszont több százmillió forintért fel kell újí­tani, elegendő pénz hiányában azonban az épület rekonstruk­cióját csak jövőre tudják elkez­deni. A kerületek a tulajdonukban lévő iskolák renoválására egy­mástól nagyon eltérő összegeket költenek. Az alsó határ har­mincöt-negyvenmillió forint körül van évente. Ezzel szem­ben a XI. kerületi önkormány­zat kiemelkedően magas össze­get - körülbelül százhuszonöt­milliót költött­­ iskolái felújítá­sára, a karbantartásukra pedig negyvenmilliót. Tizenhatmillió forintot fordítottak a Köbölkút utcai általános iskola tetőfelújí­tására, huszonkilencmilliót a renovált Menyecske utcai Álta­lános Iskolára, ahová átköltöz­tették a Weiner Leó Zeneiskolát is a Bikszádi útról. (Nincs... folytatás a 35. oldalon) ff Polgárőrnap MUNKATÁRSUNKTÓL Az óbuda-békásmegyeri pol­gárőr-egyesület szeptember hatodikán, szombaton egész napos rendezvénysorozatot szervez a Hotel Magister­ben, a Királyok útja 291. alatt. A programok célja az, hogy a bé­kásmegyeri polgárok, polgár­őrök és rendőrök jobban meg­ismerve egymás gondjait, tevé­kenységét és lehetőségeit, ha­tékonyabban léphessenek fel a bűnözés ellen. A rendezvény vendégeit reg­gel kilenckor tűzoltózenekar ébreszti, majd a házigazdák gyermek- és kerékpáros vetél­kedőket rendeznek. A program délután tűzoltó-bemutatóval folytatódik, majd az érdeklődők megtudhatják, hogyan intéz­kednek a polgárőrök. A közön­ség napközben végigjárhatja a vöröskereszt, a polgári védelem és a felvonult vagyonvédők sát­rait, rendőrautókkal és tűzoltó­járművekkel ismerkedhet, sőt könyvet is vásárolhat. A nap legfontosabb eseménye az öt órakor kezdődő közbiztonsági fórum lesz, amelyre a polgárőr­ség meghívta Tarlós István pol­gármestert, dr. Bökönyi István kerületi rendőrkapitányt, Var­ga Ferenc tűzoltóparancsnokot és Zsák Józsefet, a helyi polgári védelem parancsnokát.

Next