Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. szeptember

1997-09-17

34 NÉPSZABADSÁG Vándorló füvészkertü­nk Generációk hihetik, hogy a fü­­vészkert - azaz az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem botani­kuskertje - mindig is az Illés ut­ca, a Korányi Sándor utca és az Üllői út határolta területen dísz­lett. Hiszen itt „halt meg a hazá­ért” már a kis Nemecsek is A Pál utcai fiúkban, és Molnár Ferenc láttató erővel írta le a mohos ro­mokat, a tavat, a szigetet, a nagy üvegházat, sőt hiteles képet nyújt a gazdag növényvilágról is. Holott a füvészkert első őse egy bozótos legelődarab volt, melyet Mária Terézia vásárolt az esztergomi kanonoktól az egye­tem számára Nagyszombatban, ahol az orvosi kar 1770-ben kezdte meg működését. A terüle­tet rendszeresen elöntötte a víz, ezért 1775-ben átköltöztek a je­zsuiták kertjébe, de a célnak ez sem felelt meg. Mikor az egyetem 1777-ben Budára költözött, a füvészkert vezetője, Winterl József Jakab a papírzacskókban őrzött ritka magvakat előbb saját kertjében vetette el, majd a Krisztinavá­rosban létesült, de soha be nem fejezett botanikuskert földjébe. Ez a kert a vár alatt, a „kémény­seprő-kápolna” mögött volt, a mai Márvány utca és a Déli va­sút pályatestei között. Winters professzor, a kémia és botanika tanára hiába fohászkodott pén­zért az udvarhoz, a helytartóta­nácshoz, csak azt sikerült kikö­nyörögnie, hogy az elvadult, sziklás, vízben szegény 3000 négyszögölnyi területet bekerít­sék. Ám lankadatlan erővel, a saját költségén irtatta az erdőt, tavat ásatott és egy roskadozó kocsiszínből melegházat vará­zsolt. II. József 1783. évi látogatása után ismét hurcolkodott a kert, ezúttal a ferencesek zárdakert­jébe, a mai Kossuth Lajos út-Szép utca-Reáltanoda ut­­ca-Ferenciek tere közötti terü­letre. A ferences rend nehezmé­nyezte a kisajátítást, mondván „az egyetemi tanács jogtalanul foglalta el a ferencesek kertjé­nek, a rendháznak egy részét, s a kis kerti épületet”, és II. József halála után többször folyamo­dott jogorvoslatért. Végül az egyetem fizetett is 7000 forintot. A hosszú költözés alatt Winterl a maga pénzén bérelt földet Jó­zsefvárosban, ott ápolgatta fél­tett növényeit. Támogatója volt a később világhírű botanikus, Kitaibel Pál, aki a régi egyetemi könyvtár udvarán álló kis ház­ban lakott. A természettudományokért is lelkesedő József nádor úgy talál­ta, hogy a szűkös belvárosi bota­nikuskert nem tud eleget tenni feladatainak. A szépítő bizott­ság is szorgalmazta, hogy jobb helyet keressenek a füvészkert számára. Winters időközben meghalt, Kitaibel Pálra várt - a szavai szerint „vándorló nö­vénykert” - újabb költöztetésé­nek, újrarendezésének munkája, mely hét esztendőt vett igénybe. 1815-ben jelentette az egyetem a Helytartótanácsnak, hogy „a ré­gi botanikuskert kiürítése meg­történt”. Az új helyet Grassalkovich Antal herceg adományozta 1808-ban a felépítendő Nemzeti Múzeum céljaira. A múzeumot végül a Batthyány-telekre épí­tették, a mai ELTE Múzeum körúti épületeinek, a Trefort­­kertnek, a Gólyavárnak helyén pedig elkezdődött a füvészkert első fénykora. Schams Ferenc részletesen is­merteti az objektumot Pestről írott munkájában. Négy kút szolgált a növények öntözésére, a kényesebbekére esőgyűjtő ciszterna. Az üvegházban na­rancsfák, fokföldi, új hollandi, észak-afrikai növények díszle­nek. „Ilyen Flóra temploma Pes­ten, amelyet a monarchia 23 fü­­vészkertje közt a kiválóbbak kö­zé kell sorolnunk.” - sommázza. A birodalom tudós gazdája és szorgos mindenese Haberle Ká­roly Konstantin erfurti születésű természettudós, aki a Podma­­nnnczky család jóvoltából került hazánkba. A nagy tudású pro­fesszor copfot viselt, mely akkor a merev, konzervatív magatar­tás jelképe volt Pesten, de Ha­berle széles látókörű, különösen modern gondolkodású tudós volt, alakját Podmaniczky Fri­gyes is megörökítette emlékira­taiban. A gyermek báró rendszeres lá­togatója volt a füvészkertnek, kivált az 1831-es kolerajárvány idején, mert a közhiedelem sze­rint ide nem juthatott be a jár­vány. (Az ózondús levegőt ez idő tájt ledugaszolt palackokban vitték haza a jó levegőjű kertek­ből.) Haberle 1832-ben gyilkos­ság áldozata lett, amint erről Abonyi Lajos Az egyetem pallo­sa című regényében dokumenta­­rista hűséggel beszámolt. A természeti csapások sok kárt tettek a kertben, így az 1838. évi árvíz, az 1844-es nagy vihar, a felügyelet nélkül dolgo­zó, hanyag kertészek pedig el­herdálták a professzor tudomá­nyos kincseit. 1847-re Haberle tízezer növényéből alig ezer ma­radt. Az egykor virágzó kertet belepte a gyom, kétes hírű vál­lalkozók vették birtokba. Az egykori füvészkert, mint az egy­kori források írják „az alsóbb néposztályok olcsó szórakozását szolgálja”. Van benne lovacska, cirkusz, kozmoráma, dohány­áruda, kocsma, a bódévárost a lovarda szabadon tárolt széna­kazjai tarkítják. A haszonbérlő fényirdacég állandó levelezés­ben állt a városi tanáccsal, amely le akarta bontani a vegyes képet mutató füvészkerti bódé­kat. (Mindezt Cs. Plank Ibolya tárta fel Fényképészműtermek Budapesten című tanulmányá­ban, mely a Budapesti Negyed legutóbbi számában jelent meg. A szépítő bizottság 1840-ben javasolta, hogy a kert települjön az Üllői út végére. József nádor közbenjárására 1847-ben vásá­rolta meg a kancellária Festetics Antaltól azt a huszonnyolcezer négyszögöles ingatlant, melynek egy részén a füvészkert ma is lé­tezik. Tavát a szomszédos Orczy-kert forrásai táplálják. A Pollack Mihály tervei szerint a múlt század elején épült vadász­­kastély ma az igazgatóság, a szakkönyvtár és a kutatás háza. A füvészkertre új helyen még sokáig rossz évek jártak a sza­badságharc utáni politikai kö­rülmények és bizonyos alkal­matlan vezetők miatt. A múlt század második felében aztán Linzbauer Xavér Ferenc zooló­gus professzor jóvoltából ismét virágzásnak indult, majd Jurá­nyi Lajos tanár és Fekete József főkertész európai színvonalra emelte az Üllői úti füvészkertet, megnyitva a magyar növénytani kutatások új korszakát. Őket méltatja Magyar Elek Pesti his­tóriák című 1920-ban megjelent könyvében: „Karöltve dolgoz­nak, meghonosítják a legérdeke­sebb, legritkább növényeket, külön nagy medencés üvegházat építenek az Amerikából szárma­zott csudás tündérrózsának, az angol királynő nevére keresztelt Victoria regiának... Működésük alatt világszerte híre ment a ma­gyar botanikuskertnek, itthon a tanulóifjúságnak, de a finomabb érzékű laikus közönségnek is kedvenc helye lett a poétikusan gyönyörű kert pálmáival, agave­ivel, Victoria regiójával s egyéb botanikus csudáival.” A kert területe a klinikák épí­tése során eredeti kiterjedésének harmadára csökkent. Ennek kö­vetkeztében ismét felmerült az áthelyezés kérdése, huszonkét javaslat is készült erre vonatko­zóan. Szóba került a Gellért­hegy, a Vérmező, a mai Lágymá­nyosi lakótelep és az Üllői úti Fradi-pálya területe is, de a fü­vészkert végül mégsem vándo­rolt tovább. Erki Edit Üvegház a tündérrózsának Harmadára csökkent a kert területe rédei ferenc felvételei I TERÍTÉKEN Elképzelhető, hogy a Normafá­nál, a víztorony árnyékában álló Sunlight Hotel - egyes for­rások szerint Toronykert, más vélemények alapján azonban Folklór nevet viselő - vendég­lője nyár derekán, idényben amolyan jó kis hely, csöndesen dolgos, szelsős, kellemes. El­képzelhető, de azért nem való­színű. A szeptemberi kánikulá­ban mindenesetre csak balkáni bágyadtság, szezonvégi közöny és lemondás érzékelhető. „Oda ne üljenek" - figyelmeztet pin­cén jóakarónk, s már mondja is a magyarázatot: a rossz idő miatt bezártak egy hétre, és még nem teljes a tisztaság. Ami azt illeti, a tisztaság az általa ajánlott helyen sem teljes, poros, pohárfoltos az asztalunk, el lehet képzelni, hogy milyen le­het a többi. Fél­gőzzel működik az étterem, ami nem is csoda, hiszen mi va­gyunk az egyetlen vendégek. Előétel nincs, készétel nincs, le­ves van, de bár ne lenne. A gaz­dagnak mondott húsleves ko­csonyaízű és menzajellegű, a hideg paradicsomlevesben szá­raz morzsa a sajt. A saláták fe­lől tudakozódunk, vajon milyen a káposztasaláta „Napfény” módja. Pincérünk nagy levegőt vesz, hogy elmondja a kötelező versszakot, aztán elmosolyo­dik, csak fantázianév, volta­képpen közönséges káposztasa­láta. Meghat bennünket őszin­tesége, megérezzük, hogy meg­bízhatunk eb­ben a férfiban, megkérdezzük hát, hogy kap­hatnánk-e va­lami omlettet, rántottát, sza­lonnával, hagymával. Pillanat­nyi gondolkodási időt kér, majd bólint. A rántottával az éttermet si­került, hogy úgy mondjuk, csúcsra járatni, előcsalogatni belőle a legtöbbet, rákényszerí­teni, hogy legszebb arcát mu­tassa felénk. Innentől már csak lefelé vezet az út. Sváb csirke: valami pempőszerű mártás alatt száraz húsok, influenzá­sok szoktak ilyet kapni a beteg­ség második hetében, nekik úgyis mindegy. A sertéskaraj amatriciana (az étlapon sajnos rossz helyesírással szerepel) módra két szelet hússal fölerő­sített spagetti. Halvány re­mény él csak bennünk, hogy a száraz, hideg tészta reggelről való, és nem az előző napról. Desszertből csak hivatalosan van választék, mert a somlói galuska „nem egészen friss, in­kább nem ajánlom”. Marad a parfé gyümölcsökkel, két szelet bolti fagyi alatt néhány szem szőlő meg valami lila színű, külseje alapján cékla, ízre talán ananász. Nincs mit tenni, vége az idénynek. A csoda nem tör­tént meg, és még csak most jönnek a sivár, szigorú hétköz­napok. Kiszolgálás: jószivír Konyha: rossz érzékű a Wittman fiúk Szezonvég ­ A MITSUBISHI MOTORS A­Z ÉLENJÁRÓ TEREPJÁRÓ MITSUBISHI L2DO PICK UP 4WD TD G­L: 3 168 OOO Ft­­G LS: 3 798 OOO Ft’ *áfa nélkül A haszongépjárművek specialistája: DUNA INTERSERVICE Kft. 1037 Budapest, Zay u. 24. 250-4065, 15*/Fax: 188-9175 1134 Budapest, Róbert K. krt. 47. 270-2121, 13*/Fax: 270-2122 E.mail: WWW.DUNA @ INEXT.HU. L 200 PICK UP GLS _ BUDAPEST 1997. szeptember 17., szerda Sportünnep Csillebércen Tizenkét versenyszámban rendeznek viadalt MUNKATÁRSUNKTÓL A Csillebérci Szabadidőköz­pontban ebben az esztendőben is megrendezik az angyalföldi sportfesztivált. Kiss László, a háromnapos programot szerve­ző egyesület, az Angyalföldi TTE elnöke elmondta, hogy a szeptember 26-án kezdődő ren­dezvényen tizenhét sportágban - köztük röplabdában, asztali­­teniszben, sakkban, dartsban, tájfutásban, lábteniszben - ren­deznek versenyeket férfiak, nők és gyermekek számára. Az an­gyalföldiek csillebérci sport­ünnepén vetélkedők és egyéb kulturális programok is várják a résztvevőket. A versenyek indulóinak a há­romezer-háromszáz forintos részvételi díj ellenében két éj­szakai szállást és napi három­szori étkezést biztosít az An­gyalföldi TTE. Kiss László hoz­zátette: a fesztivál keretében - 27-én és 28-án - rendezik meg azt a kispályás labdarúgótor­nát, amelyen a győztes a Schil­ler Opel Kupát nyeri el, a leg­sportszerűbb csapat pedig a Snickers különdíját kapja. A csillebérci sportünnepre, illetve a kispályás focitornára az Angyalföldi TTE irodájában - XIII. kerület, Dagály utca 20., telefon: 149-7989 - lehet jelent­kezni szeptember 23-ig, azaz a jövő keddig.

Next