Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. november

1998-11-18

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. NOVEMBER 18., SZERDA 29 Tisztújítás a Füstölgők Társaságában A civil szervezet Az éppen egy éve alakult Füstölgők Tár­sasága a múlt hét végén tartotta tisztújí­tó közgyűlését. A dohányzó és nem do­hányzó tagok ismét megerősítették civil szervezetük fő céljait: kulturált együtt­élés a füstmentesekkel, párbeszéd a do­hányzást végletesen ellenzőkkel, tiltók­­kal is, tolerancia saját szabadságjogaik gyakorlása iránt. A budai sportcentrumban békés füstö­lésre és némi közéleti füstölgésre gyűlt össze a Füstölgők Társasága. Tagjai kö­zött van népművelő, könyvtáros és mű­vészember, szociológus és ingatlanköz­vetítő, de orvos és szenvedélybetegekkel foglalkozó rendőrtiszt is. Nem mindenki dohányzik, az „absztinensek” azért vesz­nek részt szívesen, mert a finom pipado­hány illata mellett kedvelik a türelmes hangvételű eszmecserék légkörét. A tár­saság nem reklámozza a dohányzást, ki­tér a gyártók és a kereskedők lobbyérde­kei elől. Vallja viszont, hogy militáns és türelmetlen fellépés helyett kulturált pár­beszéd szükséges dohányzók és nem do­hányzók között. Aki nem bírja vagy nem szereti, arra sose fújnak füstöt — sem va­lóságosan, sem képletesen. Viszonzásul megkívánnák, hogy ne a füstölőket, pipá­zókat, szivarozókat, tubákolókat kiáltsák ki első számú közellenségnek. A társaság tagjai a közgyűlésen mé­lyen egyetértettek az újraválasztott tiszte­letbeli elnök, Jancsó Miklós megfogal­mazásával: - Az egészségre annyi min­den káros, az italtól a drogig, a vegysze­res élelmiszertől a veszélyes hulladékig. Talán a legártalmasabb mindennapi kör­nyezetünkben élni, akár biciklizünk, gye­reket sétáltatunk vagy egyszerűen csak gyalog járunk. A világban erősödő funda­mentalizmus szít olyan mesterséges indu­latokat, mint az „aki rágyújt, az fölné­­gyeltetik” jellegű fenyegetőzés. A Füstöl­gők Társasága békés szervezet, abban ta­lán túl békés is, hogy nem figyelmeztet elég hangosan a bűnbakkereső agresszi­vitás, a társadalmi pótcselekvés veszé­lyeire - mondta a filmrendező, aki sziva­rozás helyett most a pipára gyújtás nemes szertartását mutatta be a füsttársaknak. A szintén újjáválasztott alapító elnök, dr. Fodor Péter kezdeményezésekről és eredményekről számolt be. A Füstölgők Társasága, mint bejegyzett civil szerve­zet, tavaly jelen tudott lenni olyan bi­zottságokban, döntés-előkészítő testüle­tekben, ahol a nemdohányzók védelmé­re készülő törvényről tárgyaltak. Egyre többen látják be, hogy hatósági kény­szerrel, büntetéssel és tiltással egy csa­pásra sem a dohányzást nem lehet meg­szüntetni, sem a honi egészségi állapoto­kat megjavítani. A társaság megkeresé­sére rokonszenvvel reagáltak közéleti személyiségek, országgyűlési képvise­lők - nemdohányzók és különböző pár­tokhoz tartozók. A belső szervezeti élet pedig biztató: a budapesti és a vidéki pá­holyok működése szabad, független ci­vil szerveződés baráti és barátságos ösz­­szetartó erejét mutatja. A füstölgők közgyűlésén senki sem kapott nikotinmérgezést. Több dohány se fogyott, mint bárhol másutt a város­ban. Pihenésképpen a résztvevők eszmét és pipadohányt cseréltek, megtárgyalták a jó szivar drágaságát, a finom cigaretta­­papírok és tubákosszelencék megújuló divatját. Közben békésen pöfékelve hallgatták Cseh Tamás füstölgőtársuk régi és új dalait. Hámory Gabriella célja: kulturált együttélés és párbeszéd a dohányzás ellenzőivel Fodor Péter az alapító, Jancsó Miklós, a tiszteletbeli elnök rétheg prikkel tamás felvétele Lifttel? A magasba?! Ha az inkvizítorok korában általános lett volna a lift a há­zakban, használatukat a hit szigorú védelmezői biztosan beiktatták volna kínzóeszközeik közé. A sötét középkor emberének azonban szerencséje volt, neki csak az egysze­rű vízpróbát, a kerékbetörést, esetleg a máglyán való el­égetést kellett elszenvednie. Ő még gondtalanul nekivág­hatott a többemeletes paloták széles lépcsőinek, a szűk és sötét templomtornyokba vezető kanyargós grádicsoknak. Csak nekünk, a XX. század elkényelmesedett, a technika és a civilizáció által elkényeztetett korcs utódoknak jutott osztályrészül, hogy e csúcsvívmány, a lift minden gonosz­ságával szembenézzünk. De kezdjük az elején, nézzük, milyenek is a pesti liftek. Leggyakrabban a lakóházakban találkozunk velük, ter­mészetesen kizárólag a négyemeletesnél magasabbakban. A háromemeletes, régi paloták és bérházak vagy a négy­­emeletes panelek ugyanis nem érdemelték ki ezt a kitünte­tést. Hogy ezzel rosszabbul vagy jobban jártak-e a lakók, az csupán nézőpont kérdése, s a mi történetünk szempont­jából pillanatnyilag lényegtelen is. Vegyük hát górcső alá a liftes házakat. Valamennyien jártunk már olyan épületben, ahol pol­gári, mondhatnánk úri liftek működnek. A szállítószekré­nyek szép, mahagónibarnára pácolt fából készültek, egyik oldalukon valaha tükör feszített, alatta keskeny ülőkével. Jobb helyeken a padlót még piros szőnyeg is borította. Az emeleteket látható számok jelölték, úgy szemmagasságban, s nagy, kiálló és stabil rézgombok benyomásával lehetett elindítani, a kívánt emeletre irá­nyítva a liftet. Az ilyen helyeken a szállítószekrény igé­nyesen elkészített kovácsoltvas ketrecben járt fel s alá, elhúzható ajtaja is csupán egy hasonló gondossággal megkomponált kovácsoltvas ajtó kinyitása után volt elér­hető. Hajdanán hangtalanul suhantak a földszint és a legmagasabb emelet között. Ma már többnyire szőnyeg­től megfosztottan, elhomályosult tükörrel, nyikorogva és szuszogva küzdenek magassággal, mélységgel, tetézve a bennük utazók baját azzal is, hogy minden emeleten ha­talmasat kattannak, mintha ott akarnák örökre kilehelni a lelküket. Hagyjuk most magukra az igencsak megfáradt, immár csupán öreg, kiszolgált londinerekre emlékeztető lifteket, forduljunk a modernebbek, a fiatalabbak felé. Hát persze, hogy a lakótelepi házakban szolgálatot teljesítőkre gon­dolunk. Mert ezek már nem úriasan előkelőek, még csak megfáradt londinerekre sem emlékeztetnek, leginkább egy igyekvő portáshoz vagy villamoskalauzhoz hasonlít­hatnánk őket. Megközelítésükhöz sem kell holmi elegáns kovácsoltvas ajtón keresztülverekednünk magunkat, ajta­juk egyetlen gombnyomásra feltárul, s megmutatja a mez­telen valóságot, az egyszerű, burkolatlan, műanyag borí­tású vaslemezt. (Hacsak valamelyik művészi hajlamú lakó össze nem firkálta érthetetlen és csúnya graffitivel.) Az emeleteket jelölő számokat rég kikaparta valamelyik játé­kos kedvű embertársunk, csak találomra célozhatjuk meg a kívánt emeletet, de nem baj, mert még így is közelebb ju­tunk célunkhoz, mint ha továbbra is a földszinten topo­rognánk. Az apró emeletjelző gombok amúgy is csak ne­hezen megnyomhatók, ha egyáltalán működnek. Nem úgy, mint az ajtó, amely ha akarjuk, ha nem, ránk zárul, s mi rögvest egy szűk és kényelmetlen gardróbszekrényben érezhetjük magunkat, amelyről nem tudhatjuk, hogy mo­zog-e, vagy áll, de a klausztrofóbia valamennyi tünetét megfigyelhetjük magunkon. Nos ezek a liftek kétségtele­nül gyorsabbak elődjeiknél, viszont gyakrabban is sza­kadnak le. A liftszerelők szerint legtöbbször a nem rendel­tetésszerű használat miatt, ám ezt a meghatározást a la­kók legtöbbször sértődötten visszautasítják. S íme, elérkeztünk a legifjabb és legmodernebb gene­rációhoz. Bár még kiskorú, leginkább mégis temetkezési­­vállalkozó-liftnek nevezhetnénk. Acéltól és nikkeltől csil­log, szekrénye többnyire üveg vagy átlátszó műanyag. Az emberben óhatatlanul azt az érzést kelti, hogy üvegkopor­sóban suhan ég és föld között. Az épület és a liftház nagy­ságától függően készülhet egy- vagy többszemélyes üveg­­koporsó-formában. Tériszonyos embertársainknak nem ajánljuk. S ezzel megérkeztünk a közliftek világába. Mert a mű­anyag-nikkel, átlátszó csodát még a pénzhiánytól és a jó ízléstől leginkább elrugaszkodott, ma született multi-mul­­timilliomos sem engedi meg magának, pusztán közintéz­mények hivalkodnak vele. Persze közülük is csak a pucco­sabbak. Szegényebb közintézménynek ócskább lift jár. Alapkö­vetelmény, hogy hűen tükrözzék az intézmény szellemét, amelyikben működnek. Ha például egy kórházban aka­runk lifttel az emeletre jutni, meg kell várnunk, amíg be­tegesen és nyögve leérkezik a földszintre, hogy aztán aka­ratunk ellenére először az alagsorba menjen a második emelet helyett, arra figyelmeztetve bennünket, fölösleges minden sietség, a végső út úgyis a proszektúrára vezet. Most beszéljünk egy kicsit a modern irodaházak, eset­leg minisztériumok gyorsliftjeiről. Lélegzetelállítóak. Már ha az ember minden gombot benyom az indításkor (emeletszám, ajtó becsuk, expressz gyorsaság). Mire ki­fújnánk a földszinten beszívott levegőt, már ott is vagyunk a kívánt szinten. Itt aztán hipp-hopp ki kell ugranunk az ördöngös masinából, mert ha hívják, lelketlenül, de köte­­lességtudóan továbbszáguld. Így figyelmeztet bennünket arra, hogy legfőbb dolgunk ez épületben a fölfelé törekvés vagy a legfelsőbb emeleti büfé. S hogy milyen a jó APEH-lift? Ha hívjuk, lassan és döcögve jön, hogy amikor már épp a megterhelő, de sta­bilan álló lépcsőt választanánk helyette, váratlanul megérkezzen, s álnokul belsejébe csalogasson bennün­ket. Aztán, ha beléptünk, következik a haddelhadd. Arra kényszerít mindenkit, hogy magára csukja az ajtót, és el­indul fölfelé. Két emelet között félúton úgy tesz, mintha le akarna szakadni, csak azért, hogy gyönyörködhessen a benne álló gyötrelmeiben, s meghallgassa, hogyan tud káromkodni. Fél méterrel följebb csuklik egyet, s megint lefelé kezd száguldani, hogy újabb, erőteljesebb csuklás után ismét elkezdjen döcögni fölfelé. Az első emelet után olyanná válik, mint egy részeg foxtrott-táncos, igaz, tánctudását függőleges relációban adja elő, kettőt fölfe­lé, egyet lefelé. Ilyenkor utasa azon kezdi törni a fejét, hogyan is volt az esti ima, káromkodni nem mer, mert ki tudja, hátha már nem is lesz ideje meggyónni... A kígyó­lelkű lift végül egy minden eddiginél erőteljesebb csuk­lással mégiscsak fölküzdi magát majdnem a kívánt szint­re, de néhány centivel a kellő magasság előtt megáll, hogy az ajtaját még véletlenül se lehessen kinyitni. Ilyenkor a benne reszkető és verítékező delikvens elha­tározza, ha egyszer kiszabadul a gyilkos szorításból, azonnal az előadóhoz rohan, s mindent bevall. Még azt is, hogy nem ő vett ceruzát nyolcvanért, csupán a kollé­gájától kérte el a számlát, hogy megtévessze a magas APEH-igazgatóságot, s rongyember módjára visszaigé­nyelje az áfát. E gondolatsor felvillanása után végre­­végre kinyílik az átkozott ajtó, csak a belső világítás al­szik ki váratlanul. Az ember torkában dobogó szívvel, reszkető inakkal, de megtisztult lélekkel kilép a neon­fénytől ragyogó folyosóra, s elindul egy anyagilag sze­gényebb, de lélekben gazdagabb jövő felé. Fogadalmát, hogy soha többé nem száll liftbe, örökre megtartja, s es­te boldogan magyarázza gyermekeinek, hogyan lesznek gazdag szegények. Mit tetszik mondani ? Hogy nekem klausztrofóbiám, ül­dözési mániám és tériszonyom van ? Esküszöm csak azóta, amióta lifttel járok. Millei Ilona Civil Budapest A komolyzene kedvelőinek Az Óbudai Társaskör Komolyzenei Klubjában (III. kerület, Kiskorona utca 7.) ma délután 5 órakor Szitás Mariann énekszakos növendékei adnak hangver­senyt. Irodalombarátok találkozója A Kaposváron működő Berzsenyi Dá­niel Irodalmi és Művészeti Társaság rendszeres irodalmi esteket szervez Bu­dapesten, ahol a „Somogyországban” élő és alkotó írókkal, költőkkel találkoz­hatnak a fővárosiak. A következő talál­kozót november 19-én, csütörtökön este 6 órakor rendezik a Rátkai Klubban (VI. kerület, Városligeti fasor 38.). Kiállítás az iskolában A Művészetbarátok Egyesülete számos kiállítóhelyének egyike a Neumann Já­nos Számítástechnikai Szakközépiskola. Ezúttal Zajácz András festményeiből rendeznek kiállítást, amelynek megnyi­tója november 19-én, csütörtök délután fél 6 órakor lesz. A kiállítást nemcsak a diákok, hanem bárki megtekintheti de­cember 16-ig a XIV. kerület, Kerepesi út 124. szám alatt. Világjárók A Világjárók Klubjának vendégei no­vember 20-án, péntek este 6 órakor Ba­logh György Iránról szóló úti beszámo­lóját hallgathatják meg a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Na mi újság, Wágner úr? Hogy valójában ki lesz azon a napon Wágner úr, csak a helyszínen derül ki. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Tár­sasági körében november 21-én, szomba­ton este 7 órától a hónap aktuális kül-, bel- vagy gazdaságpolitikai kérdéseiről beszélget az érintettek valamelyikével Dési János újságíró. A cím: VII. kerület, Garay utca 48. Az esélyegyenlőségről A szembetegek és látássérültek civil szer­vezeteinek II. országos találkozóját ren­dezik meg november 21-én, szombaton 10 órai kezdettel a budapesti Gyengén­­látók Általános Iskolájában (XIV kerület, Miskolci út 77.). A találkozón legfőkép­pen az esélyegyenlőségi törvény várható hatásáról, a készülő végrehajtási rendele­tekről folytatnak vitát. A rendezők az érintett sorstársakon kívül szívesen lát­nak mindenkit, aki a vakok és gyengén­­látók szervezeteinek segíteni akar. Budaörsi séta A Budapesti Történeti Múzeum Baráti Köre és Tájak-Korok-Múzeumok Klubja november 21-én, szombaton budaörsi sétára várja az érdeklődőket. Találkozó 10 órakor a 40-es autóbusz Villányi úti végállomásánál. Pilinszky világa A Budapesti Városvédő Egyesület jó­zsefvárosi helytörténeti csoportja ven­dégeként Pilinszky János költőről tart előadást Jeleníts István piarista tanár, a Pilinszky Társaság elnöke november 24- én, kedd délután 4 órakor a VIII. kerület, Gutenberg tér 3. szám alatti könyvtár ol­vasótermében. A Népszabadság Budapest mellék­letének Civil Budapest rovatát a városért és lakóiért elkötelezetten cselekvő polgárok és közösségek fórumaként indítottuk útjára. Ro­vatunk örömmel közli a fővárosban működő civil szervezetek program­jait, másutt is hasznosítható kezde­ményezéseit. Közös munkánkhoz várjuk véleményüket, javaslataikat, ötleteiket, közérdekű közlendőiket Kirschner Péter (telefon/fax: 328- 8439). Híreiket a Népszabadság Budapest rovatához is eljuttathat­ják a 388-6038-as telefaxon. FIAT DUCATO 14 Furgon 2.8 TD Lökettérfogat (cm3) 2800 Teljesítmény (kw/LE) 90/122 Tengelytávolság (mm) 3200 Hasznos teher (kg) 1310 Rakodótér térfogata (m3)9 3 380 0O0 Ft-1 ÁFA FIAT DUCATO 10 Furgon 1.9 D 2 700 000 Ft + ÁFA MIÉRT NE KERESNE RAJTA? • Kedvező ÁFA-visszatérítés és előnyös finanszírozás • 30% kezdőrészlettel Ingyenes információs hívószámunk: 06-80-245-245 TOP BÖRÜL GARANCIA­­­FINANSZÍROZÁS | FIAT HASZONGÉPJÁRMŰVEK: AZ ÖN ÜZLETTÁRSAI 13000

Next