Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. március
1999-03-30
30 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. MÁRCIUS 30., KEDD Füttyös Gyuri legenda lett Beszélgetés Kováts Kriszta színész-énekessel Gondolj rám, ha eljön a csőd - énekli Kováts Kriszta legújabb, Gallai Péterrel közösen készített KettősPont című CD- jén. A csőd aligha fenyegeti, hiszen a mindennapjainkról szóló, különös dalokat szép lassan megszeretjük majd. Örülünk, hogy megénekeltek bennünket. - Emlékszik még a Szonáta presszóra ? - Hogyne. Nagyon szép emlék. Remek hangulatú klubesteket tartottunk ott. Minden alkalommal más-más vendéget hívtam: Hobót, Dés Lacit, Sebestyén Mártát. A Szonáta klubot azután találtam magamnak, miután otthagytam a Madách Színházat, és szabadúszásra kényszerültem. Nagyon jól indult, kár, hogy a presszó vezetőnője magunkra hagyott bennünket. Úgy éreztem, nem akarja tovább csinálni. De hagyjuk ezt. Vannak még jó helyek Budapesten a Szonáta presszón kívül is. -Például? - A Liszt Ferenc térre gondolok, mostanában nagyon felpezsdült arrafelé az élet. Olyan, mint egy darabka Amszterdam. Egymást érik a jó hangulatú klubok, kocsmák, éttermek. - Még megérjük, hogy valamelyikben újra megalakítja a „Szonáta klubot”. - Nem kizárt. Bár a főiskola után Pécsre, majd Győrbe szerződtem, ízig-vérig budapestinek érzem magam. Az első lemezemen, a Ringlispílen budapesti történeteteket énekelek a Füttyös Gyuriról, a Thököly útról... - Apropó, mi van a Füttyössel? - Azt mesélik: diliházba csukták, no nem mintha bántott volna valakit, jóval inkább őt bántották. A férfiak rosszul tűrték, hogy csapkodja a lányok fenekét. Állítólag rongyosra hallgatta a róla szóló dalt, amely most már örökre elhíresült. Ahogy Füttyös Gyuri is legenda lett. Egy másik történet a Thököly út 61. számú házról szól. A legenda szerint élt itt egy nő, a férje elment a háborúba. Az asszony csak várta, várta az urát, elnézett messze a távolba, aztán egyszer szoborrá változott. Azóta is ott áll az egyik lefalazott erkélyen. —Járt mostanában arra ? - Arrafelé nem. Mostanában különben is inkább rohanok, nincs időm nyugodt, hosszú sétákra. Régebben szívesen mászkáltam a városban, még éjjel is. Van egy fura szokásom: dudorászom, énekelek séta közben, észre sem veszem, hogy megbámulnak az emberek. És azt sem veszem észre, hogy ma már más a világ, mint régebben. Nincs veszélyérzetem. - Egészen addig, amíg meg nem támadják. - Már megtették, méghozzá kétszer is. A táskámat akarták letépni a metróban, hála az égnek, egyszer sem sikerült. Ennek ellenére nem tudtam megemészteni a történteket. -A világért sem akarom újra felidézni a rossz emlékeket. De ha már a múltidézésnél tartunk, mintha divat lenne viszszasírni magunkat a múltba, egyre- másra élednek fel a régi slágerek, a régi figurák A KettősPont című CD-n is hallunk a régi táncdalfesztiválról, sőt a Jávor és Karády S kettősről is. Ezek nem nosztalgiaszámok, hanem kimondottan mai slágerek. A KettősPont című CD-n - ahogy előző lemezeinken is - rajta van az egész életünk: a múltunk, a jelenünk, a városunk. Az elvarázsolt kávéház, ahol a délelőtti fény megcsillan a kávégép oldalán, ahol mindannyian ücsörögtünk órákon át, az idegen, de mégis ismerős tér, ház, kerítés. A Kettőspontban talán egy kicsit kitágítottuk a horizontot: az egész őrült világunkat is megénekeltük: részvényestül, kötvényestül, internetestül. Most, hogy az internetet említette, a KettősPont különleges CD-, CD-ROM- ként is működik, és web-oldal kapcsolódik hozzá. A közeljövőben kötelező lesz ilyen extrákkal piacra lépni? Ez csak némi plusz, volt egy ilyen lehetőség, és mi éltünk vele. Megjegyzem sokat köszönhetünk az internetnek. Ha már itt tartunk, elárulok egy titkot. Nyár végén lesz az ősbemutatója A skarlát betű című darabnak a Ferencvárosi Játékokon. A produkció ősztől az Erkel Színházban megy majd, én játszom a főszerepet. A szerző Scott Freiheit Los Angelesből, akivel Fábri Péter, a darab fordítója fél évig tartó e-mailezés után csak most találkozott először személyesen. A darabra és a szerzőre ugyanis az interneten talált rá. Tv.K A Gallai-Kováts zenészpáros Megálló. Borravaló Hajlamosak vagyunk a baksisban valami nagyvilági eleganciát látni: fogja, fiam, igyon az egészségemre vagy vegyen rajta valami szépet. Asztalon hagyott bankók, a visszajáró elutasítása. Nekem nem számít, szívesen fizetek többet, mert megengedhetem magamnak. Közben pedig folyton valami ideges nyüszítést lehet hallani. Borravalót akkor is adni kell, ha a kiszolgálás nem érdemelte meg, mert megszólítják az embert. Borravalót adni kell, különben nem végzik el a munkát, felpúposodik a parketta, összedől a ház, szétesik az ország. Megszállottként osztjuk a pénzt. Orvosnak a műtétért, ruhatárosnak a kabátért, benzinkutasnak a benzinért. Okét pedig egyre nehezebb meghatni. Az agysebész keze nem fog kevésbé remegni, a ruhatáros sem zsebel ki a színházban, a benzinkutas is csak egyféleképpen tankol. Bár most mutatott valaki egy igen meggyőzőnek látszó módszert. Ez is benzinkúti történet, de az autómosónál játszódott. Ha valahol, hát a budapesti autómosóknál igazán érdemes külön pénzeket osztani a tavasz beköszöntekor, szerencsés esetben leszedik a kocsiról a sok sarat, sós latyakot, és a rozsdásodásnak vége. Várni kell. Nem sokat, egy nagyobb dzsip van előttem, leteszem a saját tragacsomat, egy kávét ér a dolog. Hanem ez a mostani igazán rendes gyerek, látszik, hogy szereti a munkát, gondosan csisziteli a terepjárót, ragyog az egész, de ő csak nem hagyja abba. -Aztán rendesen mosd le azt a kocsit! — kiabálja mellettem egy pasas, letéve a kávéspoharát. A fiú valamit morog és bólogat, dolgozik tovább, a pasas pedig nekem folytatja. -A múltkor félig dzsuvásan hagyta, de kapott is a hátára a baseballütővel. Azóta dolgozik, mint az állat. Bólogatok bambán, félszegen, sokáig, a pasas közben beszáll, elhajt, rajtam lenne a sor, de inkább nem megyek Most mire mehetnék ennél a gyereknél a százasaimmal? Egyszeri, nagyobb befektetésre van szükség. Mennyibe kerülhet egy baseballütő? Rottenbiller Több mint autó Tegye hidegre a meleget!TIL MITSUBISHI CARISMA 1.6 légkondicionálóval már 3 290 000 forinttól . Ez a DENZEL MITSUBISHI MOTORS DENZEL AUTÓSZALON A 1012 Budapest, Alkotás u. 20. Tel.: 202-5180, Fax: 356-3485 A www.mitsubishi.denzel.hu Borszentélyben boristennél Ma már csak csodabogarak fürkészik a pince titkait Boroltár a borszentélyben. Kovácsoltvas kapu nyílik rá, a kapun túl, a színes mozaikpadlón perzsaszőnyeggel borított emelvényen állva lehet áldozni a bor istenének Mert milyen más istennek lehetne oltár gyanánt ekkora hordót építeni? Csaknem hat méter az átmérője, magassága még nagyobb, és pontosan 53 550 liter bor fér el benne. Közelében transzcendens gondolatok környékezik az embert; nem véletlenül ékeskedik a mellette lévő kisebb hordók egyikén a hordal, a „halhatatlanság mennyei nektárját” dicsőítendő. A „szentélyből” másik kis pinceág nyílik, amolyan családi galéria. A falak mögött beépített cementhordók rejtőznek, a hordók előtt, a csapok alatt kis kádak, az úgynevezett kármentők sorakoznak körben. A mészkőplafon alatt tíz tábla őrzi a néhai hordótulajdonosok nevét. A lányok: Linda, Irma, Hermina, Ilona és a fiúk: Hugó, Ottó, Kornél és Vilmos; valamint Max, a papa és Emma, a mama. Ez utóbbi név vésetett föl a legnagyobb betűkkel, árulkodván róla, hogy kié volt a főszerep a Neugebauer családban. Neugebauer Miksa budafoki magánborkereskedőtől vásárolta meg a pincészetet a múlt században a Magyar Királyi Állami Pincegazdaság, amelynek aztán ez lett a központi mintapincészete. Neugebauer Miksának nyolc gyereke nőtt fel a tizenegyből, és az apa, előrelátó polgárember gyanánt, mindegyiküknek egy-egy cementhordót ajándékozott, azzal a célzattal, hogy az ivadékok folytassák a borkereskedő mesterséget. Az 1880-as évekbeli filoxéravészt és vele a budai szőlővidék pusztulását azonban nem láthatta előre Neugebauer Miksa. A pincészet bornagykereskedőké lett, akik aztán az ország más tájain megtermelt borokat, villányit, sopronit, tokajit tároltak itt, s adták őket tovább kiskereskedőknek. A budafoki pincerendszer hordói közt sétálva tehát egyszersmind a történelemben sétál az ember. Kalauzunk Garbóci László amatőr helytörténész. Kanyargunk végig a folyosókon, a tétényi fennsík alatt; akadnak helyek (például a családi pinceág), ahol húsz-harminc méter magas mészkőpad boltozódik fölénk. Ennek előnyeit ismerték fel a szorgos budafoki borosgazdák. Mert az itteni klíma igencsak kedvez a bortárolásnak: a hőmérséklet-ingadozás maximum két fok, és magas a relatív páratartalom. Vagy hatvanhetven kilométernyi pincerendszer húzódik Budafok, Budatétény és Nagytétény alatt, amiből a ma használt harminc kilométeren a Promontor Rt. és még két másik cég tárolja a tüzes nedűket. Promontorium: Budafok latin neve. A klasszikus latinban sziklaszirtet, hegyfokot jelent, a késeiben szőlőkkel beültetett hegyoldalt. Az itteni boreredményekért nem vitathatjuk el az érdemet Savoyai Eugéntól, aki nemcsak korának legnagyobb hadvezére volt, hanem stratéga is a neki jutott birtok betelepítésében. Németországból hozatott embereket a török időkben lakatlanná vált Csepel-sziget művelésére, és szerződést ajánlott azoknak, akik átköltöztek a szintén kihalt Promontoriumra a szőlőkultúrát felvirágoztatni. Mindegyikük akkora földet kapott, amennyit megművelt; így népesült be 1698-tól sváb polgárokkal a mai Budafok, és lett belőle a magyarországi borászat Mekkája. Valóban zarándoknak érzi magát az ember, ahogy a békésen sorakozó, impozáns, hét-nyolcezer literes hordók között barangol. Akadnak régi szép alkotások is azokból az időkből, amikor a tisztességes iparos az esztétikumot legalább olyan fontosnak tartotta, mint a praktikumot, művészi faragványokkal díszítvén a hordók fenéklemezét. Madarakkal, virágokkal, címerekkel. Hírneves boroknak amúgy is díszhordó dukált: a pincét megjárta például az Üstökös nevezetű tokaji, amelyből 1811-ben, a Haley-üstökös feltűnésének esztendejében több száz butéliával palackoztak. XII. Pius pápa, még Pacelli bíborosként, 1938-ban áldotta meg a budafoki pincerendszerben a Szent Istvánról elkeresztelt dicső építményt, illetve a benne tárolt ünnepi misebort. Jubileumi esztendő volt, az államalapító halálának kilencszázadik évfordulója, amellett a Budapesten tartott eucharisztikus kongresszus éve. A bíborosi áldás alkalmából olaszrizlinggel töltötték meg a nevezetes hordót, amelyet Hohl Lipót és csapata ácsolt 1927- ben. Ünnepi áhítat ugyan nem ösztönözte a kádármestert, szakmai virtus viszont annál inkább: nagy tisztesség úgy összeépíteni a kocsányos tölgyeket, hogy ilyen mű legyen a végeredmény. Ha nem is az első boroshordó szerte Európában, de az egyik legnagyobb. 1944-ben pedig, amikor decemberben Tétény felől jöttek az oroszok, állítólag a járatok valamelyikében rejtették el a Hatvany-Herzog-gyűjteményt. Az egyszeri megszálló katona persze nem műtárgyak után kutatott, számára az igazi kincs a hordók rejtette nedű volt. Csapra verte, aláfeküdt — sokan így lelték a pincében fulladásos halálukat. Lerészegedve elaludtak a folydogáló ezer literek alatt. Öreg budafokiak mesélik, hogyan úsztak a hullák a borhullámokon a kisebb pinceágakban. Az 1947-48-as nagy kitelepítésekkel aztán megváltozott Budafok arculata. Megkezdődtek a panelépítkezések, a lakáscserék kevesen állíthatják ma magukról, hogy tősgyökeres budafokiak. Mint ahogy Garbócs László közli büszkén, de némi keserűséggel: ma már csak a pedagógusokat, helytörténészeket, művészeket és más hasonló csodabogarakat izgatják a fentebbi régi históriák. Még szerencse, hogy időnként sikerül fülön csípniük egy újságírót, aki a nagy csudálkozásában még az egyik borszentélybeli díszhordó dalát is idevési: „Szerény borral kínállak, íme, / nem Szekszárd régi láng bora, / ennek világosabb a színe, / és szelídebb a mámora.” Rados Virág Helytörténész a boroltár előtt KOVÁTS ZSOLT FELVÉTELE