Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. április
2000-04-18
Kéményesek kommandója Hadat üzen a romos kéményeknek a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. Ezentúl a véleményezéskor ha egy füstelvezetőt életveszélyesnek nyilvánítanak és hivatalosan lezárják, az gyakorlatilag a fűtés - a fővárosban leginkább a gázszolgáltatás - azonnali szüneteltetésével is jár. Budapesten akad olyan életveszélyes kémény is, amelynek felújítását több mint fél évtizede halogatják. Eddig gyakran érzelmi szempontok is szerepet játszottak a kémények műszaki vizsgálatában, szakhatósági elbírálásában, pedig Budapesten - főként az elöregedett, belső kerületi épületeken - rendkívül rosszak, gyakran életveszélyesek a füstelvezetők. A Fővárosi Kéményseprőipari (Főkétüsz) Kft. emberei egy-egy kémény elbírálásakor, tekintettel a házban élők helyzetére, jobb meggyőződésük ellenére elnézőek voltak. Nehezíti a dolgukat, hogy a rossz anyagi helyzetben lévő társasházi közösségek, a családiház-tulajdonosok amolyan „mellékes kérdésnek” tartják kéményeik állapotát. A szakemberek szerint viszont szerencsés a főváros, hogy eddig nem történtek füstmérgezés, illetve robbanás miatt sorozatos tragédiák. Budapesten akad olyan életveszélyes kémény is, amelynek felújítását több mint fél évtizede halogatják a tulajdonosok. Igaz, a budapesti kémények helyreállítása több milliárd forintba kerülne. Az elmúlt fél évben szigorodtak a vonatkozó jogszabályok, ez a kéményhelyzet nem tartható tovább, az életveszély elhárítása és megelőzése mára elsődleges szemponttá vált. A Főkétüsz nem hatóság, ezért jövőbeni fellépése nem feltétlenül minősíthető kéménykommandónak. Bizonyos azonban, hogyha - a remények szerint - idén hazánk is átveszi az Európai Unió szabványait, de legalábbis azok egy részét, a társaság véleményezése alapján sok kéményre kerülhet zárópecsét. A Főkétüsz ilyenkor hivatalból értesíti a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Rt.-t, amely az életveszély miatt azonnal megszünteti a gázszolgáltatást. A határozottabb fellépéshez a jogszabályok is hátteret adnak - tudtuk meg Kocsis Attilától, a Főkétüsz igazgatójától, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnökétől. A múlt év végén módosult a kéményseprésre vonatkozó belügyminisztériumi rendelet, amely pontosítja a fogalmakat. Tisztázta: pontosan mit kell érteni közvetlen élet- és tűzveszélyt okozó hiányosságokon. Ezentúl a lakókat korábban értesítik az ellenőrzésről, a kéményseprőknek az eddigi nyolc napon felül legalább hat hónappal előbb is jelezniük kell a kiszállását. Kálmán Attila A szigorodás miatt nőhet azok száma, akik nem hajlandók beengedni lakásukba, illetve házukba a kéményseprőket. A Főkétüsz a második sikertelen bejutási kísérlet után az elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz, Budapest főjegyzői hivatalához fordul. A főjegyzői felszólítás után a Főkétüsz rendes díjazás ellenében végzi el a szükséges munkákat. Ha a felszólításra sem tudnak bejutni az adott lakásba, értesítésük alapján a főjegyző harmincezer forintos tűzvédelmi bírsággal sújthatja a renitenseket. A pénztelenség, meg tán a jellem bizonyos alapvető hibái a legvadabb helyzetekbe tudnak sodorni embereket. Tavalyelőtt G. A. rendőr százados - aki tavaly februárig, amíg ideggyengeség miatt le nem százalékolták, a BRFK egyik kerületi kapitányságán szolgált-tán maga se gondolta volna, hogy idén már róla fogalmaznak vádiratot a Pest Megyei Főügyészségen. Amely szerint emberölés bűntettének előkészületéért kell majd bíróság elé állnia. G. A. feje fölött 1997-ben kezdtek összecsapni a hullámok. Úgy eladósodott, hogy házukból albérletbe kellett költöztetnie a családot. Eközben figyelt föl egy hirdetésre: „ számlagondját legálisan megoldom”. A számlagondokat megoldani képes T.-vel azonban jó barátságba keveredtek. T. először csak bútorokat rendelt tőle vidéki házába, ki is fizette előre. Később meg már az ő ajánlásával került sofőri, testőri munkája is G. A.-nak. Ilyenkor szokás megjegyezni: hálás lehetett volna. Holott a hála a legkényelmetlenebb érzések egyike. Főképp ha közelről is megtud egyet-mást az ember arról, akinek úgymond hálával tartozik. G. A. például azt tudta meg, hogy T. Rabló-pandúr együtt él egy Jugoszláviából menekült nővel, aki korábban a szórakoztatóiparban dolgozott, s annak ellenére, hogy nem régen élnek együtt, T. jelentős értékeket íratott a nevére. Azt a vidéki házat is, ahová G. a bútorokat készítette. S ahol ott lakott - bár csak egy lakókocsiban - a romániai illetőségű F. A. is, aki afféle alkalmi munkás volt. G. gyakran találkozott velük, látta, hogy a nővel T. meglehetősen durván bánik, ha úgy adódik, meg is alázza. A nő is panaszkodott neki. Egy alkalommal pedig megkérdezte: nem lehetne lebuktatni valahogy ezt a kíméletlen embert? Először arra jutottak, hogy fel kéne jelenteni áfacsalásért. De az is felmerült bennük: mi lenne, ha „ véletlenül” kábítószert találnának nála ? Tavaly július elején egy nagy összeveszés után, amely a nő és T. között esett, G. mint Grál-lovag és az asszony megállapodtak, hogy T. most már rászolgált a megöletésre. Az ölést a nő és az alkalmi munkás F. végezte volna, G. pedig a holttesttel való bíbelődést vállalta. Zsákba teszi, sósavval leönti, a szétmart maradványokat eltünteti, minden nyomot eltakarít - ez lett volna a dolga. Vett is öt nagy zsákot s huszonnégy kiló ipari sósavat. Hanem közben a leendő áldozat megérkezett üzleti útjáról, s annak rendje-módja szerint kibékült asszonyával. Aki erre elmesélte, mire készültek ellene. T. a töredelmes vallomás hallatán meg tán egyéb okok miatt is megbocsátott a nőnek. De G.-re megharagudott. Első gondolata a rendőrség volt, de eszébe jutott, hogy a feljelentést nem árt bizonyítékokkal is alátámasztani. Ezért a nővel megbeszélte, csináljanak úgy, mintha... És úgy csináltak. Az asszony eredetileg ötszázezret ígért G.-nek a holttest eltakarításáért. Most tehát magához vett egy diktafont, s miközben G.-vel ismét megbeszélte a teendőket, a beszélgetést kazettára rögzítette. És megbeszélt egy találkozót is, miszerint G.-nek a Teve utcai rendőrségi parkolóba - hova máshová ? - viszi majd a pénzt. G. érezte, hogy valami nem stimmel. De ötszázezer forint nagyon sok pénz. Elment hát a találkozóra, ahol volt kollégái el is fogták. Van ennek az ügynek jó sok tanulsága. De nem érdemes őket elsorolni, kívülről fújjuk mindahányat. Aztán mégis. K. Zs. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. ÁPRILIS 18., KEDD 31 Az üzlet meghódította a Belvárost Továbbra is sok a szabálytalanság a vendéglátóhelyeken - Eltűnnek az élelmiszerboltok Hétszázzal több bolt és vendéglő működik most a Belvárosban, mint tíz éve. A kereskedelem szerkezete alaposan megváltozott: az élelmiszerboltok egyharmada megszűnt, többszörösére nőtt a használtcikk, a műtárgyüzletek és az utazási irodák száma. Az V. kerület kereskedelmi és idegenforgalmi helyzetéről készült önkormányzati felmérés szerint egy év alatt az üzletek csaknem fele gazdát cserélt. Továbbra is sok a szabálytalanság a vendéglátóhelyeken. A Belváros kereskedelmét elsősorban a rendszerváltás után lezajlott privatizáció alakította át. A magánkézbe került élelmiszerüzleteknek mindössze öt évig kellett eredeti profiljuknak megfelelően működniük. A helyi lakosság alapvető ellátásában nem csekély színvonalesést okozott, hogy a profilkötöttség a privatizált üzletek zömében legkésőbb 1998- ban lejárt. Ezt követően a Belváros két meghatározó élelmiszerüzlete - a Nádor utca és az Arany János utca sarkán, valamint a Váci utca 1-3. alatt lévő - zárta be kapuit, mivel az új ingatlantulajdonosok bankfiókot és irodákat nyitottak helyükön. Ugyanakkor megnyílt néhány pici élelmiszerüzlet, amelyek tulajdonosai a korábbi butik és javítószolgáltató profil helyett választottak újat. Mint a tájékoztató anyagban olvasható: az élelmiszerüzletek száma 24, a hal-, hús- és baromfiboltoké 42, a zöldség- és gyümölcsárusító helyeké pedig 29 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben. További gond az élelmiszer-ellátásban, hogy e kereskedések igen egyenlőtlenül, nagy szóródással helyezkednek el az V. kerületben. A klasszikus belvárosi könyvesboltok több mint felének megszűnése ugyancsak a múlt évtized számlájára írható. A bezárt és átalakított boltok mellett számos új, ám kisebb nyílt, így mindössze tíz százalékkal kevesebb könyvesbolt van a kerületben. Az idegenforgalomra, illetve a speciális igényekre építő kereskedők és szolgáltatók megjelenésének eredményeként 1990-től 1999 decemberéig 615 százalékkal nőtt az utazási irodák száma, 566 százalékkal a használtcikküzleteké, s megduplázódott a kölcsönzőké, valamint a szállodáké és a panzióké, sőt 81 százalékkal bővült a dohány- és hírlapboltok köre. A fotó-, optika-, óra- ékszer- és műtárgykereskedésekből két és félszer annyi működik, mint tíz éve. A vendéglátóegységek 64 százalékkal szaporodtak időközben. A ruházati, bőr- és cipőkereskedések szintén jó üzletnek bizonyultak: e téren hatvanszázalékos a növekedés. A három évvel ezelőtt kirobbant túlszámlázási botrány következtében reflektorfénybe kerültek a belvárosi vendéglők. A különböző szakhatóságok mellett és velük együtt az önkormányzat szakemberei rendszeresen ellenőrzik a turisták által is sűrűn látogatott üzleteket. Három éve összesen hetvenkét, 1998-ban már kétszázharmincnégy, tavaly pedig kétszáznyolcvan vizsgálatot tartottak a Belváros vendéglátó-, élelmiszer-, iparcikk-kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatást nyújtó üzleteiben. Továbbra is jellemző szabálytalanság a hiányos tájékoztatás az árakról, a nem hitelesített mércék használata, a beszerzési bizonylatok hiánya és az árellenőrzés akadályozása, valamint a tíz-húsz százalékos szervizköltség felszámítása. A feltárt hiányosságok többségét az alacsonyabb kategóriájú és a rendezvényekre kitelepült vendéglátósoknál jegyezték föl. A konzumáltatásra változatlanul érkeznek panaszok külföldi vendégektől, akikkel a hölgyek a legdrágább italokra hívatják meg magukat, ezért a számla végösszege a sérelem szinte kizárólagos oka. Ha viszont az itallapon feltüntetik az árakat, akkor nem büntethető ez az egyébként nem éppen etikus forgalomnövelő módszer. A fokozott hatósági ellenőrzések eredményének tulajdonítható ugyanakkor a szabálytalanságok számának csökkenése. Az elmúlt három évben összesen ötvenegy belvárosi üzletben rendelt el azonnali ideiglenes bezárást a jegyző. Három éve tizenkilenc, két éve húsz, tavaly azonban már csupán tizenkét üzemeltetőt kellett e szankcióval sújtani. Az elrettentő erejűnek szánt intézkedések a vendéglői visszaélések turistariasztó, s így az ország hírnevét rontó hatása miatt szükségesek. Az ellenőrzések tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy nem szűnt meg az irreálisan magas számlák kiállításának lehetősége, hiszen szabad ár van érvényben - foglalták össze a tájékoztató készítői. Sándor Tünde Kirívó esetekben pecsét is került a vendéglők ajtajára FOTÓ: SZABÓ BERNADETT A BELVÁROSI KERESKEDELEM ÁTALAKULÁSA Kórházi hulladék tonnaszámra A kórházakban, egészségügyi intézményekben orvosi célra felhasznált eszközök, anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek. Az itt keletkezett hulladékot erre a célra elkülönített helyiségekben, különösen szigorú körülmények között kell tárolni, megsemmisíteni. Ez milliókat emészt fel. A kórházakban keletkezett úgynevezett betegellátási hulladékokat - infúziókat, fecskendőket, ampullákat, transzfúziós eszközöket, vágó eszközöket, szikéket - külön azonosító számokkal látják el. A fővárosi kórházak kizárólag a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével tárolhatják területükön a veszélyes hulladékot. A Szent János Kórház környezetvédelmi megbízottja, Nagy János lapunknak elmondta, az intézményben tavaly nyolcvankét tonna egészségügyi hulladék keletkezett. A kórház összes osztályán erre a célra elkülönített, zárható helyiségekben, speciális vizsgáztatott edényekben, konténerekben tárolják a hulladékot. Télen és tavasszal hetente kétszer, nyáron kétnaponta szállítják el az anyagot. A fertőző betegek gyógyítására szakosodott Szent László Kórházban különös figyelmet fordítanak a veszélyes hulladék tárolására. Varga Ida Anikó gazdasági igazgató lapunknak elmondta, a kórház közbeszerzési pályázat útján szerződött a hulladékot szállító céggel. Az intézmény kissé felemás helyzetbe került: a területükön üzemelő hulladékfeldolgozó gép ugyanis nem a Szent László Kórház szolgálatában áll. Évekkel ezelőtt két veszélyeshulladék-feldolgozó szerkezet működését engedélyezték az intézmény területén. Ezek egyike, a ma is működő, Lajtos-féle gép gőzzel kezeli, feldarabolja, majd kommunális hulladékká alakítja a veszélyes anyagokat. A másik szerkezet sterilizálja a tárolóedényeket, kadellákat, így lehetővé teszi, hogy többször felhasználják azokat. A Lajtos-féle berendezést üzemeltető cég szintén indult a közbeszerzési pályázaton, de kevésbé kedvező ajánlatot adott, mint a nyertes vállalkozás. Így most a tulajdonukban lévő gép a kórház energiaüzemét bérli ugyan, de nem az intézmény egészségügyi hulladékát ártalmatlanítja. A Szent László Kórházban évente nyolcvan tonna veszélyes hulladék képződik, melyet Debrecenbe szállítanak. Az intézmény tizenhat-tizenhétmillió forintot költ erre. Ty. K.