Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. május

2000-05-20

NÉPSZABADSÁG BUDA K ÉS­PEST 2­0­0­0. MÁJUS 20., SZOMBAT Eladó az egyik Klotild-palota Több milliárdba kerülne a műemlék épület felújítása Eladja az Erzsébet híd lábánál maga­sodó Klotild-paloták egyikét a Ma­gyar Posta Rt., mert nem tudja vál­lalni a műemlék épület milliárdos nagyságrendű felújítását. A ház a megoldatlan parkolás miatt legin­kább luxuslakóháznak lenne alkal­mas - vélik szakértők. Az V. kerületi Szabadsajtó út, Váci ut­ca, Kígyó utca és Ferenciek tere által ha­tárolt, a századfordulón épült Klotild­­palota értékesítésére nyílt pályázatot írt ki a többségi tulajdonos Magyar Posta Rt. Az ötemeletes, tízezer négyzetméte­res épület megérett a jelentős felújításra, amelyre viszont a társaságnak nincs pénze, lévén, hogy még a szerény igény­szintet kielégítő renoválás költségeit is 2-2,5 milliárd forintra becsülték a szak­értők - közölte Kérdő Bálint, a Magyar Posta Rt. ingatlangazdálkodási igazga­tója az eladás okát firtató kérdésünkre. A házban működik a cég budapesti, il­letve a Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyét összefogó Buda­­pest­ vidéki igazgatósága. Egyelőre nincs eldöntve, hova kerülnek ezek a ki­­rendeltségek, a lehetséges alternatívák között szerepel új székház építése is. A Klotild-palota csak 85 százalékban a Magyar Postáé, ám a tulajdonostárs Matáv Rt. - szintén az értékesítés mel­lett döntve - felhatalmazta a postát saját 15 százalékos tulajdonrésze eladására. A Matáv már meg is kezdte a kiköltözést az épületből. A két fő használó mellett 18 bérlő is található a házban, köztük a Bizományi Rt., a Qualitas Antikvitás, a Herendi Porcelán Manufaktúra, a BKV Tours, a Városi Gyógyszertár és több di­vatáru-kereskedés. Megtudtuk: az épület fenntartása több millióban kerül havon­ta, a bérleti díjakból mintegy négymillió forint folyik be. Bár a pályázati kiírás szerint a bérlőket változatlan feltételek­kel kell átvenni, ám utána az új tulajdo­nos nyugodtan kiteheti őket, hiszen bér­leti szerződésükben általában csak har­mincnapos felmondási idő szerepel. Öten bérleti joggal rendelkeznek, így elővásárlási joguk van, az általuk elfog­lalt üzlethelyiségekre - összesen ötszáz­harminc négyzetméterre, amelynek majdnem felét a gyógyszertár foglalja el - az érdeklődőknek külön vételi ajánla­tot kell tenniük. A pályázatok benyújtási határideje július 7., az értékelés döntő szempontja a vételár nagysága - olvas­ható az értékesítési tájékoztatóban. A postán azt remélik: november végéig le­zajlik a tranzakció. Befektetői szempontból az épület leg­nagyobb „hibája”, hogy nincs saját gará­zsa, parkolni csak a 300-500 méterre le­vő parkolóházakban és szállodákban vagy az Erzsébet híd alatt lehetséges. Valójában megállni sincs mód gépjár­művel, mert a kétezer négyzetméteres, lényegében háromszög alakú telek száz­­százalékos beépítettségű. Ez nagyban szűkíti a szóba jöhető hasznosítási lehe­tőségeket. Irodaházból már most is túl­kínálat van a Belvárosban, a szálloda­funkció a kedvezőtlen megközelíthető­ség miatt kétséges, szakértők szerint leg­inkább luxus apartmanháznak lenne al­kalmas a Klotild-palota. Ám védett mű­emlékről lévén szó, a leendő befektető­nek a műemlékvédelmi hivatallal is meg kell majd küzdenie. F. H. Luxuslakások kialakítására volna alkalmas? fotó: Kovács bence Klotild főhercegnő építtette A késő eklektikus stílusú, kőcsipkés, tornyos Klotild-palotákat 1899 és 1901 kö­zött emelték az Erzsébet híd pesti hídfőjénél Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján. Nevüket az építtető Klotild főhercegnőről, József királyi herceg felesé­géről kapták. A Kígyó utca felőli épület Budapest ostromakor és 1956-ban is megsérült. A világháborús károkat (a nyugati homlokzat és a főlépcsőház meg­semmisült, a földszint kiégett) 1951-ig helyreállították. A homlokzatot legutóbb 1972-ben újították fel. A ház földszintje és félemelete eredetileg is üzletek és iro­dák céljára szolgált. Az első emeleti, egykor teremméretű helyiségeket társulatok és egyesületek bérelték. A következő három szintet hat-hétszobás lakások foglal­ták el, míg az ötödik emeleten (tetőtér) műtermek voltak. Az iker, azaz a Szabad­sajtó út másik oldalán, a Duna utcával határos palota jelenleg az V. kerületi ön­­kormányzat, a főváros és magánszemélyek tulajdonában van. Ingatlanadó-mentesség a közgyűlés előtt Már biztos, hogy csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a 2001. január 1- jével bevezetendő egységes ingatlanadó kedvezményeiről és mentességeiről szóló rendelettervezet. E szerint nemcsak a pesti, hanem a budai oldalon is több övezetre osztva adóztatnák a bérbe adott ingatlanokat. Már csak az a kér­dés, hogy a parlament elfogadja-e azt a fideszes képviselői indítványt, amely visszaadná a kerületeknek az adókivetés jogát. A korábbi elképzelésekhez képest nem bővült számottevően azok köre, akiknek a fővárosi szocialista-szabad demokrata koalíció képviselői mentességet, illetve kedvezményt biztosítanának. A lakások nem adóznak, ha a tulajdonos vagy ha­szonélvező ott él, illetve a tulajdonos vagy házastársa vállalkozásának szék­helyét oda jelentették be. Mentesség jár akkor is, ha közeli hozzátartozó vagy az ő házastársa lakik a lakásban, feltéve, ha a fővárosban nincs másik lakásuk, haszon­­élvezeti joguk, vagy önkormányzati la­kásbérleti joguk. Nem ingatlanadóznak a kiemelten közhasznú szervezetek, a tár­sadalmi szervezetek a sportcélú építmé­nyek és a hozzájuk tartozó telkek után, a társasházak és lakásszövetkezetek közös használatú helyiségeik után - kivéve a garázst —, hacsak nem adták őket bérbe. Tízéves mentességet biztosítanának ab­ban az esetben is, ha egy építmény felújí­tását a Fővárosi Városrehabilitációs ke­retből támogatták. A javaslat szerint Pesten a Nagykör­úton, illetve a Nagykörút és a Duna által határolt területen, Budán a Duna- Nagyszombat utca-Bécsi út-városhatár- Budaörsi út-Nagyszőlős utca-Bocskai út-Október 23. utca-Irinyi József ut­­ca-Duna által határolt területen - kivéve a Várat - lévő lakóingatlanok évi adója négyzetméterenként 700 forint, a telkeké 150. Pesten a Nagykörúton kívül és Cse­pelen, illetve Budán a fentebb említett te­rületen kívül, valamint a Gazdagréti út és a Rétköz utca által határolt területen az adó lakások után 450, telkek után 100 fo­rint. A kerületi önkormányzatok - várha­tóan saját kontójukra - 2000. december 31-ig adhatnak további felmentéseket. Más mentességekről is szó van, de az egész koncepció okafogyottá válhat, ha a parlament elfogadja Juharos Róbert fideszes országgyűlési és fővárosi képvi­selő önálló indítványát arról, hogy az adókivetési jog kerüljön vissza a kerüle­tekhez, amelyek tiltakoznak utolsó önálló bevételei forrásuk elvonása miatt. Tilta­kozásuk egyik formája lehet az is - vélik a szakértők -, hogy nem küldenek kerüle­ti költségvetési adatokat a fővárosnak, így a hivatal nem tudja felmérni a bevéte­li lehetőségeket. A fővárosi adóügyosztály vezetője, Deli Lajos a Kerületi Küldöttek Kollé­giumának május eleji ülésén elmondta: korábban kerekasztal-megbeszélésre hív­ta a kerületi adóirodák vezetőit, de néhá­­nyan jelezték, hogy nem tudnak részt venni, mert akkor elbocsátják őket. Folytatás a 41. oldalon Hétfőtől felújítják a Baross téri felüljárót MUNKATÁRSUNKTÓL A Baross téri felüljáró felújításának elő­készületei hétfőn kezdődnek. Június 5-től július végéig pedig lezárják a forgalom elől az érintett útszakaszt. A hetvenes évek elején épült felüljáró vasbeton szerkezete korrodálódott, tíz út­burkolat repedezett, helyenként megsé­rült. A rekonstrukció várhatóan október közepéig tart. A holnapután kezdődő elő­készítő munkák még csak kismértékben zavarják a forgalmat: útszűkületre és a kö­zelben parkolási korlátozásra kell számí­tani. Június 5-én viszont a felüljárót a ter­vek szerint ötvennégy napra lezárják a forgalom elől. Az autósok ez idő alatt te­­relőúton közlekedhetnek, amelyet táblák­kal jelölnek. (Még csak annyi bizonyos, hogy a Fiumei útról a Baross teret megke­rülve lehet majd eljutni a Rottenbiller ut­cába, de a másik irányba vezető terelő uta­kat egyelőre nem jelölték ki.) Július 28-án nyitják meg újból a felüljárót. Az októbe­ri befejezésig a hídszerkezet alsó részét újítják fel, emiatt a Thököly úton és a Rá­kóczi úton várhatók majd útszűkületek. A felújítás nem érinti a tömegközleke­dési járatok útvonalát. ­ Emlékezés Vázsonyi Jánosra Dr. Vázsonyi János születésének századik évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak tegnap a politikus Liszt Ferenc téri egykori lakóházán elhelyezett emlék­táblánál. Az éveken át külföldön élő és tanuló jogász nemcsak a kerület, hanem az ország életében is jelentős szerepet vállalt. A koszorúzás előtt dr. Szabad György akadémikus méltatta az ötvenöt éve elhunyt jogászt. Hangsúlyozta, hogy a XX. század történelmének igényes ösz­­szefoglalásából nem hiányozhat sem Vázsonyi János, sem édesapja, Vázsonyi Vilmos miniszter neve és munkássága. Vázsonyi János nem elégedett meg azzal, hogy a családi hagyományokat követve jogi pályára lépett és politikai tisztséget vállalt, hanem olyan irányt szabott a kor politikájának, amely egyszerre nemzeti és demokratikus vonalat is képviselt - emelte ki. Pomogáts Béla, a Magyar Író­­szövetség elnöke külföldi útja miatt sze­mélyesen nem tudott részt venni a meg­emlékezésen, beszédét Bujdosó Attila ol­vasta fel. Pomogáts soraiból kitűnt, hogy Vázsonyi nemcsak a politikai életben ka­matoztatta tehetségét, hanem az irodalom sorsát is szívén viselte. Pomogáts igaz ol­vasónak nevezte az ünnepeltet, aki értő figyelemmel vette kezébe a könyvet és felelősséget érzett az irodalom és az írók személyes sorsa iránt. Az emléktáblánál elsőként ifj. Vázsonyi Vilmos, a politikus fia helyezte el a család nevében a virágokat, majd az Országgyű­lés, a fővárosi önkormányzat, az írószö­vetség és a Magyar Ügyvédi Kamara kép­viselője tisztelgett az egykori képviselő emléke előtt. A terézvárosi önkormányzat nevében a kerület polgármestere, Farkas György jelent meg, és tiszteletét tette több politikai párt képviselője is. K.A. M Koszorúzás a Liszt Ferenc téren FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Az egységes fővárosi ingatlanadó 2001. január 1-jével történő bevezetéséről márciusi rendkívüli ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés. Ennek legfőbb indo­kaként a városházi koalíciós politikusok a több mint tízféle, ezért véleményük szerint igazságtalan kerületi adóztatást jelölték meg. Kimondták: nem cél a la­kások adóztatása, bár eleinte szabad demokraták szerették volna, ha bizonyos értékhatár felett ezek bekerülnek a körbe. Az elfogadott rendeletben végül a nem lakás céljára szolgáló építményeket a lehető legmagasabb, évi és négyzet­méterenkénti 900 forintos, míg a telkeket 200 forinttal adóztatják. A garázsok és üdülők adóját 300 forintban határozták meg. Hírek a drosztokról A budapesti közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet módosítását kéri a Fővárosi Közgyűléstől a Városhá­za kereskedelmi bizottsága. A grémium, amely csütörtökön fogadta el a módosí­tási javaslatot, szeretné elérni, hogy a személyfuvarozók a jövőben is díjtala­nul várakozhassanak a drosztokon. A bizottság elnöke, Rusznák Imre tu­datta lapunkkal: a módosítás azért fontos, mert az érvényben lévő rendeletben a közcélú szolgáltatásnak minősülő taxizás nem szerepel a díjfizetés alól mentességet élvező tevékenységek sorában. Bár a taxi­állomások használatáért ma sehol sem szednek pénzt, nem kizárt, hogy azt a köz­területek tulajdonosai saját rendeleteikben előírnák. A módosítással ennek lehetne elejét venni. A fővárosi taxiállomások üzemeltetésére létrehozott kht. ügyvezető igazgatója, Héray László a minap beszá­molt a bizottságnak a droszthálózat-építés állásáról. A tájékoztatóból kiderül, hogy a személyfuvarozó érdekképviseletek még nem küldték meg javaslataikat. A taxiállomások létesítésére egyéb­ként 79 millió forintot szavazott meg a főváros, ám ez az összeg nem a megfele­lő költségvetési fejezetbe került, ezért a költségvetést is módosítani kell. B.T. Lapszél Budavár A közelmúltban megalakult a polgárőr­ség és a szomszédok egymásért mozga­lom I. kerületi szervezete. Az új szerve­zet célja, hogy a kerületben visszaszorít­sák a bűnözést. Óbuda A III. kerületi önkormányzat idén is tá­mogatja a gyerekek nyári üdültetését. A Balatonszabadi-Sóstón való táborozás költsége 15 ezer 600 forint, ebből 4000, 7000 és 10 000 forintot átvállal az ön­­kormányzat, ha ezt a családok jövedelmi helyzete indokolja. Terézváros A Terézvárosi Tavasz keretében ma dél­előtt fél kilenctől nyílt napot tartanak a Szondi utcai óvodában. Az óvodazáró­, nyitóra várják azokat a kisgyerekeket, akik szeptemberben lesznek a közösség tagjai, s természetesen a szülőket is.

Next