Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. február
2001-02-14
Újabb tanulmány az 1-es villamosról Nem állapít meg költségtúllépést az 1-es villamos építésénél az immár harmadik szakértői tanulmány sem, amelyet mai ülésén tárgyal a Városháza pénzügyi bizottsága. A Remete-S Gazdasági Tanácsadó Rt. által készített tanulmány szerint megalapozatlan elemzés az, amely a beruházás kapcsán megállapította: a fővárost hatszázmillió forintot meghaladó kár érte. Hozzáteszik, hogy három-négy százalékos megtakarítás lett volna elképzelhető. Az 1-es villamos pályaépítése miatt - amely a Könyves Kálmán körút kiszélesítésével együtt több mint tizenegymilliárd forintba került — eddig két, egymásnak ellentmondó tanulmány született. A Saly Ferenc, a Városháza közbeszerzési biztosa által végeztetett vizsgálat szerint a beruházásnál nem volt indokolatlan költségtúllépés. A Perlaki Jenő, fideszes képviselő kezdeményezésére készült szakértői anyagból viszont az tűnik ki, hogy hatszázmillió forintos kár érte a fővárost. Perlaki lapunknak elmondta: számított rá, hogy ellentanulmányok készülnek. De mindez - fogalmazott - csak szerecsenmosdatás. Ha nem volna szó indokolatlan költségtúllépésről, a rendőrség nem nyomozna az ügyben - hangsúlyozta. S. G. Térképek ökoturistáknak A Dunakanyar és az alsó Ipoly mente kerékpáros és vízi túra kalauza címmel, magyar, angol és német nyelvű ökoturisztikai kiadványt jelentetett meg az Ipoly Unió és a Két Kerékkel Kevesebb Egyesület. A kiadvánnyal a szerzők célja a dunakanyari és az alsó Ipoly menti kerékpáros és vízi turizmus fellendítése volt. A kalauz több kerékpár-, és Ipoly menti vízitúra-útvonalat mutat be részletesen, sőt a Szob és Budapest közötti térségről, valamint az alsó Ipoly mentéről térképszelvények is helyet kaptak. Így ez az első olyan hazai kiadvány, amely az Ipoly folyóról vízi turisztikai térképeket közöl. A Pest Megyei Turisztikai Iroda vezetője, Budai Béla Dénes példaértékűnek tartja a kiadvány elkészítését és megjelentetését, hiszen eddig nem kapott nagy nyilvánosságot az ökoturizmus. Pedig az irodavezető szerint a turizmusnak éppen arról az ágáról van szó, amely követendő lenne, hiszen a természeti értékek védelmét helyezi a középpontba. - Pest megyében nagy szerepe lenne az ökoturizmusnak, hiszen a népszerű kirándulóhelyeinken, így például a Dunakanyarban, a természet számára nem éppen kedvezően, a tömegturizmus vált jellemzővé - mondta Budai Béla Dénes. A turisztikai kiadvány - amelyet a Pest Megyei Önkormányzat pályázat útján támogatott - ingyenes, és az Ipoly Unió váci irodájában, valamint a Pest Megyei Turisztikai Irodában lehet hozzájutni. Prém András NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. FEBRUÁR 14., SZERDA 25 Lesz elég hely a középiskolákban Csak néhány oktatási intézményt vesznek ostrom alá a jelentkezők Ezekben a hetekben kell dönteniük a nyolcadikosoknak és családjuknak a továbbtanulásról. A szakértők szerint elegendő lesz a rendelkezésre álló 20 706 középiskolai hely. A fővárosban tizenötezer tanuló fejezi be alapfokú tanulmányait, az agglomerációból várható öt-hatezer jelentkezővel együtt huszonegyezer diákot várnak a középfokú intézményekbe. MUNKATÁRSUNKTÓL Hová, hány helyre jelentkezzen, hogyan választhat a lehető legszerencsésebben, képességeinek, érdeklődésének megfelelő továbblépési lehetőséget a gyerek - ez a legfontosabb kérdés most tizenötezer fővárosi családban. A napokban zajlik az előzetes felvételi eljárás a rendeletben meghatározott intézményekben, néhány nemzetiségi, két tannyelvű, művészeti, egyházi és fegyveres szervezet által fenntartott iskolában. A legtöbb tanulót a március-áprilisban lebonyolódó általános felvételi eljárás érinti. A jelentkezési határidő március 1-je. Májusban tartják a rendkívüli felvételi eljárásokat azokban az intézményekben, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát sikerült betölteni. (A középiskolai felvételikkel kapcsolatban a 06-80 203-255-ös telefonszámon adnak felvilágosítást az OKÉV Közoktatási Információs Irodájának munkatársai.) Továbbra is a gimnáziumok a legkeresettebbek. A szakközépiskolák közül a közgazdasági, kereskedelmi, számítástechnikai, vendéglátó-ipari szakközépiskolák a legnépszerűbbek. Kisebb az érdeklődés az ipari-műszaki szakképző intézmények iránt. A munkaerőpiac igényeihez igazodva átalakulóban van, sokszínűvé vált a szakképző iskolák kínálata is. Komplex intézmények alakultak: létrejöttek szakközépiskolai képzést folytató szakmunkásképzők, nőtt a gimnáziumi tagozatokkal rendelkező szakközépiskolák száma, és megjelentek a speciális ismereteket nyújtó, a vállalkozásokra felkészítő, integrált szakképzési modell szerint működő iskolák. A felnőttoktatás területén nőtt az általános képzést nyújtó, érettségire felkészítő gimnáziumok és szakközépiskolák száma. Az előző évek beiskolázási adatai szerint az intézmények valamennyi középiskolai továbbtanulási igényt teljesíteni tudták. Gimnáziumban esti levelező és nappali rendszerű tagozaton öszszesen 4616, szakközépiskolában 1580 hely áll a rendelkezésükre. A 2001-2002-es tanévre esetleg elhelyezés nélkül maradó tanulók beiskolázását a Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadóban működő Beiskolázási Iroda végzi. A nyolcadik osztályosok részére hagyományos, négyosztályos gimnáziumi képzést 113 fővárosi intézményben, 234 tanulócsoportban indítanak a 2001- 2002-es tanévben. A tavalyihoz képest valamelyest (6928-ról 7124-re) több lett a hely részükre. Százöt szakközépiskola 339 osztályába, 10 058 helyre lehet jelentkezni azoknak, akik érettségit és szakmát is szeretnének szerezni középiskolai tanulmányaik révén. A szakiskolák és szakmunkásképzők - 49 intézmény 122 tanulócsoportja - 3524 gyereket fogadhatnak idén. Ez a szám módosult a tavalyi 3237-hez képest: a szakképző intézmények csökkentették szakközépiskolai tervszámaikat, a szakiskolait pedig növelték, hogy a gyengébb tanulmányi eredményű fiatalok beiskolázását segítsék. A szakmai képzést adó iskolák közül a szakiskolai 11. évfolyamon 48 intézmény 186 tanulócsoportban, 4400 helylyel várja a tanulókat. Népszerű az érettségi utáni szakképzés is: a szakközépiskolák 13. évfolyamán 129 intézmény 431 csoportja 12 215 hellyel nyújt erre lehetőséget. Terítenek a népszerű Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakközépiskolában fotó: szabó Bernadett Indokolatlan kamatnyereség? A MIÉP harmincszázalékos távhőáremelést jósol MUNKATÁRSUNKTÓL Júliustól akár harminc százalékkal is drágulhat a távfűtés díja Budapesten. Ennek oka, hogy a Budapesti Erőmű (Be) Rt., amely a Fővárosi Távfűtő Művek (Főtáv) Rt. egyik legfőbb beszállítója, nagyfogyasztónak minősül, így drágábban adja az energiát a Főtávnak - állította tegnapi tájékoztatóján Lukács József a városházi MIÉP-frakció vezetője. A képviselőcsoport a nyilvánosság elé tárt egy tanulmányt, amely szerint indokolatlan kamatnyereségre tesz szert a Főtáv, mert a tényleges fogyasztással csak a részfizetés után két hónappal számol el. A tanulmány szerint a nyári vízmelegítési díjakat a távfűtőművek a fogyasztók számára hátrányosan osztja fel. A Főtáv sem ért egyet azzal, hogy a nagyfogyasztókra vonatkozó hatósági áron vegye a létesítménytől a hőt. Emiatt a cég a Magyar Energia Hivatalhoz is fordult - mondta Sturdik Miklós, a Főtáv osztályvezetője. Hozzátette: a távfűtés díjának emeléséről legkorábban szeptemberben lehet szó, de a MIÉP által említett harmincszázalékos mértéket megalapozatlannak tartja. A tanulmányról szólva elmondta: az abban foglaltak nem igazak. A nyári vízmelegítési díjakat ugyanis a fogyasztók által megadott arányban osztják fel. Az indokolatlan kamatnyereségről szóló állítások szintén megalapozatlanok: igaz ugyan, hogy - mivel a részfizetés összegénél az előző év azonos hónapját veszik alapul - ha jobb az idő, mint tavaly, a részfizetés több a tényleges fogyasztásnál, és elvileg keletkezhetne kamatnyereség. De ha az előző év azonos hónapján melegebb volt, ez pont fordítva van. Vagyis: amit kamatnyereségként a Főtáv nyerhetne a réven, azt elveszti a vámon. A MIÉP sérelmezte, hogy a nemrégiben Budapesten forgatott Spy Game című film készítői a VII. és a VIII. kerületben nem, vagy csak szinte jelképes összeg fejében használták a közterületet. Kifogásolták, hogy Józsefvárosban az engedély nélkül igénybe vett terület után kiszabott harmincmillió forint büntetésnek a harmadával is megelégedett a kerület. Kása Antal sajtóreferens szerint viszont ez jobb megoldás volt, mert nem kellett évekig tartó peres eljárásban követelni a pénzüket. A „LEGKERESETTEBB” BUDAPESTI KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK A 2000-2001-ES TANÉV JELENTKEZÉSEI ALAPJÁN Iskola Jelentkező Felvehető Arány 1. Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakközépiskola 1261 180 7,01 2. Toldy Ferenc Gimnázium 309 58 5,33 3. Terézvárosi Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 713 140 5,09 4. Bánki Dénét Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 647 144 4,49 5. EDF Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája 449 102 4,4 6. Novus Gimnázium és Szakközépiskola 44 10 4,4 7. Óbudai Gimnázium 552 128 4,31 8. Képző- és Iparművészet Szakközépiskola 357 84 4,25 9. Gourmand Vendéglátó-ipari, Kereskedelmi, Idegenforgalmi Szakképző Iskola 283 70 4,04 10. Gervay Mihály Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola 500 124 4,03 Ösztöndíjakról tárgyaltak Nagy az érdeklődés a novemberben meghirdetett új ösztöndíjforma, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj program iránt: eddig több mint tízezer pályázót regisztráltak. A budapesti hallgatók lehetőségeiről, a fővárosi önkormányzat csatlakozásáról Schiffer János főpolgármester-helyettest kérdeztük. — Kedden egyeztető tárgyaláson vett részt Farkas Krisztinával, a Bursaösztöndíj kidolgozásával megbízott miniszteri biztossal. Miért volt erre szükség? - Az ösztöndíj szabályozása meglehetősen kialakulatlan volt. Például, ahogy azt már novemberben jeleztük a minisztériumnak, a fővárost kihagyta a tervezet, és nem vette figyelembe az önkormányzatok szükségszerű „menetrendjét” sem, vagyis azt, hogy költségvetést készíteni csak a központi költségvetés elfogadása után, sőt a forrásmegosztás figyelembevételével tudnak. A január eleji határidő így nem volt tartható. A miniszteri biztossal való egyeztetés legfontosabb pontja, hogy a főváros a forrásmegosztásban szerepeltet négyszázmillió forintot erre a célra, amelyet (az előzetes terv szerint) a minisztérium ugyanekkora összeggel egészít ki. Reméljük, ez így valósul meg majd, de egyelőre a minisztérium csak kétszázmillió forintot tesz hozzá. Fontos célunk az is, hogy a budapesti szabályozás egységes legyen, valamennyi fővárosban lakó főiskolás és egyetemista ugyanazokkal a feltételekkel és azonos - a maximális tízezer forintos - összegben juthasson az ösztöndíjhoz, függetlenül attól, hogy „szegény” vagy „gazdag” kerületben él-e. Eddig tizenkét kerület csatlakozott a programhoz. Hány hallgatóra számítanak, és az érintettek hogyan juthatnak hozzá az ösztöndíjhoz? — A felsőoktatási intézményeknek körülbelül 36 ezer budapesti állandó lakos hallgatója van. Ismereteink szerint ebben a korosztályban körülbelül 17 százalékot tesz ki a rászorultak, a nehéz szociális körülmények között élők aránya. Így nyolc-kilencezer főre becsüljük a potenciális pályázók létszámát. A forrásmegosztás elfogadása után fogjuk kiírni a pályázatot. A hallgatók a lakóhelyük szerinti kerületi önkormányzatoknál jelentkezhetnek, az önkormányzat szakemberei értékelik majd a pályázó szociális helyzetét, rászorultságát. A pályázat ezután kerül a fővároshoz, majd a minisztériumba. Az egységes feltételekkel meghirdetett, egyazon alapból gazdálkodó budapesti pályázati szabályozás biztosítja majd a város egészéből jelentkezők egyenlő esélyeit. Cs. K. É. A kórházak ellátják a hajléktalanokat A főváros megfogadta Gönczöl Katalin ajánlásainak legtöbbjét A főigazgató fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezi Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes azokban a kórházakban, ahol nem látják el a hajléktalanokat. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését értékelve a szakemberek egyetértettek abban: a pozitív diszkrimináció miatt szükség van a hajléktalan krónikus betegek ápolását végző, különálló egészségügyi intézményekre. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nemrégiben közzétett jelentése egyebek között megállapította: gondok vannak a hajléktalanok kórházi kezelésével. Több helyen egyáltalán nem fogadják őket. Az ombudsman visszásságokat tapasztalt a rászorulók kórházba szállításával, fertőtlenítő fürdetésével kapcsolatban is. Jelentésében tizenegy ajánlást fogalmazott meg az otthontalanok egészségügyi ellátásának javítása érdekében. Ezek közül négy a fővárosi önkormányzat munkáját érinti; a megoldás érdekében javarészt már intézkedtek az illetékesek - derült ki tegnap a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeiben (FSZKI) megtartott szakmai egyeztetésen. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes a napokban körlevélben figyelmeztette a kórházak főigazgatóit, fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez, ha nem látják el a rászorulókat. Egyben a Budapesti Mentőszervezet vezetőjét arra kérte, jelezze, ha valamely intézmény nem venné át a mentőktől az otthontalant. Az ombudsman egyebek között javasolta: minden kórházban alakítsanak ki fürdető-fertőtlenítő helyiséget, különös tekintettel arra, hogy - információi szerint - az ÁNTSZ „meg akar szabadulni” ettől a tevékenységétől. Berky Zsolt, a Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi ügyosztályvezetője - ugyancsak levélben - ezért arra hívta fel a kórházvezetők figyelmét: tartsák be a mindenkori jogszabályokat. Dr. Ütő István, a fővárosi tiszti főorvos helyettese szerint az ÁNTSZ fertőtlenítőinek kérdése megoldódott azzal, hogy e feladat megszüntetését javasló, korábbi országos tiszti főorvos már a szociális minisztérium államtitkára. Szolnoki jelezte, ha a kórházaknak gondot okoz a külön fürdető-fertőtlenítő kialakítása, a főváros anyagi segítséget nyújt számukra. Kifogásolta Gönczöl Katalin azt is, hogy az FSZKI krónikus betegségben szenvedő hajléktalanokat ápoló osztályán aktív gyógyítást igénylő betegekkel is foglalkoztak. Ezért Pelle József igazgató utasította az egészségügyi részleg vezetőjét, hogy ezentúl szorítkozzanak az ápolókórházi teendőkre. Az ombudsman negyedik ajánlása szerint ennek az egészségügyi részlegnek integrálódnia kellene valamely más fővárosi kórházhoz, a tanácskozás résztvevői viszont alapvetően úgy gondolták, épp a pozitív diszkrimináció miatt szükség van a hajléktalanok ápolására specializált egészségügyi intézményekre. Ütő István például kijelentette: a kórházakba az átlagbeteg viszi a papucsát, bögréjét, kanalát, ezt azonban a hajléktalan nem teheti, így azt is adni kell neki. Ellátása tehát többe kerül, mint amennyi pénzt az egészségbiztosító fizet erre. Szolnoki szerint az aktív ellátást igénylők számára nem kell külön hajléktalankórházakat kiépíteni. Az FSZKI- ban jelenleg működő ápolókórháznak viszont javítania kellene személyi és tárgyi feltételeit, és akkor - krónikus ellátássá minősítéssel - a jelenleginél több pénzt kaphatna. Köbli Anikó