Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. október
2001-10-17
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. OKTÓBER 17., SZERDA 35 A Langlet utca hangulata A szegénység, a nyomor, az újpesti cigánytelepek komfort nélküli világának bemutatására vállalkozott Molnár István Gábor fotóművész. Az Újpest Kisebbségek Házában (IV. Nyár u. 40.) november elsejéig tekinthető meg a Langlet utca című kiállítás. Az újpesti Langlet utca egy svéd diplomatáról kapta a nevét, aki a második világháborúban zsidók ezreit mentette meg a biztos haláltól. A Langlet utcai iskola épületét kiöregedett lakótelepi lakások és belső udvaros, egyszintes munkáslakások veszik körül. A lepusztult épületek többségében roma nagycsaládok élnek, többnyire lakásfoglalók, vidékről feltelepülő szerencsepróbálók, munkanélküliek. A városi életformához nem szokott cigányok sajátos életmódjukat megőrizve igyekszenek megélni, túlélni mindennapjaikat. Szintén e környék szülötte Molnár István Gábor, aki fényképezőgépével járja azokat az újpesti utcákat, amelyeket többségünk messzire elkerülne. Mindig pontosan tudja, mit akar megörökíteni és azt is, hol keresse a témát. Nem érzi, hogy szociofotókat készít, ő csak szülőhelye hangulatát látja viszont képein. - Az emberek többsége csak a szegénység, a nyomor oldaláról ismeri a cigányokat. Viszont nem tudnak semmit ősi kultúrájukról, tradícióikról. Én roma közösségben nőttem fel - teszi hozzá a művész -, és mégis gyakran konfliktusokkal szembesülök a fotózások során. Az egyik képen a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola kapuja előtt fiatal roma fiúk pózolnak. Az iskola tele van ózdi gyerekekkel, akik családjukkal Budapestre települtek, amikor a kenyérkereső elvesztette a munkahelyét - mondja Molnár István Gábor, így nem meglepő, hogy az iskola tanulói közül minden harmadik halmozottan hátrányos helyzetű. Egy másik fotón négy tizenéves lány kacsingat a kamerába, farsangi mulatozás közben kapta őket lencsevégre a művész. A kis csoport tagjai bájosak és mosolygósak, de az egyik lány tekintete mély fájdalmat sugall. Az újpesti lóverseny-fogadóiroda szocreál hátteret kölcsönöz a képnek, melynek előterében tolószékes, idős ember ül. Ősz haját kucsma fedi, elmélyülten olvassa a lövi tippjeit. A most kiállított húsz kép csak a kezdete egy nagyobb szabású, száz képből álló vállalkozásnak, amely keresztmetszetét adná Újpest különös hangulatának. Bánky Bea Egy fotó a kiállításról Pitypangpálma apró edényben A bonszaj nem törpefa, hanem megformált növény „ Ültess egy törpefát, bízd gondozását fiadra, örömét leli unokád benne” - idézi a japán mondást Sóspataki Ferenc. Igaz, a bonszaj nem törpefa, és (a közhiedelemmel ellentétben) nem is valamilyen egyéb növényfaj, mint ahogy az unokákat sem kell megvárni a végkifejlettel. Sóspataki Ferencnek vagy ötszáz saját ültetésű bonszaj fája van szentendrei kertjében - ő maga leli örömét bennük. No meg a kiállítások látogatói. Sóspataki Ferenc 1958-ban látott először nagy mennyiségben alakra nyírott növényeket Versailles-ban. Tizenöt éves volt akkor. Édesapjától kapott a telekből egy kis részt, azon a földdarabon kezdett kamaszként alakfákat termeszteni. Aztán találkozott egy falinaptárképpel: bonszajt ábrázolt, edényben nevelt fát, így kezdődött. Most, nyugdíjasként félezer ilyen növényt tart szentendrei kertjében. Juhart, vadszőlőt, kőrist, borókát, lucfenyőt, lila akácot. Mert tévhit, hogy a bonszaj valamiféle külön faj, Sóspataki Ferenc egyszer össze is veszett egy virágüzlet tulajdonosával, aki drága pénzen árulta a „bonszajmagot”, ötszáz forintért tasakját, míg ő a Pilisi Parkerdőgazdaságtól több zsák nyírfamagot vásárolt ugyanennyiért. Abból is bonszaj lett. Szóval a bonszaj nem faj, hanem eljárás. A különleges képződmény mivoltáról alkotott képzetek valószínűleg a párizsi világkiállítás idejéből származnak, amikor a japánok otthagyták ajándékba dekorációjukat, a kis fákat. A franciák átültették őket nagyobb edénybe, aztán csodálkoztak, hogy a növény nem marad kicsi. Rögtön elterjedt, hogy a bonszajnevelésnek misztikus háttere van, pedig titka egyszerűen annyi, hogy kevés helyet kell hagyni a gyökereknek, az ágakat pedig folyamatosan metszeni. Dróttal még el is terelhetjük őket - védencünk előbbutóbb a kívánt formára alakul. Sóspataki Ferenc nyert díjat már szomorúfüzet utánzó borókával (az ágakra növekedés közben súlyokat aggatott), és van pálmafára hajazó pitypangja is. Szorgalmasan nyirbálta a kint maradt hajszálgyökereket, amelyek együttese alkotja most a pálmapitypang törzsét. A japánok komoly kánonnal rendelkeznek bonszajügyben, alapja a sintoizmus természetszemlélete, amely a követ és a növényt is a világmindenség egyenrangú részének tekinti. Ehhez járul az évszázadok során kifejlődött sajátos vizuális kultúra, melynek jegyében a Távol-Keleten különböző bonszai stílusok bontakoztak ki. Van lágyan kanyargó s alakban kígyózó törzs, kimosódott gyökerű, kapaszkodó forma, legyező- vagy seprűstílus, kaszkád- (vízesés-) figura az edény alján túl csüngő koronával, tutajalak, azaz fekvő törzsből kifejlődött facsoport. Akad szélfújta növény (drót segítségével ágait egy irányba növesztették), és lehet bonszajt növeszteni kisebb szikla tetejére, vagy eleve sziklaüregbe ültetni, ilyen kompozícióban a kő az uralkodó elem. A bonszaj egyfajta növényszobrászat - mondja Sóspataki Ferenc. A bonszajművészt tehát az különbözteti meg a kertésztől, hogy ő a természet adta keretek között saját fantáziája, esztétikai érzéke szerint formálja fácskáit. A keletiek meditációra is használják a kész képződményt: az aszimmetrikusra alakított növény pamacsos felhőlombjai között szabadon kanyaroghat a gondolat - mintha a szemlélő azokkal töltené ki a hiányzó részeket. Igazságtalan a vád Sóspataki Ferenc szerint, hogy a bonszajbarátok kínozzák a növényeket. Az a boróka kínlódott csak igazán, amelyik egy murvabánya fölött nap mint nap beleremegett a robbantásokba. Sóspataki Ferenc mentette meg. Egy régi üzleti tárgyaláson történt: amúgy öltönyösen-nyakkendősen felkapaszkodott a fához, kiemelte a földből, levágta ágait, és hazavitt belőle egy nyolcvan centiméter hosszú darabot. Elültette, ápolgatta, szépre alakította - a kiállítás látogatói nem győztek gyönyörködni benne. Évgyűrűi alapján akár százhuszonöt esztendős is lehet. Rados Virág Bármilyen fából lehet bonszai. Sóspataki Ferenc a kedvenceivel FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT BKVRL Legkülönfélébb jegy és bérlet konstrukcióinkat igényeidhez maximálisan igazodva fejlesztettük Szinte lehetetlen felsorolni minden extra felszerelést, melyekhez a Ford extra hetek alatt kedvezményes áron juthat hozzá. Fia bármelyik Ford Focus modellhez legalább 100 000, 200 000, vagy 300 000 Ft értékben extra felszereltséget rendel, akkor 50 000, 100 000, illetve 150 000 Ft engedményt kap.* Mindezen felül a Ford Focust most 2 790 000 forinttól megvásárolhatja.** Nincs is más dolgod, mint okosan használni azokat. Havi tanulóbérlet Egyszerűen és gyorsan szeretsz utazni? Rád is gondoltunk! Válaszd a havi tanulóbérletet, amellyel minden hónap l-étől következő hónapj-éig Budapest határán belül, érvényes diákigazolványnyal korlátlanul használhatod a BKV Rt. járműveit! * Az ajánlat a 2001-es modell éves készlet erejéig tart. Az ajánlat háromajtós 1.4-es Ambiente modellre vonatkozik A képen látható autó extra felszereltséget tartalmaz. 10 napos tanulóbérlet Hl el akarod kerülni a hó eleji sorban állást, bérleteink közül a 30 napos tanulóbérletet ajánljuk. A hónap bármely napján megvásárolhatod jegy- és bérletpénztárainkban és akár egy későbbi időpontra érvényesíttetheted. A 30 napos tanulóbérletet érvényes diákigazolvánnyal együtt használhatod. MOZGÁSBA HOZZUK A VÁROST www.bkv.hubkvrt@bkv.hu