Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. április

2002-04-25

40 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK Paletta FALUDI RÓBERT grafikai kiállítása május 23-ig látható az Újpalotai Közös­ségi Házban (XV. Zsókavár utca 15.). ILLYÉS GYULA Vers- és Prózamondó versenyt rendez a Magyar Versmondók Egyesülete és a Magyar Írószövetség. Jelentkezni a következő címen lehet: Illyés Gyula Vers- és Prózamondó Ver­seny, Magyar Művelődési Intézet, 1011 Budapest, I., Corvin tér 8. A TABÁNI MOZAIKOK című hely­­történeti kiállítás május végéig ingyene­sen tekinthető meg az alábbi helyen: I., Döbrentei utca 9. A tárlat szerdán, pén­teken, szombaton és vasárnap délelőtt tíz és este hat óra között látogatható. SZÍNHÁZMŰSOR Bárka Színház: A vészmadár (fél 7). Budapesti Ka­maraszínház a Tivoliban: A vágy villamosa (7). Bu­dapest Bábszínház: Háry János (3). Budapest Báb­színház Játszótér: Jómadarak (4). Buda Stage: Na­gyítás (fél 8 - Talk-show: Szilágyi János műsora). Budapesti Operett Színház: A muzsika hangja (6). Fővárosi Nagycirkusz: Cirkusz és varázslat (3). Bu­daörsi Játékszín: Pinokkio története (10). Játékszín: A Napsugár fiúk (7). József Attila Színház: Made in Hungária (7 - Szendrő József-berl., 4. ea.). Katona József Színház: Távoli vidék (7). Kamra: Top Dogs (7). Komédium Színház: Stílusgyakorlat a 401-től (7). Kolibri Fészek: A fülemile (fél 11,3). Kolibri Pin­ce: Kecafán vagy Hacafén (3). Korona Pódium: A pesti éjszakák (7 - Paudits Béla slágertörténete - Gobbi Hilda-berl.). Magyar Állami Operaház: Travia­­ta (7). Madách Színház: Nyomorultak (7). Madách Kamara Színház: Mi újság, múlt század? (7). Merlin Színház: A bohócnő (7 - Szekszárdi Német Színház német nyelvű en.). Merlin Színház Kamaraterem: Utazás Bozenba (fél 8). Mikroszkóp Színpad: Leg­gyengébb láncszemek (fél 8). MU Színház: Miféle gyöngédség (este 10). Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (fél 8). Nemzeti Táncszínház: Menonno/Out of the Cage (7 - Frenák Pál Társulat ea.). Pesti Magyar Színház: Balkáni gerle (7). R. S. 9. Színház: Álmodozó (este 10 - Káliária Szín­ház vj.). Stúdió K Színház: Marcello és Camillo (8). Szkéné Színház: Öl, butít (8). Thália Színház: Ham­let (fél 3, 7). Thália Színház Új Stúdió: A kopasz éne­kesnő (fél 8 - Melange Pantomim társulás­ba.). Új Színház: Álszentek összeesküvése (7). Vidám Szín­pad: Nejcselés támadás (7). Vígszínház: A padlás (7). Vígszínház Házi Színpad: Az iglic (lel 8). Pesti Színház: Elsötétítés (7 - Roboz-bérl., 3. ea.). Szótárral adja vissza egy kor hangulatát Zilahy Péter író Az utolsó ablakzsiráf című könyvről, CD-ROM-ról és performance-okról Az Ablak-Zsiráf volt az első könyv, amely­ből a gyerekek írni-olvasni tanultak a hetvenes években. Az utolsó ablakzsiráf pedig Zilahy Péter könyve a diktatúráról, az 1996-os belgrádi tüntetésekről és az író gyerekkoráról. A regényt lefordították tizenegy nyelvre, készült belőle magyar és német rádiójáték, majd négynyelvű CD-ROM. Kiállítása volt a Ludwig Mú­zeumban, performance-a húsz ország­ban. A következő helyszín: Budapest, Tra­fó - ma este kilenc óra. -Azért ment 1996-ban a belgrádi tün­tetésre, hogy megírja ? — Egyáltalán nem. Néztem a híreket, és láttam, hogy Belgrádban csillárt lengetve ünnepeltek a tüntetők. Már a nyolcvanas évek elejétől érdekelt a nálunk és a szom­szédos országokban érezhető mozgás. A tüntetéseken, mint valami házibulin, pil­lanatok alatt megismerkedtem egy csomó érdekes emberrel. És egy várossal. Belg­rádban négy hónapig mindennap kétszáz­ezer jelmezes tüntető vonult az utcára — eufórikus hangulatban. Bár tudtam, hogy semmit sem fognak elérni, az a szabad­ság, amelynek ott része lehetett bárki, ön­magáért megérte. — Miért ment mégis oda? Politizálni akart vagy megveretni magát? — A politika nem érdekelt. Noha akko­riban végigtüntettem Kelet-Európát. Az emberek érdekeltek, ahogy megélik sza­badságukat, és valamit tesznek is érte. Az érzelmi kitörések és az a szinte gyermeki, világmegváltó naivitás, amely pillanatok­ra tényleg megváltotta a világot. — Amikor elhatározta, hogy megírja a belgrádi történéseket, rögtön gyerek­könyvre gondolt? — A könyvem nem gyerekeknek szól, hanem azoknak, akik gyerekek voltak. A hetvenes években a diktatúra gyerekként kezelt mindenkit, a szüleimet is. De mi, akik tényleg gyerekek voltunk, felnőt­tünk, és a szüleink sok tekintetben gyere­kek maradtak. Anyám és apám nem poli­tizált, zárt világban éltek. Az volt a cél­juk, hogy boldoggá tegyenek minket, és mi boldogok voltunk. — Sokáig töprengett, hogy a Mosó Masa mosodáját, a Gő­gös Gúnár Gedeont vagy az Ablak-Zsiráfot használja fel? - Nem. Szótárra volt szüksé­gem, amely visszaadja a kor hangulatát. Már sokszor jártam Belgrádban, amikor eszembe jutott az ötlet. Ültem a belgrádi vár falán, néztem, ahogy a Du­na és a Száva összefolyik, és eszembe jutott az első szócikk. A belgrádi tüntetések infanti­­lizmusa és heroizmusa már ko­rábban is gyerekkoromat idéz­te. A levegőben szállingózó röpiratok pedig szintén első ol­vasmányom stílusára emlékez­tettek. Az Ablak-Zsiráf ereje egyszerűségében és szándékos naivitásában rejlett. Az átlát­szóan egyértelmű mondatok, mint például: „Aki Kelet felé megy, annak a háta mögött van Nyugat” — lehetővé teszik, hogy valamit több szinten fo­galmazzunk meg, illetve arra kényszerít, hogy olvassunk a sorok között. A nyugati kritiku­sok azt mondták Az utolsó ab­lakzsiráfra, hogy Kelet-Euró­­pa-lexikon. — De az Ablak-Zsiráf nem mond semmit külföldön. — Egy lexikon attól lexikon, hogy megmagyarázza a benne található szavak jelentését. Már az első oldalon elmagyarázom, mit jelent az ab­lakzsiráf, a könyv metaforája, és megér­tik a külföldiek is. - A Bárkában pár éve bemutatták a klasszikus gyermeklexikon színházi ver­zióját. Összehozzák az első és az utolsó ablakzsiráfot? - Annak idején felhívtak a Bárkából, hogy rendben van-e, ha bemutatják az Ablak-Zsiráfot, és mi a helyzet a jogok­kal. - Miért öntől kértek engedélyt? A lexi­kont M­érei Ferenc és V­­inéz Ágnes írta! - Az alapötlet ugyanis hasonlított az én könyvemhez: a gyerekkor és a diktatúra párhuzamba állítása az Ablak-Zsiráfon keresztül. Mikor elkezdték próbálni a da­rabot, már megjelent a könyvem, és elké­szült a rádiójáték, amelyeket ismert a ren­dező. Elhívtak az előadásra, és láttam, hogy a darab szövegszinten is konkrétab­ban kötődött a gyerekkönyvhöz, mint az én írásom. Összebarátkoztunk a társulat­tal, sőt a Bárkán két felolvasóest is volt a könyvemből. Kézenfekvőnek tűnt, hogy velük csinálom meg mostani, budapesti performance-omat, az úttörőjelmezeket például a Bárkából kaptuk. - Külföldre is vitte magával az úttörő­ket? -A CD-ROM négy nyelven jelent meg, magyarul, angolul, németül és szer­bül. A performance minden országban más - eddig húsz országban több mint harminc különböző előadást csináltam, mindig új ötletekkel, és alkalmazkodva a kulturális különbségekhez. Né­metországban például a törté­nelmi vonalat erősítettük az előadásban, mert az érdekelte jobban a közönséget. New Yorkban rátaláltam egy nagyon tehetséges fiatal színészre, aki már filmszerepeket is játszott. Az egyetemen tanítottam, a tantermekben próbáltunk, és ta­láltunk egy producert is. Végül Off-Off Broadway-produk­­ciónkat történetesen a Broad­­wayn játszottuk. - Felolvasószínház volt vagy dramatizálta a szótárt? - Dramatizáltam, mert fizi­kai lehetetlenség lett volna fel­olvasni a könyvet. A színész ugyanis hol vödörrel, hol lepel­lel a fején mondta a szöveget. A budapesti bemutató a kereté­ben iskolai ünnepségre fog ha­sonlítani a Trafóban. Vetítünk, vannak betanult részek, és lesz felolvasás, színház és mozi ke­veredik élőben az interaktív CD-ROM-mal. - A CD az olvasónak való­ban interaktív játék, de egy per­­formance-ba nincs túl sok bele­szólása. - Ebben az esetben én leszek az inter­aktív elem. -Ezek után mit lehet videón vetíteni? - Archív képeket a gyerekkorunkból, a hetvenes évekből: a tévémacit, reklámo­kat, férfidivat-bemutatót. - Miből gondolta, hogy színházat is tud csinálni? - Ez nem hagyományos előadás lesz. Filmezni Dániában tanultam, papíron operatőr is vagyok. Fotóimból és más ké­peimből több kiállítás született, legutóbb a Ludwig Múzeumban. A színházban nem vagyok még otthon, de valahol el kell kezdeni. Szeretek kísérletezni - tu­lajdonképpen csak kísérletezni szeretek. Szemere Katalin FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Ismerje új FIAT meg az PUNTO választékot! április 26-28. 8 egyedülálló modell, 8 személyiség, 8 gazdagon felszerelt Punto Valamelyik biztosan közel kerül Önhöz varázslatos egyéniségével! A Fiat teljes választéka két év garanciával, kilométer-korlátozás nélkül Információs szám: 06 40 245 245 kilométer korlátozás nélkül www.fiat.hu V ■ 1 / Jr' J Mifl r » ----------■-........

Next