Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. április

2002-04-15

Új pályázatot írnak ki a Corvin sétányra Nem módosítja a Corvin-Szigony sé­tány pályázaton kiválasztott beruhá­zójával a szerződést Józsefváros ön­­kormányzata - döntött a kerületi képviselő-testület. A zárt ülésen meg­született határozat azt jelenti, hogy nem az Enix-Pro Kft. építi meg a Corvin mozi mögé tervezett új város­részt. Várhatóan néhány héten belül új pályázatot írnak ki a kilenchektá­­ros építési területre. Három hónappal a szerződés lejárta után született döntés a Corvin-Szigony­­projekt ügyében csütörtökön, a VIII. ke­rületi képviselő-testület ülésén. A kerü­leti politikusok nagy többséggel meg­szavazták, hogy nem módosítják az Enix-Pro Kft.-vel októberben kötött szerződést, amely a Corvin mozi mö­götti kilenchektáros beépíthető terület 9,6 milliárd forintos értékesítéséről szólt. A befutónak látszó cég január kö­zepén jelezte, hogy határidő-módosítást kér, mivel elfogadott szabályozási terv nélkül nem sikerült hitelezőt találnia a négyezer lakás megépítését jelentő pro­jekthez. Akkor a józsefvárosi képvise­lők - kivéve az MSZP-frakció tagjait - megszavazták, hogy kapjon haladékot az Enix-Pro Kft. Az önkormányzat azóta több lépésben visszavonta e hatá­rozatot, amely ellen a szocialisták mindvégig ágáltak. A rehabilitációs terület reménybeli vevője azonban a Fővárosi Bíróságon támadta meg a döntést, kérve, hogy a ja­nuári képviselő-testületi határozat alap­ján a bíróság hozza létre a szerződést. E keresetet a bíróság formai okokból el­utasította, miközben a józsefvárosi ön­­kormányzat a hivatkozott határozat fel­függesztett pontjait is visszavonta csü­törtöki ülésén. A területen azonban el­kezdődik az előkészítő munka, amely­hez fővárosi pályázati pénzt is felhasz­nálnak. A döntéssorozatot a szerződés módosítását mindvégig ellenző MSZP- frakció vezetője, Molnár György öröm­mel nyugtázta, mondván: eredeti állás­pontjuk a kerület érdekében mégis meg­valósult. A vevő egyetlen szerződésbeli köte­lezettségét, a bánatpénz megfizetését sem teljesítette, ezzel elveszítette a dön­téshozók bizalmát. Józsefváros polgár­­mestere, Csécsei Béla szerint a történet tanulságos: a jövőben nagyobb teret kell kapniuk a szakembereknek a projekt előkészítésében. A politika ugyanis a Corvin-Szigony sétány apró részleteibe is beleszólt. A projekt megvalósulását azonban nem veszélyezteti, ami eddig történt, és még az idén elkezdődik a közterület megújítása. A területre új pá­lyázatot készítenek elő. Ha minden a tervek szerint halad, május elején már a részletekről dönthet a képviselő-testü­let. Értesüléseink szerint az új pályázat nyílt lesz, ellentétben a korábbi, meghí­vásossal. A tavalyi tenderrel kapcsolat­ban ötven céget keresett meg a város­rehabilitációs cég, a Rév 8 Rt. A pályá­zati anyagot hatan vásárolták meg, kö­zülük négyen adtak be ajánlatot. A jó­zsefvárosi képviselők a tel-avivi tőzs­dén jegyzett Marlaz Group és a 21 mil­lió forintos alaptőkéjű Enix-Pro Kft. közül az utóbbinak szavaztak bizalmat. A társaság - melynek képviselőjét lap­zártánkig nem sikerült elérnünk - vál­lalta, hogy január közepéig kifizet a 9,6 milliárd forintos vételárból 2 milliárd forintot. Egyelőre azonban sem a 20 millió forintos bánatpénzhez, sem a 25 millió forintos kötbérhez nem jutott hozzá a kerület. Ez a két összeg nagyjá­ból a pályázat előkészítését fedezné. Az Enix-Pro ajánlata egyébként rendkívül előnyös lett volna, hiszen a kerületi te­lekáraknál jóval többet, átlagosan 113 ezer forintot fizetett volna négyzetmé­terenként. Sándor Tünde Nem okozott kárt a vasárnapi jégeső MUNKATÁRSUNKTÓL A hétvége változékony időjárásának következményeként a zivatarok kör­nyezetében szombat este és vasárnap több helyen is előfordult kisebb-na­­gyobb jégeső a fővárosban és környé­kén, mint például Piliscsabán - közöl­ték szerkesztőségünkkel olvasók. A tűzoltósághoz azonban nem érkezett olyan bejelentés, amely házak károso­dásához, pincék elöntéséhez riasztotta volna a szolgálat ügyeleteseit - tá­jékoztatta lapunkat Molnár Péter szó­vivő. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ 25 Cápákat etetett a Campona üzletház ak­váriumában szombat délelőtt Schirilla György pszichológus, jógaoktató és fo­lyóátúszó, hogy a közelgő Föld napja al­kalmából bebizonyítsa, a tengeri ragado­zók egyáltalán nem vérengző fenevadak. A cápák jól tűrték a produkciót, ezért szentül megfogadtuk, tudósításunkat semmiképp sem az „iszonyú uszonyok” címmel fogjuk megírni. Kapunk egy szórólapot, aztán még egyet. Íriszdiagnosztikát hirdet az egyik, fülgyertyával történő gyógyítást a másik, látunk reformkonyhás kiadványokat, Kú­rák Könyvét két részben, és csak az V. Föld­anya Dalfesztivál programját olvas­va nyögünk fel egy picit. Az április végi rendezvényen ugyanis állítólag fellép Iby Duba kozmikus trubadúr, Sólyomfi Nagy Zoltán sámán dalnok, egy ezoterikus éne­kes, Etka anyó, a jógamami, és még ten­gernyi biotombolával is kecsegtetnek. A Campona üzletházban közben zajlik az élet. Mellettünk két kissrác kalapálja egymást, kicsit úgy, mint azok a felhúz­ható favágók, akik felváltva ütnek a rönk­re. Az akvárium melletti teremben aztán megpillantjuk végre Schirilla Györgyöt. Éppen nyilatkozik, olyan meghökkentő kérdésekre próbál válaszolni, mint pél­dául: fél-e? (nem fél), áll-e orvos készen­létben? (nem áll), hogy próbál felkészül­ni a merülésre? (jógával). Amikor átúsz­tam a Dunát, és ott álltam a forró zuhany alatt, odajött hozzám Halász Karcsi bú­vároktató, és megkérdezte, hogy tökös, van-e kedved cápákat etetni? - osztja meg kérdezőjével Schirilla vállalkozásá­nak igaz történetét. Aztán volt neki kedve. Később elkezdődik a sajtótájékoztató. Megtudjuk, hogy öt tigriscápa meg egy szirti cápa található a Campona akváriu­mában, a legnagyobb olyan kétszázötven kilós lehet. A ragadozókat makrélával etetik majd meg, a cél pedig az, hogy a merüléssel bebizonyítsák, nem kell félni a cápáktól, melyek amúgy harmincmillió évesek, és pusztítják őket halomra. Schi­rilla György rutinosan beszél. Öt dolgot kell betartani ahhoz, hogy megússzunk egy cápakalandot, mondja. Nem szabad félni, nem szabad a vízbe pisilni, nem szabad buborékot fújni a cápa felé, és nem szabad hirtelen mozdulatot tenni. Ez négy, számol ekkor. Az ötödiket sajnos elfelejtettem. Megtudjuk azért, Schirilla az előző na­pokban rengeteget jógázott, meditált és állt a fején, a vízben pedig imádkozni fog, hogy ne bántsák a halak. A produk­ció egyébként nem annyira veszélyes, mondja, amikor például a Dunát úszta át, és két negyvenmázsás jégtábla közé ke­veredett. Hát akkor úgy félt, hogy korpás lett a haja. Később rövid önreklám következik a Campona marketingesének előadásában, mert a merülés természetesen nemcsak úgy, mintegy Tart pour l’art hívja fel a természetvédelemre a figyelmet, hanem szervesen illeszkedik az üzletközpontban található Tropicarium környezettudatos stratégiájába, és egész napos programso­rozat követi. A szórólapunkat nézzük: a szervezők kangaerobikkal kecsegtetnek, és megígérik nekünk Pulai Imre olimpiai bajnokot, Szilágyi Zsolt barlangban re­kedt búvárt, valamint a meglepetéssel ké­szülő Three Beat együttest, bár őszintén be kell vallanunk, már a formáció puszta létezése meglepetés a számunkra. Fél tizenegykor elköszön Schirilla és Halász Károly, mi pedig az akvárium fa­lánál figyeljük a halakat. Eltelik úgy fél óra. Hazudnánk, ha azt írnánk, a feszült­ség elviselhetetlen. Nézzük a cápákat, melyek gyönyörűek így, közelről. A bő­rük leírhatatlanul simának tetszik, és va­lami félelmetes méltósággal mozognak. Sárgás meg ezüstös halak úsznak körü­löttük nagyon-nagyon lassan, végtelenül nyugodt a víz, és még az sem zavar, hogy a korallzátonyon látszik, műanyagból van. Úsznak a halak, aztán egyszer csak feltűnik két búvár, majd egy harmadik, aki filmezi őket. És tényleg nem történik semmi. A cá­pák nem vetik magukat a makrélákra, van amelyik oda se fordul, bár többen állítják, három hete nem kaptak enni az állatok. Egy pillanatra eszünkbe jut, milyen jó is lenne búvárnak lenni valahol Fidzsi-al­­són, úszkálni a zátonyok között, feljönni és lemerülni újra, és ezt csinálni évekig, évtizedekig, örökké talán, csak nézni eze­ket a halakat, ahogy lustán forognak a ko­­rallok között. " Húsz percig tart az egész. Schirilláék kijönnek a vízből, mi pedig nem sokkal később már három kokárdás férfira figye­lünk fel a Campona előtt, akik valakinek az anyját szidják éppen. Mindegy, gondoljuk. Csak nem félni, vízbe nem pisilni. F. Zs. Cápák és emberek Makrélát adott a ragadozóknak a Dunát átúszó Schirilla György Az ismert sportember két búvárral együtt merült ketrec és védőruha nélkül a cápák közé fotó: mti - Kovács tamás Óraritkaságok kiállítása Időmérő szerkezetek fejlődése a Váci utcában MTI-JELENTÉS Ritka és különleges órákat, mintegy százötven időmérő szerkezetet mutat be a budapesti Polgár Galéria és Auk­ciósház csütörtökön nyíló tárlatán, amelyhez hasonló kiállítás még nem volt Magyarországon - tájékoztatták a szer­vezők az MTI-t. A legkülönfélébb álló, utazó, kandalló-, kar- és ékszerórákat a készítésük kronológiai sorrendjében fel­vonultató, az óragyártás egész történetén átívelő egyedi kiállítás darabjait a galéria május 7-én értékesíti majd. A tárlatajánló szerint a kiállítás egyik fő célja az időmérő szerkezetek fejlődé­sének bemutatása, amihez magángyűj­tők segítségét kérték. Az idő urai című kiállítás ritkaságai között szerepel egy 1885-ben készült működőképes toronyóra, 2,3 millió fo­rintos kikiáltási árral, valamint egy bé­csi, empire falióra, amelynek kikiáltási ára 380 ezer forint. A különböző korú Doxa, Patek és Omega típusú zsebórák mellett igazi különlegesség egy 1800-as évek elejéről származó Fréves Bordier szerkezetű, gyémántokkal kirakott, zo­­máncfestéses zsebóra. A tárlaton ezen­kívül több meglepő formájú utazó, asz­tali és szekrényórát is láthat a nagy­­közönség, például hintó- és szoborórá­kat. Az órabemutató a Polgár Galéria Váci utcai kiállítótermében május 5-ig tekint­hető meg. „Bogarak” tavaszi rajzása Konvojban autóztak keresztül a fővároson A Magyarországi Bogarasok Klubja több mint egy évtizede rendezi meg a Ta­vaszi Rajzás néven a „bogarastalálkozót”. Ezúttal szombaton 480 autó vett részt a Pestszenterzsébetről induló, a Petőfi hídon át Budára, majd onnan a Lánchídon át vissza Pestre tartó autós felvonuláson. A Bogarasok Klubja Ma­gyarországon a legnagyobb márkaklub, háromszáz tagot számlál, és nemcsak a bogárhátú autók tartozhatnak hozzá. Mint a felvonuláson látható volt, más léghűtéses Volkswagenek, kisbuszok, terepjárók is csatlakoztak a „tavaszi rajzáshoz”. fotó: mti - Koszticsák szilárd Véget ért a távfűtési idény Folytatás a 23. oldalról Emiatt mindkét hónapban az október­novemberi energiafelhasználás kétszere­sét kellett fűtésre fordítani. Ez a Főtáv költségeit az átalánydíjas szolgáltatási körben mintegy 300 millió forinttal nö­velte, a mérés szerint díjat fizető fogyasz­tóknál pedig a váratlanul magas január és februári számlákban mutatkozott meg. A január közepén bekövetkezett időjá­rási fordulat után a januári-februári kö­zéphőmérséklet több mint három Cel­­sius-fokkal, a február-márciusi több mint két Celsius-fokkal, majd a márciu­si-áprilisi is mintegy fél Celsius-fokkal volt magasabb a tízéves átlagnál. Az energiafelhasználást tekintve a kisebb fűtésienergia-szükséglet az enyhe időjá­rású, három hónapnyi időszakban nagy­jából kiegyenlítette az év végi-év elejei két hónapban szükséges többletfelhasz­nálást. Az idény fűtési költsége nagyjá­ból megfelel tehát az átlagnak. A laká­sonként nyolcvanezer forintra taksált fű­tési költség a novemberi-januári, igen kedvezőtlen előjelek ellenére alig egy­­kétezer forinttal lesz nagyobb. Az ezt * A 100 százalék 3,9 gigajoule-os hőfogyasztást jelent. Az október 15.-november 15. közti időszakban - az akkori átlaghőmérséklet mellett - ennyi energiára volt szükség a lakások szokásos, 20-22 Celsius-fokos hőmérsékletének tartásához. Forrás: Főtáv Rt. NÉPSZABADSÁG-grafika meghaladó, esetleg több ezer forintos költségnövekedést az épület nagy hővesztesége, vagy némi túlfűtése okoz­hatta - jegyezte meg az osztályvezető. FŰTÉSI HŐENERGIA-IGÉNY VÁLTOZÁSA (százalékban*) okt. 15.- nov. 15.- dec. 15.- |an. 15.- febr. 15.- márc. 15.­­nov. 14. dec. 14. Jan. 14. febr. 14. márc. 14. ápr. 15. Múzsák családi fesztiválja Folytatás a 23. oldalról A „Bolondok Napja” hagyományai nyomán a „Humor a művészetekben” mottóval oldott hangulatú gyermekren­dezvénnyé alakult ez a nap. Felnőtt mű­vészek formabontó előadásaira került sor: az Amadinda ütőegyüttes például hí­res asztali zenéjét adta elő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei klasszikus bravúrdarabokat mutattak be és fellépett a Merlin Atlantisz társulatá­nak „Kacagó Színháza” is. Nagy verseny alakult ki a „Hancúrozó Múzsák” gyermekművészeti vetélkedőn. Huszonkét iskola félszáz produkcióval nevezett erre, körülbelül négyszáz gyerek lépett fel tánccal, énekkel. A csarnok előtere kirakodóvásárrá ala­kult: fából és egyéb természetes anya­gokból készült népi játékok, ajándéktár­gyak, hangszerek kecsegtették a nézelő­­dőket. Örök divatú hagyományos gyer­mekjátékok, eregetni való sárkányok, ka­leidoszkópok, kereplők, csörgők, kirakók és számtalan egyéb használati és dísz­tárgy közül lehetett választani. Ezek egy részét a vállalkozóbb kedvűek megkísé­relhették helyben el is készíteni: a fakür­tök, nádsípok, köcsögdudák, tökcsörgők asztalánál például nád- és bodzasípot. Másutt a gyerekek saját bohócruhájukat tervezhették meg és készíthették el, tur­kálóból összeválogatva hozzá az elegáns­nak éppen nem nevezhető, ám annál ko­­mikusabb kabátot, kalapot, krepp-papír­ból hajtogatva az egyedi gallért, saját ke­zűleg kifestve a pólót. A piros orral is el­látott és festett arcú bohócok között szép­ségversenyt is rendeztek, és helyben fénykép is készülhetett a bohóctanoda új növendékéről. A fizika csodáját bemuta­tó néhány érdekes játékkal itt volt a Cso­dák Palotája néhány munkatársa is: a szü­lők és a gyerekek együtt kísérletezhettek például a táncoló labdával, a gyorsuló székkel. A késő délutánig tartó rendez­vényt több száz család választotta vasár­napi programjául, kétezernél többen vet­tek rajta részt. Cs. K. É.

Next