Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június

2002-06-22

Budapesti Búcsú A jövő hét végi Budapesti Búcsún, júni­us 28-30-án ünnepelhetjük 11. alkalom­mal a szovjet csapatok kivonulását. A műsorkínálatot többek között Demszky Gábor főpolgármester ismertette tegna­pi tájékoztatóján. A határon túli magyar fiatalok művé­szeti csoportjai ezúttal is a Vendégség­ben Budapesten program keretében mu­tatkoznak be a városligeti Kós Károly sétányon. Ugyanitt latin fiestára és va­sárnapi tánciskolába várják a közönsé­get a zárónapon. Hagyomány a Buda­pesti Fesztiválzenekar Hősök terei hang­versenye is. Az érdeklődők Dvorák IX. szimfóniáját hallgathatják meg. A Liget jazzszínpadon az amerikai Ray Ander­son harsonaművész, a Budapest Jazz Orchestra, a Balázs Elemér Group, a Ghymes és Hobo szórakoztatja a publi­kumot. A Vajdahunyad vára szombaton és vasárnap reggeltől estig a Vár­játékok című programnak ad helyet. A gyerekek „beiratkozhatnak” Mátyás király apród­­iskolájába és reneszánsz tánciskolába is. Az óbudai Hajógyári-szigeten immár negyedszer lesz Lovas juniális. A búcsú idén is Kapcsolat koncerttel zárul. A Felvonulási téren mások mellett lép színpadra az Old Boys, a Sub Bass Monster, a Bon-Bon, a Zanzibár, vala­mint Váczi Eszter. Az esemény külföldi vendégei Dannii Minogue és Joe Cocker, E. N. Szúnyogirtás _____________MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ A következő napokban a főváros külön­böző területein irtják a szúnyogokat. Júni­us 24-én este 9 órától éjjel 2-ig a lábán, Vérmező, Gellért-hegy, Feneketlen-tó, a Goldmann-lakótelep és a Kilátó tér kör­nyékén szórnak ki vegyszert. Június 25-26-án Adyliget, Bimbó út, Zuhatag sor, Mechwart liget, június 26- 27-én a Rezső tér, Orczy kert, Nagyvárad tér, Szent István Kórház és környéke, Szent László Kórház és környéke valamint a Merényi Kórház és környéke, kerül sorra. Az ÁNTSZ-től kapott információk sze­rint a vegyszeres szúnyogirtást meleg­­köd-képzéssel és úgynevezett ULV-eljá­­rással végzik. Ennek során diklórfosz tar­talmú UNITOX 100 EC és deltanetrin inszekticideket tartalmazó K-Othrin 10 ULV vegyszereket használnak fel. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 22., SZOMBAT Lebontják a Citadella-teraszt A döntés szerint egy hónapon belül vissza kell állítani a Lődomb eredeti állapotát Legkésőbb huszonhárom nap múlva bontani kezdik a Citadella mellett en­gedély nélkül épült teraszt, kávézót, és illemhelyet - jelentette be tegnap a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. A hatóság döntése ellen még tehet jogi lépéseket a beruházó, de ha­lasztó hatálya már annak sincs, ha bí­rósághoz fordul. Ha az építtető nem bontatja le az építményt, a hivatal egy vállalkozót bíz meg a feladattal, és a beruházó költségén, rendőri védelem alatt állítják vissza a Lődomb eredeti állapotát. Egy hónapon belül véget érhet a Cita­della melletti Lődomb három hónapja tartó kálváriája. A területért felelős Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal ugyanis végérvényes döntést hozott: vissza kell állítani a terület eredeti állapotát. Mint arról már többször beszámoltunk, a Citadellát üzemeltető és részben bérlő Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. március végén engedély nélkül kezdett egy terasz, kávézó és illemhely építésébe az állami tulajdonban lévő, műemléki, régészeti és természetvédelmi oltalom alatt álló Lődombon. A beruházó, a terület tulajdo­nosának képviselője, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a telekért felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tiltá­sa ellenére sem állíttatta le munkát. A földmunkák során régészeti leletek sem­misültek meg. Ezért húszmillió forint örökségvédelmi bírsággal sújtották, az építkezés miatt pedig - a hivatal korábbi tájékoztatásával ellentétben nem három­szor, hanem - kétszer százezer forintra büntették a céget. A beruházó cég ügyve­zetője, Veres István mindvégig állította, hogy az építkezés jogszerű volt, és ezt kész bizonyítani a bíróság előtt is. Az illegális munkát végül az ügybe csak később bekapcsolódott Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága állíttatta le. Az építkezés miatt a Duna-Ipoly Nem­zeti Park Igazgatósága és a KVI feljelen­tést tett a rendőrségen. Június elején két civil szervezet rendezett demonstrációt a Citadellánál, követelve, hogy a hatóság precedensértékű döntést hozzon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tegnapi tájékoztatóján kiderült, meghoz­ták a civil szervezetek által szorgalma­zott döntést. A hivatal elnöke, Cselovsz­­ki Zoltán ugyanis elmondta, csütörtökön elutasították a húszmillió forintos örök­ségvédelmi bírságot elrendelő határo­zatra érkezett fellebbezést, és helyben­hagyták a terasz elbontásáról rendelkező határozatot. Az elnök hangsúlyozta, hogy a beru­házó a határozat kézhezvételétől számí­tott nyolc napon belül köteles benyújta­ni a bontási terveket, és annak jóváha­gyásától számított tizenöt napon belül el kell végeznie az elrendelt munkálatokat. Ennek elmulasztása esetén az építtető költségén, rendőrségi biztosítás mellett bontatják le az építményt egy megbízott vállalkozóval. A beruházó még tehet jogi lépéseket, de halasztó hatállyal már az sem bír, ha bírósághoz fordul. Az elnök ennek kap­csán elmondta, hogy információi szerint a Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. Gör­gey Gáborhoz, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjéhez for­dult úgynevezett felügyeleti intézkedést kérve. Cselovszki határozottan állította: ennek az intézkedésnek sincs halasztó hatálya, csak azt vizsgálhatják, jogsze­rűen járt-e el az örökségvédelmi hivatal. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Cita­della melletti építkezés több szempontból is egyedülálló Magyarországon. Az elnök szerint ritkaság, hogy egy beruházás során ilyen durván sértsenek meg ennyi sza­bályt, és mindeddig nem volt példa arra, hogy bárkit is húszmillió forintos örök­ségvédelmi bírsággal sújtottak volna. A Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. la­punkhoz tegnap eljuttatott közleményé­ben arról tájékoztat: megdöbbentőnek tartják, hogy a Kulturális Örökségvédel­­mi Hivatal az érintettet megelőzve, az újságírókat tájékoztatta elsőként az épít­mény sorsáról rendelkező határozatról. A cég ügyvezetője, Veres István tegnap levelet írt az örökségvédelmi hivatal el­nökének, amelyben többek között kifej­ti, hogy a továbbra is szükségesnek tart­ja a terasz és az illemhely megnyitását. Az ügyvezető szerint társaságuk kész az együttműködésre azért, hogy a teraszt birtokba vehessék a turisták. Cselovszki Zoltán tegnap azt mondta lapunknak: nem tud elképzelni más megoldást, mint a Lődomb eredeti álla­potának visszaállítását. B. A. A megsebzett hegyoldal FOTÓ: KOVÁCS BENCE Bizonytalan a Csillagjárók sorsa A Csillagjáró Alapítványi Iskolának tan­évkezdésig mennie kell a Herman Ottó Általános Iskolában öt éve bérelt helyi­ségeiből. A XXII. kerületi képviselő­­testület csütörtöki döntése értelmében a helyi oktatási bizottságnak javasolnia kell más kerületi intézményeket, ahol a Csillagjáró számára szükséges hat tante­rem működhet. Ha az elhelyezés au­gusztus 31-ig nem oldódna meg, vagy a Csillagjáró megkezdett iskolaépítése - a használatbavétel engedélyezése - 2002. december 31-ig nem fejeződne be, az érintett tanulókat önkormányzati iskolák veszik át. A képviselők feltételül szab­ták, hogy az alapítványi iskola az ingat­lan tulajdonjogáról szóló iratokat bemu­tassa és építkezés anyagi fedezetét iga­zolja. Berzsenyi Ildikó, a Csillagjáró Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunk­nak elmondta: továbbra is bérleti szerző­dést szeretne kötni valamelyik iskolával, mert ez a feltétele az oktatás folytatásá­hoz szükséges működési engedélynek. A kuratórium elnöke jogi lépéseket fon­tolgat. Az alapítvány szakértők bevoná­sával egyelőre annak lehetőségét vizs­gálja, hogyan támadhatják meg a testület számukra előnytelen határozatát. Az in­tézmény a XXII. kerület egykori barom­fifeldolgozójának területén kezdett új is­kola építésébe. Ennek decemberi befeje­zéséig akart volna maradni az albérlet­ben. V. G. Z. Rekonstruálták a Gresham pávás kapuit Befejeződött a Gresham-palota pávás kapuinak rekonstrukciója. A XX. század elején készült eredeti, és most a felújí­tott bejárók harmadik elemét a napok­ban mutatta be szentendrei műhelyében a restaurálásért felelős Kovács iparmű­vész. Az eredeti műalkotás Jungfer Gyula, a századforduló Európa-szerte elismert kovácsmester munkája, 1904-től 1907- ig dolgozott rajta. A pávás főmotívum­mal és szőlőleveles-virágcsokros díszí­tőelemekkel ékesített három kapu - az épülettel egyetemben - napjainkra meg­érett a teljes helyreállításra. A kisebb há­borús sérülések mellett az elmúlt száz évben - kellő gondozás híján - bizonyos részeik teljesen elrozsdásodtak, több ta­gozatuk deformálódott vagy letörött. A Mérleg utcai kapu felső része pedig tel­jességgel eltűnt. A szállodává alakított lakóház felújításával együtt pótolni kell a kapu hiányzó, tönkrement egységeit. A kapuk restaurálására pályázatot ír­tak ki, melyet Lehoczky János Ferenczy­­díjas kovács iparművész nyert meg. A Gresham-palota kapuinak rekonstrukci­ójával nyolc hónap alatt készült el a mes­ter. A kapukat szétszerelték, megtisztí­tották, az elpusztult vagy használhatatlan elemeket pótolták, majd korrózióvéde­lemmel látták el. A fémmunka hagyomá­nyos tűzikovács technikával készült, korszerű felületkezeléssel. A három kapu lényegében azonos mintázatú. A különbség abban rejlik, hogy míg a Roosevelt téri és a Zrínyi ut­cai bejárat felső része többé-kevésbé épen megmaradt, a harmadik, a Mérleg utcai kapu hasonló elemét pótolni kellett. Ugyancsak újra kellett készíteni mind a három szerkezet alsó­­ lemezeit­­ elrozs­dásodott részét. Az új funkciókhoz iga­zodva a kapukon némi szerkezeti válto­zást is eszközöltek, pedig a technikai és formai kérdéseket illetően a restauráto­rok a maximális korhűségre törekedtek. Bár a jövőben szállodaként működő, egykori Gresham-palota megnyitásának ideje egyelőre még bizonytalan, a felújí­tott pávás kapukban várhatóan már júli­ustól gyönyörködhetnek az arra járók. O.Cs. Egyelőre a kovácsműhelyben mutatták be a díszes bajárokat fotó: kovátszsolt Gazdátlan bányatavak A sok vállalkozás kijátssza a hivatalokat Folytatás a 33. oldalról Az egyik az, hogy a bányakapitány­sághoz fordul, ahol hosszú és drága pro­cedúra vár rá: körülbelül egy évig tart és egymillió forintba kerül, mire az összes, csaknem húsz szakhatósági állásfoglalás birtokában, és szigorú feltételrendszer megszabása után megkapja az enge­délyt. Abban részletesen szerepel, hogy a bányászás után hogyan kell rendezni a partot, milyen töltéseket kell kialakítani, hogyan kell fásítani a területen. Az eljá­rás során a kapitányság ráadásul gyakor­ta nagyobb összeget - nemritkán 200- 300 millió forintot - helyeztet letétbe a bányavállalkozóval, hogy biztosítsa, a munkák után lesz miből kulturálttá, és ami fontosabb, biztonságossá tenni a ta­vat és partját. A vállalkozó másik lehetősége a legá­lis bányászásra az, hogy nem a kapitány­sághoz fordul, hanem a vízügyi igazga­tósághoz, ahol engedélyt kér a bérelt vagy megvásárolt területen egy tó létre­hozására. Ezt pedig az igazgatóságtól néhány hónap alatt, különösebb nehéz­ség nélkül be lehet szerezni - állítja Vá­lik József. A vállalkozó ennek az enge­délynek a birtokában elkezdi a tó kiala­kítását, ami nem áll másból, mint a ka­vics és homok kitermeléséből... A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: tó alakul ki. Válik József azon­ban hangsúlyozza, hogy a bányakapi­tányság által engedélyezett munkák után a letétbe helyezett összeg garanciát je­lent a terület rendezésére. Ezzel szem­ben a vízügyi igazgatóság biztosíték hí­ján legfeljebb bottal ütheti a - gyakran a cégét a kitermelés után felszámoló - vállalkozó nyomát, ha az nem hajlandó rendet tenni a területen. Jelenleg Pest megyében huszonkét tó­nát bányásznak a kapitányság engedé­lyével, miközben a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szerint több mint negyven tónál termelnek ki kavicsot, ho­mokot. A vízügyi igazgatóság bányatavakkal foglalkozó munkatársa, a felszín alatti vízkészlet gazdálkodási csoport vezető­je, Tahy Ágnes a jogi kiskapu kapcsán elmondta, hogy az csak azért létezhet, mert a bányakapitánysággal korántsem gördülékeny az együttműködés. Mint mondta, előfordult már, hogy tóalakítás­ra kértek tőlük engedélyt, viszont gya­nújuk szerint kizárólag bányászni akart a kérelmező. Ezért a kérvényt továbbí­tották a bányakapitányságra, ahonnan postafordultával jött a válasz: a tóalakí­tás vízgazdálkodási, és nem bányászati kérdés, így a vízügyi igazgatóság az ille­tékes hatóság. Tahy Ágnes elmondta, az engedélyez­tetésnél is nehézkesebb a tulajdonvi­szonyok rendezése. Pedig a tulajdono­sok, üzemeltetők fellelése nagy előrelé­pés lenne, hiszen egy 2000-ben, a bá­nyatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló kor­mányrendelet pontosan szabályozza, hogy a bányászat befejeztével, a rekulti­váció nyomán vízjogi üzemeltetési en­gedélyt köteles kérni a tulajdonos vagy a tó hasznosítója. Vagyis: a terület tulajdo­nosának kötelezettségei vannak, és a ha­tóságok számára ismertté válik, kin kér­hetik számon a szabályok betartását. Hiába azonban a megfelelő szabályo­zás, ha nincs kivel betartatni az előíráso­kat. A vízügyi igazgatóság ugyanis két év alatt a négyszáz tó közül mindössze ötvennél tudott elmozdulni a holtpont­ról. Tahy Ágnes úgy fogalmaz: „Félszáz tónál találtak olyan embereket, akiknek lehet valami közük az adott tóhoz.” Nem véletlen a homályos fogalmazás. A víz­ügyi igazgatóság vizsgálata jelenleg ugyanis abból áll: a tavak környékén élőktől érdeklődnek, tudnak-e arról, kié a tó. Ez azonban nem túl célratörő meg­oldás, főleg annak tükrében nem, hogy az agglomeráció négyszáz tava között akad olyan, amelynek több mint száz tu­lajdonosa van. Tahy Ágnes szerint a bányatavak tulaj­donviszonyainak rendezése, és így a biz­tonságos fürdőhelyek megteremtése ér­dekében hasznos lenne egy, a földhivatal, a bányakapitányság és a vízügyi igazga­tóság szakembereiből álló csapatot össze­hozni. Ezt azonban mindeddig senki nem kezdeményezte. Addig is maradnak a kérdezősködésen alapuló felmérések, a törvényt megkerülő bányavállalkozók és a veszélyes, illegális strandok. Boda András 35

Next