Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június

2002-06-22

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2­0­02. JÚNIUS 22., SZOMBAT 37 Imi koponyája ma már ereklye Százhetvenöt éves a magyar lóversenyzés Jön, befut és győz. Ezeknél a szavaknál valószínűleg nem hallhat szebbet az iga­zi lóversenyrajongó. Pesten 1827 júniu­sában szurkolhatott először kedvencei­nek a közönség. A lóverseny 175 éves történetét a Mezőgazdasági Múzeum (XIV. Városliget, Vajdahunyad vára) ki­állítással ünnepelte meg. Az augusztus 30-ig látható tárlaton az érdeklődők nemcsak a híres zsokékkal és a négylábú legendákkal ismerkedhetnek meg, ha­nem a fogadás rejtelmeivel is. „Mi újat lehet mondani a szakembe­reknek és a fogadóknak, akik évtizedek óta kijárnak az ügetőre?” - kérdezte Farkasházy Tivadar, amikor kiderült, a szakma szinte teljes egészében felvonult a 175 éves magyar lóversenyzés alkal­mából rendezett kiállítás megnyitójára a Mezőgazdasági Múzeumba. A díszven­dég beszédét stílusosan egy 1952-es startautó mellett mondta el. Később ki­derült, a profiknak a különleges relikvi­ák, a kezdőknek pedig a lóversenyzést teljes egészében átfogó emléktárgyak kedvéért érdemes megnézniük a tárlatot. A három részből álló kiállítást a Szé­chenyi István mellszobrával ékesített aj­tónál tanácsos kezdeni, mert itt gyűjtöt­ték össze a lóversenyzés kezdeteiről szóló dokumentumokat. „Angliában három dolog van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gép­ipar és a lótenyésztés” - olvashatók Szé­chenyi szavai a tablón, amelyen a ma­gyar lóversenyzés kiemelkedő alakjai láthatók. A legnagyobb magyar nem vé­letlenül utazott Angliába, itt alakult meg ugyanis 1750-ben a Jockey Club; az év­szám a modern lóversenyzés időszámí­tásának kezdete. Magyarországon az el­ső futtatásokat 1814 és 1821 között gróf Hunyady József rendezte ürményi birto­kán, a keszi síkon, évente egyszer vagy kétszer. Széchenyi István és számos ma­gyar arisztokrata család közreműködé­sével Pesten 1827. június 6-án kezdődött a rendszeres lóversenyzés. A kiállításon látható az eseményről készült korabeli metszet, amely az első és az ötödik futa­mot ábrázolja. Az elsőben Wesselényi Miklós Al-Borak nevű lova győzött, Széchenyi tenyészetéből. A magyar lóversenyzés klasszikus ko­rát makett is érzékelteti az 1860-as évek egyik befutójáról. A hölgyek a kor di­vatja szerint főkötőben és napernyővel, a férfiak kemény kalapban biztatják a versenyzőket. A makett körül a falakra a XIX. század kiemelkedő versenylovait megörökítő festmények kerültek, köztük Kisbér kiemelt helyen látható. Száz év alatt csak négy ló tudta egyszerre meg­nyerni az Epsomi Derbyt és a párizsi Grand Prix-t. Ezt a bravúrt Kisbér 1876- ban futotta meg. Kincsem, a magyar lóversenyzés büsz­kesége külön vitrint kapott a múzeum­ban, amelyben szobra, trénerének képe és a goodwoodi versenyen nyert díja látha­tó. A derbik kiemelkedő versenylovának csontváza, patája és zsokéjának ruhája is megtalálható, de nem ezen a tárlaton, ha­nem az intézmény állandó kiállításán. Kincsem már a halhatatlanok között van, akárcsak Imperiál, a második világ­háború utáni korszak legeredményesebb versenylova, amelynek szobor állít em­léket. Mellette vitrinben apja, Imi kopo­nyája látható, amelyet ma már a lóver­­senyzés ereklyéjeként őriznek. A lótenyésztés mellett az ügetőpályák kialakításában is kiemelkedőt alkottak a magyar szakemberek. Díszhelyen látha­tó a budapesti ügetőpálya 1912-es szer­kesztési terve is. Erről azt mondták a hozzáértők, annyira jól sikerült, hogy ez lett volna a mérce, ha a goodwoodi pá­lyát ekkor tervezik. A kiállítás második és harmadik része a galopp és az ügetőverseny kulisszatit­kaiba enged betekintést. Itt minden meg­található, ami a lovak felkészítéséhez és a versenyhez használatos. Alumínium, 75 gramm súlyú versenykengyelek, ga­loppnyergek, vászontakarók és lovagló­pálcák. Fényképsorozat mutatja be a lo­vak helyes mozgását verseny közben­­ az ügetőpályán és a galoppon. Az is kiderül, miért fontos a verse­nyek előtti mázsálás, azaz a lovak és a nyereg együttes tömegének ellenőrzése. A fogadások miatt a legtöbb verseny hendikep, azaz esélykiegyenlítő. Ez úgy történik, hogy a jobb lovakra terhet rak­nak, tehát minden versenyló azonos eséllyel állhat rajthoz. Megtudhatjuk azt is, hogyan lehet a futamokra fogadni. A befutóra fogadás például azt jelenti, hogy kiválasztunk két lovat, megjelölve a sorrendet is. A játékos akkor nyer, ha az elsőként megnevezett ló győz, a má­sodiknak megnevezett pedig második vagy harmadik helyen fut be. A fogadá­sokra okító tablók mellett — stílusosan — százéves pénztárgép kapott helyet. R. Gy. Zs. a Kincsem Goodwoodban nyert díja FOTÓ: MTI - FÖLDI IMRE Solymári dzsesszvíkend Az idén is megrendezik a Jazz weekendet a solymári Apáczai Csere János Műve­lődési Ház udvarán. A szombat és vasár­nap esti - ingyenes - rendezvényen ösz­­szesen hét zenekar lép fel. MUNKATÁRSUNKTÓL A dzsessz múltjáról és jelenéről tar­tott előadás-sorozatot tavaly a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház. Varga Zsolt igazgató szerint a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés övezte az előadásokat. Így született meg az öt­let, hogy egy hétvégén kipróbálják, mi­lyen érdeklődést vált ki a dzsessz azon a településen, ahol sok művész, zenész lakik. A két estén megrendezett hang­verseny sikeres volt. Minden fellépő produkcióját 120-150 ember kísérte fi­gyelemmel. A művelődési ház 2002-es program­jának összeállításakor elhatározták, hogy a Jazz weekendet az idén is meg­rendezik a ház udvarán. A tavalyi fellé­pők közül többen újra vállalták a kon­certet, és mások is igent mondtak a fel­kérésre. Most szombat-vasárnap összesen hét együttest hallgathat meg a közönség. A szombati fellépők közül a Fritz Jazz Swingers repertoárján a swing van túl­súlyban. Az együttes nemcsak dzsessz­­klubokban, hanem ötcsillagos szállo­dák éttermeiben is gyakori szereplő. A Dórika és a Rombolók kvartett egyik tagja a Jazz+Az együttesben vált is­mertté. Az Equinox Jazzquartett első­sorban saját dallamos kompozícióit játssza. A vasárnapi koncert szereplői között található a Freepont, a funky és a soul híve; a zenekar most dolgozik első nagylemezén. A Little Jazz Band tagjai amatőrök, a húszas-harmincas évek ze­néjét szeretik leginkább. A Gyárfás Ist­ván Quartett tíz éve játszik együtt, re­pertoárjukon standardek (swing, bibop) szerepelnek. A Borbély Műhely három éve alakult Borbély Mihály vezetésé­vel, aki egykor Vujisics Tihamérrel ját­szott együtt. Az első zenekar szombat délután hat órakor, vasárnap pedig fél hatkor lép színpadra. Mindkét estén ingyenes a belépés. Könyvtár lesz az Megkezdődtek a volt Ugocsa mozi könyvtárrá alakításának munkálatai - tá­jékoztatta a XII. kerületi önkormányzat sajtóreferense az MTI-t. Tikász Mariann elmondta: az Ugocsa utca 10. szám alatti egykori filmszínház­ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új, 638 négyzetméter alapterületű fiók­­könyvtára kap helyet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Böszörményi út 13., illetve a 34/a szám alatti bibliotékáinak tulajdonjogáért cserébe kapta meg az önkormányzattól az Ugocsa mozit, öt­ven évre. Ugocsa moziból A XII. kerületi önkormányzat által ki­írt közbeszerzési pályázatra tizenegy ajánlat érkezett. A csaknem százmillió forintos beruházásra végül a Szerorgterv Rt. nyerte el a megbízatást. A sajtóreferens szólt arról, hogy már megkezdődtek a belső bontási munkák. Hozzáfűzte: tudomása szerint az üzem­képes mozigépet is megmentették a ki­vitelezők annak reményében, hogy lesz­nek majd hasznosítói. A főváros új kerületi közművelődési könyvtára várhatón ez év október végétől áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Almási Enikőék koncertje A progresszív pop hazai képviselői, Almási Enikő és a Zenekar lép színpadra ma este kilenc órától, az Old Man’s Music Pubban (VII., Akácfa u. 13.). Az elismert zenészekből álló hattagú zenekar dzsesszzenészek igényességével kidolgozott, egyedi hangzású rockot ját­szik. Fergeteges koncertre lehet számíta­ni, ugyanis a zeneszerző Mohai Tamás gitáros-énekes, valamint Szappanos György basszusgitáros, Huszár Endre dobos, Nagy János billentyűs és Jamie Winchester gitáros-háttérénekes szokat­lan, gondolkodtató harmóniákat szólaltat meg. És ahogy az egyik újságíró az éne­kesnőről, Almási Enikőről írta: „A hölgy egyénisége és zenéje merőben újnak szá­mít a jelent uraló dalocskák özönében.” Tánc kastélykertben és uszályon Requiem, Arborétum és Dunai Levegő az Offtól Amikor a tiusapesti embert nyakon önti a nyári forróság, biztos lehet abban, hogy előbb-utóbb feltűnnek a városban az Off Táncszínházi Társulat művészei, és a legképtelenebb helyeken tartanak előadást. Olykor a metróalagutakban, a Városligeti-tó csónakjaiban, máskor bérházak gangján vagy éppen az Andrássy úti fákon. Röpködnek, gub­basztanak, pörögnek-forognak, vigyo­rognak, élettel töltik meg a­ saját levében rotyogó várost. Ebben az esztendőben sem lesz ez másképp. Négy előadást tartanak műso­ron, ezek közül a Lux címűt sajnos már csak múlt időben említhetjük. Pedig igencsak érdekes kísérletnek tűnik ez a darab is, és nemcsak azért, mert a játszó­tér ezúttal a Petlik Lajos Vegyipari Szakközépiskola kémiai laboratóri­uma volt. A laboratóriumban kí­sérletezni kell; igaz. Na de vegyszerek helyett szellemi energiákkal? ,10. Arra, hogy miféle elő­adás volt az, amelyet egy kémiai szertárban lehetett megtekinteni, és amely iskolai emlékeket idéz, végül az előadásba be­vont nézők iskolai élmé­nyei hitelesítik a látotta­kat, már csak jövőre, az ismétlések idején kapha­tunk választ. A Lux tehát egyelőre nem látható, viszont július 2-5. között ismét látható az Off Mozart Requiem­­jére írt táncelőadása. Még­pedig ezen a nyáron is a már megszokott helyszí­nen, a Kiscelli Múzeum templomterében. Abban a teremben, amelyet tavaly Angelus Iván, az előadások egyik létre­hozója így jellemzett: „Egyszerre szak­rális hely, romos laktanya, olyan, mint egy díszlet, mégis valódi helyszín.” A Hód Adrienn koreográfiájával színpadra állított Requiem a társulat egyik legerő­sebb előadása. Az Off művészei július utolsó napjai­ban (23-ától 25-éig) a Kiscelli kastély kertjében mutatják be Arborétum című, új darabjukat. Az Arborétum tulajdon­képpen egy álmodozás eredménye. 2001 februárjában a társulat tagjai vala­mennyien megálmodtak egy-egy gyö­nyör, táncszínházi előadást. Játszottak a saját fantáziájukkal, még az sem volt szempont, hogy az álom megvalósítható legyen. A múzeum-karanténba vissza­húzódó természet és a nyugtalan város ellentétére épülő Arborétum azonban addig csiklandozta az Off művészeinek fantáziáját, míg előbb egy kétszemélyes változat készült el, most pedig, Szemző Tibor zenéjére a nagyobb, végleges, egészen újszerű mozgásrendszerre épü­lő mű. A társulat legkülönösebb vállalkozá­sára augusztus 6-án kerül sor, ezen a na­pon a Városi levegő című sorozat újabb előadását láthatják a fővárosiak. Koráb­ban a város különböző pontjain bukkan­tak fel a táncosok, ezúttal egy, a Margit híd és a Szabadság híd között csobogó uszályon rendezik be a ját­szóhelyet, amely egy vi­lágtól leszakadt szigetet, sőt tulajdonképpen egy le­szakadt világot idéz. A vízen haladó alkalmi színpadon álom­szerű, furcsa bált láthat a parton álló közönség. Ezen a napon a budapesti­ek ismét szembetalálhat­ják magukat az Off Tánc­­színházi Társulat gondolatai­val, amelyekben világossá válik, mi végre hökkentik meg nyaranta a főváros népét. „A vá­ros nem utcákból és házakból, hanem az utcákon járó és a há­zakban élő emberekből áll. A mi gyönyörű városunk akkor válik kulturális, átszellemített, tehát emberi színtérré, ha inspiráló helyszínein populáris, de igé­nyes színvonalú események tör­ténnek”. S hogy ezek az előadások mégsem csupán a helyiek, azaz a budapestiek számára érthetőek ■ és érdekesek, hogy összefüggéseik mé­lyebbek, egyetemesebbek, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint a társulatban ideig­lenesen otthonra lelt vendégművész, a Berlinben élő, francia Morgan Belenguer táncos-koreográfus vendégjá­téka. A fiatalember úgy véli, hogy itt, Magyarországon is inspiráló szellemi közegbe került. Úgy fogalmazott: érde­kes megfigyelni, miféle érzékenység mozgatja azokat a táncosokat, akik nem a táncélet központjaiban, az informáci­ókkal zsúfolt közegben élnek. T.Z. Az Arboré­tum című előadásból Paletta ÉPÍTMÉNYTŐL AZ ÉPÜLETIG -rekonstrukciók és épületmakettek az ős­kortól a népvándorlás koráig a címe an­nak a kiállításnak, amely keddtől látható az Aquincumi Múzeum új épületében (III., Záhony utca 4.). SZILÁGYI ENIKŐ Triptichon című, francia sanzonestje lesz június 24-én, es­te nyolc órától az Óbudai Társaskörben (III., Kiskorona utca 7.). Zongorán kísér: Bíró Péter. A VÁROSHÁZI ESTEK programsoro­zat részeként ma este hét órakor az Orlan­do Duó zenél, este nyolc órakor pedig a Bergendy Szalonzenekar muzsikál a váci Városháza udvarán (Március 15. tér 11.). SZÍNÉSZEK VILÁGJÁTÉKA lesz hétvégén a Margitszigeti Atlétikai Cent­rumban és a Sportuszodában. Délelőtt ki­lenc és este tíz óra között sport és kulturá­lis programok váltják­ egymást. A MISSA DE SACRA CORONA HUNGÁRIÁÉ, Koltay Gergely és Ba­logh Sándor oratóriuma hangzik el va­sárnap este hétkor a Bakáts téri temp­lomban. Közreműködik a Gödöllői Szimfonikus Zenekar és a Gödöllői Egyesített Kórus, valamint Szűts István orgonista. Szólót énekel: Bazsinka Zsu­zsanna, Mészöly Katalin, Fekete Attila, Fokanov Anatolij. Vezényel: Balogh Sándor. JUBILEUMI HANGVERSENY lesz ma este fél nyolckor a Zeneakadémián. Fellép a Budafoki Dohnányi Ernő Szim­fonikus Zenekar. Vezényel: Hollerung Gábor. Műsoron Kodálytól a Jézus és a kufárok és a Mátrai képek, továbbá Bee­thoven 9. szimfóniája. HELYREIGAZÍTÁS Judy Garlandról tévesen írtuk csütörtöki cikkünkben, hogy száz éves. A színésznő 1922-ben született, azaz idén lenne nyolcvanéves. SZÍNHÁZMŰSOR SZ: Szombat, V: Vasárnap Budapest Bábszínház: SZ: A Rajtó együttes műsora (8). Fővárosi Nagycirkusz: SZ-V: Cirkusz és varázslat! (SZ: fél 11, 3, 7, V: fél 11, 3). Madách Színház: SZ-V: Páratlan páros 2. (fél 8). Madách Kamara Színház: SZ-V: Paradicsom (fél 8). Magyar Állami Operaház: V: Az istenek alkonya (5 - Delly/4. bér­.). Nemzeti Tánc­­ta­nház: V: Csipkerózsika (fel 11). Kánikulai kútavatás A legjobbkor, a legnagyobb kánikulá­ban avatták tegnap Gödöllőn a Moór­­kutat, és a névadó emléktábláját. A Vá­rosvédő Egyesület kezdeményezésére, az önkormányzat támogatásával már né­hány hete elkészült Moór János (1897-1981) iparos öntöttvasból lévő, valaha az egész országban elterjedt, szí­vó-nyomó kútja. Az ipari műemléket al­kotójának egykori háza előtt, a Kossuth Lajos utcában állították fel, s építettek köré kis pihenőhelyet. A terveket a Gö­döllői Városi Múzeummal egyeztetve a Profil Kft. és Bognár Endre városi fő­építész rajzolta, majd a VÜSZI Kht. va­lósította meg. A kút már néhány hete működik, ám az avatásával megvárták a mester Ame­rikában élő fiának hazalátogatását. B. A. G. Vers és zene a múzeumban Klasszikus kórusművekből és megzené­sített versekből állították össze azt a mű­sort, amely holnap délelőtt, tizenegy órakor kezdődik az Ernst Múzeumban (VI., Nagymező u. 8.). A Muzsika Asszony című zenés köl­tői matinét a XXVI. Bárdos Lajos Zenei Hetek keretében rendezi a terézvárosi kiállítóhely. Szintén Bárdos Lajosról kapta a nevét a délelőtti hangversenyt adó kamarakórus, amelyet Kempelen Tünde vezényel. A Medveczky Jenő centenáriumi kiál­lításához kapcsolódó rendezvényen Nagy Eszter előadóművész és Miskolczi Ottó színművész szaval: például Áprily Lajos Március, Szabó Lőrinc Hajnali ri­gók, Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem és Balassi Bálint Én édes sze­relmem című költeményeit. A matiné zenei kínálatában szerepel - többek kö­zött - Mozart Két Notturnója, Orlando di Lasso Zsoldosszerenádja, valamint Bárdos Lajos Tiszai dallamok és Birta­­lan József Félre tőlem búbánat című népdalfeldolgozásai. D. V. G.

Next