Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június
2002-06-22
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 22., SZOMBAT 37 Imi koponyája ma már ereklye Százhetvenöt éves a magyar lóversenyzés Jön, befut és győz. Ezeknél a szavaknál valószínűleg nem hallhat szebbet az igazi lóversenyrajongó. Pesten 1827 júniusában szurkolhatott először kedvenceinek a közönség. A lóverseny 175 éves történetét a Mezőgazdasági Múzeum (XIV. Városliget, Vajdahunyad vára) kiállítással ünnepelte meg. Az augusztus 30-ig látható tárlaton az érdeklődők nemcsak a híres zsokékkal és a négylábú legendákkal ismerkedhetnek meg, hanem a fogadás rejtelmeivel is. „Mi újat lehet mondani a szakembereknek és a fogadóknak, akik évtizedek óta kijárnak az ügetőre?” - kérdezte Farkasházy Tivadar, amikor kiderült, a szakma szinte teljes egészében felvonult a 175 éves magyar lóversenyzés alkalmából rendezett kiállítás megnyitójára a Mezőgazdasági Múzeumba. A díszvendég beszédét stílusosan egy 1952-es startautó mellett mondta el. Később kiderült, a profiknak a különleges relikviák, a kezdőknek pedig a lóversenyzést teljes egészében átfogó emléktárgyak kedvéért érdemes megnézniük a tárlatot. A három részből álló kiállítást a Széchenyi István mellszobrával ékesített ajtónál tanácsos kezdeni, mert itt gyűjtötték össze a lóversenyzés kezdeteiről szóló dokumentumokat. „Angliában három dolog van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés” - olvashatók Széchenyi szavai a tablón, amelyen a magyar lóversenyzés kiemelkedő alakjai láthatók. A legnagyobb magyar nem véletlenül utazott Angliába, itt alakult meg ugyanis 1750-ben a Jockey Club; az évszám a modern lóversenyzés időszámításának kezdete. Magyarországon az első futtatásokat 1814 és 1821 között gróf Hunyady József rendezte ürményi birtokán, a keszi síkon, évente egyszer vagy kétszer. Széchenyi István és számos magyar arisztokrata család közreműködésével Pesten 1827. június 6-án kezdődött a rendszeres lóversenyzés. A kiállításon látható az eseményről készült korabeli metszet, amely az első és az ötödik futamot ábrázolja. Az elsőben Wesselényi Miklós Al-Borak nevű lova győzött, Széchenyi tenyészetéből. A magyar lóversenyzés klasszikus korát makett is érzékelteti az 1860-as évek egyik befutójáról. A hölgyek a kor divatja szerint főkötőben és napernyővel, a férfiak kemény kalapban biztatják a versenyzőket. A makett körül a falakra a XIX. század kiemelkedő versenylovait megörökítő festmények kerültek, köztük Kisbér kiemelt helyen látható. Száz év alatt csak négy ló tudta egyszerre megnyerni az Epsomi Derbyt és a párizsi Grand Prix-t. Ezt a bravúrt Kisbér 1876- ban futotta meg. Kincsem, a magyar lóversenyzés büszkesége külön vitrint kapott a múzeumban, amelyben szobra, trénerének képe és a goodwoodi versenyen nyert díja látható. A derbik kiemelkedő versenylovának csontváza, patája és zsokéjának ruhája is megtalálható, de nem ezen a tárlaton, hanem az intézmény állandó kiállításán. Kincsem már a halhatatlanok között van, akárcsak Imperiál, a második világháború utáni korszak legeredményesebb versenylova, amelynek szobor állít emléket. Mellette vitrinben apja, Imi koponyája látható, amelyet ma már a lóversenyzés ereklyéjeként őriznek. A lótenyésztés mellett az ügetőpályák kialakításában is kiemelkedőt alkottak a magyar szakemberek. Díszhelyen látható a budapesti ügetőpálya 1912-es szerkesztési terve is. Erről azt mondták a hozzáértők, annyira jól sikerült, hogy ez lett volna a mérce, ha a goodwoodi pályát ekkor tervezik. A kiállítás második és harmadik része a galopp és az ügetőverseny kulisszatitkaiba enged betekintést. Itt minden megtalálható, ami a lovak felkészítéséhez és a versenyhez használatos. Alumínium, 75 gramm súlyú versenykengyelek, galoppnyergek, vászontakarók és lovaglópálcák. Fényképsorozat mutatja be a lovak helyes mozgását verseny közben az ügetőpályán és a galoppon. Az is kiderül, miért fontos a versenyek előtti mázsálás, azaz a lovak és a nyereg együttes tömegének ellenőrzése. A fogadások miatt a legtöbb verseny hendikep, azaz esélykiegyenlítő. Ez úgy történik, hogy a jobb lovakra terhet raknak, tehát minden versenyló azonos eséllyel állhat rajthoz. Megtudhatjuk azt is, hogyan lehet a futamokra fogadni. A befutóra fogadás például azt jelenti, hogy kiválasztunk két lovat, megjelölve a sorrendet is. A játékos akkor nyer, ha az elsőként megnevezett ló győz, a másodiknak megnevezett pedig második vagy harmadik helyen fut be. A fogadásokra okító tablók mellett — stílusosan — százéves pénztárgép kapott helyet. R. Gy. Zs. a Kincsem Goodwoodban nyert díja FOTÓ: MTI - FÖLDI IMRE Solymári dzsesszvíkend Az idén is megrendezik a Jazz weekendet a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház udvarán. A szombat és vasárnap esti - ingyenes - rendezvényen öszszesen hét zenekar lép fel. MUNKATÁRSUNKTÓL A dzsessz múltjáról és jelenéről tartott előadás-sorozatot tavaly a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház. Varga Zsolt igazgató szerint a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés övezte az előadásokat. Így született meg az ötlet, hogy egy hétvégén kipróbálják, milyen érdeklődést vált ki a dzsessz azon a településen, ahol sok művész, zenész lakik. A két estén megrendezett hangverseny sikeres volt. Minden fellépő produkcióját 120-150 ember kísérte figyelemmel. A művelődési ház 2002-es programjának összeállításakor elhatározták, hogy a Jazz weekendet az idén is megrendezik a ház udvarán. A tavalyi fellépők közül többen újra vállalták a koncertet, és mások is igent mondtak a felkérésre. Most szombat-vasárnap összesen hét együttest hallgathat meg a közönség. A szombati fellépők közül a Fritz Jazz Swingers repertoárján a swing van túlsúlyban. Az együttes nemcsak dzsesszklubokban, hanem ötcsillagos szállodák éttermeiben is gyakori szereplő. A Dórika és a Rombolók kvartett egyik tagja a Jazz+Az együttesben vált ismertté. Az Equinox Jazzquartett elsősorban saját dallamos kompozícióit játssza. A vasárnapi koncert szereplői között található a Freepont, a funky és a soul híve; a zenekar most dolgozik első nagylemezén. A Little Jazz Band tagjai amatőrök, a húszas-harmincas évek zenéjét szeretik leginkább. A Gyárfás István Quartett tíz éve játszik együtt, repertoárjukon standardek (swing, bibop) szerepelnek. A Borbély Műhely három éve alakult Borbély Mihály vezetésével, aki egykor Vujisics Tihamérrel játszott együtt. Az első zenekar szombat délután hat órakor, vasárnap pedig fél hatkor lép színpadra. Mindkét estén ingyenes a belépés. Könyvtár lesz az Megkezdődtek a volt Ugocsa mozi könyvtárrá alakításának munkálatai - tájékoztatta a XII. kerületi önkormányzat sajtóreferense az MTI-t. Tikász Mariann elmondta: az Ugocsa utca 10. szám alatti egykori filmszínházban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új, 638 négyzetméter alapterületű fiókkönyvtára kap helyet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Böszörményi út 13., illetve a 34/a szám alatti bibliotékáinak tulajdonjogáért cserébe kapta meg az önkormányzattól az Ugocsa mozit, ötven évre. Ugocsa moziból A XII. kerületi önkormányzat által kiírt közbeszerzési pályázatra tizenegy ajánlat érkezett. A csaknem százmillió forintos beruházásra végül a Szerorgterv Rt. nyerte el a megbízatást. A sajtóreferens szólt arról, hogy már megkezdődtek a belső bontási munkák. Hozzáfűzte: tudomása szerint az üzemképes mozigépet is megmentették a kivitelezők annak reményében, hogy lesznek majd hasznosítói. A főváros új kerületi közművelődési könyvtára várhatón ez év október végétől áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Almási Enikőék koncertje A progresszív pop hazai képviselői, Almási Enikő és a Zenekar lép színpadra ma este kilenc órától, az Old Man’s Music Pubban (VII., Akácfa u. 13.). Az elismert zenészekből álló hattagú zenekar dzsesszzenészek igényességével kidolgozott, egyedi hangzású rockot játszik. Fergeteges koncertre lehet számítani, ugyanis a zeneszerző Mohai Tamás gitáros-énekes, valamint Szappanos György basszusgitáros, Huszár Endre dobos, Nagy János billentyűs és Jamie Winchester gitáros-háttérénekes szokatlan, gondolkodtató harmóniákat szólaltat meg. És ahogy az egyik újságíró az énekesnőről, Almási Enikőről írta: „A hölgy egyénisége és zenéje merőben újnak számít a jelent uraló dalocskák özönében.” Tánc kastélykertben és uszályon Requiem, Arborétum és Dunai Levegő az Offtól Amikor a tiusapesti embert nyakon önti a nyári forróság, biztos lehet abban, hogy előbb-utóbb feltűnnek a városban az Off Táncszínházi Társulat művészei, és a legképtelenebb helyeken tartanak előadást. Olykor a metróalagutakban, a Városligeti-tó csónakjaiban, máskor bérházak gangján vagy éppen az Andrássy úti fákon. Röpködnek, gubbasztanak, pörögnek-forognak, vigyorognak, élettel töltik meg a saját levében rotyogó várost. Ebben az esztendőben sem lesz ez másképp. Négy előadást tartanak műsoron, ezek közül a Lux címűt sajnos már csak múlt időben említhetjük. Pedig igencsak érdekes kísérletnek tűnik ez a darab is, és nemcsak azért, mert a játszótér ezúttal a Petlik Lajos Vegyipari Szakközépiskola kémiai laboratóriuma volt. A laboratóriumban kísérletezni kell; igaz. Na de vegyszerek helyett szellemi energiákkal? ,10. Arra, hogy miféle előadás volt az, amelyet egy kémiai szertárban lehetett megtekinteni, és amely iskolai emlékeket idéz, végül az előadásba bevont nézők iskolai élményei hitelesítik a látottakat, már csak jövőre, az ismétlések idején kaphatunk választ. A Lux tehát egyelőre nem látható, viszont július 2-5. között ismét látható az Off Mozart Requiemjére írt táncelőadása. Mégpedig ezen a nyáron is a már megszokott helyszínen, a Kiscelli Múzeum templomterében. Abban a teremben, amelyet tavaly Angelus Iván, az előadások egyik létrehozója így jellemzett: „Egyszerre szakrális hely, romos laktanya, olyan, mint egy díszlet, mégis valódi helyszín.” A Hód Adrienn koreográfiájával színpadra állított Requiem a társulat egyik legerősebb előadása. Az Off művészei július utolsó napjaiban (23-ától 25-éig) a Kiscelli kastély kertjében mutatják be Arborétum című, új darabjukat. Az Arborétum tulajdonképpen egy álmodozás eredménye. 2001 februárjában a társulat tagjai valamennyien megálmodtak egy-egy gyönyör, táncszínházi előadást. Játszottak a saját fantáziájukkal, még az sem volt szempont, hogy az álom megvalósítható legyen. A múzeum-karanténba visszahúzódó természet és a nyugtalan város ellentétére épülő Arborétum azonban addig csiklandozta az Off művészeinek fantáziáját, míg előbb egy kétszemélyes változat készült el, most pedig, Szemző Tibor zenéjére a nagyobb, végleges, egészen újszerű mozgásrendszerre épülő mű. A társulat legkülönösebb vállalkozására augusztus 6-án kerül sor, ezen a napon a Városi levegő című sorozat újabb előadását láthatják a fővárosiak. Korábban a város különböző pontjain bukkantak fel a táncosok, ezúttal egy, a Margit híd és a Szabadság híd között csobogó uszályon rendezik be a játszóhelyet, amely egy világtól leszakadt szigetet, sőt tulajdonképpen egy leszakadt világot idéz. A vízen haladó alkalmi színpadon álomszerű, furcsa bált láthat a parton álló közönség. Ezen a napon a budapestiek ismét szembetalálhatják magukat az Off Táncszínházi Társulat gondolataival, amelyekben világossá válik, mi végre hökkentik meg nyaranta a főváros népét. „A város nem utcákból és házakból, hanem az utcákon járó és a házakban élő emberekből áll. A mi gyönyörű városunk akkor válik kulturális, átszellemített, tehát emberi színtérré, ha inspiráló helyszínein populáris, de igényes színvonalú események történnek”. S hogy ezek az előadások mégsem csupán a helyiek, azaz a budapestiek számára érthetőek ■ és érdekesek, hogy összefüggéseik mélyebbek, egyetemesebbek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a társulatban ideiglenesen otthonra lelt vendégművész, a Berlinben élő, francia Morgan Belenguer táncos-koreográfus vendégjátéka. A fiatalember úgy véli, hogy itt, Magyarországon is inspiráló szellemi közegbe került. Úgy fogalmazott: érdekes megfigyelni, miféle érzékenység mozgatja azokat a táncosokat, akik nem a táncélet központjaiban, az információkkal zsúfolt közegben élnek. T.Z. Az Arborétum című előadásból Paletta ÉPÍTMÉNYTŐL AZ ÉPÜLETIG -rekonstrukciók és épületmakettek az őskortól a népvándorlás koráig a címe annak a kiállításnak, amely keddtől látható az Aquincumi Múzeum új épületében (III., Záhony utca 4.). SZILÁGYI ENIKŐ Triptichon című, francia sanzonestje lesz június 24-én, este nyolc órától az Óbudai Társaskörben (III., Kiskorona utca 7.). Zongorán kísér: Bíró Péter. A VÁROSHÁZI ESTEK programsorozat részeként ma este hét órakor az Orlando Duó zenél, este nyolc órakor pedig a Bergendy Szalonzenekar muzsikál a váci Városháza udvarán (Március 15. tér 11.). SZÍNÉSZEK VILÁGJÁTÉKA lesz hétvégén a Margitszigeti Atlétikai Centrumban és a Sportuszodában. Délelőtt kilenc és este tíz óra között sport és kulturális programok váltják egymást. A MISSA DE SACRA CORONA HUNGÁRIÁÉ, Koltay Gergely és Balogh Sándor oratóriuma hangzik el vasárnap este hétkor a Bakáts téri templomban. Közreműködik a Gödöllői Szimfonikus Zenekar és a Gödöllői Egyesített Kórus, valamint Szűts István orgonista. Szólót énekel: Bazsinka Zsuzsanna, Mészöly Katalin, Fekete Attila, Fokanov Anatolij. Vezényel: Balogh Sándor. JUBILEUMI HANGVERSENY lesz ma este fél nyolckor a Zeneakadémián. Fellép a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Hollerung Gábor. Műsoron Kodálytól a Jézus és a kufárok és a Mátrai képek, továbbá Beethoven 9. szimfóniája. HELYREIGAZÍTÁS Judy Garlandról tévesen írtuk csütörtöki cikkünkben, hogy száz éves. A színésznő 1922-ben született, azaz idén lenne nyolcvanéves. SZÍNHÁZMŰSOR SZ: Szombat, V: Vasárnap Budapest Bábszínház: SZ: A Rajtó együttes műsora (8). Fővárosi Nagycirkusz: SZ-V: Cirkusz és varázslat! (SZ: fél 11, 3, 7, V: fél 11, 3). Madách Színház: SZ-V: Páratlan páros 2. (fél 8). Madách Kamara Színház: SZ-V: Paradicsom (fél 8). Magyar Állami Operaház: V: Az istenek alkonya (5 - Delly/4. bér.). Nemzeti Tánctanház: V: Csipkerózsika (fel 11). Kánikulai kútavatás A legjobbkor, a legnagyobb kánikulában avatták tegnap Gödöllőn a Moórkutat, és a névadó emléktábláját. A Városvédő Egyesület kezdeményezésére, az önkormányzat támogatásával már néhány hete elkészült Moór János (1897-1981) iparos öntöttvasból lévő, valaha az egész országban elterjedt, szívó-nyomó kútja. Az ipari műemléket alkotójának egykori háza előtt, a Kossuth Lajos utcában állították fel, s építettek köré kis pihenőhelyet. A terveket a Gödöllői Városi Múzeummal egyeztetve a Profil Kft. és Bognár Endre városi főépítész rajzolta, majd a VÜSZI Kht. valósította meg. A kút már néhány hete működik, ám az avatásával megvárták a mester Amerikában élő fiának hazalátogatását. B. A. G. Vers és zene a múzeumban Klasszikus kórusművekből és megzenésített versekből állították össze azt a műsort, amely holnap délelőtt, tizenegy órakor kezdődik az Ernst Múzeumban (VI., Nagymező u. 8.). A Muzsika Asszony című zenés költői matinét a XXVI. Bárdos Lajos Zenei Hetek keretében rendezi a terézvárosi kiállítóhely. Szintén Bárdos Lajosról kapta a nevét a délelőtti hangversenyt adó kamarakórus, amelyet Kempelen Tünde vezényel. A Medveczky Jenő centenáriumi kiállításához kapcsolódó rendezvényen Nagy Eszter előadóművész és Miskolczi Ottó színművész szaval: például Áprily Lajos Március, Szabó Lőrinc Hajnali rigók, Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem és Balassi Bálint Én édes szerelmem című költeményeit. A matiné zenei kínálatában szerepel - többek között - Mozart Két Notturnója, Orlando di Lasso Zsoldosszerenádja, valamint Bárdos Lajos Tiszai dallamok és Birtalan József Félre tőlem búbánat című népdalfeldolgozásai. D. V. G.