Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június

2002-06-13

38 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK Bel-budai kamionstop Az önkormányzat reményei szerint a bu­dai városrész nagy része hamarosan ka­mion- és teherautó-mentes lesz. Ha a ja­vaslatot a főváros is jóváhagyja, akkor a légszennyező és az úttestet sem kímélő monstrumok csak engedéllyel és csak in­dokolt esetben térhetnek majd le a szá­mukra kijelölt főútvonalakról. A II. kerület legzsúfoltabb lakóterüle­tei szabadulhatnak meg az átmenő teher­autó- és kamionforgalomtól, ha a főváros is egyetért a helyi önkormányzat által tá­mogatott tilalommal. A helyhatóság leg­utóbbi testületi ülésén jóváhagyott javas­lat szerint az utakat, a környezetet és a la­kók idegeit egyaránt károsító, 3,5 tonná­nál nehezebb teherautókat kitiltanák az Árpád fejedelem útja-Margit körút- Szilágyi Erzsébet fasor-Hűvösvölgyi út-Vadaskerti út-Páfrány utca-Szalonka utca-Görgényi út-Törökvész út-Csatár­­ka utca—Zöldlomb utca-Szépvölgyi út ál­tal határolt térségből. A képviselő-testü­let a főpolgármesterhez fordult, hogy jó­váhagyja a korlátozás bevezetését. Az új szabályozás szerint - amelyet már korábban meghonosítottak a kerület vízivárosi részében, a XII. kerületben és az egész Hungária-gyűrűn belül­­ a ka­mionstop táblával megjelölt városrész­ben építkezőknek a kivitelezés megkez­dése előtt útvonalengedélyt kellene kér­niük a közútkezelőtől, vagyis a kerülettől vagy a fővárostól. A tilalmi övezeten be­lül pedig kizárólag a célhoz vezető legrö­videbb útszakaszt koptathatnák a szállí­tók. A sok gondot okozó teherforgalom szintén csak a kijelölt övezetet határoló főútvonalakon közlekedhetne majd. A javaslatot a Millenáris Park és a Mammut II. építése kapcsán kialakult, sokszor elviselhetetlen teherautó-forga­lom idején terjesztették elő szabad de­mokrata képviselők még 2000 novembe­rében. A településüzemeltetési bizottság ezután megbeszéléseket folytatott a Fő­polgármesteri Hivatal közlekedési ügy­osztályával, ám a tárgyalások érdemi eredmény nélkül zárultak. Az utak álla­pota időközben folyamatosan romlott, a teherautók pedig már a zöldövezeti kerü­lő utakat is használni kezdték. A korláto­zást ezért sem lehetett tovább halogatni. V. M. P. Szombattól rend az MDF-piacon Kevesebb árus és több rendőr lesz a parkolóban Szombaton már rendezett körülmények között, bár a korábbinál kisebb területen lehet majd vásárolni a Komjádi uszoda előtti MDF-piacon - ígéri az önkormány­zat és a vásárt szervező alapítvány. Az en­gedély nélküli árusok és a tiltott zónában parkoló kocsik gazdái szigorú hatósági fellépésre és bírságra számíthatnak. A megszokottnál kisebb területen, ren­dezett körülmények között működik majd most szombattól az utóbbi években meglehetősen sok vihart kavart MDF- piac a Komjádi uszodánál. A területet a fővárostól bérlő II. kerület és a vásárokat szervező Piacfejlesztési Alapítvány nem­régiben megállapodott a működés szabá­lyairól, és ez azt jelenti, hogy eltűnnek a környékről az engedély nélküli árusok, a jogszerű standoknak pedig szintén ösz­­szébb kell húzódniuk. Ezentúl csak a Komjádi Béla utca és a Harcsa utca kö­zötti 2500 négyzetméteren, valamint az ORFI előtti parkolóban lehet a portékát kínálni - tájékoztatott Bencze B. György polgármester. A szigorításnak megfelelően megsza­badul az árusoktól a Zsigmond tér felőli parkoló és az ORFI előtti zöld is. Utóbbi intézmény egyébként többször is panasz­kodott a lehetetlen közlekedési állapotok­ra, előfordult az is, hogy a mentő nem tu­dott bekanyarodni a kórházba a vásár ide­jén. Eleinte tucatnyi rendőr és közterület­felügyelő vigyáz majd a rendre, a kocsi­kat pedig korlátok tartják távol a tiltott zónáktól. Bencze hozzátette, nem várha­tó, hogy egy hét alatt sikerül „gatyába rázni” az uszoda előtti parkolót és kör­nyékét, egy hónap múlva azonban már nem lesz panasz a vásárra. A csökkentett terület miatt harminc­negyven kereskedőnek el kell búcsúznia a piactól, az alapítvány elnöke, Zacsek Gyula tudomása szerint emiatt viszont senki nem háborog. Az azonban nincs ki­zárva, hogy a korábban is engedély nél­kül, gyékényről árusítók tiltakoznak ér­dekeik sérelme miatt. Hozzátette, a mos­tani átalakítások mindenképpen kedve­zőek lesznek a lakosságnak, de a kereske­dőknek sem lesz okuk panaszra. Nemsokára rendeződhet a piac terüle­tének szövevényes tulajdonjoga is. A HÉV-sínek évtizedekkel ezelőtti áthelye­zése miatt ugyanis kusza helyzet alakult ki: a vásár helyszíne a főváros nevén sze­repel az ingatlan-nyilvántartásban, a HÉV-sínek alatti föld viszont a II. kerüle­té. Ez a helyzet okozta, hogy a szombati vásárokat jó pár éve engedély nélkül szervező és a zsibárusok miatt sokszor kritizált Piacfejlesztési Alapítvánnyal szemben a főváros már nem akart, a kerü­let pedig nem tudott fellépni. Mucska Péter A helyszín egy szombattal előbb FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Ahol a film megszületik Magyar Filmlaboratórium: 38 éve a II. kerületben Kevés olyan hazai film készült az elmúlt ötven évben, és készül ma is, amelynek laboratóriumi munkáit ne a Budakeszi úti Magyar Filmlaboratóriumra bízták volna. A korábban egyértelműen monopolhelyzetben lévő szakmai műhely mára bebizonyította, hogy nemzetközi színvonalú munkájával a piaci versenyben is megállja a helyét, s a hazai filmgyártás támogatásából is kiveszi a részét. H­armincnyolc év telt el azóta, hogy az 1951-ben megalapított Magyar Filmlaboratórium a II. kerületbe, a Budakeszi útra költözött. Akkoriban a hazai filmek laboratóriumi munkáit kivétel nélkül ott végeztették el, a hőskorban egymást érték a megrendelések a tízezer négyzetméter területű, hatszáz szakembert foglalkoztató vállalatnál. Az azóta eltelt csaknem négy évtized azonban alapos változásokat hozott. A rendszerváltás nyomán, a piacgazdaság megjelenésével az állam mind kevesebb támogatást adott a filmes szakmának, így egyre kevesebb alkotás készülhetett. A hazai filmgyártás csökkenése a filmlaboratórium működését is érzékenyen érintette, szerepét viszont továbbra sem változtatta meg: a magyar filmszakma meghatározó, báziscége maradt. A Magyar Filmlaboratórium igazgatója, Erdélyi István szerint nehéz helyzetbe került a műhely, hiszen bár az állam százszázalékos tulajdonosa, működését a piaci körülményekhez kellett igazítani. A hazai megrendelések elmaradása miatt az elmúlt időszakban évente mintegy 20-25 magyar játékfilm készül, egyre sürgetőbbé vált a cégen belüli átszervezés. Fájdalmas intézkedések váltak kényszerűvé: a hatszáz szakemberből mára mindössze száztízen maradhattak a laboratóriumban. A változtatások azonban nemcsak hátránnyal jártak. Ahhoz, hogy a Magyar Filmlaboratórium megőrizhesse meghatározó szerepét a hazai filmgyártásban, és a nemzetközi porondon is versenyben maradhasson, a fejlesztés maradt az egyetlen lehetőség. Hiába dolgoztak ugyanis világviszonylatban is elismert tehetségű szakemberek a laboratóriumban, ha a technikai ellátottság nem követte a mozgóképgyártás technológiáinak állandó fejlődését gondoljunk csak a digitális technika, a számítógépes alkalmazások térhódítására. A Magyar Filmlaboratórium vezetése is felmérte, hogy csak előre lehet menekülni. Erdélyi István szerint ennek mára megvan az eredménye: a laboratórium berendezései a legkorszerűbb technológiai eljárásokat teszik lehetővé. Egy, a sok újdonság közül a Colormaster 2004P típusú színesfilm-analizátor, amely immár digitális eljárás során, minden eddiginél pontosabban tudja beállítani egy film egyes jeleneteinek színeit, megteremtve ezzel az adott pillanathoz leginkább illő hangulatot. Hasonlóan korszerű készüléknek számít a da Vinci 2K, amely a különleges effektek létrehozásánál elengedhetetlen. Magas színvonalú szakmai teljesítmény eredményeként a Magyar Filmlaboratóriumban készültek például a Sacra Corona vagy pedig a Bánk bán című produkció három dimenzionális és trükkjelenetei is. Erdélyi István úgy fogalmaz, hogy a 2000. év végi, mintegy 400 millió forintos beruházás nyomán nemzetközi színvonalú laboratóriummá fejlesztették a céget. Az infrastruktúra fejlesztése mellett a szakemberek rendszeresen - hazai és külföldi­­ továbbképzéseken vettek és vesznek részt, hogy az új technológiákat is éppen olyan szakértelemmel alkalmazhassák, mint a hagyományos, cellulóz alapú eljárásokat. A Magyar Filmlaboratórium az infrastruktúra fejlesztésével és a szakembergárda továbbképzésével elérte, hogy a külföldi, többek között izraeli, egyiptomi, török és délszláv megrendelők mind gyakrabban Magyarországra hozzák a készülő produkciók laboratóriumi munkálatait. Gyakori, hogy a hazánkban forgató külföldi zömében amerikai produkciók is a Magyar Filmlaboratóriumban végeztetik el a negatív hívást és számos kapcsolódó munkafolyamot. A tavaly Budapesten forgatott I Spy című amerikai film amelynek főszereplője Eddie Murphy magyarországi felvételeinek anyagát is a Magyar Filmlaboratóriumban hívták elő, s ez nemcsak a versenyképes áraknak volt köszönhető, hanem annak is, hogy a konkurens londoni labornál egyértelműen jobb minőségű munkát végeztek már az előzetes próbák során is. Ennek tükrében természetes az is, hogy szinte kivétel nélkül az összes hazai film labormunkálatait a Magyar Filmlaboratóriumra bízzák a hazai producerek is. A 33. Magyar Játékfilmszemlén szerepelt 20 játékfilm közül 18-nak a labormunkái részben vagy teljesen, a Magyar Filmlaboratóriumban készültek. Mindezek mellett a Magyar Filmlaboratóriumban a reklámfilmek készítése is meghatározó szerepet kap, és a laboratórium hazánkban egyedül végzi a magyarországi mozikba kerülő filmek feliratozását. A piaci szerepvállalás és a fokozódó versenyhelyzet ellenére Erdélyi István szerint a Magyar Filmlaboratórium a hazai filmgyártás támogatásából is kiveszi részét. Nehéz feladat ez, hiszen a produkciók többnyire pénzzavarban vannak, rettentően nehéz előteremteni egy film költségvetését. Bár a laboratórium csak korlátozottan tud támogatást nyújtani, az azért jelzi elkötelezettségét: gyakorta hitelre végzik el a munkákat, jelenleg is mintegy 150 millió forintos kintlevőségük van. Segítség az is a hazai filmeseknek, hogy Magyarországon létezik egyáltalán egy olyan laboratórium, amely felkészültségének köszönhetően nem kényszeríti az egyes produkciókat arra, hogy költségvetésüket tovább terhelve, a szervezést bonyolítva, külföldi cégeket bízzanak meg. És ha a szakma támogatásáról esik szó, nem szabad elfeledni, hogy a Magyar Filmlaboratórium öt évvel ezelőtt a Magyar Operatőrök Társaságával, a HSC-vel együttműködve megalapította az Operatőri Díjat, amely kétmillió forint értékű laborszolgáltatással jár együtt. A felsorolásból nem hiányozhat az újonnan létrehozott Rendezői Látványdíj sem, amely hárommillió forint értékű laborszolgáltatással párosul. A Magyar Filmlaboratórium - mindamellett, hogy szakmai felkészültsége nem hagy kívánnivalót és lehetőségeihez mérten a hazai filmesek támogatását is felvállalja­­, gazdasági szempontból is megállja a helyét. A múlt évben 1,3 milliárdos forgalma során négy-öt százalékos bevételarányos profitot mutatott fel. Ez pedig előrevetíti, hogy a filmlaboratórium lépést tarthat a technológiai fejlődéssel, szakembergárdáját tervszerűen képezheti, és folyamatosan megfelel a filmszakma műszaki-művészi elvárásainak, azért hogy készülhessen magyar film Magyarországon. NYERJE VISSZA TELKE Összközműves, új parcellázási! építési telkek Piliscsabán a Magdolna-völgyében eladók! A rendkívüli nyári telekakció 2002. augusztus 20-ig tart. Sorsolás: 2002. augusztus 30. (a sorsolás eredménye a Népszabadság szeptember 2-i számában jelenik meg) ( HIRDETÉS ) Új pesthidegkúti gondozóház Néhány hét múlva megkezdődhet a II. ke­rületben a Kazinczy utca 47. szám alatti új gondozási központ építése és a régi, el­avult intézmény bontása, amire a kerületi önkormányzat hetvenmillió forintot szán. A tervek szerint ez év novemberében már a megújult intézményben fogadják a rá­szorultakat - tájékoztatta lapunkat Bencze B. György, a városrész polgár­­mestere. A kerületi önkormányzatoknak törvé­nyi kötelezettségük a területükön élő ma­gatehetetlen, egyedül vagy magányosan élő öregek gondozása, ápolása, támoga­tása, személyes sorsa. Ha az önkormány­zat megfelelő intézmények hiányában önerőből nem képes erre, ellátási szerző­dés keretében keres olyan egyházi közös­ségeket, civil szervezeteket, amelyek ezt átvállalják tőle. A II. kerületi idősek szerencsés hely­zetben vannak, az önkormányzat fenntar­tásában lévő három, illetve egy egyház által működtetett gondozóházban 1500- 2000 idős ember rendszeres napi ellátásá­ról, napközbeni elfoglaltságáról gondos­kodnak, így senki sem marad ellátatlan a területen - hangsúlyozza a polgármester. Az elmúlt hetek intenzív előkészítő munkálatai, közbeszerzési pályázatának elbírálása után hamarosan megkezdődhet az évtizedek alatt korszerűtlenné vált pesthidegkúti gondozóház újjáépítése. A klubjelleggel működő intézmény­ben jelenleg 30 idős ember tölti szabad­idejének nagy részét, de az itt dolgozók látják el a környéken élő csaknem 300, otthonát betegség, illetve előrehaladott kora miatt elhagyni képtelen öreget me­leg étellel, segítik napi teendőik teljesíté­sében, a bevásárlásban, hivatalos ügyeik intézésében, lakásuk rendben tartásában. Az év második felében elkészülő új in­tézmény a jelenleg 200 négyzetméteres földszintes, lapos tetős épület helyett minden igényt kielégítő, korszerű, 352 négyzetméteres, tetőtér-beépítéses ingat­lan lesz, ahová a polgármester reményei szerint szívesen jönnek majd azok is, akik bár egészségi állapotuk, fizikai ere­jük megengedte volna, a rossz körülmé­nyek miatt korábban mégsem látogatták az öregek napközi otthonát. V. R. I. Ezüstérmes közbiztonság A létszámhiány miatt nem jut járőr a Moszkva térre Ezüstérmes a budapesti kerületek rangsorában a II. kerületi rendőr­­kapitányság — derül ki a szervezet tavalyi munkáját értékelő jelen­tésből. Eszerint a budai város­részben elkövetett bűncselekmé­nyek zöme vagyon elleni, ember­ölést 2001 -ben egyáltalán nem re­gisztráltak. A II. kerületi kapitányság tava­lyi munkája alapján a második legeredményesebb a budapesti kerületek között. A legnagyobb javulást a rablások felderítése te­rén könyvelhette el: az ismeretlen tettes elleni nyomozások mintegy ötvenöt százaléka járt sikerrel. Ez az eredmény a főváros legjobbja, noha a rablások nagy száma szin­te nem csökkent az előző évihez képest. Sokkal kevesebb gépkocsit kö­töttek el viszont - majd száz eset­tel kevesebbet regisztráltak a két évvel ezelőttihez képest —, ellen­ben a felderítési statisztikák ezen a területen romlottak leginkább. A kerület csak a tizenkettedik a bu­dapesti városrészek között. A közutakon autózók fegyelme to­vább romlott a múlt évben. A ka­pitányság körülbelül négyszázzal több esetben indított szabálysérté­si eljárást, és összesen több mint harmincegymillió forintos pénz­bírságot szabtak ki. A rendőrség a Mammut és a Rózsakert üzletház körüli parkolási gondokat tavaly sem tudta megoldani. Lakásbetörés miatt kevesebb­­szer riasztották a rendőrséget ta­valy, mint 2000-ben, mégis a ke­rületben könyvelhették el a máso­dik legtöbb ilyen esetet a főváros­ban. Ami azonban az ismeretlen tettes által elkövetett betöréseket illeti, a kapitányság javított muta­tóján: minden negyedik esetben megfogták a tettest. A II. kerület­ben a zseblopások majdnem a fe­lére estek vissza a két évvel ez­előttihez viszonyítva, a bevásárló­­központok környékén azonban igencsak megszaporodtak ezek a bűncselekmények. A kapitányság közrendvédelmi szolgálata létszámhiánnyal küzd. Így a Moszkva téren tavaly ősztől megszűnt a folyamatos mozgójár­­őri jelenlét. Félő, hogy ezért itt új­ra megnyílik az illegális munka­erőpiac. A kerület nagy forgalmú iskoláinál azonban továbbra is biztosítják a rendőri jelenlétet. S. Z.

Next