Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. augusztus

2002-08-03

32 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Felújítják az 1-es utat Keddre tervezik Budaörsön a Szabad­ság út–Petőfi Sándor utcai keresztező­dés új jelzőlámpás csomópontja, illetve a frissen felújított Petőfi utca műszaki átadását. A rekonstrukció annak a nagy beruházásnak a második üteme, mely­nek során az önkormányzat saját költ­ségén, öt ütemben felújítja az 1-es főút városi szakaszát. Az első három ütem összesen 780 millió forintból még az idén megvalósul. Legutóbb több mint negyven éve asz­faltozták a Budaörsön átvezető 1-es fő­utat - tudtuk meg Bartha Tamástól, a vá­rosi polgármesteri hivatal építési osztá­lyának vezetőjétől. Az elöregedett burko­latot ráadásul az utóbbi időben különösen megterhelte a túl nagy áthaladó forgalom, a rendszeresen beduguló M1-es és M7-es autópálya helyett ugyanis sokan használ­ták a városi utat, nem beszélve arról, hogy az átzúduló gépkocsisor folyamato­san veszélyeztette az úttesten közlekedő gyalogosok biztonságát. Budaörs önkormányzata úgy döntött, nem vár állami pénzekre, amelyekből a megyei utak felújítására köztudomásúan szűkösen jut, hanem saját költségvetés­ből oldja meg a problémát. Mint arról la­punkban már beszámoltunk, tavaly meg­kezdték az út városi szakaszának felújítá­sát: a Szabadság út és a Bretzfeld utca balesetveszélyes kereszteződésében mo­dern körforgalmi csomópontot alakítot­tak ki. Hamarosan befejeződik az építkezés második üteme is - az augusztus 6-ra tervezett műszaki átadás után ideiglene­sen forgalomba helyezik a Szabadság út-Petőfi Sándor utcai kereszteződés új jelzőlámpás csomópontját, valamint a rekonstruált Petőfi Sándor utcát. Utóbbi­ban eredetileg csupán új, zárt szelvényes csapadékelvezető csatornát terveztek a régi nyílt árok helyett, de az önkormány­zat menet közben még 28 milliót jutta­tott az építkezésnek. Így a burkolatot is kicserélték, mint ahogy további 28 mil­lióból a Baross utca Petőfi utcát keresz­tező szakasza szintén új aszfaltot kapott. Az átadás után kisebb tereléssel ismét a megszokott útvonalon közlekedik majd a 40-es autóbusz. A 88-ast azonban to­vábbra is a Baross utca felé terelik, mert az építkezés folytatódik a harmadik ütemmel: ezúttal a Szabadság út Petőfi Sándor utca és Károly király út közti sza­kasza kap új ruhát. A Szabadság út-Ká­­roly király út kereszteződésben pedig szintén körforgalmi csomópont teszi majd biztonságosabbá a közlekedést. A munkálatok augusztus 31-ig tarta­nak, az ideiglenes terelésről a szükséges helyeken táblák tájékoztatnak, az autó­buszok számára átmeneti megállókat je­lölnek ki. A friss burkolat mellett az egész út­rendszert modernizálják, a fő közlekedő szakaszt szervizút és korszerű parkolóhe­lyek egészítik ki. Ezek a Petőfi Sándor ut­cáig már készen vannak, a tervezett nö­vénytelepítés azonban a nyári hőség miatt szepemberig várat magára. Az önkormányzat jövőre tervezi a fel­újítás negyedik és ötödik ütemét. Jelenleg készülnek a Templom tér rekonstrukció­jának kiviteli tervei, és zajlik az engedé­lyezési eljárás a Budapesti út felújítására. R. V. Modernizálták az ingyenkonyhát Hétfőtől korszerűbb körülmények között várják a rászorulókat és a hajléktalanokat a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetének Damjanich utcai ingyenkonyháján. Az adományokból és pályázatokból, összesen kétmillió forintért elvégzett felújításra az ISO 9002-es minőségbiztosítási elvárások miatt volt szükség, különben január el­sejétől nem folytathathatnák itt a karitatív munkát. Az új és higiénikus körülmények a friss csempézésnek és a teljes festésnek, valamint néhány új hűtőeszköznek köszön­hetők. Szükség lenne még a gázbojler konyhán kívüli elhelyezésére és a padlólapok cseréjére, ám e kettő költsége meghaladja a félmillió forintot. A Vöröskereszt ezért to­vábbi adományokra számít, ami a szintén előírásként megfogalmazott hűtőautó vásár­lását is megkönnyítené. Ez utóbbihoz egyébként a fővárosnál is pályázik a szervezet. K. A. I. NÉPSZABADSÁG Telefonos hirdetésfelvétel zöldszámon: 06(80)388-888 hétfőtől péntekig 8-20 óráig, szombat­­vasárnap 9-17 óráig, utána üzenetrögzítő. Ha apróhirdetéseit hétköznap 17 óráig telefo­non feladja, lapunkban másnap megjelenik. PRIMUS NÉPSZABADSÁG ■ÍDUtKÍP VISELETI KFT. REAL MEN'S ÖLTÖNYHÁZAK Bp. XVI., Rákosi út 194., tel.: 405-3921 Bp. XIII., Szent László u. 31., tel.: 270-1101 Bp. XV. Rákos út 70. (Szerencs u. sarok), tel.: 305-0490 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig. gyapjú-kevertszálas öltönyök 49 900 Ft helyett 26 290 Ft-tól Zakók: 34 990 Ft helyett 18 890 Ft-tól Pantallók: 14 990 Ft helyett 7 390 Ft-tól VALAMINT ÖLTÖNYÖK, INGEK, NYAKKENDŐK, ÖVÉK SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK! Minden öltönyhöz egy inget és egy nyakkendőt adunk ajándékba! Amíg a készlet tart! NÁLUNK AZ ÖN PÉNZE KÉTSZER ANNYIT ÉR!!! I0­1 LINUM Művészeti Fesztivál Nagykovácsi - 2002. augusztus 5-18. 1 5. HÉTFŐ 17:30 Amerikai Nemzetközi Iskola A fesztivál megnyitója LINUM (Németország) bemutatkozik Borbemutató: Linum vulcanum - Sipos Borház (Badacsony) bemutatója Morvay Zsuzsa keramikusművész és Csiky László szobrászművész kiállítása A Budai-hegység egykor és ma - fényképkiállítás IrIS'Vi 5'§ Református templom Kiállítás Nagykovácsi múltjából Térképek, képeslapok, írásos emlékek 19:30 Amerikai Nemzetközi Iskola Örökség Bencze Ilona zenés Irodalmi estje I 6. KEDD 19:30 Amerikai Nemzetközi Iskola Kányád­ Sándor és a Kaláka együttes zenés irodalmi estje I 7. SZERDA 19:30 Amerikai Nemzetközi Iskola Hófehérke Balett nagykovácsi gyerekek, művészek és szülők közreműködésével Koreográfus: Szabadi Edit és Kutai Róbert 8. CSÜTÖRTÖK 10:00 Római katolikus plébánia Hamar­ Júlia mesterkurzusának válogatója, megnyitása 19:30 Amerikai Nemzetközi Iskola A KÉKSZAKÁLÚ HERCEG CSODÁLATOS ÉLETE Esterházy Péter Irodalmi estje Közreműködik: Sáry László és Sáry Bánk S a M ‘ E £ 1 t e co co o T5 cp I— f". O £ 22 co 1? ® to co o LOto . CVI­S CO '0(0,0 ra w 2 n Ili* ,=L 'co ^ ^CM |g= S3 isit ■»!!!§ :§f>| !f§! Ilf I — —3 CQ f— A körúti fotelkirály A családi műhely két századfordulót már megélt . Alapítva 1896-ban” - olvasom a Ferenc körút egyik apró üzletének kirakatában lógó táblát. Hegyesi Gábor kárpitos-asz­talos mester üzletébe tévedtem. Két, nagyon kényelmes, öblös, fino­man kidolgozott fotel látványa állított meg. Közöttük elegánsan mutatja magát a kecsesebb, bécsi vonalú darab, amely­nek eredeti társaiban koronás fők döntöt­tek Európa sorsáról. A királyi bútorok között állva fogad a mester, Ő a család harmadik generációja. Nagyapja még 1896-ban, három házzal távolabb nyitotta meg az első műhelyt, ahonnan 1902-ben - a ház felépülésekor - költözött ide, ebbe a körúti helyiségbe. Édesapja itt tanulta meg a mesterséget, majd vette át a boltot, amikor az alapító nagyapa elhunyt. A falon régi metszetek, oklevelek. A rajzok a nagybácsi alkotásai. Ő belsőépí­tész volt. Bár a képen kecses vonalú szé­kek, asztalok állnak a finom drapériával árnyékolt ablak előtt, mégsem szerette a szecessziót.­­ Talán mert neki ez mindennapos lát­vány lehetett — idézi vissza a máig köz­kedvelt stílus iránti ellenszenvet. — Én sem rajongtam érte, de ma már becsülöm. Ezzel együtt még mindig jobban kedve­lem a nehezebb, testesebb darabokat - mutatja a finoman faragott karfát, fejtám­lát, a rugalmasra feszített textilt. Vala­mennyi részlet a keze munkája. A műhely évtizedeken keresztül a kör­nyék nagy találkozóhelye volt. Megfor­dult benne orvos, tanár, kereskedő, pati­kus, képviselő, de jöttek a más mestersé­gek művelői, az asztalos, a szabó, a ci­pész, a szódás. - Hozzánk mindenki betérhetett, ná­lunk mindenki jó helyen járt - mosolyog, és csak nem ül le. - Bár kényelmes búto­rokat készítek, szinte soha nem tudok pi­henni. Fáj a lábam, ha sokáig ücsörgök - nevet. - Édesapámtól nem csupán a mes­terséget, hanem a világ, az emberek, a tisztességes szó becsületét is megtanul­tam. Sőt az többet jelentett, mint a mes­terség, hiszen akkor jó a munka, ha benne van a másik ember iránti figyelem is. És ez nem mérhető mindig centiméte­rekben. - Tudja, nemcsak azt kell megfigyelni, hogy mekkora termetű, milyen magas egy ember, akinek készítem a fotelt, a széket, hanem látnom kell a jellemét, sze­mélyiségét is. Persze néha csupán egy­két centiméteren múlik, mitől kényelmes egy fotel, de sokkal fontosabb, hogy a megrendelő, a leendő gazda úgy üljön be­le, mintha hazaérkezne. Állva gondolkodik. Ő, a fotelek meste­re nem szeret ücsörögni. Képtelen elkép­zelni, hogy órákig bámulja a televíziót, ki se mozduljon a kertbe, vagy ne induljon vissza a műhelybe. - Tudom, nem ez az átlagos - moso­­lyodik el mániákus mozgáskényszerén. - Ugyanakkor nem fogom föl, miért nem tudja az emberek többsége, melyik bútor mire való. Képesek ott rostokolni a kana­pén egész este, amit aztán vacsora után kihúznak, és beledőlnek aludni. Emlék­szem, régen mindennek megvolt a maga helye, a maga rendeltetése. Ismét a múltban járunk. Arra nem vállalkozik, hogy megsaccolja, hány szék, hány fotel került ki a műhelyből. Számtalan. - De néha találkoztam olyan bútorral, amin fölismertem az édesapám csomózá­sait. Elsírtam magamat. Aztán szóltam a fiamnak, hogy folytassa a munkát. És a fiára gondol akkor is, amikor a há­rom évszázadon átívelő mesterség műhe­lyéért aggódik. A kicsiny helyiséget bér­lik. A tulajdonos az önkormányzat. — Én nem versenyeztem az antik búto­rok kereskedőivel. Soha nem vadásztam a rozzant fotelokat, amelyekből nagy va­gyonra tehettem volna szert, így aztán nem volt módom megvenni a műhelyt, amikor arra lehetőség nyílt. Ma pedig hiába lenne meg a pénzem, nem adják. Nyugodt, mégis fél. Tart attól, hogy bármikor felbonthatják a szerződést, kite­­hetik a szűrét. - Máshol, más országban automatiku­san megkapja a műhelyt a bérlő, ha 99 éve ugyanott dolgozik a család - jegyzi meg. - Én ezt nem kívánom ingyen, de szeretném biztonságban látni a fiamat. Megérdemelné. Nézze, milyen gyönyö­rűen dolgozik - vezet a műhely hátsó fe­lébe, ahol egy félig elkészült szék áll a munkaasztalon. Körötte mindenféle furcsa szerszá­mok. Valamennyin látszik, hogy belesi­mulnak a tenyérbe, képesek szinte meg­előzni a mester gondolatát. - Soha nem panaszkodtam. A mi csa­ládunk mindig bízott a jövőben. Apám a legnehezebb Rákosi-időkben is kitartott. A műhely soha nem zárt be. Szeretném, ha már két századfordulót is megéltünk, a harmadikhoz is eljutnának az utódaim. Nézem a reménykedő tekintetét, és szeretnék bízni benne, hogy a vágya tel­jesül. A körúton sehol nem találok hason­ló műhelyt. Szendrei Lőrinc ________Cikkünk Nyomán________ Arany János a világhálón Arany János öregkori lírájának nyitá­nyáról, a 125 éves Őszikék-ciklus kelet­kezéséről emlékezik meg Torda István a Tamburás öreg úr a Szigeten című írásá­ban. A hangulatos összeállításhoz sze­retnék némi adalékkal szolgálni. Az Őszikék és a versciklus „hordozó­ja”, a Kapcsos könyv a magyar irodalmi relikviák egyik legbecsesebb darabja, amelynek érdekfeszítő a története mind a papír alapú (analóg) megnyilvánulásai­ban, mind - az utóbbi évek fejleménye­ként - a virtuális térben elérhető (digitá­lis) megjelenési formáiban. Keresztury Dezső szerint a Gyulai Pál által még 1856-ban ajándékozott egyedi bőrköté­sű, 179 oldalt tartalmazó, kulcsra zárható könyvecske eredetileg emlékalbum lett volna. Abban az időben felnőtt férfiak is írtak emléksorokat. Arany emlékkönyvet ugyan nem vezetett, bár emléksorokat ő is írt. Kerényi Ferenc A Kapcsos könyv regénye című műve szerint Arany örült a kis albumnak, és azon frissiben belemá­solta a Szondi két apródját és hat másik versét. A következő években naplószerű bejegyzéseket tett az akadémiai főtitkári munkája kapcsán, lánya, Arany Juliska betegségéről és haláláról, valamint uno­kájáról, Szél Piroskáról. 1877 júliusa valódi határkő a Kapcsos könyv történetében. „Új folyam” felírás­sal a tizedik laptól új verseket kezd írni - 1880. december 10-ig 56 verset ír a Kapcsos könyvbe. Arany első összki­adásában, az Arany János összes munkái című nyolckötetes, Ráth Mór által 1884-1885-ben kiadott műben az Őszi­kékből mindössze 15 vers került a válo­gatásba. Az Őszikék első teljes kiadását Arany László jelenteti meg 1888-ban. Arany László halála után özvegye a Kis­faludy Társaságnak ajándékozta a Kap­csos könyvet. 1930-ban Voinovich Géza kérte el, hogy készülő Arany-életrajzá­hoz forrásként felhasználja. Bár Buda­pest ostromakor a Voinovich-villa és ve­le Arany könyvtára elpusztult, a Kap­csos könyv megmenekült, és visszake­rült a Kisfaludy Társasághoz. 1952-ben, amikor a Kisfaludy Társaságot föloszlat­ták, a Kapcsos könyv mai helyére, az Akadémiai Könyvtár kézirattárába ke­rült. A Kapcsos könyvnek - az Arany kézírását tartalmazó oldalaknak - három hasonmás kiadása volt eddig. 1962-ben Sőtér István szerkesztésében és utósza­vával, valamint Sáfrán Györgyi jegyze­teivel, 1977-ben és az azzal egyező 1982-es harmadik kiadásban Keresztury Dezső átfogó tanulmányával. A fakszimile, a hasonmás kiadás nagyszerű találmány, hiszen ily módon a kiadási volumen függvényében rengeteg emberhez eljuthat a féltve, esetleg külön­leges védelmi körülmények között őrzött eredeti mű az eredetihez hasonlatos for­mában. A világháló, a web lehetőségei ezt messze túlszárnyalják. A virtuális tér és annak tartalmát gazdagító eszköz, a digitalizálás az elérést-megsokszorozó­­dást szinte a végtelenbe tágítja. Gyakor­latilag egy böngészőprogram révén a vi­lág másik végéről bárki betekinthet a há­lón elérhető bármely kultúrkincs lapjai közé. 2001 karácsonyára készült el a Kapcsos könyv digitalizált változata, amely a magyar kulturális örökség digi­talizálási projektjei közül az egyik legki­emelkedőbb összeállítás. Dr. Kokas Károly és Tóth Margit, a Szegedi Tudo­mányegyetem könyvtárának munkatár­sai pazar gazdagságú on-line kiállítást készítettek. A Kapcsos könyv honlapja elérhető az önkéntesek által épülő digitá­lis gyűjtemény, a Magyar Elekronikus Könyvtár anyagában. Olvasható itt töb­bek között Négyesy László Arany-élet­rajza, az Őszikék teljes anyaga Kerényi Ferenc szövegközlése alapján; láthatunk Arany-kéziratokat különböző léptékű nagyításban, ritka felvételeket (pl. az Arany ravatala az MTA előcsarnokában című fénykép digitalizált változatát). Megjeleníthetjük Zichy Mihály szug­­gesztív rajzait, illusztrációit a nagyballa­dákhoz a Ráth Mór által 1895-1898-ban kiadott híres szecessziós kötetek alapján. Az Őszikék-honlap megtalálható a kö­vetkező címen: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/hu­man/szepirod/magyar/arany/oszikek/ht­ml/index.html. Bánhegyi Zsolt könyvtáros

Next