Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. augusztus
2002-08-01
30 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK A Margit híd születése A kocsiutat eredetileg fenyőfa kockákkal burkolták, a járdák padlóját tölgyfával Százharminc éve, 1872. augusztus elsején megkezdték a második állandó fővárosi híd, a Margit híd építését. Ernest Gouin francia mérnök készítette el a terveket, a kivitelezési munkálatokat Gouin cége, a Société de Construction des Battignoles végezte. A hatnyílásos híd ötezer tonnás vasszerkezete Franciaországban készült, onnan nagyobb részekre bontva vasúti kocsikon szállították a magyar fővárosba. Felhasználtak még negyvenezer köbméter követ és hatezer köbméter fát is. Az építkezés összköltsége több mint ötmillió akkori forint volt. A mederpilléreket óriási vasszekrények lesüllyesztésével alapozták meg. A hídoszlopok helyét először körülzárták cölöpökkel, azután kiszivattyúzták innen a vizet, és hatalmas vasszekrényeket bocsátottak le, majd ezeket kitöltötték kővel és cementtel. Erre az alapra állították fel a sóskúti kőből készült pilléreket, melyeket vastag gránittömbökkel fedtek be. A felső pályás ívhíd tengelyben mért távolsága meghaladta a 607 métert, szélessége pedig csaknem 17 méter volt. Al1 méteres kocsiutat eredetileg fenyőfa kockákkal burkolták, a két szélső gyalogjáró padlója tölgyfából készült. A franciás könnyedséggel és ízléssel kialakított hídból és díszítőelemeiből finom elegancia áradt. A karcsú pillérek hajóorrszerű szobordíszeit a francia Wilbrod Chabrol rajzai alapján Thabard párizsi szobrász faragta. A griffes hídfők, a klasszikus párkányok, a Durene gyárból való díszes kandeláberek és a középpillér obeliszkjei világvárosias hangulatot csempésztek Budapestre. A középső mederoszlop déli oldalán - emberi szemek elől elrejtve - emléktáblát helyeztek el az építkezés adataival. (Érdekes módon ez a régi tábla átvészelte a második világháborút, és máig megmaradt.) 1876. április 30-án nyitották meg ünnepélyesen a hidat. Arany János ennek nyomán írta a Hídavatás című gyönyörű balladáját. A felavatási ceremónia a híd közepén zajlott le: előbb Ráth Károly főpolgármester mondott ünnepi beszédet, majd a király nevében Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter átadta a közforgalomnak a hidat. A Margit híd megépítését sokáig gátolta a Lánchíd privilégiuma, mert ennek értelmében az első hídtól fel- és lefelé egy mérföldes (nyolc kilométeres) távolságon belül a folyón nem volt szabad új hidat építeni. 1870-ben az államkincstár megváltotta a Lánchidat, ezután megszületett az 1870. évi X. törvénycikk, amely elrendelte a Margit híd építését. 1871 májusában nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Magyar, angol, francia, osztrák, német, belga, olasz, svájci és orosz mérnökök, tervezőirodák összesen 46 pályaművet küldtek be; a Feketeházy János-Ybl Miklós alkotópáros is pályázott. A magyar zsűri titkos szavazással 11 szavazattal 1 ellenében ítélte oda a 10 000 frankos első díjat Ernest Gouin francia mérnök irodájának, a Société Gouin et Ciének. A nyertes pályatervben eredetileg ötnyílásos ívhíd szerepelt, a keskenyebb, pesti Duna-ágon kettő, a szélesebb budain három nyílással. Közben megváltozott a Duna szabályozási terve, a folyó két ágát a Margit-szigetnél egyenlő szélességűre kívánták kiépíteni. Ennek megfelelően egy öttagú bizottság - Gouin irodájával együtt - átdolgozta az első díjas tervet. Így jött létre a jól ismert hatnyílásos, szimmetrikus elrendezésű híd, mely a Margit-sziget alsó, déli csúcsának közelében százötven fokos szögben íveli át a Dunát, ezért a népnyelv rövidesen görbe hídnak nevezte el. A híd tengelyét középen 30 fokos szögben megtörték, ezzel elérték, hogy a mederpillérek mindkét Dunaágban merőlegesek legyenek a sodorvonalra. Ugyanakkor a híd összekapcsolta a pesti Nagykörút és a budai körút tervezett vonalát, és megközelítette a Margit-szigetet is. A lóvonatokat kettős fogatok húzták, de az emelkedő pálya miatt a hídfőnél egy harmadik lovat is befogtak a kocsik elé. Azon ült egy férfiú, a nyargonc, akinek az volt a feladata, hogy lovával a kocsit a híd feléig segítse. 1879-ben a Margit hídon át összekötötték Buda és Pest lóvasúti hálózatát, miután a pesti Vaspálya Társaság felvásárolta a budait, és nevét Budapesti Közúti Vaspálya Társaságra (BKVT) változtatta. A vágányokat a kocsiút két szélén, a járdák mellett helyezték el. Az első lóvasúti kocsi 1879. június 21-én haladt át a hídon. A lóvonatokat kettős fogatok húzták, de a híd emelkedő pályája miatt a hídfőnél mindig egy harmadik lovat is befogtak a kocsik elé. Ezen a harmadik lovon ült egy férfiú, a nyargonc, akinek az volt a feladata, hogy lovával minden áthaladó kocsit a híd feléig segítsen. 1896-ban a lóvasutat villamosították, így a nyargonc foglalkozása megszűnt. 1900-ban felépült a Margit-szigetre vezető szárnyhíd Zsigmondy Béla és Eckermann Ede tervei alapján, ezzel a görbe híd háromágúvá vált. 1900. augusztus 19- én avatták fel az új, 70 méteres nyílású szárnyhidat, amely külső formájában a főhídra hasonlított. Az első világháború idején a Margit híd fakocka burkolata már teljesen elhasználódott, ekkor ideiglenes megoldásként a Lánchíd fakockáival pótolták a hiányokat. 1920-ban a teljes úttest kőkocka burkolatot kapott. Az 1930-as években a nagy forgalom miatt mindennaposak voltak a tumultuózus jelenetek, a közlekedési dugók. Az Új Főváros című korabeli lap munkatársa így kommentálta a helyzetet: „a Margit hídon (...) még egy daloló pacsirtából is megpukkadni készülő pulykakakast tudnak varázsolni”. 1935—1937 között Mihailich Győző tervei szerint dél felé csaknem öt és fél méterrel kiszélesítették a hidat. A növekvő forgalmi igényeknek megfelelően a villamosvasúti síneket és a megállóhelyek peronját középre helyezték. Az átalakítás során a villamosmegállóknál aluljárókat építettek, a járdák aszfaltburkolatot kaptak, de a kocsiutat újra fakockákkal fedték be, hogy csökkentsék a tartószerkezet terhelését. 1944. november 4-én, szombat délután fél három előtt tíz perccel váratlanul felrobbant a németek által aláaknázott Margit híd pesti szárnya, és két másik nyílással együtt a Dunába zuhant. Az ötszáz ember életét követelő detonáció pontos körülményei máig tisztázatlanok. 1945. január 18-án a németek elpusztították robbanótölteteikkel a még álló budai hídnyílásokat, egyedül a szigeti szárnyhíd maradt sértetlen. Budapest ostroma után az épen maradt mederpilléreken fajármokra szerelt kis kábelhidat építettek, amely gáz- és postai vezetékeket hordozott. Feljebb a folyón, a híd roncsai mellett, a szigetre támaszkodva szükséghidat (provizóriumot) is emeltek, ezt a pontonhidat a pesti népnyelv Mancinak becézte. 1948. augusztus 1-jén adták át az újjáépített Margit hidat, amely fő vonalaiban a kiszélesített Gouin-féle hídhoz hasonlít, de annál 2,7 méterrel szélesebb. 1978-ban felújították a hidat, a parti nyílások régi, százévesnél idősebb vasszerkezetét elbontották, majd új vasbeton szerkezetű nyílásokat emeltek, és a hídfőkben korszerű aluljárókat alakítottak ki. Török Albert A Margit híd 1890 körül A szigeti szárny 1910 táján forrás: Budapest enciklopédia —Ércnél Maradandóbb— A Domanovszky család síremléke A Farkasréti temető régi emlékei között található az egyik legnevesebb hazai bölcsészdinasztia, a Domanovszky család XIX. századi obeliszkje, mely eredetileg Domanovszky Endre (1817-1895) filozófus számára készült. A szarvasi, soproni, majd nagyszebeni tanárként működő, nyugdíjazása után a fővárosba költöző tudós elsősorban filozófiatörténészként érdemel említést, egyebek mellett ő mutatta be elsőként tudományos igénnyel magyar nyelven az ókori és középkori bölcselet történetét. Hogy a négykötetes munka milyen űrt töltött be, azt jól mutatja, hogy szerzőjét már az első rész megjelenése után tagjává választotta az Akadémia. Domanovszky Endre eredetileg a Kerepesi úti temetőben nyugodott, s 1924-ben temették át Farkasrétre. 1955-ben felkerült az obeliszkre fiának, Domanovszky Sándornak, az ötkötetes Magyar művelődéstörténet szerkesztőjének neve is. A méltán európai hírű tudóst, a hazai gazdaság- és művelődéstörténeti kutatások elindítóinak egyikét az MTA mellett tagjává választotta a bécsi és a lengyel akadémia is, a számos általa betöltött poszt közül pedig kiemelendő a Pázmány Péter Tudományegyetem rektori és az Országos Evangélikus Tanáregyesület elnöki tisztsége. Az unoka, a szintén itt nyugvó Domanovszky Ákos az Egyetemi Könyvtár egyik vezetőjeként és a katalogizálás nemzetközi szaktekintélyeként szerzett magának hírnevet. A Farkasréti temető régebbi síremlékein számos kiváló bölcsész - humán és társadalomtudósok, kutatók és tanárok - nevével találkozhatunk. A történészek közül kiemelendő Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója és mai központi épületébe költöztetésének vezetője, történeti földrajzunk egyik úttörője, valamint a Rákóczi-kor szakértője, Lukinich Imre, a Szepesség nagy tudósa, Demkó Kálmán, vagy a Domanovszky-körhöz tartozó Varjú Elemér. Klasszika-filológiánk nagyjai közül Ponori Thewrewk Emil, Huszti József és Gyomlay Gyula, irodalomtörténészeink köréből többek között Horváth János, Császár Elemér, Baros Gyula és az egri ciszterci szerzetesből sárospataki református tanárrá lett Horváth Cyrill sírja található Farkasréten. Itt temették el Asbóth Oszkár nyelvészt, a magyar szlavisztika megalapítóját, Bayer Józsefet, színháztörténészeink doyenjét, Petrik Géza bibliográfust és Viski Károly néprajztudóst is. Művészettörténészeink közül itt nyugszik a római iskola fő teoretikusa, Gerevich Tibor, a Felvidék műemlékeinek első rendszerezője, a „szentek fuvarosaként” emlegetett Divald Kornél, vagy az elsősorban építészként ismert Barát Béla. A számos Farkasréten temetett nagy pedagógus közül pedig említsük meg Pályi Sándort, a Veres Pálné Leánygimnázium és Sebők Imrét, a II. kerületi Rákócziánum megalapítóját. Utóéletük azonban igencsak különböző: Pályi sírját Ispánki József példásan helyreállított reliefje is nevezetessé teszi, ellenben az 1917-ben elhunyt Sebőké inkább azért kuriózum, mert - habár máig nem kapott síremléket - nyughelye még egyáltalán megtalálható. Tóth Vilmos FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Részletek az áruházainkban: Törökbálint, Torbágy u. 6., SCB Bevásárlóközpont, nyitva: hétfő-szombat 10-19 -ig, vasárnap: 10-18 -ig, telefon: 06-21/334 230. Budapest XIII., Lehel u. SI., nyitva: hétfő-szombat 10-19 -ig, vasárnap: 10-18 -ig, telefon: 236-6300, vevőszolgálat: 239-2004. Áraink a készlet erejéig érvényesek, a jelzett kivitelre/összeállításra vonatkoznak és a képeken szereplő kiegészítőket, műszaki cikkeket nem tartalmazzák. Az esetleges sajtóhibákért felelősséget nem vállalunk, szín és minta eltérés lehetséges. Meghívó! Kíváncsi a házra, ami akár az Öné is lehet? 119mFt íróasztal bükkfa defápevonatú, 3 fiókkal. Mérete: 120 X 72 X 48 CIV. (849404) Akkor szeretettel meghívjuk a törökbálinti bika áruház parkolójába, a főnyereménnyel megegyező készház felállítására! (A nyertes nem a kiállított, hanem egy azzal megegyező, új házat kap!) Időpont: 2002. augusztus 3-4. Helyszín: Törökbálint, SCB Bevásárlóközpont kika parkoló Kezdődik az iskola! kika, hova máshova! LJLÍJLímet A gyerekeket ugrálóvár, a felnőtteket sörsátor várja! Az első ezer vásárló, aki ezen a hétvégén a törökbálinti bika vagy BricoStore áruházban 10 000 Ft felett vásárol, vendégünk egy korsó sörre!