Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. január
2003-01-28
Zöld szigetek Támogatta a szelektív hulladékgyűjtő szigetek létrehozásáról szóló előterjesztést tegnapi ülésén a fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága, sőt határozatban sürgette a program végrehajtását. A tervek szerint a következő hónapokban összesen száz helyszínen telepítenének úgynevezett „zöld szigetet” a főváros kerületeiben. A szelektív hulladékgyűjtő sziget fogalom több részből álló, nem őrzött szeméttartály-együttest takar. A zárt, de egymástól elkülönített részekbe különválogatott háztartási hulladékot (például üvegeket) lehet bedobálni. A szigetek létrehozásának ügye több éve húzódik Budapesten, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezi az önkormányzatokat. A vitának még mindig nincs vége a kerületek és a főváros között: a kerületek csak a most felépítendő száz „zöld sziget” működési tapasztalatainak függvényében hajlandóak egyeztetésre a további helyszínekről. Megtárgyalták a városatyák azt az előterjesztést is, amely szerint három fővárosi fürdő (a Széchenyi, a Rudas, és a Király) a pályázat elkészítésének időigénye, a többszöri hiánypótlás és az elbírálás elhúzódása miatt lemaradt a Széchenyitervről, így saját forrásból kell felújítania őket a fővárosnak. Ez a Rudas és a Király fürdő esetében összesen 200, a Széchenyi fürdő esetében pedig 180 millió forinttal terheli meg a fővárosi költségvetést. T. E. G. Gazdát cserél a péceli iskola ____________MUNKATÁRSUNKTÓL____________ A város pénzügyi helyzete miatt arra kényszerült, hogy két intézményét - a Ráday Pál Gimnáziumot és a városi zeneiskolát - a megyei önkormányzat kezelésébe adja. Pécel nehéz szívvel kényszerült erre a lépésre. A város eladósodott, 612 millió forintos hitelállománnyal zárta az évet. Köszönhető ez annak is, hogy „kampánycélú útépítésekre” az előző testület a választások előtt 340 milliós hitelt vett fel, a termálprogram is százmilliós hitellel járt. Pécel a fizetésképtelenség határán van. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy minden olyan feladatot felfüggeszt, melyet nem kell kötelezően teljesítenie. A két intézményt tehát átadja a megyei önkormányzat kezelésébe. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. JANUÁR 28., KEDD Új bérlakások épülnek Önkormányzati házak Zuglóban és Terézvárosban Zuglóban és Terézvárosban is áttörtek tegnap az önkormányzati bérlakásépítés frontján: a XIV. kerületben alapot raktak le, Terézvárosban pedig bejelentették: csütörtökön felavatják az első új, kerületi tulajdonú házat. Az Erzsébet királyné útja 120. alatti telken hétfő délután lerakták egy kerületi építésű bérház alapjait. Az ötven, átlagosan ötven négyzetméteres - egy és egy plusz két fél szobás - lakásból álló épület 515 millió forintba került, ebből az önkormányzat 319 milliót állt, a többi pénzt az állam adta, a Széchenyi-terv keretében. A műszaki átadás határideje ez év vége, a beköltözés kezdetéé a jövő év eleje. A reménybeli lakóknak persze pályázniuk kell, a pályázatot nyáron írják ki, és szeptemberben bírálják el a kerületi döntnökök, akik a városrészben legalább öt éve állandó lakcíműek jelentkezését, illetve azokét várják, akik legalább öt éve kerületi intézményben dolgoznak. A négyzetméterenkénti lakbért négyszáz forintban határozta meg a képviselő-testület, amely úgy döntött, hogy a lakások húsz évig nem lesznek elidegeníthetők - tájékoztatott a kerület sajtóreferense, Seres György. A VI. kerületi Székely Bertalan utca 12/A-ban csütörtökön avatják fel az önkormányzat első saját bérházát, amelynek építését még az előző ciklusban határozták el. A huszonkét családra méretezett épület huszonegy, átlagosan ötven-hatvan négyzetméteres lakásába az avató után be is költözhetnek a bérlők; a legnagyobb, 122 négyzetméteres ingatlant egyelőre megtartotta magának a kerület, későbbi sorsáról nincs még döntés. A Székely Bertalan utcai házba szintén pályázat útján lehetett bekerülni. A polgármesteri hivatalban a gyermekes, fiatal terézvárosi házaspárokat részesítették előnyben a pályamunkák elbírálásakor, de itt lakik majd Risztov Éva háromszoros Európa-bajnok úszó is. A négyzetméterenkénti lakbér valamivel több, mint ötszáz forint lesz, ehhez - mint majd Zuglóban - természetesen még hozzájön a rezsi. A beruházás 323 millió forintba került, ebből az önkormányzat csaknem 200 milliót fizetett, a többi pénz ugyancsak az államtól származik - tudtuk meg Terézváros polgármesterétől, Verók Istvántól. A VI. kerületben általában úgy látják, hogy a lepusztulófélben lévő negyedeket bérlakások építésével lehetne megmenteni. A Székely Bertalan utcai ház megépítésének is ez volt az egyik motívuma. Ugyanebben a tömbben egyébként van egy hasznosításra váró hármas üres telek, elképzelhető, hogy ezen is bérház épül majd, de már külső tőkéből. B.T. Csütörtökön adják át a Székely Bertalan utca új bérházát fotó: szabó Bernadett * 4 Útikalauz mozgáskorlátozottaknak Tolókocsival a lépcsőkön - Megközelíthetetlen közintézmények Egy most elkészült felmérés szerint a vizsgált 1074 fővárosi közintézmény alig több mint tíz százalékát, csupán 137-et minősítettek akadálymentesnek a szakemberek. Különösen nehezen juthatnak be a mozgáskorlátozottak a bankok, színházak, polgármesteri hivatalok többségébe - derül ki a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány tanulmányából. A górcső alá vett intézmények listáját egy speciális útikalauzban teszik majd közzé. A kerekes székes Nagy Bendegúz Centrál kávéházzal szemben nyert pere újból a mozgássérültek felé irányította a közfigyelmet. Kevés az olyan régi építésű intézmény, ahol megoldott az akadálymentesítés. Elvileg ma egyetlen hatóság sem adhatna ki építési engedélyt új épület, közterület kivitelezésére, felújítására, ahol nem megoldott az akadálymentesítés. Várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd azt a fővárosi útikalauzt, amelyet a napokban állítottak össze a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány munkatársai, szakemberei az intézményekről - reméli Zalabai Péterné, az alapítvány vezetője. Az alapítvány 2002 áprilisában kezdett hozzá a fővárosi közintézmények felméréséhez. Elsősorban a szabadidőhöz kapcsolódó, de idegenforgalmi szempontból is fontos, a város centrumában, nagy forgalmú utak mellett lévő intézményeket vettek górcső alá, így látogattak el például a VI., a VI., a VIII., a IX. kerületbe, az Andrássy út mindkét oldalára a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig. A felmérésben részt vevő mozgáskorlátozottak vizsgálták, hogy van-e speciális parkolóhely, rámpán vagy liften lehet-e az intézménybe bejutni, illetve a mellékhelyiségek között van-e kerekes székeseknek kialakított illemhely. A program keretében 1383 intézményt kerestek meg levélben. Ezek közül 93 nem reagált az alapítvány megkeresésére, 135 épületbe felújítás miatt nem jutottak be a felmérők. Telefonos egyeztetés után 46 épületben a felmérés lehetőségét megtagadták, míg 35 intézményben pedig a helyszínen utasították el a vizsgálódást. A vizsgálati eredmény lehangoló, de nem meglepő, és félő, hogy ennél még rosszabb a helyzet: az értékelhető 1074 intézményből csupán alig több mint tíz százalék, 137 felelt meg a vizsgálati szempontoknak, 231 még elfogadható, 706 viszont megközelíthetetlen a mozgáskorlátozottaknak. Ha végigböngésszük a mellékelt táblázatot, kitűnik, hogy az újonnan épült szállodák, így a Westend Hilton, a Hyatt, a bevásárlóközpontok, a bankok egy része már „mozgáskorlátozott-barát” módon készült, míg az éttermek, bárok, kaszinók, cukrászdák, utazási irodák nincsenek felkészülve a kerekes székesek fogadására. A bevásárlóközpontokhoz tartozó multiplexmozik és a fővárosban vizsgált filmszínházak fele, így a Corvin Filmpalota is jól megközelíthető, de a fővárosi színházaknál még elég rossz a helyzet. Akadálymentesnek minősíthető a Planetárium, a Thália Színház, illetve a Játékszín. A vizsgálódók szempontjainak nem felelt meg maximálisan többek között a Vígszínház, a Bárka Színház és a Vidám Színpad sem. A művelődési intézmények között a legrosszabb helyzetben a szabadidőközpontokat találták. Teljesen akadálymentes viszont a Magyar Nemzeti Galéria, a Műcsarnok és a Terror Háza. A legrosszabb a helyzet, a legnagyobb a lemaradás a felmérés, de az alapítvány többéves tapasztalata szerint is az önkormányzati intézményekben. Néhány kivétellel - például a II., a XIII., az V. - szinte megközelíthetetlenek a polgármesteri hivatalok, ügyfélszolgálati irodák, rendőrségek, könyvtárak, iskolák, óvodák. (A hírek szerint abba a bírósági épületbe is csak segítséggel jutott be Nagy Bendegúz, ahol megnyerte a Centrál kávéházzal szemben indított perét. -A szerk.) Ezek akadálymentesítése óriási anyagi terhet ró a fenntartóra, hiszen kerületenként csaknem 100-150 intézményt kellene önerőből felülvizsgálni és folyamatosan átalakítani. A vizsgálódók egyéb kategóriába sorolt intézményei közül akadálymentes a Fővárosi Nagycirkusz, de csak részben felelt meg a feltételeknek a Fiumei úti temető és a Fővárosi Állat- és Növénykert. A sportlétesítmények, a fürdők és az uszodák egy része tudja csak kielégíteni a mozgáskorlátozottak igényeit: kerekes székkel járhatatlan a tavaly nyáron felújított Palatínus strand, rendezvények idején használható a Nemzeti Sportuszoda, részben akadálymentes a Dagály strand, de bátran mehet mozgáskorlátozott a Margit-szigeti Thermál Hotelbe, illetve a Helia Szállóba és a X. kerületi Törekvés vívóterembe. A felmérésvégzőket a legnagyobb meglepetés a követségeknél érte. Megkereső levelükre a legtöbb helyről választ sem kaptak. A vizsgált három követség sajnos nem akadálymentes, de így van ez a főváros más külképviseletén is - összegzi Zalabai Péterné. Varga Ibolya MOZGÁSSÉRÜLTEK KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEI AZ INTÉZETEKBEN Akadálymentes Részben akadálymentes Nem akadálymentes Összesen Akadálymentes Részben akadálymentes Nem akadálymentes Összesen Bankok 10 35 13 58 Mozik 101 11 22 Bárok, kaszinók1 2 17 20 Múzeumok3 6 15 24 Bevásárlóközpontok üzletek 25 141 40 Pályaudvarok, repülőtér3 1 1 5 Pénzváltók3 0 3 6 Cukrászdák2 3 11 16 Polg.hivatalok5 0 10 15 Egészségügyi intézmények4 8 45 57 Posták2 4 7 13 Egyéb*2 7 7 16 Rendőrkapitányság2 0 6 8 Éttermek 29 26 222 277 Sörözők, bomzók0 1 21 22 Fürdők, uszodák2 1 15 18 Sportlétesítmények1 1 4 6 Galériák, antikváriumok1 20 35 56 Szabadidőközpontok0 0 8 8 Gyógyászati segédeszközüzletek0 3 0 3 Szállodák 18 19 156 193 Színházak3 4 28 35 Gyógyszertárak3 24 14 41 Templomok3 3 10 16 Könyvtárak1 8 12 21 Utazási irodák4 40 31 75 Követségek0 0 3 3 összesen 137 231 706 1074 * Temető, biztosító, cirkusz, állatkert, fordítóiroda stb. Forrás: Motiváció Alapítvány 23 Kátyúfilozófia Nem tudom, ki számolta meg, de egy tegnap elhangzott felelős nyilatkozat szerint tizenegy ezer-hat-száz kátyú ékteleníti a fővárosi utakat. Mi is megírtuk, hogy a ká-tyúk miatt sebességkorlátozásokat kell bevezetni, és még számtalan ötlettel lehet szembeszállni e rend- nkívüli sorscsapással. De mi, budapestiek sajnos | mindennek az árnyoldalát látjuk. Hogy költői képzavarral éljek: | pesszimista életszemléletünk kátyúsította el a jövőbe vezető gyönyörű ívű utat. Mert tulajdonképpen nem azzal van a baj, hogy évente alig három százalék utat képes a főváros felújítani, hogy az utak több mint nyolcvan százaléka tizenöt évnél régebben kapott igazi karbantartást. Nem. A baj az, ahogy - mint mondani szokás - hozzáállunk, vagy stílszerűbben: hozzáhajtunk a kátyúkhoz. Siránkozunk, szörnyülködünk, ahelyett, hogy büszkén kiállnánk mondjuk az Eurosport kamerája elé, és azt mondanánk szerény, ám annál magabiztosabb mosollyal: Páris-Dakar-rali? Ugyan már, ne nevettessék ki magukat ilyen gyerrekjátékokkal! Majd ha Jutta Kleinschmidt eljut a Margit hídtól a pesterzsébeti Vágóhíd utcába, arról közvetítsenek élőben. Ha ugyan túlélik. De még azt se vesszük észre, hogy a kátyúk adta ragyogó lehe- tőséggel élve jelentősen csökken- | teni lehetne a munkanélküliségi rátát. Csak a KRESZ szabályait kellene kicsinyen módosítani, s hogy például minden, Budapesten közlekedő autós köteles két navigátort alkalmazni vezetés közben. Az egyik ugye folyamatosan nézné az előtte elhelyezett kátyúnaplót, és ilyeneket kiabálna: vissza kettesbe, enyhe balos, utána egyes, jobbos. A másik navigátor azt figyelné, hogy a szembejövő autós milyen manővereket hajt végre, és diktálná a feladatot pilótájának, miként kerüljék el a frontális ütkö- | zést. Lehetne idegenvezetőket is al l kalmazni a külhoni autósok mellé. A budai Várba látogató autóbu Iszos turistákat például felvilágosí- t tani, hogy az előttük tátongó kátyú nem kátyú, hanem történelmi erők- ilye a második világháború végjátékából: a tankcsapdát Lázár tábornok ásatta arra az esetre, ha a kormányzó kiugrási kísérlete nem sikerülne, és a német egységek el akarnák foglalni a várat és elfogni magát a kormányzat. Lehetne tőkebetelepítési szak-embereket alkalmazni, akik arról győznék meg az itt beruházni kívánó multik képviselőit, hogy jöjje- nek nyugodtan, itt abszolút bizton- ságban járkálhatnak az utcákon, gyönyörködhetnek sétálva a fővárosban, gyermekeik andalogva járhatnak iskolába, hiszen a mínusz kettő és fél kilométerrel haladó autók senki testi épségét nem veszélyeztetik. Ha így fognánk fel létünk min- dennapjait, hamarosan megvál tozna az életünk, s kiadhatnánk a valahonnan ismerős jelszó mai változatát: nem kátyú, hanem erős bástya vagyunk a jövő frontján. Szigethy András A szalagkorlát fogta meg a buszt Hétfő reggel a Volánbusz egyik helyközi járatában közlekedő autóbusza kamionnal ütközött Aszód és Iklad között. A nyergesvontató megfarolt a jeges úton, és a vontatmány oldala nekicsapódott a szemből érkező, szabályosan közlekedő autóbusznak. A buszban nyolcan sérültek meg, közülük ketten - egyikük a busz vezetője - súlyosabban. Őket a mentők a hatvani kórházba szállították. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a keskeny út szélén lévő szalagkorlát megfogta az autóbuszt. A forgalmat több mint két órára lezárták, illetve az Aszódot Domonnyal összekötő útra terelték. A rendőrség munkatársai szerint az útszakaszon összesen 14 jármű csúszott egymásnak. A valós képhez az is hozzátartozik, hogy a PEMÁK a közelmúltban megszüntette a közeli Kartalon létesített depóját, így a sószóró gépei ismét Veresegyházról indulnak ebbe a térségbe, és a korábbiakhoz képest jóval később tudják megkezdeni a csúszásmentesítést. Rácz Zoltán