Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. január
2003-01-07
Húsz szobor öltözött téli ruhába Ponyva helyett fóliával védik az alkotásokat a természet erői ellen Három-négyszázezer forintba kerül a téli szoborvédelem a fővárosban, ami főként nejlonba csomagolást jelent, s körülbelül húsz köztéri alkotást érint. Jelentős kárt okozó szoborrongálások tavaly szerencsére nem történtek, s idén folytatódik a korábban ellopott művek pótlása. Tervezik a Kodály-szobor áthelyezését a Budai Várba, valamint néhány új látnivaló is körvonalazódik, például két szobor a Pesti Broadwayra. Budapesten csak néhány nagy márványszobor és körülbelül egy tucat késő barokk kori köztéri alkotás kap téli védelmet anyaga miatt - tudtuk meg Szilágyi Andrástól, a Budapest Galéria osztályvezetőjétől. Ilyen például a Vörösmarty-, a Semmelweis-, a Veres Pálné- és az Anyai szeretet című szobor, valamint olyan barokk alkotások, mint a Zsigmond téri fogadalmi szoboregyüttes, a budafoki Nepomuki-szobor vagy a Budaörsi úti amerikai temető Assisi Szent Ference. A szobrászati performanszra emlékeztető csomagolás általában november második felében kerül fel, s legkésőbb március 15-ig marad. Ponyva helyett ma már nejlont használnak a gyakori rongálás miatt. A Vörösmarty téri Vörösmarty-szobor ponyváját nyolc évvel ezelőtt precízen megtervezte a galéria egyik munkatársa, majd legyártatták, de a követő évben valaki szétszabdalta, a következő télen pedig hajléktalanok költöztek alá, felgyújtották, a ponyva megsemmisült. Drága lenne évről évre pótolni a vásznat, ezért hát áttértek a nejlonra. Így körülbelül három-négyszázezer forintba kerül a védelem anyagárral és munkadíjjal. Már csak egy helyen, a Kristóf téren alkalmazzák még a ponyvát. A Vörösmarty téren három éve már egy kft. az ünnepek idejére a csomagolásnál esztétikusabb fóliasátrat épít a Vörösmarty szobor fölé, amelyet éjjelnappal őriztet. Így azonban sokkal költségesebb a szoborvédelem, mint hagyományos módon. Ez indokolja, hogy vízkereszt után aztán a sátrat lebontják, és becsomagolják fóliával a Budapest Galéria emberei. Szilágyi András tájékoztatása szerint a múlt évben szoborlopás, szoborcsonkítás nem történt a fővárosban, rongálás azonban igen. Károlyi Mihály Duna-parti szobrát például ősszel a Medgyessy—Nastase találkozó után leöntötték vörös festékkel, majd amikor ezt a Fővárosi Közterület-fenntartó letisztította, karácsony előtt még egyszer befestékezték ismeretlenek. A Margit-szigeten Medgyessy Ferenc szobrászművész portréját firkálták össze a választások idején, nyár végén pedig a Kékgolyó utcában ledöntötték Laborcz Ferenc Halászó fiú című alkotását. Az idei szoborfelújításokra még nincs meg a pontos keret. Tavaly és tavalyelőtt tizenhat-tizenhatmillió volt. Az idei év feladatai között szerepel többek közt a Kodály-szobor áthelyezése a Bécsi kapu előtti, eldugott Európa parkból a várbeli Püspökkertbe. Megkezdik továbbá a vári Szentháromságszobor felújításának előkészítését. Tavasszal kerülnek vissza az ellopott Margit-szigeti portrék pótlásai is. Pótolnak továbbá egy tavalyi elmaradást: a Mammut II. építése miatt eltávolított Margit körúti mártíremlékmű visszahelyezését. Az idei új szobrokról március vége felé lesz döntés. Befejeződik például a magyar Nobel-díjasok lágymányosi emlékművének kivitelezése, miután sikerült eldönteni, hogy ki számít magyar Nobel-díjasnak, vagyis kinek a neve kerüljön a talapzatra. Továbbá kiírnak egy meghívásos pályázatot két új szobor felállítására a Nagymező utcai úgynevezett Pesti Broadway szakaszon. Erre tizenhét és fél millió forintot javasolt a kulturális bizottság. Cs. L. Vízkeresztkor fóliára cserélték a Vörösmarty-szobor ünnepi csomagolását FOTÓ: KOVÁCS BENCE ■»V Harangjáték a Millenáris Parkban Naponta ötször automatikusan muzsikál a szerkezet Speciális harangjátékot avattak tegnap délelőtt a Millenáris Parkban. A szerkezet különlegessége, hogy hasonló fejlesztésű berendezés egész Európában csak két helyen működik. A Millenáris Teátrum előtt elhelyezett elektronikus vezérlésű szabadtéri harangjáték télen naponta ötször, délelőtt tíz órakor, délben, délután kettőkor, négykor és hatkor csendül fel. A hagyományos szerkezetektől eltérő, hangszerként is alkalmazható harangjátékot avattak fel tegnap, a Millenáris Park Teátrum épülete előtt. Az elektronikus vezérlésű, szabadalmaztatott berendezés hatvan kisebb-nagyobb, Hollandiában készített harangból áll. A Szabados György által készített szerkezet különlegessége, hogy koncertet is adhatnak vele, ugyanis egy billentyűzettel összekapcsolva bármilyen hangszert képes megszólaltatni, szintetizátorral kiegészítve pedig már egyetlen zenész is komplett kamarazenekari darabot játszhat el a harangokon. A huszonötmillió forint értékű harangjátékot rekordidő alatt építették fel. A speciális berendezés készítője, Szabados György lapunknak elmondta, hogy a szerkezet folyamatos fejlesztéseinek eredménye, amely attól egyedi, hogy a harangokat hangosan és halkan egyaránt meg lehet szólaltatni egy mágneses ütőszerkezet segítségével, ezért zeneibb hangzás hozható létre. Zenei kísérettel együtt is felcsendülhetnek a harangok, de beprogramozhatók automatikus koncert üzemmódra is. A hangszert felavató Horváth Csaba, II. kerületi polgármester elmondta: az első harangjátékkoncert várhatóan tavasszal lesz, a nyáron pedig hetente hangversenyeknek ad otthont a Millenáris Park szabadtéri színpada. Szabados Györgytől megtudtuk azt is, hogy komolyzenei koncerteken kapnak majd szerepet a hangszerek, például a Liszt Ferenc Kamarazenekarral vagy a Brass in the Five rézfúvósokkal. Június elején a nemzetközi harangjáték kongresszust ugyancsak a Millenárison rendezik meg. A rendezvényen Kárászi Szilvia zongoraművész szólaltatja meg a harangokat. A művésznő játszotta azokat a dallamokat és zeneműveket is, amelyek jelenleg naponta ötször hallhatók a hangrendszerből. Szabados Györgynek - mint mondta - ez a harangjáték jelenti pályája csúcspontját, ez a negyvenhetedik szerkezet, amit készített. Találhatók munkái a világ minden táján, többek között Japánban, Amerikában és Belgiumban. A harangjáték tervezőjének azonban a jövőre nézve is több terve van, számos új fejlesztésre készül, zenélő szökőkutat, információs ivókutat, zenélő utcai órákat képzel el. Herczeg Dóra Hatvan zenélő elemből épült a különleges szerkezet FOTÓ: SZABÓ BERNADETT NÉPSZABADSÁG Áram nélkül maradt a XI. kerület A sorozatos vízcsőtörésekhez hasonló tömeges áramkimaradás veszélye nem fenyeget, legalábbis ezt ígérik a szakemberek azután, hogy hétfőn újabb jelentős áramszünet zavarta meg a szolgáltatást Budapesten. Tegnap hajnali négy órától mintegy fél órára az egész XI. kerület áram nélkül maradt a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. kelenföldi alközpontjában keletkezett üzemzavar miatt. A hibával kapcsolatban Csordás Péter, az Elmű Rt. illetékese elmondta, vélhetően úgynevezett irányítástechnikai problémáról volt szó, amely egy rossz kapcsolás következménye is lehetett. Kérdésünkre kizárta, hogy emberi mulasztás történt volna, hiszen a rendszer lényegében teljesen automatizált. Csordás Péter elmondta, a 120 kilovoltos „oldalon”, tehát az alállomásra érkező légvezetéken keletkezett a hiba. Ennek oka a hideg időjárás miatt lecsapódott és megfagyott pára, illetve a zúzmara okozta sérülés. Az utóbbi napokban ez már a második komolyabb, ismertté vált áramkimaradás volt. Szombaton Újpesten történt hasonló, emiatt nem volt távfűtés a Petőfi utca egyes házaiban. László György, a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. igazgatója hétfőn ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a helyi hőközpontban leégtek a szivattyúk, mert az Elmű alvállalkozója rosszul kötött be egy fázist. Csordás Péter felvetésünkre lehet-e számítani az elmúlt időszak vízcsőtöréseihez hasonló hibaáradatra az áramszolgáltatásban is - határozott nemmel válaszolt. Hozzátette: az elektromos hálózat ilyen szempontból nem hasonlítható öszsze a vízközműrendszerrel. Az Elmű esetében a mostani hideg időjárás, a páralecsapódás miatti fagyások, a zúzmara okozta repedések elsősorban a szabadban lévő hálózatot érinthetik, jóllehet a légvezetékek is úgy vannak tervezve, hogy ellenálljanak az időjárásnak. K. A. I. Demszky évekig nem kaphat fizetésemelést? A másfél éve módosított köztisztviselői törvény rendelkezései miatt az idén nem nő Demszky Gábor, illetve helyettesei és a képviselők fizetése, de nem kaphatnak több pénzt az önkormányzat dolgozói sem. A budapesti főjegyző szerint felgyorsulhat a városházi szakemberek elvándorlása. Nem nő Demszky Gábor főpolgármester, helyettesei és a fővárosi képviselők illetménye az idén, és várhatóan még több évig nem is fog. Budapest kerületeinek többségében hasonló a helyzet egy másfél éve elfogadott törvénymódosítás miatt. A jogszabály ugyanis 2001-től nem a miniszteri bérekhez, hanem a köztisztviselői illetményalaphoz köti a polgármesterek és az önkormányzati képviselők fizetését, és kötelező központi illetményalapot ír elő. Demszky Gábor, valamint a közgyűlési képviselők fizetése legutóbb 2001 januárjában emelkedett 8,75 százalékkal. A főpolgármester javadalmazása 2003-ban is az ekkor meghatározott 528 742 forint marad. Helyettesei a főpolgármesteri fizetés 90 százalékát kapják (jelenleg 437 580 forintot), a fővárosi képviselők pedig 23 százalékát (111 826 forintot). A kerületi polgármesterek fizetése az illetményalap 9,5-11-szerese lehet. A központi illetményalapot 2002 elejétől 7,85 százalékkal, összesen 33 ezer forintra növelte a kormány, az idén nem történt emelés. Bár egyes információk szerint a köztisztviselők az idén évközi emelésre számíthatnak, a fővárost ez nem érinti. A Városházán ugyanis már 2001- ben 40 ezer forint volt a köztisztviselői illetményalap. Amíg ezt az összeget nem éri utol a központi illetményalap - és ez több évbe telhet -, addig nem számíthatnak fizetésemelésre a fővárosi önkormányzati dolgozók, a képviselők, a főpolgármester és helyettesei sem. Liba Zsolt főjegyző lapunk kérdésére elmondta: korábban a fővárosi és számos kerületi önkormányzatnál azért volt magasabb a saját hatáskörben megállapított illetményalap, mert az önkormányzatok így ellensúlyozták a központi szerveknél adott nagyobb többletjövedelmeket. Hozzátette: ha ma vesz fel egy ügyosztályvezetőt, akinek tízmilliárd forintos beruházásokért egyszemélyi felelősséget kell vállalnia, akkor mindössze 350 ezer forint bruttó (mintegy 200 ezer forint nettó) havi fizetést tud kínálni. Ez az oka, hogy egyre jelentősebb az elvándorlás az önkormányzatokból. Információink szerint egy előadó közhivatalnok a fővárosnál átlag mintegy havi bruttó 70 ezer forintot keres. A felsőfokú végzettségű tanácsosok havi bruttó 150 ezer forintot kapnak. Tenczer Gábor A Lapszél Kispest Közösségi házat épített Kispesten a Templom téren a Kispest-Központi Református Egyházközség. A konferenciatermet, két gyermekmissziós termet, könyvtárat és ifjúsági termet is magába foglaló Kálvin-házat hálaadó istentisztelet keretében adták át. Elkészült az új épületet a templommal közvetlenül öszszekötő folyosó is. XV. kerület A pedagógusok alkotóképességét összemérő versenyt rendezett tegnap az önkormányzat. A 17 háromfős csapat nevezési feladata az advent témaköréhez kapcsolódott. Az első helyezett a Hartyán Nevelési-oktatási Központ „Földre szállt angyalok” csapata lett, második a pécsi „Csingilingi”, harmadik a Száraznád utcai Nevelési-oktatási Központ triója. Pesterzsébet Pápuák a barátaim címmel időszaki kiállítás nyílik a gödöllői származású, Ausztráliában élő Ignácz Ferenc néprajzkutató óceániai gyűjteményéből a Pesterzsébeti Múzeumban január 10-én 16 órakor. A tárlat március 2-ig látogatható.