Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. január
2003-01-07
24 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. JANUÁR 7., KEDD Fegyveres őrökkel védik az ivóvizet Nincs pénz a kitermelőműveknek otthont adó ingatlanok kisajátítására - Környezetükben sokszor szemetet raknak le Pár évvel ezelőtt program indult a veszélyeztetett ivóvízbázisok környezetének megóvására, ám Budapesten és Pest megyében mostanáig egyetlen helyen sem sikerült a szükséges védelemről gondoskodni. Ennek fő oka az, hogy az állam nem különített el pénzt a vízműveknek otthont adó - és általában magánkézben lévő - ingatlanok kisajátítására. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a sokszor szemétlerakónak használt ingatlanok alatti vízbázisok közül alig néhány szennyeződött el. Nemrégiben készültek el az első tervek és határozatok a fővárosban és környékén működő több tucat ivóvízbázis környezetének védelmére. Mindennapi vizünk forrásának védelmére mostanáig meglehetősen kevés figyelmet fordítottak a hatóságok, emiatt a vízkitermelő művek környezetét a mai napig előszeretettel használják hulladéklerakóként. Az sem ritka, hogy üdülőket, kalyibákat húznak fel a ritka természeti kincsek tőszomszédságában. Csak a csodának tulajdonítható, hogy mostanáig alig néhány helyen kellett beszüntetni vagy felfüggeszteni az ivóvíz kitermelését. A szentendrei laktanya mellett például a régi, déli vízbázist kellett bezárni klórozott szénhidrogén-szennyeződés miatt, Fóton pedig a talaj feltöltéséhez használt szemét miatt korlátozták hónapokra a kitermelést. Az illegális hulladéklerakás miatt időnként az ügyészség is pert indít, annak befejezéséig, vagyis több évig azonban senki nem viszi el a szennyező anyagokat. A vízműveknek otthont adó ingatlanokat egyébként a jogszabályok értelmében el kellene keríteni, ott semmilyen ipari vagy lakótevékenységet nem lehetne folytatni, sőt növényvédő szereket sem lehetne használni. Az előírások folyamatos megsértése ellenére is általában jó a víz minősége, fertőtlenítésen kívül más tisztításra nincs szükség. A szemétlerakók kialakulásának a fő oka az, hogy a vízbázishoz legközelebb eső, úgynevezett belső védterület tulajdonosa általában nem egyezik meg a vízmű tulajdonosával. Az ingatlanok ivóvíz-kitermelésben nem érintett gazdái pedig gyakran fittyet hánynak a szigorú előírásoknak. A tulajdonosazonosságot egyébként jogszabály írja elő, s mivel vízmű gazdája csak az állam vagy önkormányzat lehet, ezért az ilyen területeket ki kell sajátíttatni. Erre a többmilliárdos nagyságrendű feladatra azonban az állam egyetlen forintot sem különített el. A vízbázisok védelmét pár éve rendeletben írták elő, Budapesten és környékén azonban még egyetlen helyszínen sem sikerült az abban foglaltaknak érvényt szerezni. Leányfalun már kiadtak néhány, védelmet elrendelő határozatot, ezeket azonban megtámadták a tulajdonosok. (Csak az ottani néhány tucat ingatlan kisajátítása több százmillió forintot emésztene fel.) A Szentendrei-szigeten lévő néhány, még nem megfelelő oltalommal bíró kút térségébe szintén nemsokára határozatokat küldenek ki. A vízbázisok védelmére indított program szerint első lépcsőben fel kell mérni a vízbázisok területének földtani, hidrogeológiai sajátosságait, valamint a víztermelő hely utánpótlási képességét. Ezek alapján kell kijelölni a védőterületeket, és ha szükség van rá, akkor ki kell sajátítani a földterületet. A munkát koordináló Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság nemrégiben újabb területeken írta elő a vízbázisok felmérését és a védősávok kijelölését. 2005. októberig Dunakeszin, Újpesten, Szobon, Szentendrén, Vecsésen és Diósdon kell elvégezni ezeket a munkákat - tájékoztatta lapunkat Tahy Ágnes, az igazgatóság munkatársa. A későbbiekben a távlati vízbázisok, vagyis a víztartalékok térségében is gondoskodni kell majd az államnak a védelemről. A feladatot 2009 végéig mindenhol el kell végezni. A határidő azonban csak akkor lesz tartható, ha végre pénzt is elkülönítenek a vízbázisok oltalmára a központi és az önkormányzati költségvetésekben. Mucska Péter Csápos tűzivó oldali 11 tárolómedence Az ivóvíz útjának sematikus ábrázolása FORRÁS: FŐVÁROSI VÍZMŰVEK RX A Kodolányi János Főiskola 2003 februárjától Székesfehérváron és Budapesten 20 órás, pályaorientációs vizsgára felkészítő programot szervez idegenforgalmi és szálloda, vendéglátó és szálloda, kommunikáció (nyelvtanár, gazdálkodás), nemzetközi kapcsolatok, gazdálkodási szakra jelentkezőknek. Siófokon: idegenforgalmi és szálloda, vendéglátó és szálloda szakra jelentkezőknek, megfelelő számú jelentkező esetén. Jelentkezési határidő: 2003. február 3. A jelentkezési lap letölthető: www.kodolanyi.hu Jelentkezés és információ: Kodolányi János Főiskola Idegen Nyelvi és Felnőttképzési Központ Telefon: (22) 348-911 SZI A Fővárosi Vízművek Rt.-nél a törvényi előírások és a cég saját érdekei együtt garantálják a vízbázisok védelmét - közölte lapunkkal a cég kommunikációs osztályvezetője. Péterffy Gábor elmondta: Budapest három helyről kapja a vizet. A legtöbbet - a teljes mennyiség háromnegyedét - a Szentendrei-szigetről, a többit Csepelről és a Margit-szigetről. A parti szűrésű kutakat és környéküket mindhárom helyen szigorúan őrzik, hol kerítésekkel, hol sorompókkal, hol őrrel, hol pedig mindhárommal együtt. A társaságnak több mint száz, fegyveres, sőt fegyverhasználatra jogosult embere van, akik folyamatosan járják, figyelik a vízadó területeket, és persze intézkednek, ha kell. Lőniük azonban - legalábbis az elmúlt egy-két évtizedben - szerencsére nem kellett. A legnagyobb veszélyforrás a főváros környékén nyilván nem a szabotázs, hanem a szemetelés, a környezetszennyezés. A vízbázisok összerondítása, kisebb-nagyobb rongálás miatt számos eljárást indított a vízművek, amely azonban a hangsúlyt egyre inkább a környezetszennyezés megelőzésére igyekszik helyezni. Ezért is kötött megállapodásokat a legnagyobb és legveszélyeztetettebb terület, a Szentendrei-sziget önkormányzataival szűkebb pátriájuk környezetvédelmére, és ezért szállt be a sziget hosszú távú rendezési terveinek elkészítésébe. A védelem lassan hagyományossá váló formája az évente több alkalommal megszervezett nagy szemétszüret. Ezeket az akciókat szintén a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel közösen hajtják végre; legutóbb, késő ősszel több mint nyolcszáz köbméter hulladékot szedtek össze a Szentendrei-szigeten - tudtuk meg a szóvivőtől. (B. T.) / / Hetente hat alkalommal jelentkezik a NÉPSZABADSÁG BUDAPEST amely naponta hat-tíz oldalon számol be olvasóinknak a főváros és a városrészek életéről. Közép-Európa egyik legnagyobb világvárosa, amelynek nincsen saját napilapja, témák ezreit kínálja feldolgozásra. Lapunk tudósítói jelen vannak a kerületek fontos eseményeinél, beszámolnak a várospolitika változásairól, Budapest kulturális életéről. A tartalomból: - Naponta: a főváros közlekedése, forgalomelterelések - Minden hétfőn a városi közművekről - Minden kedden kilátó: a világ városairól - Szerdánként: Budapest az interneten - Csütörtökön: a civil világ hírei, moziműsor, filmek toplistája - Minden pénteken: programajánló - Szombatonként: a város egészségügyi szolgáltatásairól - Naponta: kalandozások a városban, most és jelen az utcán - Mindennap: beszámoló és ajánló Budapest kuntura/eseményeiről. Hirdetési ügyekben felvilágosítást ad Kökény Orsolya médiaasszisztens a 436-4431-es telefonon és a 436-4447-es telefaxon. —Cikkünk Nyomán— Fából vaskarika Engedtessék meg, hogy elküldjem pár fényképemet a közvilágítás korszerűsítésével kapcsolatban. Igaz, hogy sok pénzt áldoznak rá, energiát is megtakarítanak vele, de a közvilágítás műtárgyai a város „bútordarabjai” is. Hogyan lehet a képeken látható szörnyűségeket engedélyezni, jól tudva, hogy évtizedekig fognak szolgálni helyükön? A mellékelt képeken látható oszlopok kb. hetvenéves (!) póznákat váltottak fel a II. kerületi Hankóczy Jenő utcában. (Itt egy fotót közlünk - A szerk.) A kivitelezés a fából vaskarika budapesti megvalósítása. Honlapoldalamon további szörnyűségek láthatók: httptll users.freestart.hu/aszekacs/ oh_main.html Székács András Birkerod (Dánia)