Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. február

2003-02-10

Környezetvédők a növények áttelepítése ellen A Levegő Munkacsoport, a Zöld Jövő, valamint a Kerekdomb Környezetvédel­mi Egyesület vezetői a Buda környéki földhivatal határozatát támadják, amely engedélyezi a Törökbálinthoz tartozó 16 hektáros magánterület üdülőövezeti át­minősítését. Sérelmezik azt is, hogy a védett növények áttelepítése után a Du­­na-Ipoly Nemzeti Park szakhatósági ál­lásfoglalásával hozzájárult a földrészlet hasznosításához. A fennsíkrész 2001- ben kapott üdülőövezeti besorolást, ed­dig azonban meghiúsult a bejegyzés, mert a nemzeti park szerette volna véde­lem alá vonni a harminckilenc védett növény- és több állatfaj lakóhelyét. A tulajdonos azonban nem járult hozzá az átminősítéshez, a hatóság pedig csak úgy tudott volna oltalmat biztosítani, ha több százmillió forintért megveszi az in­gatlant. Pénz híján - cserébe a növények egy részének áttelepítéséért - végül zöld utat adott az átminősítéshez. A zöldek szerint a mentési tervben szereplő 2000 négyzetméternyi gyep he­lyett is csak néhány száz négyzetmétert ültettek át a fennsík déli oldalán levő - várhatóan az idén országos védettség alá kerülő­­ egykori BM-lőtér területére. A környezetvédők precedensértékűnek, egyben a természetvédelem alapelveivel ellenkezőnek tartják a történteket. Elfo­gadhatatlan számukra, hogy gazdasági érdekből védett növények élőhelyét is be lehet építeni, ha a botanikai értékek töredékét máshová telepítik. A Mechanikai Művek telephelyétől északra fekvő 16 hektár a Nemax cégé. Az ingatlanon, amelynek csak tizenöt százaléka építhető be, éveken belül üdü­lők állnak majd. A természetvédők több mint ötmilliárd forintra becsülik az itt található növényritkaságok — orchidea­félék, árvalányhajak, henye boroszlán - eszmei értékét. Az átültetés, illetve állat­kerti és füvészkerti költözés csak kis ré­szüknek biztosítja a továbbélést, a több­ség elpusztul a beépítéssel. Ezzel meg­szűnik a védett sisakos sáska, aknászpók és magyar gyík élőhelye is. V. G. Z. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ 23 A katonazenekar hógolyóval harcol Téli honvéd hagyományőrző rendezvények a budai Várban Élő magyar hadtörténelem Buda vá­rában - hat színben címmel rendeztek látványos katonafelvonulást és bemu­tatót szombaton a Várban, több évfor­dulóra is emlékezve. A szervező Had­történeti Intézet és a katonai hagyo­mányőrző szövetség vidéken évek óta nagy sikerrel rendezi meg hasonló programsorozatát. A szombati menet délelőtt és kora délután is katonain­dulókkal telítette meg a vári utcákat, a felvonulás sok turistát vonzott. A katonafegyelem, félúton a Szenthá­romság tér felé, egyszerre alábbhagyott. A hosszú, magányos dobpergés alatt a ze­nekar tagjai hógolyózással próbálták meg elütni az időt, megtörve az olykor egy­kedvű menetelést. Került hó a kürtökbe, a cintányér kalapjára, de az üstdobos boká­jára, nyakába is. Hogy ez mennyire tarto­zik a hagyományőrzéshez, nem tudni, a szervezők szándéka szerint megelevení­tendő első világháborús hangulat vélhe­tően kevésbé volt vidám. A főként első világháborús szürke posztóegyenruhákban, történelmi, illetve más csapatzászlókkal felvonuló katona­szakaszok, a századokkal ezelőtti szabad­ságharcokat idéző lovas huszárok az Élő magyar hadtörténelem Buda várában a hat színben elnevezésű programsorozat jegyében masíroztak végig szombaton a budai Várban kétszer is: délelőtt és kora délután. A Hadtörténeti Múzeumtól in­dult menet elhaladt a Mátyás-templom előtt, egészen a Dísz térig, hogy végül új­ra a Szentháromság térre érkezzen. A lo­vak éles, pattogó patacsattogtatással tisz­telegtek a „seregek” előtt. A látványos menet élén haladó katona­zenekar pergő ritmusú indulói végig­zengték szinte az egész Várat a Bécsi ka­putól a Korona cukrászdáig. A felvonulás alatt leállt a közlekedés, turisták, csalá­dok kisebb-nagyobb csoportjai sétáltak sokszor a menettel együtt. Aki nem tudta, mibe csöppent, az a sarkokon osztogatott szórólapokból tájékozódhatott. Az idei év többszörös „katona-évfor­duló” - mondta a nagyérdeműnek egy tiszt, immár a felsorakozott menet mel­lől, a Mátyás-templom tövében. Három­századik ünnepe a Rákóczi-féle szabad­ságharc kezdetének, 85. évfordulója az első világháború befejezésének, vala­mint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapításának. Az intézet a Magyar Hu­szár és Katonai Hagyományőrző Szö­vetség tagszervezeteivel közösen évek óta nagy sikerrel rendezi meg az Élő ma­gyar hadtörténelem elnevezésű prog­ramsorozatát. Korábban azonban csak vidéki helyszíneken tették mindezt, így például Komáromban, Szolnokon és Szegeden. Céljuk, hogy színvonalas tu­dományos-ismeretterjesztő rendezvé­nyekkel mutassák be a hazai katonai múltat és hagyományokat. A Budapesten március elsejéig tartó rendezvények egyik jelentős napja volt a szombati, amikor az első világháború korszakát jelenítették meg. A hat héten át tartó programok újabb célkitűzése a meg­békélés, a becsületes, lovagias szemben­állás, a valaha egymással harcban álló fe­lek elismerése és elfogadása. A szerve­zők tudatosítani szeretnék, hogy az el­esett katona hős, nem pedig ellenség. A közönség már megismerkedhetett az ozmán hódítók elleni küzdelem, valamint a Rákóczi-szabadságharc korszakával, február 15-én a második világháborút idézik meg, a 22-i rendezvény az Oszt­rák-Magyar Monarchia és a „boldog bé­keidők” címet viseli, március 1-jén pedig az 1848-1849-es forradalom és szabad­ságharcra emlékeznek a szervezők. A programok nemcsak látványos zászlófel­vonásokat, tüzérségi és gyalogsági alaki és harcászati bemutatókat tartalmaznak. Március harmadikáig első és második vi­lágháborús haditechnikai bemutató is lát­ható a Kapisztrán téren, a múzeum előtt. Kálmán Attila Védekezés gáztámadás ellen egyéni védőeszközzel fotó: teknős miklós A történelmi és hagyományőrző sorozat keretében február 26-án Görgey Artúr a Fehérvári rondellán található lovas szobrát koszorúzzák meg az egykor egymás ellen harcoló nemzetek képviselőivel közösen. Január 22-én, illetve február 5-én a hadvezér Savoyai Jenő herceg lovas szobránál, Abdurrahman budai emlékmű­vénél, valamint az első világháború magyar királyi trencséni 15. honvéd és 15. népfelkelő gyalogezrede emléktáblájánál helyeznek el koszorút, szintén az egy­kori ellenségek képviselőivel közösen. Mammológus nap a János kórházban Az emlőrákszűrésben érintett szak­emberek szombaton kilencedik alka­lommal rendezték meg a Szent Ágota mammológus napot. A Szent János Kórházban egyebek között arra ke­resnek választ: felkészült-e az egész­ségügy arra, hogy a mammográfiás vizsgálatokkal a korábbinál több mellrákost szűrnek majd ki. Őket ugyanis gyógyítani és rehabilitálni kell, amihez pluszpénzre van szükség. A Szent János Kórházban 1995-ben - a Világbank támogatásával Magyaror­szágon elsőként - kezdték meg a nők mellszűrését - mondta el lapunknak dr. Demeter Jolán, az intézmény emlőszűrő centrumának vezető főorvosa. A kórház szombaton másodszor adott otthont a Szent Ágota mammológus napnak, ame­lyen ez alkalommal a népegészségügyi program alapján megkezdett szűrések tapasztalatait is elemezték a szakembe­rek. Tavaly az országban az egykori ki­lenc helyett már 32 helyen szűrték szer­vezetten a 45 év fölötti asszonyokat. Demeter Jolán szerint bár patológus­­ból országszerte nagyon kevés van, az emlőcentrumokban dolgozók rendkívül felkészült szakemberek. Ugyancsak megfelelő a betegek sebészeti ellátása, pszichológust-pszichiátert azonban csak kevés helyen alkalmaznak, holott a da­ganatos betegeknek nagy szükségük volna érzelmi támogatásra. Ennek érde­kében a Szent János Kórházban emlőrá­kos betegklubot is szerveznek az érintet­teknek. A tavalyi adatok szerint az országban megszólított nők átlag 43 százaléka élt jogával, és vette igénybe az ingyenes mammográfiás mellrákszűrést. A fővá­rosban ez a szám, Demeter főorvosnő szerint, feltehetően magasabb. Szűrés­ként ugyanis csak azokat az eseteket jegyzik, melyekben a behívott személy abból a kerületből ékezett, amelynek vizsgálatára az adott centrumot felkér­ték, így például a János kórházban na­ponta 70-80 szűrő és 20-30 diagnoszti­kai célú vizsgálatot végeznek. Utóbbiak között azonban sokan vannak olyanok, akiknek nincs panaszuk, csak épp­­ élve szabad kórház és orvosválasztási joguk­kal — náluk végeztették el a mammográ­fiás vizsgálatot. Köbli Anikó Minden második behívott asszony részt vesz a szűrésen fotó: domaniczky tivadar Szent Ágota vértanú szűz ünnepét minden évben február 5-én tartják. Az ápolók, tűzoltók, harangöntők és emlőrákosok védőszentjeként tisztelt Ágota szüzességet fogadott Istennek. Quintinianus konzul el akarta csábítani, majd mivel ez nem sikerült, Ágotát bordélyba küldték. Tüzes rudakkal kínozták, acélhor­gokkal szaggatták, végül melleit le­vágták, de sebei csodálatos módon begyógyultak, amikor látomásában Szent Péter jelent meg előtte. Értéktelen a gyakorlati tudás? Megengedhetetlen, hogy lassan telje­sen kiszorul a kultúra fogalmából a gyakorlati tudás - hangzott el pénte­ken a Magyar Szakképzési Társaság ipari tagozata által rendezett tanács­kozáson, ahol a középfokú szakképzés rendszerének gondjairól beszélgettek iskolaigazgatók a főváros és az érin­tett minisztériumainak meghívott ille­tékeseivel, pedagógiai szakértőkkel. Mivel most készül a legfontosabb ok­tatási-szakképzési jogszabályok módo­sítása, a Magyar Szakképzési Társaság ipari tagozata műhelybeszélgetést hívott össze pénteken a Városháza dísztermébe az illetékes tárcák, a fővárosi önkor­mányzat oktatási bizottságának illetékes vezetőinek részvételével. A szakképzés rendszerében az elmúlt évtized sok változást hozott. A szakkö­zépiskolák egy része - a világbanki programnak köszönhetően - megújult, de sok közülük finanszírozási gondok­kal küzd, sőt a kerettanterv bevezetése nyomán nem találja igazi helyét a kép­zés egészében. Még nagyobb a baj a szakiskolák esetében - derült ki az in­tézményvezetők hozzászólásaiból. A mai állapot szerint ugyanis a szakiskola 9-10. osztályában, illetve a szakközép­­iskola 9-10-11-12. osztályában nincsen olyan típusú oktatás, mely a szakma ké­sőbbi elsajátításához szükséges készsé­geket megalapozná, a tanuló kézügyes­ségét fejlesztené - foglalta össze a hely­zetet König Sándor iskolaigazgató, a Magyar Szakképzési Társaság ipari ta­gozatának elnöke. Egy elektroműsze­résznek készülő diák szakmai motivá­ciója pedig csak akkor erősödik meg, ha már 18 éves kora előtt szabhat kábelt, érezheti a forrasztás szagát, látja kigyul­ladni a jelzőlámpákat - ecsetelte Hor­váth László, a Puskás Tivadarról elneve­zett technikum igazgatója. Ez a helyzet a szülőket is elbizonytalanítja — tette hoz­zá Salamon Péter igazgató a szakiskolá­kat képviselve -, ha egy gyerek karosz­­szérialakatosnak jelentkezik, a novem­beri szülői értekezleten már értetlenül kérdezik a szülei: miért nem hegeszt a gyerek, hiszen azért ment oda. Ebbe az iskolatípusba sok olyan fiatal jelentke­zik, akinek az általános iskola sok ku­darcot adott, nem szerencsés hát, ha a 9-10. évfolyamon is hasonló, elméleti képzés folytatódik. Vissza kell adni a szakmunka és a manuális tevékenység rangját - hangsúlyozta. Az oktatás-nevelés fontos része a ma­nuális készség fejlesztése, arányosan kel­lene fejleszteni a leendő szakemberek el­méleti és gyakorlati készségét. A szakis­kolák 9-10. évfolyamaiban hetente 4-5, a szakközépiskolákban legalább 3 gyakor­lati óra bevezetését látják szükségesnek. A gyakorlati képzéssel foglalkozni kell, hogy a szakközépiskola ne váljék elfuserált gimnáziummá - fogalmazott Pálinszki Antal, a főváros oktatási bi­zottságának elnöke. Az adott szakma igényeihez rugalmasan igazodva kell meghatározni a gyakorlati képzés mód­ját és idejét. Benedek András, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium és Sári Lajos, az Oktatási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára ígéretett tett, hogy a tanács­kozás során elhangzottakat a Magyar Szakképzési Társaság hamarosan sorra kerülő éves konferenciájának anyagával együtt továbbítják a döntéshozókhoz. Cs. K. É. Velünk csak nyerhet! —m ryő­­WTr%0­mW­ A klasszikus sikerszéria az új esztendőben is folytatódik! Jöjjön be személyesen, és győződjön meg születésnapi ajánlatunkról! Használtautó-beszámítás lehetséges! Agila Viva 1.0 (5 személyes) ......................................... 1 999 000 Ft-tól Jpp Corsa Viva 1.0 (3 ajtós)...................................................... 1 999 900 Ft-tól Astra Viva 1.2 (3 ajtós)........................................................2 399 000 Ft-tól Opel. Jó ötletek - jobb autók. Opel Viva Család. Új autót mindenkinek! Az Ön Opel-partnere: _ . . . , 1037 Budapest, Bécsi út 254., Tel.: 250-7373, (20) 999-7373, (30) 555-7373, Fax: 367-3590. AV Opel Maxabo 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 32., Tel.: 200-7200, Fax: 200-6820 opel@maxabo.hu, www.opelmaxabo.hu

Next