Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. március

1997-03-03

1997. március 3., hétfő A jó rendőr gondolkodik A főkapitány cikke a Bűnügyi Szemlében Azelőtt, annak ellenére, hogy a rendőrség épületébe csak az nyerhetett betekintést, akit be­vittek, azért minden város, meg falu pontosan tudta, hogy mi­lyenek a rendőrei és mit várhat tőlük. Egy egész település tisz­tában volt azzal például, hogy a kapitányságról nem csak déli­dőben vonulnak kettesével-hár­­masával a közeli vendéglőbe a nyomozók, de azt már nehezeb­ben értették meg, hogy az új ka­pitányt, aki ennek véget vetett, hogyan sikerült viszonylag rö­vid időn belül kiutálni a helyé­ről. A falusi bűnmegelőzésnek is voltak eredményei. Azt pél­dául nagyon dicsérték a Klapka utcaiak, amikor két egyenruhás is kivonult, hogy a kölykök kö­zül rendet tegyen. A fiúkat - pa­radicsomszezon lévén - üveg­mosásra fogta be az anyjuk, de az ebadták a szomszéd budiját vették célba az üvegekkel, ahonnan dúltan került elő a szomszédasszony, s rohant már­is a rendőrségre. Meghallgat­ták, s bár a sértett a bűnnel ará­nyos büntetésnek a srácok ott helyben való agyonlövetését tartotta volna, azoknak az is egy életre szóló tanulság volt, hogy bekísérték őket a kapi­tányságra, majd figyelmeztet­ték: még egy ilyen eset és nem lehetnek úttörők. Az egyik, ak­kor 10 éves gyanúsított ma azt meséli, azóta még arra is tör­vénytisztelő polgárként figyel, mikor jár le a személyi igazol­ványa. Azóta a rendőrség nyitottá vált és megpróbál testületileg közelebb kerülni a polgárhoz. A fogadtatás nem rossz. Tapasz­talatunk az, hogy az állampol­gárokban él a kölcsönös kom­munikáció iránti vágy - fogal­mazza Komáromi István ezre­des, Pest megye rendőrfőkapi­tánya, a Bűnügyi szemle idei el­ső számában megjelent írásá­ban, amely A külső és belső kommunikáció Pest megyében címmel arról igyekszik számot­­adni, milyen tapasztalatokkal járnak próbálkozásaik. A 1990- ben magyar rendőrség átvilágí­tását végző T. C. Team Consult jelentésével nem nagyon lehe­tett vitatkozni: eszerint a külső kommunikációt az indokolatlan misztifikálás, a rendszertelen­ség, a felelősségre vonás hiánya, a dolgok elkendőzése jelentette. A belső információáramlás sem volt sokkal jobb, amely az írá­sos utasításokra, a baráti kap­csolatokra korlátozódott. A rendőr véleményét ritkán kér­ték ki az, őt érintő kérdésekről sokszor az újságokból értesült. Pedig a ren­dőr is más­képpen dol­gozik - ha ér­telmes célo­kért teheti. „A gondol­kodás nem­csak jogunk, de kötelessé­günk is, ez nyitottságot, befogadókészséget, aktív részvételt jelent a bennün­ket érintő folyamatokban, me­lyeknek nem elszenvedői, hanem alakítói vagyunk” - írja Komá­romi István, aki szerint a veze­tők és a munkatársak egymásra utaltabbak, mint valaha, s a rang csak akkor jár tekintéllyel, ha mögötte tartalom is van: fel­­készültség, felelősség, aktivitás, önállóság, tájékozottság. Nyilatkozhatunk mi bármit, ha az állampolgár nem kapott időben hatékony és kulturált segítséget - fogalmazza a főka­pitány, s ezt az alapigazságot a gyakorlatban is követni szeret­nék. A több, mint egymillió la­kosú Pest megye, a 184 önkor­mányzat, a fővárossal összefo­nódó agglomerációs bűnözés, a 15 főközlekedési út, a kapi­tányság közel 2,5 ezres kollek­tívája kommunikációs szem­pontból sem teremt könnyű helyzetet. A cél azonban vilá­gos: a sajátosságoknak megfe­lelő, a megyei önkormányzat által elfogadott közbiztonsági koncepció alapján zajlik a munka, s kidolgozott őrsprog­ram is van. Ez utóbbival a fő­­kapitányság azt szeretné meg­teremteni, hogy olyan rendőrök legyenek minden településen, akik a helyet és annak gondjait nemcsak alaposan ismerik, de azt is tudják, adott esetekben mit és hogyan kell tenniük. Az ügyfélközeli igazgatásrendé­szeti munka megvalósításához is ideálisak a rendőrőrsök. Ko­máromi István személyes véle­ményeként írja, hogy a mások­ra veszélyes magatartásra kel­lene koncentrálnia a rendőrök­nek. A lakosság bizonyára örö­mére üdvözölni, ha a rendőrök elfelejtenék a biztonsági öv hi­ányából eredő bírságolást, és inkább a száguldozó, a gyanút­lanokat az útról erőszakosan leszorító autósokkal foglalkoz­nának. Vagyis: ha nem a megfe­lelő célokat jelöli ki, nem olya­nokat, amelyeket a lakosság is elfogad, a főkapitány szerint üres szó marad a kommuniká­ció, a helyében szakadék tá­tong, benne pedig félelem és újabb rendőrviccek. K. Zs. ­Pályázat Százhalombatta Város Önkormányzata pályázatot ír ki, melynek célja a város területén szelektív hulladékgyűjtés I. ütemének végzése, elemek, gyógyszermaradékok és akkumulátorok szelektív gyűjtése és ártalmatlanítása. A pályázatban megjelölt tevékenység sikeres beindítását követően városunknak szándékában áll a szelektív hulladékgyűjtés kibővítése. Ez II. ütemként várhatóan a következő évben az üveg, a műanyagok és a papírhulladékok szelektív gyűjtésének beindítását jelenti. A pályázat beadásának határideje: 1997. III. 7., 13 óra 30 perc A borítékbontás ideje: 1997. III. 13., 15 óra Az eredményhirdetés ideje: 1997. III. 27. A pályázók a pályázat eredményéről írásban értesítést kapnak. A pályázaton való részvétel feltételei: 1. Várjuk a pályázók jelentkezését Százhalombatta város területén elemek, gyógyszermaradékok, akkumulátorok szelektív gyűjtésének megszervezésére és lebonyolítására a következő feltételek alapján: * elemek begyűjtése a négy általános iskolában, a Polgármesteri Hivatalban; * gyógyszermaradékok begyűjtése két gyógyszertárban és a két orvosi rendelőben; * akkumulátorok begyűjtése az Autóklub helyi műszaki állomásán és még egy helyen. 2. A pályázatra jelentkezhetnek mindazon cégek, akik a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkeznek. 3. A pályázatnak tartalmaznia kell: * a pályázó bemutatkozó tanulmányát: * az 1. pont szerinti tevékenység kidolgozott tervét, a begyűjtés és az elszállítás menetét; * a tevékenység végzéséhez, a veszélyes hulladékok gyűjtéséhez, tárolásához és szállításához szükséges hatósági engedélyek és hozzájárulások másolatát; * az összegyűjtött hulladékok ártalmatlanításának módját, az ártalmatlanítást végző vállalatok befogadó nyilatkozatait; * teljes költségvetést (beruházási és üzemeltetési költségekkel együtt); * a tevékenység megvalósulásának időbeli tervét; * a tevékenység sikere érdekében tervezett reklámtevékenység leírását és költségeit, a referenciákat. További információ beszerezhető: Százhalombatta Város Polgármesteri Hivatala, Építési és Városgazdálkodási Irodán, Csima László környezetvédelmi munkatársnál a (23) 355-048/118-as telefonszámon. Elegancia minden méretben Kapható: SKÁLA Metró ÓBUDAI CENTRUM Áruház CENTRUM PÁRIZSI Nagyáruház ARANYPÓK 75. Bp., Király u. 1. SKÁLA Budapest Nagyáruház LA STANDA Pólus Center CORVIN Áruház KISPESTI CENTRUM Áruház ÚJPESTI CENTRUM Áruház méretben, _ *Triumph Ez évtől befizetendő adónk 1%-áról valamennyien szabadon rendelkezhetünk. Ha Ön is szívén viseli a magyar kultúra sorsát, ha Önnek is fontos, hogy Budapest Európa jelentős zenei központja legyen, most tehet is ezért: A­D­A­P­E­S­T FESZTIVÁL ZENEKAR támogassa A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKART! Ha mellettünk dönt, a következő a teendője: Egy postai szabvány méretű borítékkal megegyező nagyságú (össze nem hajtott) lapra ráírja: Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány adószám: 18005488-2-41 (Egyéb szöveg nem szerepelhet!) Ezt a lappal egyező méretű, lezárt borítékba beteszi az adóbevallási csomagjába, vagy ha adóját a munkáltatója számolja el, már­cius 25-ig eljuttatja a munkáltatójához. A borítékon feladóként olvashatóan feltün­teti a nevét, lakcímét és személyi számát. Mivel személye a törvény értelmében rejtve marad előttünk, engedje meg, hogy ismeretlenül is előre megköszönjük munkánkhoz nyújtott támogatását. PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG 27 Az optimális oktatási megoldás? Budakeszi aggodalmak egy kollégiummegszüntetés ürügyén Megszüntetik a kollégiumot, s ezzel halálra ítélik a budakeszi Nagy Sándor József Gimnáziumot - érkezett szerkesztőségünkbe a se­gélykiáltással felérő levél. S hogy a levélíró nemcsak aggodalmat, hanem egyéb veszélyeket is érez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a levelet feladó diák kérése: nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Az évtizedek óta működő egy­kori tanácsi, ma önkormányzati gimnázium a rendszerváltozás idején vetélytársat kapott: a bu­dakeszi egyházközség, többek között önkormányzati támoga­tással létrehozta a Prohászka katolikus gimnáziumot. Az alapkérdés így szólt: elbír-e a ti­­zenkétezres lélekszámú telepü­lés két gimnáziumot, s ha igen, akkor hogyan kell azoknak mű­ködniük. A budakeszi képviselő-testü­let meghozta döntését: a Nagy Sándor József Gimnázium kol­légiumát - kifutó módszerrel - megszünteti. A „kifutás” azt je­lenti, hogy az idei tanévben kol­légiumban lakó diákok tovább­ra is kollégisták maradnak, de az új évfolyamok tanulói már nem igényelhetnek és nem kap­nak kollégiumi elhelyezést. Méltányosnak tűnik a képvi­selő-testület döntése, hiszen nem egyik napról a másikra vég­rehajtandó döntésről van szó, hanem egy folyamatról. S hogy e véleményemet megosztom a gimnázium megbízott igazgató­jával, dr. Dömötörné Papp Har­gitával, hát heves tiltakozás a válasz: - A diákok mintegy fele bejá­ró. A 220 diákból jelenleg 46-an kollégisták. Ha nincs kollégi­um, minimum ennyivel csökken a létszám, s ez már a gimnázium megszüntetésének veszélyét is magában hordozza. A Nagy Sándor József Gimnáziumnak évtizedek óta híre, s jó híre van a megyében. S bár igaz, hogy az ország középiskoláinak rangso­rában csupán a százhetvenedik helyen jegyeznek bennünket, de a tavaly végzett egyik osztály, éppen az én osztályom, diákjai­nak 77 százaléka ma felsőfokú oktatási intézményben tanul. A továbbtanulásra jelentkezettek 85 százalékát felvették. Amikor először keresem Sze­­mereki Zoltánt, Budakeszi pol­gármesterét a gimnázium meg­szüntetése ügyében, visszaüzen: e témáról nem hajlandó tárgyal­ni, mert ilyen téma, mármint megszüntetés, nincs. Aztán, hogy tisztázom: a kollégium megszüntetése a kiindulás, a polgármester vállalja a beszél­getést. - Eddig mindenkit sikerült meggyőznöm arról, hogy nem a gimnáziumról, hanem csak a kollégiumról van szó. - Miért kívánják megszünteti a kollégiumot? - Egy hallatlanul értékes, 40- 50 milliót érő ingatlanról van szó. A kollégium fenntartása évi 4-5 millió forintot igényel. Ugyanakkor, egyéb oktatási in­tézményeink, mint például az óvoda vagy az általános iskola, lehetetlen körülmények között működik. Egyébként is, úgy ér­zem, hogy a tiltakozások nem is a kollégiumnak, hanem a benne levő szolgálati lakások meg­szüntetésének szólnak. Több ta­nár is érdekelt ebben. - Egyesek sze­rint inkább arról van szó, hogy az önkormányzat és személy szerint Ön a Prohászka Gimnáziumot kí­vánja kedvezőbb helyzetbe hozni. - Szó sincs róla! Mind a két gimnázium azo­nos feltételek­kel működhet, ezt mutatja az egyenlő önkor­mányzati támo­gatás is. Az egy gyerekre jutó támogatás fele részét adja az állam, másik ré­szét az önkor­mányzat. - A Nagy Sán­dor József Gimná­zium az önkor­mányzaté. A Pro­hászka, az egy­házközségé. - Még 1992- ben együttmű­ködési szerző­dést kötöttünk az egyházköz­séggel az iskola támogatásáról. Ennek jegyében például idén szeptemberig 12 millió forintot folyósítunk szá­mukra. Az egyházi gimnázium létesítésével az e témában vég­zett felmérésben résztvevők 80 százaléka értett egyet. A polgármester által említett esélyegyenlőséget persze van­nak, akik megkérdőjelezik. Pél­dául azért, mert az egyházi gim­názium nyolcosztályos lévén gyakorlatilag már a negyedik ál­talános iskolai osztályt befeje­zők közül felveszi a diákokat, s így a Nagy Sándor József Gimnázium­nak csak a nyolcadik osztályt vég­zettek „ma­radnak”. Ez­zel kapcsolat­ban a polgár­­mester (ké­pünkön) így fogalmaz: - Nem zárjuk ki annak a le­hetőségét, hogy a Nagy Sándor József Gimnázium is terjesz­kedjen lefelé. A jövőt elképzelé­seink szerint a két gimnázium esetében azt jelenti majd, hogy míg az egyházi gimnáziumban a humánjelleget erősítjük, addig a másik gimnázium reáljellegű lehet. - Tehát mégiscsak megváltozik - hogy ne mondjuk: elsorvad - a gim­náziumi jelleg. - Szó sincs róla. Nem ez a szándékunk. A döntés megszületett: a kol­légiumot fokozatosan megszün­tetik. A részletekről március kö­zepéig dönt a testület. Addig vi­szont azonban erősödnek az in­dulatok. Mert vannak, akik úgy vélik: a Nagy Sándor József Gimnázium vélt, vagy valós hát­rányos helyzetét sok minden motiválja. Például az, hogy a polgármester felesége a Pro­hászka Gimnázium iskolatitká­ra, hogy Mészner Antal alpol­gármester felesége a Prohászka Gimnázium gazdasági vezetője, s nagyon sokan a régi időkre em­lékezve visszautalnak arra, hogy dr. Merkl Hilda, az egyházi gim­názium egyik alapító szervezője a támogatásokat meghatározó döntésekkor a döntést előkészítő bizottság elnöke, vagy tagja volt. Szemereki Zoltán polgármes­ter, hogy szólok-e suttogásokról, megjegyzi: - A feleségem munkahelyét illetően csak annyit: a budakeszi munkalehetőségeket és nejem képzettségét figyelembe véve szinte ez volt az egyetlen mun­kahely, amely nem tartozik az önkormányzat felügyelete alá. - Térjük vissza az alapkérdésre: kell-e két gimnázium Budakeszin? - Évente átlagosan 150 gye­rek születik a településen. Ez azt is jelenti: ennyi gyerek kerül évente iskolás, majd középisko­lás korba. Sokan jönnek a Zsám­­béki-medence községeiből és a fővárosból is a mi középiskolá­inkba. Szükség van iskoláinkra. - És kollégiumra nem? - Abban az ügyben már dön­­töttünk. S. Boda András A kollégium szép lassan megszűnik Kancsovszki János felvétele

Next