Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. március
1997-03-03
1997. március 3., hétfő A jó rendőr gondolkodik A főkapitány cikke a Bűnügyi Szemlében Azelőtt, annak ellenére, hogy a rendőrség épületébe csak az nyerhetett betekintést, akit bevittek, azért minden város, meg falu pontosan tudta, hogy milyenek a rendőrei és mit várhat tőlük. Egy egész település tisztában volt azzal például, hogy a kapitányságról nem csak délidőben vonulnak kettesével-hármasával a közeli vendéglőbe a nyomozók, de azt már nehezebben értették meg, hogy az új kapitányt, aki ennek véget vetett, hogyan sikerült viszonylag rövid időn belül kiutálni a helyéről. A falusi bűnmegelőzésnek is voltak eredményei. Azt például nagyon dicsérték a Klapka utcaiak, amikor két egyenruhás is kivonult, hogy a kölykök közül rendet tegyen. A fiúkat - paradicsomszezon lévén - üvegmosásra fogta be az anyjuk, de az ebadták a szomszéd budiját vették célba az üvegekkel, ahonnan dúltan került elő a szomszédasszony, s rohant máris a rendőrségre. Meghallgatták, s bár a sértett a bűnnel arányos büntetésnek a srácok ott helyben való agyonlövetését tartotta volna, azoknak az is egy életre szóló tanulság volt, hogy bekísérték őket a kapitányságra, majd figyelmeztették: még egy ilyen eset és nem lehetnek úttörők. Az egyik, akkor 10 éves gyanúsított ma azt meséli, azóta még arra is törvénytisztelő polgárként figyel, mikor jár le a személyi igazolványa. Azóta a rendőrség nyitottá vált és megpróbál testületileg közelebb kerülni a polgárhoz. A fogadtatás nem rossz. Tapasztalatunk az, hogy az állampolgárokban él a kölcsönös kommunikáció iránti vágy - fogalmazza Komáromi István ezredes, Pest megye rendőrfőkapitánya, a Bűnügyi szemle idei első számában megjelent írásában, amely A külső és belső kommunikáció Pest megyében címmel arról igyekszik számotadni, milyen tapasztalatokkal járnak próbálkozásaik. A 1990- ben magyar rendőrség átvilágítását végző T. C. Team Consult jelentésével nem nagyon lehetett vitatkozni: eszerint a külső kommunikációt az indokolatlan misztifikálás, a rendszertelenség, a felelősségre vonás hiánya, a dolgok elkendőzése jelentette. A belső információáramlás sem volt sokkal jobb, amely az írásos utasításokra, a baráti kapcsolatokra korlátozódott. A rendőr véleményét ritkán kérték ki az, őt érintő kérdésekről sokszor az újságokból értesült. Pedig a rendőr is másképpen dolgozik - ha értelmes célokért teheti. „A gondolkodás nemcsak jogunk, de kötelességünk is, ez nyitottságot, befogadókészséget, aktív részvételt jelent a bennünket érintő folyamatokban, melyeknek nem elszenvedői, hanem alakítói vagyunk” - írja Komáromi István, aki szerint a vezetők és a munkatársak egymásra utaltabbak, mint valaha, s a rang csak akkor jár tekintéllyel, ha mögötte tartalom is van: felkészültség, felelősség, aktivitás, önállóság, tájékozottság. Nyilatkozhatunk mi bármit, ha az állampolgár nem kapott időben hatékony és kulturált segítséget - fogalmazza a főkapitány, s ezt az alapigazságot a gyakorlatban is követni szeretnék. A több, mint egymillió lakosú Pest megye, a 184 önkormányzat, a fővárossal összefonódó agglomerációs bűnözés, a 15 főközlekedési út, a kapitányság közel 2,5 ezres kollektívája kommunikációs szempontból sem teremt könnyű helyzetet. A cél azonban világos: a sajátosságoknak megfelelő, a megyei önkormányzat által elfogadott közbiztonsági koncepció alapján zajlik a munka, s kidolgozott őrsprogram is van. Ez utóbbival a főkapitányság azt szeretné megteremteni, hogy olyan rendőrök legyenek minden településen, akik a helyet és annak gondjait nemcsak alaposan ismerik, de azt is tudják, adott esetekben mit és hogyan kell tenniük. Az ügyfélközeli igazgatásrendészeti munka megvalósításához is ideálisak a rendőrőrsök. Komáromi István személyes véleményeként írja, hogy a másokra veszélyes magatartásra kellene koncentrálnia a rendőröknek. A lakosság bizonyára örömére üdvözölni, ha a rendőrök elfelejtenék a biztonsági öv hiányából eredő bírságolást, és inkább a száguldozó, a gyanútlanokat az útról erőszakosan leszorító autósokkal foglalkoznának. Vagyis: ha nem a megfelelő célokat jelöli ki, nem olyanokat, amelyeket a lakosság is elfogad, a főkapitány szerint üres szó marad a kommunikáció, a helyében szakadék tátong, benne pedig félelem és újabb rendőrviccek. K. Zs. Pályázat Százhalombatta Város Önkormányzata pályázatot ír ki, melynek célja a város területén szelektív hulladékgyűjtés I. ütemének végzése, elemek, gyógyszermaradékok és akkumulátorok szelektív gyűjtése és ártalmatlanítása. A pályázatban megjelölt tevékenység sikeres beindítását követően városunknak szándékában áll a szelektív hulladékgyűjtés kibővítése. Ez II. ütemként várhatóan a következő évben az üveg, a műanyagok és a papírhulladékok szelektív gyűjtésének beindítását jelenti. A pályázat beadásának határideje: 1997. III. 7., 13 óra 30 perc A borítékbontás ideje: 1997. III. 13., 15 óra Az eredményhirdetés ideje: 1997. III. 27. A pályázók a pályázat eredményéről írásban értesítést kapnak. A pályázaton való részvétel feltételei: 1. Várjuk a pályázók jelentkezését Százhalombatta város területén elemek, gyógyszermaradékok, akkumulátorok szelektív gyűjtésének megszervezésére és lebonyolítására a következő feltételek alapján: * elemek begyűjtése a négy általános iskolában, a Polgármesteri Hivatalban; * gyógyszermaradékok begyűjtése két gyógyszertárban és a két orvosi rendelőben; * akkumulátorok begyűjtése az Autóklub helyi műszaki állomásán és még egy helyen. 2. A pályázatra jelentkezhetnek mindazon cégek, akik a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkeznek. 3. A pályázatnak tartalmaznia kell: * a pályázó bemutatkozó tanulmányát: * az 1. pont szerinti tevékenység kidolgozott tervét, a begyűjtés és az elszállítás menetét; * a tevékenység végzéséhez, a veszélyes hulladékok gyűjtéséhez, tárolásához és szállításához szükséges hatósági engedélyek és hozzájárulások másolatát; * az összegyűjtött hulladékok ártalmatlanításának módját, az ártalmatlanítást végző vállalatok befogadó nyilatkozatait; * teljes költségvetést (beruházási és üzemeltetési költségekkel együtt); * a tevékenység megvalósulásának időbeli tervét; * a tevékenység sikere érdekében tervezett reklámtevékenység leírását és költségeit, a referenciákat. További információ beszerezhető: Százhalombatta Város Polgármesteri Hivatala, Építési és Városgazdálkodási Irodán, Csima László környezetvédelmi munkatársnál a (23) 355-048/118-as telefonszámon. Elegancia minden méretben Kapható: SKÁLA Metró ÓBUDAI CENTRUM Áruház CENTRUM PÁRIZSI Nagyáruház ARANYPÓK 75. Bp., Király u. 1. SKÁLA Budapest Nagyáruház LA STANDA Pólus Center CORVIN Áruház KISPESTI CENTRUM Áruház ÚJPESTI CENTRUM Áruház méretben, _ *Triumph Ez évtől befizetendő adónk 1%-áról valamennyien szabadon rendelkezhetünk. Ha Ön is szívén viseli a magyar kultúra sorsát, ha Önnek is fontos, hogy Budapest Európa jelentős zenei központja legyen, most tehet is ezért: ADAPEST FESZTIVÁL ZENEKAR támogassa A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKART! Ha mellettünk dönt, a következő a teendője: Egy postai szabvány méretű borítékkal megegyező nagyságú (össze nem hajtott) lapra ráírja: Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány adószám: 18005488-2-41 (Egyéb szöveg nem szerepelhet!) Ezt a lappal egyező méretű, lezárt borítékba beteszi az adóbevallási csomagjába, vagy ha adóját a munkáltatója számolja el, március 25-ig eljuttatja a munkáltatójához. A borítékon feladóként olvashatóan feltünteti a nevét, lakcímét és személyi számát. Mivel személye a törvény értelmében rejtve marad előttünk, engedje meg, hogy ismeretlenül is előre megköszönjük munkánkhoz nyújtott támogatását. PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG 27 Az optimális oktatási megoldás? Budakeszi aggodalmak egy kollégiummegszüntetés ürügyén Megszüntetik a kollégiumot, s ezzel halálra ítélik a budakeszi Nagy Sándor József Gimnáziumot - érkezett szerkesztőségünkbe a segélykiáltással felérő levél. S hogy a levélíró nemcsak aggodalmat, hanem egyéb veszélyeket is érez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a levelet feladó diák kérése: nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Az évtizedek óta működő egykori tanácsi, ma önkormányzati gimnázium a rendszerváltozás idején vetélytársat kapott: a budakeszi egyházközség, többek között önkormányzati támogatással létrehozta a Prohászka katolikus gimnáziumot. Az alapkérdés így szólt: elbír-e a tizenkétezres lélekszámú település két gimnáziumot, s ha igen, akkor hogyan kell azoknak működniük. A budakeszi képviselő-testület meghozta döntését: a Nagy Sándor József Gimnázium kollégiumát - kifutó módszerrel - megszünteti. A „kifutás” azt jelenti, hogy az idei tanévben kollégiumban lakó diákok továbbra is kollégisták maradnak, de az új évfolyamok tanulói már nem igényelhetnek és nem kapnak kollégiumi elhelyezést. Méltányosnak tűnik a képviselő-testület döntése, hiszen nem egyik napról a másikra végrehajtandó döntésről van szó, hanem egy folyamatról. S hogy e véleményemet megosztom a gimnázium megbízott igazgatójával, dr. Dömötörné Papp Hargitával, hát heves tiltakozás a válasz: - A diákok mintegy fele bejáró. A 220 diákból jelenleg 46-an kollégisták. Ha nincs kollégium, minimum ennyivel csökken a létszám, s ez már a gimnázium megszüntetésének veszélyét is magában hordozza. A Nagy Sándor József Gimnáziumnak évtizedek óta híre, s jó híre van a megyében. S bár igaz, hogy az ország középiskoláinak rangsorában csupán a százhetvenedik helyen jegyeznek bennünket, de a tavaly végzett egyik osztály, éppen az én osztályom, diákjainak 77 százaléka ma felsőfokú oktatási intézményben tanul. A továbbtanulásra jelentkezettek 85 százalékát felvették. Amikor először keresem Szemereki Zoltánt, Budakeszi polgármesterét a gimnázium megszüntetése ügyében, visszaüzen: e témáról nem hajlandó tárgyalni, mert ilyen téma, mármint megszüntetés, nincs. Aztán, hogy tisztázom: a kollégium megszüntetése a kiindulás, a polgármester vállalja a beszélgetést. - Eddig mindenkit sikerült meggyőznöm arról, hogy nem a gimnáziumról, hanem csak a kollégiumról van szó. - Miért kívánják megszünteti a kollégiumot? - Egy hallatlanul értékes, 40- 50 milliót érő ingatlanról van szó. A kollégium fenntartása évi 4-5 millió forintot igényel. Ugyanakkor, egyéb oktatási intézményeink, mint például az óvoda vagy az általános iskola, lehetetlen körülmények között működik. Egyébként is, úgy érzem, hogy a tiltakozások nem is a kollégiumnak, hanem a benne levő szolgálati lakások megszüntetésének szólnak. Több tanár is érdekelt ebben. - Egyesek szerint inkább arról van szó, hogy az önkormányzat és személy szerint Ön a Prohászka Gimnáziumot kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni. - Szó sincs róla! Mind a két gimnázium azonos feltételekkel működhet, ezt mutatja az egyenlő önkormányzati támogatás is. Az egy gyerekre jutó támogatás fele részét adja az állam, másik részét az önkormányzat. - A Nagy Sándor József Gimnázium az önkormányzaté. A Prohászka, az egyházközségé. - Még 1992- ben együttműködési szerződést kötöttünk az egyházközséggel az iskola támogatásáról. Ennek jegyében például idén szeptemberig 12 millió forintot folyósítunk számukra. Az egyházi gimnázium létesítésével az e témában végzett felmérésben résztvevők 80 százaléka értett egyet. A polgármester által említett esélyegyenlőséget persze vannak, akik megkérdőjelezik. Például azért, mert az egyházi gimnázium nyolcosztályos lévén gyakorlatilag már a negyedik általános iskolai osztályt befejezők közül felveszi a diákokat, s így a Nagy Sándor József Gimnáziumnak csak a nyolcadik osztályt végzettek „maradnak”. Ezzel kapcsolatban a polgármester (képünkön) így fogalmaz: - Nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy a Nagy Sándor József Gimnázium is terjeszkedjen lefelé. A jövőt elképzeléseink szerint a két gimnázium esetében azt jelenti majd, hogy míg az egyházi gimnáziumban a humánjelleget erősítjük, addig a másik gimnázium reáljellegű lehet. - Tehát mégiscsak megváltozik - hogy ne mondjuk: elsorvad - a gimnáziumi jelleg. - Szó sincs róla. Nem ez a szándékunk. A döntés megszületett: a kollégiumot fokozatosan megszüntetik. A részletekről március közepéig dönt a testület. Addig viszont azonban erősödnek az indulatok. Mert vannak, akik úgy vélik: a Nagy Sándor József Gimnázium vélt, vagy valós hátrányos helyzetét sok minden motiválja. Például az, hogy a polgármester felesége a Prohászka Gimnázium iskolatitkára, hogy Mészner Antal alpolgármester felesége a Prohászka Gimnázium gazdasági vezetője, s nagyon sokan a régi időkre emlékezve visszautalnak arra, hogy dr. Merkl Hilda, az egyházi gimnázium egyik alapító szervezője a támogatásokat meghatározó döntésekkor a döntést előkészítő bizottság elnöke, vagy tagja volt. Szemereki Zoltán polgármester, hogy szólok-e suttogásokról, megjegyzi: - A feleségem munkahelyét illetően csak annyit: a budakeszi munkalehetőségeket és nejem képzettségét figyelembe véve szinte ez volt az egyetlen munkahely, amely nem tartozik az önkormányzat felügyelete alá. - Térjük vissza az alapkérdésre: kell-e két gimnázium Budakeszin? - Évente átlagosan 150 gyerek születik a településen. Ez azt is jelenti: ennyi gyerek kerül évente iskolás, majd középiskolás korba. Sokan jönnek a Zsámbéki-medence községeiből és a fővárosból is a mi középiskoláinkba. Szükség van iskoláinkra. - És kollégiumra nem? - Abban az ügyben már döntöttünk. S. Boda András A kollégium szép lassan megszűnik Kancsovszki János felvétele