Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. szeptember

1997-09-15

1997. szeptember 15., hétfő PEST MEGYEI KRÓNIKA - KÖZBIZTONSÁG NÉPSZABADSÁG 37 Az ország legnagyobb forgalmú vámhivatalai Háromszázezer utas, ezernégyszáz vasúti szerelvény A pénzügyi statisztikák szerint az állami költségvetés minden negyedik forintját a Vám- és Pénzügyőrség fizeti a közös kasszába. Sok múlik tehát a testület tagjainak munkáján, különösen Pest megyében, amely vám- és adóbefizetései révén területi és lakossági rész­arányánál lényegesen nagyobb szerepet játszik a magyar gaz­daságban. E szerepről, s az ebből adódó pénzügyőri feladatokról beszélgettünk a Vám- és Pénz­ügyőrség Pest-Fejér-Nógrád megyei parancsnokságának ve­zetőivel.­­ Az ország kilenc megyei pa­rancsnoksága közül a miénk többszörösen speciális helyzet­ben van. A főváros közelsége, az agglomeráció dinamikus fejlő­dése, a kiépült ipari parkok nemzetközi kereskedelme, a raktárbázisok növekedése egyértelműen gyarapítják Pest megyei feladatainkat, de a szé­kesfehérvári ipari övezet kiala­kulása is jelentős vám- és pénz­ügyőri teendőkkel jár - mondja Vörös László ezredes, a pa­rancsnokság vezetője, majd így folytatta: - A hozzánk tartozó, viszonylag rövid határszakasz vámkezelési és ellenőrzési fel­adatain túl meghatározó a bel­területi export-import vámke­zelés, valamint a jövedéki tör­vény szabályainak betartatása, az adó- és tb-befizetések vizs­gálata is. A Vám- és Pénzügyőrség Pest megyében egyébként a szobi határvámhivatal és a letkési ha­tárkirendeltség mellett vámhi­vatallal rendelkezik Vácott, Cegléden, Ócsán és Budaörsön. Ez utóbbi, a Budakörnyéki Vámhivatal az egyik legna­gyobb forgalmú az országban. Ide tartozik vám- és pénzügyőri szempontból Pest megye egész „budai oldala”. A megye és Bu­daörs speciális rangját adja, hogy itt van az ország három szakosított hivatala közül az egyik, amelyik országos hatás­körrel végzi az úgynevezett spe­ciális, magas adótartalmú ter­mékek, közül a különböző ola­jok vizsgálatát. A Pest-Fejér-Nógrád megyei parancsnokság szervezetéhez tartozik a nyomozóhivatal is, amely folyamatosan dolgozik a különböző vám-, adó- és más pénzügyi bűncselekmények fel­derítésén. Eredményességüket, de egyben a pénzügyőri tevé­kenység súlyát is jelzi, hogy je­len pillanatban is folyik egy autóimporttal kapcsolatos vizs­gálatuk, amelyben már eddig 110 millió forint értékű vám­csalást, számla- és vámok­mány-hamisítást lepleztek le, s várható, hogy a vizsgálat végéig ez az összeg megduplázódik. Prikler Zoltán százados a pa­rancsnok egyik helyettese a vámtevékenységről szólva el­mondta, hogy 1997 első fél évé­ben összesen 83 ezer vámkeze­lést végeztek a kereskedelmi forgalomban, s ezenkívül össze­sen 300 ezer utast, 1400 vasúti szerelvényt, több mint 27 ezer gépkocsit ellenőriztek a hatá­­­ron - csak Pest megyében. A vámtörvény és a jövedéki törvény megjelenése óta jelentős mértékben megnőtt a pénz­ügyőrség úgynevezett belterüle­ti feladata. Kosztyu János alez­redes, a témáért felelős parancs­nokhelyettes tájékoztatása sze­rint Pest megyében a jövedéki termékek nagykereskedésével, raktározásával foglalkozó 230 cég mellett több mint 21 ezer kiskereskedő rendelkezik enge­déllyel ilyen áruk forgalmazásá­val. Ezek folyamatos ellenőrzé­se, szükség esetén bírságolása is a pénzügyőrök feladata. A zár­jegy nélküli, illetve a hamisított zárjeggyel forgalomba kerülő jövedéki termékek, a csempé­szett vagy hamisított szesz, olaj, dohányáru, fűszerpaprika érté­kesítése az államot károsítja, de közvetett módon minden tisz­tességes kereskedőt, s végső so­ron az adófizető polgárt is. A pénzügyőri munkában - ki­váltképp az új törvények megje­lenése óta - kettősség tapasztal­ható. A vámjogszabályok meg­alkotói beépítették a törvénybe például a bizalmi elvet, vagyis az önbevalláson alapuló vámki­szabás lehetőségét, ugyanakkor megerősítették az utólagos el­lenőrzések lehetőségét. Ez utób­bival kapcsolatban példaként említette az alezredes, hogy egy olajkereskedelemmel foglalkozó cég utólagos ellenőrzésekor olyan dokumentációs, admi­nisztrációs, a tényleges forgal­mat eltakaró hiányosságokat tapasztaltak, amelyek követ­kezményeként 4,5 milliárdos bírságot kellett kiszabniuk. A Vám- és Pénzügyőrség Pest-Fejér-Nógrád megyei pa­rancsnoksága összesen 600 fős létszámmal dolgozik. A szerte­ágazó feladatrendszer magas szaktudást, elkötelezettséget és erkölcsi tartást igényel. A pa­rancsnok véleménye szerint a Pest megyei szervezet jól műkö­dik, s a pénzügyőrök társadalmi elfogadottsága is egyre jobb. S. Boda András Elkobzott áruk a váci vámhivatal raktárában HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE folt sen velünk eg­y m 1­és croissant sütés , pantomim, sanzonok és francia utcazene. es üzlet ..._ • Myttvo: H-V: 9.00-20.00 Interspar: H-SZ: 8.00-20.00 V: 9.00—20.00 Játékszalon és az éttermek: H-V: 9.00-24.00 Budapest XIX., Üllói út 201. Előléptették a szentendrei rendőrkapitányságot Az üdülőkről és a turistákról megfeledkeztek „1996 első nyolc hónapjához vi­szonyítva 1997. augusztus végé­ig az ismertté vált bűncselek­mények száma 33 százalékos csökkenést mutat” - olvasható Börcsök László rendőr alezre­des (képünkön), a Szentendre Városi Rendőrkapitányság ve­zetője beszámolójában, amelyet a képviselő-testületnek nyújtott be. Az eredmény egyebek közt annak köszönhető, hogy tavaly ilyenkor 10 rendőr-szakközép­iskolát végzett hallgatóval bő­vült az állomány. A bűnügyi mutatók között egyedül a gép­kocsilopások száma mutat emelkedést, azonban a frek­ventált területeken (Omszki­tó, Dunakanyar körút) a meg­sokszorozódott rendőri jelen­lét következtében ma már nincs könnyű dolguk a gépko­csik beszerzésére szakosodott bűnelkövetőknek. Ezek kiszo­rultak a mellékutcákba, ahol viszont a kapitányságvezető megítélése szerint „a rendőri ellenőrzési fizikai képtelen­ség”. A pozitív változás másik elő­idézője az állomány átcsoporto­sítása, s ezen belül is a közrend­­védelmi osztály megerősítése volt. Csodák azonban nincse­nek, mert közvetlenül az átcso­portosítás után, tavaly október 1-jétől drasztikus üzemanyag­takarékosságot vezettek be, s ezáltal a rendőrségi járművek naponta 27 kilométernél többet nem mehetnek, miközben a közrend őreinek működési terü­lete Szentendrén kívül Leány­falura, Tahitótfalura, Sziget­­monostorra, Pócsmegyerre, Kis­oroszira és Pilisszentlászlóra is kiterjed. A gépjárműpark ka­tasztrofális állapotban van, a kapitány találóan jegyezte meg: a gépjárművek műszaki állapo­ta az ipari hulladék minősítést érdemelné ki. A 14 kocsi közül általában 7-8 üzemel. Jellemző a szűkösségre, hogy Börcsök ez­redes a térségben a nem kevés bűnügyi és közlekedési baleseti helyszíni szemlék megtartható­­sága érdekében a két helyszíne­lő állományt összevonta egy gépkocsira, s ezzel egyidejűleg a járőrautókat kénytelen volt le­állítani, s már csak úgynevezett „küldésre (lakásbetörésekhez, családi botrányokhoz, koccaná­sos balesetekhez) riaszthatók. Hogy a klasszikus értelemben vett járőri tevékenységet foly­tatni lehessen, a kapitányságve­zető a Dunakanyar közbizton­ságáért Ala­pítványhoz be­folyt összeg­ből kénysze­rült olykor megtankolni a járőrkocsi­kat. Az elmúlt évben a gya­kori személyi változások miatt a bűnügyi te­vékenységben hatalmas hátra­lék halmozódott fel, amelyet éppen az eredményesnek bizo­nyult átcsoportosítások jóvoltá­ból december végére sikerült felszámolni. Ily módon az 1996. évet a városi rendőrkapitány­ság 4496 elrendelt nyomozással zárta. Ez ijesztően magas szám, hiszen az úgynevezett közepes szintű kapitányságok 2800- 3500 ügyet regisztrálnak. Szentendrén a közbiztonság romló tendenciáját az őrsökről történt átvezényléssel sikerült valamelyest orvosolni, s ebben nem kis szerepe van annak, hogy a város utcáin egy ideje nyolccal több gyalogos rendőr posztól, mint azelőtt. Mindezen túl a szentendrei kapitányság július 1. és augusztus 31. között 20 kiképzett rendőrt kapott az idegenforgalom zavartalansá­gának biztosítására. A rendőrö­ket Hajdú-Bihar megyéből ve­zényelték a Duna-parti város­ba. A megnyugtató megoldás az lenne - hívta fel a képviselők figyelmét Börcsök alezredes -, ha a Püspökmajor lakótelephez hasonlóan a város más térsége­iben is létrehoznák a polgárőr­séget. Ez azért is lenne ajánla­tos, mert 1997. május 1-jétől a Szentendre Városi Rendőrkapi­tányságot az I. kategóriába so­rolták. Ebbe a kategóriába az ORFK döntése értelmében az 50 és 150 ezer állandó lakossal rendelkező városok kerültek. A nem várt előmenetel a kapi­tányságvezető szerint óriási hátrányt jelent számukra, mert - mint mondotta - amíg a ki­emelt kategóriájú rendőrkapi­tányságok jelentős létszámbő­vítésben részesültek, addig Szentendrén az ideiglenes la­kosok számát (mintegy száz­ezer hétvégiház-tulajdonosról van szó, akik évente 6-8 hóna­pot töltenek itt) nem vettek fi­gyelembe. Hasonlóan megfe­ledkeztek a városban évről évre megforduló 1,5-2 millió turis­táról. K. P. Nem vendetta, csak véletlen Május végén eltűnt J. J. tököli szobafestő, aki után a hozzátar­tozók bejelentése alapján a szi­­getszentmiklósi rendőrkapi­tányság kezdett el nyomozni. Két héttel később egy derékon alul meztelen, nehezen azono­sítható férfitetemet dobott partra a Duna a tököli térség­ben. A rendőrök már sejtették, hogy a vetkőztetést félreveze­tésnek szánták az elkövetők. A halottról kiderült, hogy azonos J. J.-vel, akit a vízbe kerülés előtt agyonvertek. Néhány nap múlva a tettesek rács mögé ke­rültek, s részben beismerő val­lomást tettek. A két büntetett életű tököli fiatalember egy kocsmai szóváltás végére tett pontot ököllel, vagyis nem előre megfontolt gyilkosság, hanem - jogi megfogalmazás szerint - halált okozó testi sértés bűntet­te valósult meg. □ Nem ritka, hogy a nyomozó keres valamit és mást talál. Ez történt most is, a nyomozás so­rán F. M. tököli vállalkozónál egy olyan gépkocsit találtak, amit nem sokkal előbb Á. I. úgyszintén tököli gazdálkodó­tól loptak el. F. M. az elszámol­tatáskor fölöttébb érdekes val­lomást tett: a kocsit A. I. felesé­gének megbízásából kötötte el, illetve a pótkulcsok birtokában egyszerűen elvitte az orvosi rendelő elől. A szembesítéskor az asszony nem is tagadta, az általa elmondottakból arra le­het következtetni, hogy az ak­ció okát a házastársak megrom­lott viszonyában kell keresni. A. I. visszakapta autóját, ez­zel ment augusztus 18-án Szi­getújfaluba egy ismerőséhez, ahonnan feltehetően 19-én haj­nalban távozott, de soha nem ért haza. Elhagyott kocsiját 20- án Tököl külterületén, Sziget­majorban találták meg a rendő­rök, s egyben elkezdtek nyo­mozni az eltűnt után. Augusztus 23-án a közigaz­gatásilag Ráckevéhez tartozó fővárosi vízbázis egyik őre beje­lentést tett a ráckevei rendőrsé­gen. Elmondta, hogy augusztus 20-án hajnalban lövéseket és Á. I. hangját hallotta a füzesben, majd egy távozó gépkocsi mo­torzúgását. A. I.-t személyesen ismerte, nincs kétsége afelől, hogy az ő hangját hallotta. Azt hitte, pityókás társaság szóra­kozik a közelben, így nem tulaj­donított fontosságot a dolog­nak, s nem jelentette senkinek. (Pontosabban fogalmazva a tér­ségben gyakori az orvvadászat, az őt nyilván azt hitte, Á. I. is emiatt vetődött hajnalban a Duna-parti pagonyba.) A bejelentés alapján a rend­őrök kiszálltak a helyszínre, s a jelzett helyen friss ásásnyomo­kat találtak egy bokrokkal kö­rülvett tisztáson. Rövid keresés után kihantolták Á. I. tetemét, akivel golyó végzett. Á. I. gyilkosa - vagy gyilkosai - egyelőre ismeretlenek, a nyo­mozást az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság folytat­ja. Látszólag ezzel a gyilkosság­gal függ össze, hogy az Á. I. te­metését követő hajnalon isme­retlen tettesek vadászfegyve­rekből tüzet nyitottak F. M. há­zára, a becsapódó lövedékek mint­egy százezer forintnyi kárt okoztak a konyhában. Az idő­pontból következtetve nem gyilkossági kísérlet, csupán fi­gyelmeztetés történt. A tököliek szerint azok a barátok tették, akik F. M.-et gyanúsítják A. I. meggyilkolásával. □ J. J. és Á. I. halála, valamint a hajnali lövöldözés különféle ta­lálgatásokra adott okot a tér­ségben, és pánikhangulatot kel­tett. Egyesek tudni vélik, hogy a három dolog nagyon is össze­függ, vendetta, bűnbandák egy­mással való leszámolása vette kezdetét, amelynek ártatlan emberek is áldozatául eshetnek. Dr. Nagy Zoltán rendőr alez­redes, a szigetszentmiklósi rendőrkapitányság vezetője ez­zel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, véleménye szerint szó sincs összefüggésről, még kevésbé bandaháborúról. - Még sok kérdés tisztázat­lan, úgy a két haláleset, mint a kocsilopás és a lövöldözés ügyé­ben. Mindazonáltal nyugodtan állítom, nem vendettáról van szó. A négy esemény a véletle­nek nem túl szerencsés egybee­sése - jelentette ki a miklósi rendőrkapitány. Matula Gy. Oszkár

Next